Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-06 / 131. szám

Szegényen lehet menni az unióba, piszkosan nem! Nem ünneprontásnak, sőt, a világnap méltatásának szán­tuk ezen írásunkat. Az élet hozta úgy, hogy a környezet- védelmi világnapon minisz­ter és bizottsági elnök „muto­gatott egymásra”. Mi egy szakembert, dr. Kecskeméti Sándort, az Észak-magyaror­szági Környezetvédelmi Egyesülés elnökét kértük ar­ra, személyes tapasztalatain keresztül ítélje meg a kör­nyezetvédelem ügyét.- Magyarországon a környezet­védelemnek alapvető problémája az, hogy a szakmai tevékenységet átszövi a politika, átszövi a szemé­lyeskedés. A környezetvédelem problematikája összességében tör­vényileg behatárolt, függetlenül attól, hogy ebben a ciklusban mindössze egy ide vágó törvényt fogadtak el, a „hulladékos tör­vényt”, amit minősít, hogy 400-nál is több módosító javaslat érkezett hozzá... Nagyobb baj, hogy nincs kör­nyezetvédelmi irányítás. Nincs, aki érvényt szerezne a meglévő jogszabályoknak, törvényeknek. Van alaptörvényünk, van nemzeti környezetvédelmi program, van már hulladékgazdálkodási tör­vény, van a vízgazdálkodásról, az erdőkről, mindenről van törvény, csupán a végrehajtás sántít. Mi itt a probléma? Szokták volt mondani, hogy „fejétől büdösödik a hal”. Való igaz, hogy az elmúlt két évben tucatnyi államtitkár és helyettes államtitkár jött és ment a Környezetvédelmi Minisztérium­ban. Itt nem a miniszter és a parla­ment környezetvédelmi bizottsága elnökének ellentétéről van szó, ha­nem az irányítás problémájáról. Egy minisztérium Uyen feltételek mellett nem működhet jól! Minden szakembert áthelyez­tek, vagy jobb esetben „kiment vállalkozónak”. Nincs folytonos­ság, folyamatosság. Nem lehet ki­vel tárgyaim, mert nem biztos, hogy egy hónap múlva is ott lesz. Másik gond a felügyelőségek hely­zete. A felügyelőségek a miniszté­rium „kinyújtott csápjai”, ők a tör­vények érvényesítésének eszkö­zei. Többszöri próbálkozás volt az átszervezésükre, ezért - érthetően - mindenki fogja a székét. Ma ott tartunk, hogy a törvényben rögzí­tett határidőket képtelenek tartam, van, hogy egy évet csúszik a vá­lasz, ráadásul minden indokolás nélkül. Azok a szervezetek, gaz­dálkodók, akik a törvény szelle­mében szeretnének dolgozni, nem mernek protestálni, mert vég­ső soron egy hatósággal kerülnek szembe. A pályázatok egy része nem je­lenik meg közlönyökben, hanem Internetről, innen, onnan kell meg­szerezni. S akinek nincs Intemetje? A pályázatok elbírálására a környe­zetgazdálkodási intézet helyett lét­re hoztak egy környezet fejlesztési intézetet. Legutóbbi közbeszerzési eljárásra kiírt pályázatukban - fel­háborító módon - mindössze 11 napot adtak a beadásra. A közlöny­ben közzé tett szöveg eleve késik a postai átfutás miatt, s egyébként is olyan igazolásokat kell beszerezni apeh-től, vpop-től, pénzintézetek­től, ami sokszor több hetet vesz igénybe, ugyanakkor 30 napnál nem lehetnek „idősebbek”. Hogy is van ez? A hierarchiában mutatkozó anarchia megbénította a környe­zetvédelmi tevékenységet az or­szágban. Ráadásul pont akkor, amikor 8-9 éves türelmi időt ké­rünk az uniótól a különböző kör­nyezetvédelmi normák teljesíté­sére. Egy biztos: szegényen lehet menni az Európai Unióba, de piszkosan nem! Magyarország pedig piszkos. De mitől működik mégis a környezetvédelem? Né­hány aktív és hozzá értő civil szervezet támogatásával, és sok­sok rosszindulatú följelentés okán. Ugyanis névtelen feljelenté­sekre soha nem késik a reagálás... De arra már nem mozdul meg, ha egy gazdálkodó szervezet elkészí­ti saját környezetvédelmi prog­ramját, vízkár-elhárítási tervét. Az egyik ilyen esetben egy év után adták vissza a dokumentumot, legalább annyi hiánypótlással, mint amennyi benne volt. Miért nem lehet ezt menet közben meg­konzultálni? Járva, kelve a régiót, minden ta­gunk ezzel a problémával küszkö­dik. De vegyük Nógrád megyét. Itt szinte minden hulladéklerakó kri­minális állapotban van. Kérdésem, milyen intézkedést hozott ez ügy­ben a környezetvédelmi hatóság? Semmit! Kiadja a papírt, hogy - mondjuk - meg kell szüntetni. Na és, ha nem szünteti meg? Utána jártam egy ilyen esetnek, arra nincs joguk, hogy bezárassák. Ég a szeméttelep, szennyezi a talajvi­zet, füstölög, egészségkárosító. Másik a lobbyzás. Mivel mindig van egy barát a történetben, adott témára alakulnak sarlatán „szak­mai” szervezetek, akik megszerez­nek egy munkát, felveszik érte a pénzt, de senki nem bírálja fölül, hogy miért fizettek. A szakmai tudást semmibe ve­szik manapság. A salgótarjáni kór­házi hulladék ártalmatlanítására olyan szerződést kötöttek, olyan céggel, olyan technológiára, amelynek a vége most egy feljelen­tés. A szóban forgó berendezés be­szerzése ellen egyesületünk írás­ban tiltakozott, mégis megvették. Mindenki a maga gesztenyéjét sü- j tögeti. Egy civil szervezet megen­gedheti magának, hogy mindent megkifogásol, egy szakmai vi­szont mellé teszi a megoldást is. Ilyen feltételekkel Magyarországot a környezeti problémákból kive­zetni nem lehet! LEJEGYEZTE, T. NÉMETH LÁSZLÓ Ártalmas hulladék a város közepén? Illegális szemétlerakók a salgótarjáni garázssoron Szemétlerakóvá degradálták a zagyva-rakodói garázssorokat. Hulladékhegyek tornyosulnak egy-egy szem elől rejtettebb autótároló tövében, vagy épp’ a keskenyke szerpentin utak mentén. A garázstulajdonosok ágálnak ellene, ezzel együtt azok ellen, akik lerakóhelynek tekintik a garázsközöket, meg azok ellen is, akik nem szállítják el a szemetet. Salgótarjánban, a város köze­pén lévő régi temető és az Acél­gyári út határolta területről van ban szemérmetlenül tárulkozott a szemlélő elé a kocsiápolás, -fes­tés, -bütykölés és szerelés, javítás ségüké már egyértelműen a rest­ség. Kadlót Vilmostól, a Városgaz­dálkodási és Üzemeltetési Kft. szállítási részlegvezetőjétől, la­punk azt az információt kapta az ügy kapcsán, hogy a garázssoron nincs rendszeres szemétszállítás, pusztán a temető előtti házsortól viszik el kéthetente. Máshonnan így néz ki a garázsok környéke szó, amelyen hozzávetőleg öt­száz személygépkocsi tárolására szolgáló építmény áll. Ezek tulaj­donosai, bérlői szerint nincs kü­lönösebb baj velük, csak azzal, hogy hovatovább lehetetlenné vá­lik a megközelítésük, miután sze­méthegyek torlaszolják a hozzá­juk vezető utakat. Az utak állaga meg olyan, hogy már napvilágnál is csak nagy-nagy bravúrral tart­ható egyenesben rajtuk az autó, a mesterségesen kialakított, nemkí­vánatos akadályok kerülgetése pedig még kockázatosabbá teszi az utazást. Lapunk meggyőződött, valós tényeken alapszanak a panaszok, június 1-jén több illegális hulla­déklerakót találtunk. A kupacok­kelléke, gumikerekek, fémtár­gyak, zúzódott szélvédő, no meg a különféle autófestékek marad­ványai. Rohadt alma és papírféle­ségek, kibelezett hűtőláda, meg ki tudja, mi még. Kérdéses, mert gusztus dolga a guberálás, de vél­hetően egészségre ártalmasabb dolgok is rejlenek a kupachegy gyomrában. Az viszont nem két­séges, nem attól a pár családtól származó a hulladék, akik a koló­nialakásokban élnek, sokkal in­kább vélhető, a garázstulajdono­sok egy része volt rest húsz-har­minc méterre hordani bütyköldé- je hulladékát, a konténerekig. Amelyek egyébként üresen tátot­ták szájukat, mint kiderült, ottlét­ük oka a feledékenység, de üres­nem, mivel senki nem fizet érte, Mindemellett - tájékoztatott a részlegvezető - bármikor eleget tesznek a felmerülő igénynek, amennyiben fizetik a költséget. Kapacitásuk a lakosság rendelke­zésére áll. Konténer jelenleg is van, több is, nyilván az ősidőkből ottfelejt­ve rozsdásodik, de abban legfel­jebb ha az eső, meg a málló rozs­da potyog más helyett, pedig az, fizetséget sem kért a tárolásért. Mindezek ismeretében adódik a kérdés, kit terhel a felelősség a tartóssá vált helyzet kialakulásá­ért, s kié a feladat, hogy a szemét­hegyek elkerüljenek onnét, bár nem kétséges a vétlenek isszák majd a levét. _______________jjc. M ezőgazdasági üzemek felszámolás előtt A Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Ér­dekvédelmi Szövetségéhez tartozó tagszerveze­tek likviditási, finanszírozási helyzete az elmúlt évben nagymértékben romlott, ami igen kedve­zőtlenül hatott a beruházás, fejlesztés szerény lehetőségeinek a megragadására. A mezőgazdasági üzemek többségénél a legna­gyobb gondot az adósság kezelése és a termelés fi­nanszírozásáról szükséges pénzügyi források biz­tosítása jelentette. A finanszírozás helyzetét to­vább rontotta a jelentős gabonatermelés-csökke­nés és az elhúzódó értékesítés. Jórészt az előbbi­eknek tulajdonítható, hogy a gazdaságok egy ré­szénél a hitelezők és az APEH kezdeményezésére végrehajtás, végelszámolás, felszámolás kezdő­dött öt mezőgazdasági nagyüzemben. A tőkepótló hitelakcióban kedvezményes kamatozású forgó­eszköz-hitelt egyik nagyüzem sem kapott. Az el­múlt évi agrártámogatási rendszer változása ugyancsak jelentősen sújtotta a nagyüzemi társas gazdálkodókat. A kedvezőtlen adottságú üzemek támogatásá­nak megszüntetése, a foglalkoztatási, az egészség- ügyi támogatás megvonása, valamint a földalapú támogatásokból való kizárások több száz millió bevételtől fosztották meg az előbbi formában gaz­dálkodókat. Az integrátoroktól felvett előnytelen hitel tovább rontotta a pénzügyi helyzetet. HÍREK SALGÓTARJÁN POLGÁRI KÖR. A civil szerve- j zet legközelebbi rendezvényét június 7-én, szerdán 18 órától tartja a József Attila Művelődési Központban. A napirend kereté­ben Gazsi Ferenc „A Palócor- szág-kiállítás jelene és jövője” címmel mondja el bevezető gon­dolatait. „GARABONCIÁSOK”. A Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár az ünnepi könyvhét alkalmából jú­nius 8-án, csütörtökön 17 órától rendezi meg a Garabonciás Trió „Holdfényt vetettem” című ze­nés, irodalmi estjét. Közreműkö­dik: Kercsmár Zsolt, Székely Ti­bor és Vladár Károly. LIBERÁLIS KLUB. Június 7 én, szerdán 18 órától a Balassi könyvtárban Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértő és Zilahi László Kisebbségpolitikai szak­értő lesz a klub vendége. Téma: határainkon túli magyarság - | nemzetpolitika, státustörvény. FOGADÓSZOBA. Dr. Angyal Dávid alpolgármester június 7- én 14-16 óráig tartja fogadónap­ját a városházán. MAGYARGÉC Ma tíz órától rendezik meg a művelődési házban a község álta­lános iskolásainak hangversenyét. Az iskolában hét éve folyik rend­szeres zeneoktatás. Ez idő alatt számos siker fűződött a zenesze­rető gyermekek nevéhez. Vetélke­dőkön, Ki mit tud? versenyeken többször álltak a dobogó legmaga­sabb fokán. A tizennégy tanuló fu­rulya, zongora, szaxofon és klari­nét hangszereken mutatja be tudá­sát. A gyermekeket a szécsényi ze­neiskola tanárai - a Barát házaspár - készítették fel a mai hangver­senyre. NÓGRÁDMEGYER VÉRADÁS. A község polgármes­teri hivatalában tartandó véradás­ra várják június 8-án csütörtökön a helybelieket, valamint a szom­szédos Magyargéc és településré­sze, Kisgéc lakosait is. A jelentke­zéseket 10-től 16 óráig fogadják a véradó állomás dolgozói. BERKENYE IDŐSEK NAPJA. A hagyomá­nyos idősek napi rendezvénynek adott otthont pár napja a berke­nyéi kultúrotthon, ahol a falu mintegy negyven ünnepeltje gyűlt össze. Az ünnepség Schmidt Józsefné polgármester köszöntő­jével indult, ezután az óvodások, általános iskolások színes műsora következett. Az időseket ajándék- csomaggal lepte meg a Faluszö­vetkezet, s a finom falatok sem hi­ányoztak a terítékről. Malacárusok, sorozatbetörők rendőrkézen Nagy András őrnagy és Vida Ottó százados a pásztói rendőrkapitányság megbí­zott bűnügyi osztályvezetője a múlt pénteken elkövetett héhalmi fegyveres rablási kí­sérlettel kapcsolatban el­mondta, hogy F. László és P. Zsolt elkövetők ügyében, a bűncselekmény minden részletének felderítése érde­kében házkutatások történ­tek, s az ügyben tovább fo­lyik a vizsgálat. A két sze­mély előzetes fogva tartásá­nak ügyében most dönt a bí­róság. A pásztóiak ugyanakkor beszámoltak egy ravasz ma­laceladásról is, hogy min­denki számára tanulságul szolgáljanak a történtek. Sz. J. és két társa Pásztón mala­cot árultak, s olcsón, húsz­ezer forintért adták. Betértek egy idős emberhez is, aki ér­deklődést tanúsított és haj­landó volt megvásárolni a malacot. Amikor a vevő átad­ta az árusoknak a kért össze­get, egy óvatlan pillanatban a két tízezres bankjegyet ki­cserélték két darab ezresre. Természetesen nagyon fel­háborodtak, amiért be akar­ják őket csapni. Az idős vevő bocsánatot kért és a szobá­ban tartott borítékból újra ki­hozott két darab tízez­rest és átadta az eladók­nak, akik sietve elszegi­tek a helyszínről. A vevő csak később döbbent rá, hogy csalás áldozata lett. A rendőrök elfogták a cseles árusokat. Nagy Gábor alezredes, a salgótarjáni rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályvezetője B. Csaba és K. József salgó­tarjáni huszonévesek elfogá­sáról számolt be. A rendőrök előtt már jól ismert szemé­lyek sorozatbetöréseket kö­vettek el az utóbbi időben. A megyeszékhely különböző pontjai, több mint tíz gépko­csit, számos üzletet törtek fel, de elvitték a Hársfa utcai nyilvános telefon speciális pénzes perselyét is. Rendőr­kézen van a vizslási R. E. is, aki hat betörést követett el. Kaszás Ottó őrnagy, rend­őrségi sajtószóvivő elmond­ta, hogy a hét végén Karancsságon illegálisan ló­húst mértek egy családnál. A bejelentésre a helyszínre mentek a rendőrök és leállí­tották a húskimérést. Ennek az ügynek a teljes tisztázásá­ra azonban a helyi önkor­mányzati jegyző illetékes. Helyben kell tisztázni, hogy valóban azért kellett-e a lovat levágni, mert eltörött a lába. A szóvivő tájékoztatást adott arról, hogy a megyei főkapi­tányság milyen intézkedése­ket tett az idegenforgalmi szezonra a külföldi állampol­gárok segítésére. Megszűnik a Buvihír Salgótarjánban Huszonhárom ember marná munka nélkül Egy Beszterce-lakótelepi olvasónk tette szóvá, hogy az ottani újságos pavilonban az eddigiektől eltérően nem lehet bélyeget, postai levelező­lapot kapni. A hiánynak komoly oka van: a Buvihír salgótarjáni ki- rendeltsége június 23-ától megszű­nik, ezért a Postával sem újították meg azt a bizományosi szerződést, amely értelmében bélyeget, boríté­kot és levelezőlapot is árusíthattak a pavilonokban. Mindezt Szepesi Vilmosnétól, a Buvihír salgótarjáni üzemének veze­tőjétől tudta meg lapunk munkatár­sa. Szervezeti átalakítás miatt a Buvihír Rt. megszünteti regionális üzemeit, a székesfehérvári és a tata­bányai mellett a salgótarjánit is. Ezentúl a budapesti központból irá­nyítják a lapelosztást, ugyancsak on­nan gondoskodnak majd arról, hogy a Nógrádban működő összes Buvihír- pavilonban az újságokon kívül kap­ható legyen bélyeg, boríték és levele­zőlap. Szepesi Vilmosné elmondta még, bár a lapelosztást a fővárosból irá­nyítják a megyeházi dokkoló megma­rad, ahonnan egy vállalkozó teríti majd a naponta odaérkező lapszállít­mányokat, s gondoskodik a megma­radó újság - remittenda - sorsáról. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a dolgo­zókkal, a vezetőnő elmondta: 23 em­ber veszti el munkáját, jómaga is kö­zéjük tartozik, a tény már a megyei munkaügyi központban is bejelentet­ték. Azon lesznek, hogy mindenki megkapja a törvénybe neki járó vég- kielégítést, erre a Buvihír Rt. részéről korrekt ígéretet kaptak. Több féle bűncselekmény elkövetéséről, tetteseinek elfogásá­ról számoltak be a rendőrök Salgótarjánban, a megyei rend­őr-főkapitányság szokásos hétfői sajtótájékoztatóján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom