Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-12 / 161. szám

SALGÓTARJÁN PT BALASSAGYARI M E G Y El K Ö R K É P PÁSZTÓ 2000. JÚLIUS 12., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Jobbágyi n i^n iiiiii Ősidőktől fogva lakott a környék, hiszen a közelben kő-, bronz- és honfoglalás kori le- | letek is előkerültek. A község első ismert I birtokosa az Aba-nemzetségből származó Szalánczai Mik­lós, a Jobbágyi család őse volt. 1344-ben kapott e helység­re szabad ispánságot. 1424-ben Tari Lőrinc és fia, Rupert kapták adományként Zsigmond királytól. 1465-ben Tari György Guthi Országh Mihálynak zálogo- Múltidéző sította el. A község római katolikus plébá­niája 1332-ben már fennállt. A török hó­doltság idején a templom elpusztult, de már 1693-ban hely­reállították, s 1789-ben bővítették. A plébánia épülete 1818- ban, a klasszicista Sréter-kúria 1821-ben épült. 1808 és 1810 között a településen élt Fáy András író. F. Z. Az önkormányzat nem vesz fel hitelt Majoros Lászlót második ciklus kihagyását követően válasz­tották ismét polgármesternek a dél-nógrádi község lakói, aki tiszteletdíjasként látja el ezt a tisztséget A településen a szennyvízhálózat kivételével kiépült az infrastruktúra. Az intézmények működése biztosított.- A község képviselő-testüle- te az éves költségvetést 125,8 millió forintban határozta meg, melynek 59,2 százalékát a bé­rek és bérjellegű kiadások teszik ki - mondja Ma­joros László. - Önkormányza­tunk két legna­gyobb intézmé­nyének, az óvo­dának és az isko­lának a működ­tetése az össz­költségvetés 46,3 százalékát köti le. Az iskola nor­matív támogatá­sa 32,9 millió, az óvodáé 11,7 millió forint, melyet a képviselő-testület 3,1 illetve 9,4 millióval kiegészített. A jóvá­hagyott pénzösszegek biztosít­ják a működési feltételeket. Az önkormányzat alapellátási kötelezettségébe tartozó 16 szakfeladat költségeire mind­össze a költségvetés 25 százalé­ka jutott, amely a feladatok ellá­tását közel sem teszi lehetővé, s ez sajnos meglátszik a község arculatán is. Példaként említhe­tem a község útjait, járdáit, a közterületeket, a temetőt, me­lyek karbantartására az utóbbi években a költségvetés csak tűzoltó munkára nyújtott fede­zetet. A községben az elmúlt évek­ben kiépült az infrastruktúra. Az egészséges ivóvízrendszer, a gázellátás, valamint a telefonhá­lózat. Legfontosabb feladatnak tekintjük a szennyvízkérdés megoldását. Három település fo­gott össze, Jobbágyi, Szarvasgede és Szurdokpüspö­ki. Az utóbbi látja el a gesztori feladatokat. A besorolásnál „egyes” prioritást kaptunk. A szennyvízhálózat és a tisztító­mű kivitelezésének tervei elké­szültek. A beruházás összértéke másfél milliárd forint. A Belügy­minisztériumhoz beadtuk a cél- támogatási pályázatunkat, de előzetes információ szerint úgy tudjuk, sajnos nemleges döntés született az ügyben. Ennek elle­nére nem adjuk fel, továbbra is pályázni fogunk, egyszer sike­rülni kell. A község mintegy tíz kilomé­teres belterületi úthálózata szi­lárd burkolatú, ám ezek jelentős része felújításra szorul. Az elmúlt évben négy utca került felújításra 9,8 millió forint értékben, mely­nek 70 százalé­kát pályázati pénzből tudtuk finanszírozni. A jövőben is ha­sonlóan tudunk előrelépni. Jóléti szociális támogatás keretében 113 család 257 gyereke részesül gyermek- védelmi támogatásban, 14 fő pe­dig jövedelempótló támogatás­ban. A település egészségügyi ellátottsága jónak ítélhető meg, hiszen két háziorvos (egy köz- tisztviselő és egy vállalkozó) foglalkozik a betegekkel. Ugyan­csak vállalkozásban dolgozik egy fogorvos is a településen és működik egy gyógyszertár is. A védőnői szolgálat illetve anya- és csecsemővédő-tanácsadás évek óta jól működik . A művelődési lehetőségek te­rén is van választék, hiszen há­rom könyvtár is rendelkezésére áll az olvasni vágyóknak . Ren­dezvényekre pedig igénybe lehet venni a helyőrségi művelő­dési házat. A szemételhelye­zés is megoldódott, mivel a Szuha Kft. a kommunális szemét korszerű módszerek­kel történő feldolgo­zását valósította meg. Ami a foglalkozta­tottságot illeti sokan járnak el máshová dolgozni. Vannak akik jövedelempótló támogatásban része­sülnek. A község földrajzi fekvése, a kialakított infrastruk­túrája alapján iparte­lepítésre alkalmas hely. Szívesen fogad­juk a vállalkozókat, gazdálkodó egységeket. A kö­zeljövőben indítja be a termelést az Egri Nyomda Kft. jobbágyi te­lepén kialakított nyomdaüzeme. A jövőre vonatkozóan na­gyobb költségkihatású munká­kat nem tervezünk. Folyamato­san megtisztítjuk a vízelvezető árkokat, átereszeket. Július else­jétől temetőgondnokot alkalma­zunk a temető rendezettségé­nek biztosítására. Jó lenne ha fa­lugondnok is dolgozna a telepü­lésünkön, de erre nincs anyagi fedezet. Szeretnénk továbbra is meg­tartani a forráshiány nélküli költségvetést, tehát nem aka­runk hitelt felvenni. A költség- vetés által biztosított pénzesz­közök bővítésére pályázatokat adunk be. Kodály szellemében dolgoznak A jobbágyi Kodály Zoltán ne­vét viselő óvoda az elmúlt évben ünnepelte fennállásának ötve­nedik évfordulóját. Jelenleg az épület tetőszerkezete felújításra vár, ám ennek ellenére mégis nyugodt körülmények között fo­lyik a nevelőmunka. Az oktatási intézmény életéről beszélget­tünk Kaposvári Lászlóné vezető óvónővel. Néhány éve még négy cso­portban folyt a nevelőmunka, ám ezt anyagi okok miatt há­romra kellett csökkentenünk- mondja kissé keserű szájízzel az intézmény vezetője. Jelenleg három csoportban 86 gyerekkel foglalkozunk. Hat óvónő végzi a nevelő tevékenységet, még a ve­zetőnek - nekem - is közvetle­nül részt kell vennem ebben a munkában. Az óvodáskorba lépők száma 99 fő, de ha mindannyian beiratkoznak, bizony gondok lesznek, hi­szen nem tu­dunk ennyi gyereket fogad­ni bárhogy is szeretnénk.- Az óvoda elsősorban a zenére speciali­zálta magát.- Óvodánk­ban központi szerepet kapott a zenei nevelés, a Kodály-módszer alkalmazása mellyel a gyerekek kreativitását, improvizációs készségét, zenei tudását sikeresen tudjuk fejlesz­teni. Lassan már huszonöt éve, hogy kiemelten foglalkozunk a zenei neveléssel. 1974-től hosz- szú éveken át megyei bázisóvo­da voltunk és nagyon sok hely­ről jöttek tapasztalatcserére hozzánk. Annak ellenére, hogy ez a funkciónk pár éve meg­szűnt még mindig vannak ér­deklődők, akik felkeresnek ben­nünket., szeretnének megismer­kedni módszereinkkel. Ősztől ismét beindul a zeneovi. A So­ros Alapítványtól nyert kétszáz­ezer forintból hangszereket, el­sősorban furulyákat vásárolunk. A zenei nevelés tartalmának nagy részét továbbra is az ének tölti majd ki. Öröm, hogy a gye­rekek kötődnek a zene világá­hoz. Megértik, hogy megfelelő nevelőmunkával és akarattal az énektudás szintje fokozatosan emelhető, igenis el lehet érni a tiszta énektudás szintjét, még ha nem mindenkinek is, de tév­hit az, hogy vannak botfülű gye­rekek. Óvodásaink számos he­lyen és alkalommal lépnek fel kedves kis műsoraikkal.- A zene mellet milyen foglal­kozások vannak amelyek jól il­leszkednek a nevelőtevékenység­be?- Szakmai feladataink színvo­nalas végzését szolgálják a kü­lönböző fakultációk. Néhány éve ennek keretében angol nyelv tanítását vezettük be. Ez az oktatási forma eredményes volt mindaddig míg Sós Károly, az iskola nyelvtanára le nem be­tegedett. Helyettesítését sajnos azóta nem sikerült megolda­nunk. Gyerekeink többsége na­gyon szeret rajzolni. Fényes pél­da, hogy az elmúlt esztendőben Balogh Krisztina a zánkai nem­zetközi rajzpályázaton alkotásá­ért bronzplakettet kapott. Ugyancsak óvodai foglalkozás­ként, nem kötelező jelleggel minden csoportban tartunk hit­tanórákat is, amelyeket a szülők igényeltek gyerekeik számára. Nagyon hasznosak voltak, de mostanában kissé ellaposodtak a szülőkkel közösen rendezett játékdélutánok. Úgy érzem, hogy ezt a fajta kapcsolattartást fel kell frissítenünk. A nevelő­munka színvonalának emelése érdekében különböző pályáza­tokon próbálunk meg pénzt sze­rezni és ez többnyire sikerrel is jár. Terveim között szerepel egy alapítvány létrehozása amely szintén az óvoda működését se­gítené elő. Nem kis büszkeség­gel említem, hogy a németorszá­gi Trendelburg városának óvo­dájával testvérkapcsolatot alakí­tottunk ki amely azóta is gyü­mölcsözően működik. Ahogy körbejártuk az épüle­tet, jól érzékelhető, hogy bi­zony az eltelt ötven év igencsak megviselte a tetőszerkezetet.- Hamarosan megkezdődik a tetőszerkezet felújítása, amely valóban lepusztult állapotban van. Beázik a mennyezet ami miatt egy helyiséget nem tu­dunk használni a gyerekek vé­delme érdekében. Bízunk ben­ne, hogy amikor ősszel beindul az új tanév már egy felújított, ki­festett óvodába jönnek majd a gyerekek. Új igazgatóval indulnak az új tanévnek Az általános iskola igazgatói székében nemrégiben változás történt .A tisztségről lemondott igazgatónő helyett az addigi he­lyettest Jancsó Józsefnét bízták meg a feladattal.- Iskolánkban a 8 évfolyamon 11 tanuló- és két napköziscso­port van. Az elmúlt tanévben 219 gyerek fejezte be tanulmá­nyait az adott évfolyamon. Ősz­től 225 fő lesz a létszám - tájé­koztat a megbízott igazgatónő. - A magunk mögött hagyott tan­évben igen komoly gondjaink voltak: pedagógusaink hosz- szabb-rövidebb ideig tartó be­tegsége, valamint pályaelhagyás miatt a helyettesítés sok problé­mát okozott. Csak óraadó kollé­gákkal tudtuk pótolni a hiányo­kat - ami egyik fél részére sem jelentett igazi megoldást. Gond­ként jelentkezett az évek óta na­pirenden lévő különbség a váro­si és a községi iskolák között. A községekbe nem nagyon lehet csábítani a pedagógusokat. A mi iskolánk most például fizika- és angolnyelvtanár-hiánnyal küsz­ködik. A másik hátrány, hogy amíg a városban egy évfolyam­ban több osztályt is tudnak indí­tani , addig falun csak egy osz­tály van. Az előző variáció lehe­tőséget teremt arra, hogy a gye­rekeket képességeik szerint so­rolják be az osztályokba, az utóbbi megoldás nem biztosítja igazán sem a tehetséggondo­zást, sem a felzárkóztatást. A csökkenő gyereklétszám ellené­re is szükség van a pedagógu­sokra, hiszen az előbb említett feladatokat fel kell vállalni, meg kell oldani. A gondok mellett szólni kell a sikerekről és a pozitívumokról is. Tanulóink az elmúlt évben is eredményesen szerepeltek a különböző szintű tanulmányi versenyeken. Az idei megyei megmérettetésen kitűnő ered­ményt ért el Majoros Zsuzsan­na, Tóth Linda, Maczák Tímea és Győri Nikoletta. A környezet- védelmi vetélkedők is népszerű­ek ahol, csapatversenyben mé­rik össze tudásukat a tanulók, a mieink eddig sikeresen vették az akadályokat. A Nógrád me­gyei hittanversenyeken is szép eredménnyel szerepeltek a hit­oktatásban részt vevő gyerekek. Köszönetét szeretnék monda­ni a szülőknek, akik egész év­ben segítették munkánkat, vala­mint a vállalkozóknak az anyagi támogatásokért. Az iskola életé­ben változásokat szeretnénk az új tanévben. Megválasz'ásra ke­rül az új igazgató, a pályázat ki­írása megtörtént. Terveink kőzett sze­repel több szakkör beindítása az ősz fo­lyamán. Szeretnénk egy alapítványt létre­hozni, amellyel - többek között - a te­hetséges és a felzár­kóztatásra szoruló gyerekeket lehet se­gíteni. Pályázatokon próbálkozunk esz­közvásárlásokra pénzt szerezni, eb­ből szeretnénk az in­formatika tantermet bővíteni. Jelenleg 12 számítógépünk van. Az internetes hozzáférés folya­matban van. Az őszi tanévkezdetre az ön- kormányzat anyagi támogatásá­val elvégezzük a tantermek ese­dékes meszelését, hogy a gyere­kek egészségügyileg rendezett helyiségekben kezdjék meg ta­nulmányaikat. Második könyve készül Jobbágyiról A pedagógiai munka mellett szakít időt rajzolásra, festészet­re, külföldi és hazai kirándulá­sokra, könyvírásra is a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola rajz -történelem szakos ta­nára, Nógrádi Andor.- Eredetileg budapesti va­gyok, de fiatalságom nagy ré­szét Jobbágyiban töltöttem, így teljes joggal idevalósinak érez- hetem magam. Egerben, a tanár­képző főiskolán szereztem dip­lomát történelemből, majd Nyír­egyházán rajzból. Később Buda­pesten az ELTE-n történelem szakon végeztem. A főiskola el­végzése után két évet Komárom­ban tanítottam, 1977-ig Jobbá­gyiban, miközben óraadó tanár­ként a pásztói gimnáziumban is dolgoztam Művészeti előadó voltam Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban és tanítottam a vörösmajori szakmunkásképző iskolában. Jelenlegi iskolámban tizenhat éve oktatok rajzot és történel­Ai iskola botanikus kertjét mutatja be a megbízott igazgató ■ met - mondja előéletéről Nógrá­di Andor.- Tanár úr, ön sokat utazgat is.- Feleségemmel Európa nagy részét (több alkalommal Fran­ciaországot és Belgiumot) bejár­tuk. Csaknem harminc év alatt mintegy negyvenezer kilométert hagytunk magunk mögött. Cso­dálatos tájakat, múzeumokat, világhírű katedrálisokat tekin­tettünk meg. A műemlékeken túl az emberek élete, gondolko­dásmódja is érdekelt. A legutol­só kirándulásunk alkalmával Sain'-Tropezben, a kempingben próbáltuk meg felverni a sátrum kát. Nem volt világítás, ám két angol fiatalember bekapcsolta autója fényszóróját és addig vár­tak amíg nem végeztünk. Úgy elmentek, hogy meg sem tudtuk köszönni nekik önzetlen segít­ségüket. Legkedvesebb emlé­kem a francia szakos diákjaim párizsi útjához kapcsolódik, amikor a világhírű Louvre-ban művészettörténeti órát tartot­tam. Emellett Magyarország nagy részét is bebarangoltuk.- Szabad idejében rajzol, fes- teget és könyvet ír.- Volt időszak amikor rend­szeresen rajzoltam, festettem és több kamarai kiállításon mutat­ták be műveimet. A legkedve­sebb képeim egyike a Négy év­szak című festmény. Az elmúlt időszakban a művészeti munkát kissé háttérbe szorította a könyvírás. A lányommal, aki szintén pedagógus és Lendvai Ferenc nyugdíjas tanár kolle­gámmal feldolgoztuk, illetve összeállítottuk a Jobbágyi törté­netét bemutató könyvünk első kötetét, amely a helyi önkor­mányzat gondozásában jelent meg. A második kötet már ki­lencvenöt százalékában elké­szült. A kiadványban 1938 -tói napjainkig dolgoztuk fel az ese­ményeket. Kiemelt hangsúlyt kapott a második világháború, az 1956-os események., az ak­kori tanácsi képviselők munká­ja, az ülések jegyzőkönyvei. Ha­marosan elkészülünk a könyv­vel és reméljük ugyanolyan si­kere lesz mint az első kötetnek. írta és fényképezte: Kerekes Lajos Majoros László polgármester Az óvodások énekkara A felújított templom homlokzata Nógrádi Andor a Négy évszak című festményével

Next

/
Oldalképek
Tartalom