Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-05 / 130. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI EGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 5., HÉTFŐ Üdvözlet Endrefalvára a bíborostól Folytatás az 1. oldalról) összetartozásunk jelképe. Ma már nem a „véres kardot” szokták körbe hordani, ha bajban van a nemzet, hanem itt a zászló, amely azt hivatott szolgálni, hogy a magyar emberek összefogását erősítse - mondotta. Emlékeztetett az ország ezeréves történelméré, amelyben a zászlóknak mindig különös szerep jutott, így a török elleni küzdelmekben, majd a Rákóczi szabadságharcban, a 48-as forradalomban, s ma már ereklyének számít az 56-os országégés során megmaradt néhány zászló is. A millenniumi szalagot Barim Vencelné zászlóanya kötötte fel a zászlóra, majd a megyei önkormányzat felhívásának átadása következett. Becsó Zsolt ünnepi szavaiban emlékeztetett, hogy az ezeréves államiság Nógrád számára éppúgy jelentős állomás, hiszen megyénk a X. század végén vált önálló területi egységgé, többnyire nemzetiségi harmadokból, várbirtokrészekből. Területén máig nagyrészt a palócok élnek. S bár a népcsoport által lakott területek túlnyúlnak a megye határain, Nógrádot mégis a palócság fellegváraként tartják számon. A Rákóczi-szabadság- harc idején Nógrád megye legrégebbi városában, Szécsényben tartották a híressé vált országgyűlést, a kiegyezés után pedig a külföldi tőke beáramlása révén új iparágak jelentek meg, a nagyüzemi bányászatra épülve. Nógrád szellemi és kulturális életét olyan géniuszok fémjelzik, mint Madách Imre, vagy Mikszáth Kálmán, a gazdag népi és munkás kultúráról már nem is beszélve - fogalmazott a szónok. Endrefalva ugyanígy hozzá tartozik országunk, megyénk történelméhez - mondotta Becsó Zsolt - sajnos egy véres dráma kapcsán. Itt volt ugyanis annak a Zách Feliciánnak a birtoka, aki a Károly Róbert elleni merényletet megkísérelte és akinek a családját ezért negyed- íziglen kiirtották. A községről szóló első írásos emlék 1332- ből származik. A falu temploma Munkaerőpiac, növényvédelem Államigazgatási kollégiumi ülés volt a megyeházán Csőri Páter polgármester (jobbra) átveszi a zászlót Turny Zoltántól a török alatt elpusztult, de 1705- ben újat emeltek a helyén. A megyei közgyűlés elnöke ezt követően felolvasta az ön- kormányzat felhívását. Az ünnepség további részében a katolikus egyház képviselői felszentelték a községnek átadott zászlókat, majd dr. Lébényi Antal főesperes úr ismertette dr. Paskay László bíboros úr ünnepi üdvözletét. A millenniumi rendezvény Endrefalván a falu- szépítési verseny eredményének felolvasásával ért véget, s ekkor vette kezdetét a nagyszabású gyermeknapi rendezvény, 3000 környékbeli óvodás, kisiskolás részvételével. (A főszervezővel, Gáspár Győzővel készített interjúnk későbbi lapszámunkban olvasható.) A Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium Salgótarjánban tartotta soros ülését pénteken a megyeházán. Tájékoztató hangzott el a többi között a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás munkájáról, különös tekintettel az önkormányzatok és társhatóságok ezen a téren összehangolt tevékenységéről. Napirenden szerepeltek még: a megye munkaerő-piaci helyzetével, a közigazgatás idei és jövő évre tervezett fejlesztési elképzeléseivel foglalkozó előterjesztések. Szó volt a területi államigazgatási szervek, önkormányzatok és más működő informatikai rendszerek munkájáról, ügyfeleket kiszolgáló információs szolgáltatások összehangolására és működtetésére alakult szakmai bizottság összeté- telének megváltoztatásáról. ■ Tragédiáinkra emlékeztek a balassagyarmatiak Több ezer környékbeli kisgyermek is szórakozott Endrefalván Ebéd is jutott a gyermekjuniális résztvevőinek, közöttük persze a felnőtteknek is A vasárnapi nagymise után a balassagyarmati plébániatemplom előtt a 80 évvel ezelőtti igazságtalan versaillesi béke- diktátumra és a háborúk áldozataira emlékeztek. Koza József kanonok figyelmeztetett a csataterek hiába való áldozataira, a háborúk civil sértettéire, akiknek szenvedései soha be nem gyógyuló sebet jelentenek. Pulay László, a Civitas Fortissima Kör alelnöke beszédében szólt az 1920. június 4- én, a Párizs melletti Kis-Trianon palotában aláírt magyar béke- szerződés hazánkat ért súlyos következményeiről. Ezeréves történelme során soha még így meg nem alázták a magyar népet és a trianoni trauma ma is tart. Az elszakított országrészekben, tisztelet a kivételnek, azóta hivatalosan, vagy politikai, gazdasági kényszerhelyzetet teremtve sértik a magyarság érdekeit. A magyar nemzettudat egy vesztett háború és a szocializmus évtizedei alatt csak tovább romlott. Balassagyarmaton sem volt lehetőség emlékezni 1945 után, az 1919. január 29- i cseh kiverésre, ami nélkül könnyen lehet, hogy most más ország lakói lennének a jelenleg itt élők. Történelmi feladatunk, hogy az utódok sem felejthessék el a magyarság jogos követeléseit, amelyek nem a határrevízióban, hanem a határ nélküli Európában valósulhatnak meg, - vélekedett a szónok. Pulay László végezetül elszavalta Gyóni Géza: Csak egy éjszakára című versét. Ezután Kiss Kálmán lépett a mikrofonhoz, aki Papp Váry Elemémé 1920-ban írt versét, a Hitvallást mondta el: „... Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! ..." Az eseményen megjelent Juhász Péter polgármester, képviseltette magát és koszorúzott a Civitas Fortissima Kör és a Vitézi Rend Szervezete. A megemlékezésen közreműködött a város egyházi rendezvényeinek állandó résztvevője, a Varga János karnagy által vezényelt Szent Felicián kórus. Szécsény: millennium és kultúra (Folytatás az 1. oldalról) közönség a nógrádsipeki Uram Istvánná erotikával fűszerezett meséjén. Igényes zenét hallhattunk a Dream Bress fúvós ötöstől. A szécsényi Ónix együttes dzsessz és rock stílusban előadott saját szerzeményük azt sejtette, hogy még rangosabb előadásokon is fogunk hallani róluk. Meg kell említeni Mizsák Georgina szécsényi versenyző zongoraszámát is. Szép színfoltja volt a programnak a szécsényi zeneiskola növendékeiből alakult zenekar előadása. Az énekesek közül kiemelkedett: Dénes Valéria szécsényi, Verbói Brigitta nógrádmegyeri fiatalok előadása. Jó volt a szécsényi művészeti iskola Ferenczi Teréz életét bemutató lírai hangvételű előadása. Vasárnap is bebizonyosodott, hogy a körzetnek igen gazdag és színes a folklórvilága. Sokan vannak a művelői. A nógrádmegyeri és a nógrádsipeki Hagyományőrző együttes most is a tőlük megszokott, jól szerkesztett műsorral léptek a közönség elé. A rimóciak méltán arattak nagy közönségsikert. A népdaléneklők közül tetszett Kaposi Mónika, Baranyi Edina szécsényi énekesek előadása. A szécsényi Palóc Néptánc együttes vasárnap is kivívta a jelenlévők elismerését. Oláhné Csercsik Ivett gondos szakmai' munkáját idézi a „Lyányok” produkciója, éppúgy, mint férjével előadott néptáncuk. A kétnapos bemutató legjobbjai a zsűri döntése alapján a megyei fesztiválra kapnak meghívást. SZENOGRÁDI FERENC HUGYAGON IS ÜNNEPELTEK. Falunapot rendeztek szombaton az Ipoly-völgyí községben. A rendezvényen jól szórakozott a falu apraja-nagyja, de a közeli gyermeknapra való tekintettel mégiscsak a legfiatalabbaké volt a tószerep. ______________fotó: rigó L itke és Vilke örökre kezet fogott A millenniumi ünnepséget és a trianoni békediktátum évfordulóját használta fel Litke és a szlovákiai Vilke önkormányzata, hogy a két közeli község vezetői az együttműködési megállapodást aláírják. Az ünnepségre a múlt szombaton, a község emlékparkjában került sor.- Ez a nap, mégha nem augusztus 20-át írunk is, Szent István királyunk eszmeiségének hordozója, melynek egyik legfontosabb üzenete a szabadság, a függetlenség, a törvényesség iránti igény és elkötelezettség - mondotta ünnepi beszédében dr. Tardy János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, mintegy félezer ünneplő előtt. A millenniumi lobogóval Szent István királyunk ezeresztendős nagy műve előtt tisztelgünk - mondotta. A nagy mű középpontjában a keresztény állam áll, s egy páratlanul gazdag, mindenkor felemelő, de keservesen át- és megélt, létező és alkotó ország, és annak jobb jövőt érdemlő népe. Hinni szeretném, hogy az öreg kontinensen, az olykor fortyogó Európán belül is a békesség szigete vagyunk és leszünk, s hittel és szent akarattal rajzolhatjuk tovább az István királyunk által megalapozott közigazgatásra épülő nagyszerű XXI. századi új Magyarországot.- Nekünk, magyaroknak az az egyik nevezetes jellemzőnk, hogy ezt a bennünket körülvevő sokszínű állapotot megszoktuk, magától értetődőnek tartjuk, sőt, első királyunk, Szent István egyenesen szükségesnek vallotta - mondotta dr. Tardy János. - Ő tanított más nyelvűek, más mű- veltségűek megbecsülésére, a miénktől különböző népiségek tiszteletére. A nagy király tanítását ezer éve tartjuk, követjük, a más nyelvű és más műveltségű nemzetiségek ma is ott vannak ebben az országban, ahol megtelepültek, vagy ahol találtuk őket. A szónok veretes idézetekkel fűszerezett beszédében arra intett, hogy e nép a történelme legújabb fejezetében nem Európába tart, hiszen mindig is Európa közepén élt, annak részét képezte, de a fejlett európai államok sorába kívánkozik. Majd a Magyar Köztársaság kormánya nevében átadta a millenniumi emlékzászlót Litke község polgármesterének, Vámos Zoltánnak. A lobogóra Nagy Ferencné, a litkei általános iskola és óvoda igazgatója kötötte fel a zászlóanya szalagját. Litke nevezetességeire Betz József, a megyei közgyűlés alelnöke hívta fel az ünneplők figyelmét. Mint mondotta, e község Détári Borbás Vince világhírű geobotanikus szülőfaluja, akinek nevét ma emléktábla őrzi. A millennium évében, 1896- ban ültették a község középpontjában található hét tölgyet, amelyek körbe fogják Szent Istvánnak 1902-ben felállított kőszobrát. A piciny tér ma természetvédelmi terület. Litke és története hozzá tartozik közös kultúránkhoz, amely kétségtelenül legsajátosabb örökségünk - fogalmazott Betz József, majd felolvasta a megyei önkormányzat felhívását. A ceremónia további részében a polgármester átvette a millenniumi és a megyei zászlót, majd azokat együtt szentelte meg Hartung Ferenc helyi és Minoszláv Siska Vilke község plébánosa. Ezt követően került sor a két, ma határral elválasztott község együttműködési megállapodásának aláírására. A dokumentumot Vámos Zoltán polgármester és Dziják Klára, Vilke polgármestere látta el kézjegyével. Vükével 20 éve fonta szorosabbra az együttműködést Litke község. A két település bemutatása után színes folklórműsor vette kezdetét, amelyben felléptek a Dobroda-völgy szinte minden falujából érkezett, s az áfészek támogatását élvező hagyományőrző együttesek. A nap folyamán a vendégek ellátogattak az ipolytarnóci ősleletekhez, majd az együttműködő községek labdarúgói mérték össze tudásukat, végül rendőrségi bemutató és főzőverseny, majd utcabál tette emlékezetessé a litkeiek számára a millenniumi zászló átadási ünnepségét. T. NÉMETH Tardy János (balra) átadja a zászlót Vámos Zoltánnak
