Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-30 / 151. szám

„Ha jön a választás, újra divatba jövünk?” Mihalovits Ervin a nyugdíjasok érdekvédelméről, az idősügyi tanácsról A közelmúltban Salgótarjánban járt Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) elnöke. Részt vett azon a tanácsko­záson, amelyen megválasztották a Nógrád megyei képviselet vezető testületéit. A tíz éve alakult NYOK tevékenységéről kértük véleményét.- Az évtizedes tapasztalatok kö­zöl melyeket tartja a legfontosab­baknak?- Mindenekelőtt azt, hogy szer­vezeteink száma folyamatosan gya­rapodott. Induláskor 15 szervezet mintegy félmillió taggal csatlakozott hozzánk, ma már 50 tagszerveze­tünk van, 2 millió taggal. Megalkot­tuk az alapszabályunkat, 12 szakbi­zottságot hoztunk létre, képvise­lőnk ott van az idősügyi tanácsban. Munkánk lényege a nyugdíjasok ér­dekeinek képviselete.-Mi van a megyékben? A területi szervezetekre is így figyeltek?- Két területi képviselet most van alakulóban és ezzel befejezzük ezt a munkát. Itt Nógrád megyében a múlt év végén jött létre megyei kép­viseletünk. Ahogy Ozsvár István el­nök tájékoztatott, 26 szakszervezeti alapszervezet, klub, faluszépítő mozgalom fogott össze mintegy hat­ezer taggal. Mindenütt, de az olyan megyékben, mint Nógrád is, ahol a lakosság csaknem harmada nyugdí­jas, különösen fontos az érdekvéde­lem.- Az érdekvédelmi munka elvei­vel tulajdonképpen minden nyugdí­jas egyetért. A mindennapi életük­ben azonban nem mindig érzik a se­gítséget, a támogatást.- Ez nem véletlen. Korábban több sikerélményünk volt. A nyug­díjat 223%-kal emelték. Igaz, nem olyan mértékben, ahogy szerettük volna. Rendezték az özvegyek ellá­tását is. S ezekben az intézkedések­ben benne vannak az érdekvédelmi szervezetek tanácsai, javaslatai. A munka lehetőségei mára azonban leszűkültek. A kormány felszámolta a társadalombiztosítási és az egész­ségügyi önkormányzatokat. Gya­korlatilag az idősügyi tanácsban mondhatjuk el véleményünket. Legutóbbi ülésén - többszöri meg­hívás után - ott volt Orbán Viktor miniszterelnök is. Ekkor is szóvá tet­tük, hogy a nyugdíjak folyamatosan veszítenek értékükből. Az utóbbi öt évben nem kevesebb, mint 12% ment el így. A miniszterelnök az el­veszett pénz folyamatos pótlását ígérte. Jön a választás, s talán újra divatba jövünk. Szeptemberben, októberben sor kerülhet az idei ellá­tás korrekciójára. A következő 12%- os emelést pedig megosztva, két év alatt kapják meg a nyugdíjasok. Ez azonban nem pótolja az elspórolt milliárdokat.- Azt az 50 millióidat semmikép­pen, amelyet az elmük évi nyugdíj- emelés során duettek a differenciá­lással. Mégis a kormányfő egyfajta gesztusként értékelte a differenciá­lást. Önöknek is ez a véleményük?- Semmiképpen sem. Aláíráso­kat gyűjtöttünk, demonstráltunk mi is a döntés ellen. S miután mind­ezek hatástalanok maradtak, a strasbourgi bírósághoz fordultunk panaszunkkal. Ugyanis a differenci­álás sérti a biztosítási elvet. A nyug­díjasok szerzett joga csorbul, ha el­veszik jogos járandóságukat. Ter­mészetesen azzal egyetértünk, hogy az alacsony, a tisztes megélhe­téshez a kisnyugdíjakat rendezni kell. Ezt azonban a költségvetésnek kell felvállalnia. Mi korábban is, most is azt tanácsoltuk több, más nyugdíjas-érdekképviselettel együtt, hogy a kormány dolgozzon ki átfo­gó idősügyi politikát, vigye végig a nyugdíjreformot. A szociális charta részeként alkossa meg az idősügyi chartát. Szükségesnek tartanánk azt is, hogy idősügyi ombudsman „vi­gyázzon” ránk, nyugdíjasokra.- Milyen vök a javaslatok fogadta­tása?- A miniszterelnök a családok tá­mogatását tartja fontosnak. Mint mondotta, elsősorban azokat kell tá­mogatni, akik a vállukon viszik az országot, mert ily módon a nyugdí­jasokat is segítik. A családok támo­gatását mi is fontosnak tartjuk, hi­szen gyermekeinkről, unokáinkról van szó. Ám a kormányfő mintha el­feledkezett volna arról, hogy a ma­gyar családszerkezetre nem jellem­ző a többgenerációs együttélés. Mintegy milliónyi nyugdíjas egye­dül, család nélkül nehezen él. S bi­zony volt idő, amikor mi, a mostani nyugdíjasok vittük vállainkon az or­szágit.- Végül is elégedettek az idősügyi tanács tevékenységével?- Becsülnünk kell ezt a lehetősé­get, hiszen lassan ez lesz az egyedü­li fórum, ahol megjeleníthetjük, képviselhetjük, védhetjük érdekein1 két. Vannak sikereink és kudarcaink is, de bizonyára többre is képesek vagyunk. Akkor, ha a kormány kép­viselői nem csak hívnak bennünket fórumaikra, hanem figyelembe is veszik tanácsainkat. Legalább any- nyira, mint ezt a korábbi kormány­zat tette. Miniszterekkel vitáztunk, amelynek eredménye jó néhány­szor számunkra előnyös döntés lett. Mert a nyugdíjas érdekvédelmi szervezeteket ma már nem lehet egyszerűen „leírni”. Nálunk is olyan párbeszédre kell törekednie a kor­mánynak, amely megfelel az Euró­pai Unió követelményeinek, gyakor­latának.- Azért talán az érdekvédelmi szervezeteknek is többet kellene ten­niük a hatékonyabb együttműködé­sért, a határozottabb érdekvédelem­ért.- Magam is úgy látom, hogy nem a cégtábla a fontos. Nem az, hogy melyik szervezet, melyik nyugdí­jasközösséget képviseli. Hiszen cél­jaink közösek, amelyek megvalósí­tásáért együtt, határozottabban kell fellépnünk. Jó néhányszor már megtettük ezt, de nem zavartalan az együttműködésünk. Nyitottak va­gyunk a társadalom más szerveze­tei, a pártok előtt is. Az MSZP fel­kért, hogy javaslatainkkal vegyünk rés* programjuk megalkotásában. Hasonló találkozó van készülőben az MDF-el is. Reméljük, hogy mind­ez nem az induló választási propa­ganda részét képezi. Abban bízunk, hogy a nyugdíjasok életét könnyítő javaslataink közül sok visszaköszön majd a programokban _______v.g. M i lesz [lett) a szőlővel? Nagyapám utolsó kívánsága Régen vök még a század elején, úgy 1907 táján. A történet első részét csak elbeszélésből tudom, ahogyan a családban emlegették. Nagyapám hirtelen megbetegedett. Nem orvosért mentek, nem is nagyon vök, de megfizetni sem tudták volna. Megkérdezték nagyapámat, hogy hívják-e a papot. Nagyapám azt felelte: a lélek az lélek, de mi lesz a szőlővel? Vök vagy félholdnyi szőlője, aminek a gondozása az ő dolga vök. Nem is értett hozzá más a családban. Ő tisztogatta, nevelgette a töveket. S élete utolsó perceiben is ez a darab föld foglalkoztatta Halála után a szőlő idővel tönkrement, kukorícafóld lett belőle. Sokáig az is maradt. Édesapámat nagyon bántotta nagyapám utolsó gondolata. Ti­tokban spórolgatott és elhatározta hogy újra betelepíti a szőlőt. Er­re már én is emlékszem. Nagy munka volt és kökséges. A telepítés után is sok fáradságba került a szőlő. Kapálni, kötözni, nyitni, ta­karni - szóval gondozni kellett. Ezeket a munkákat, mint valami­kor nagyapám, most már édesapám végezte. Az ültetvény szépen fejlődött, úgy mondták, beálk a szőlő. Az alsó sorban a határ mel­lett gyümölcsfák cseperedtek. Úgy 3-4 év múlva termőre fordult a szőlő. A gyümölcsfák is már megmutatták termésüket. Órükünk mi gyermekek is szüléinkkel együtt. Apám nagyon boldog volt, hi­szen a szőlő úgy nézett ki, mint nagyapám idejében. Vök benne egy kis kunyhó is, ahová eső elől húzódhatott az ember, ami félho­mályával minket gyerekeket is csalogatott a nyári nap melege elől Pár évig tartott csak a boldogság. Elvették a földeket, a mi sző lónkét is. Nagy volt a bánatunk, tiltakoztunk, de hiába, bele kel­lett törődnünk. Egyszer azután úgy szőlőérés idején, édesanyám elhatározta, ő kimegy a szőlőbe és hoz a magunkéból egy kis gyü­mölcsöt. Mert hát még magunkénak éreztük... Nappal azért nem mert menni, éjjel ment és egy hátikosár szőlőt is és gyümölcsöt is hozott. De már nem vök olyan jó íze, mint régebben. Mondta is, ez már olyan, mintha loptuk volna Nem is mentek féléje többé, hagyták a sorsára A szüleim haláluk után eszembe jutott a szőlő. Meg kellene néz­ni mi történt vele, hogy nézhet ki. Ki is mentem, de a sírás fojtogat­ta a torkomat. Sehol egy szőlőtőke, a gpz felverte, megnyomorítot­ta a nemes tőkéket. A gyümölcsfák kiszáradtak, elöregedtek, a kunyhó összeroskadt. Az egész szőlőterületet borókabokrok ural­ták. Az egyik fám varjú szállott és károgott rozsdás hangján. Kár, kár... Bizony nagy kár, hogy ez lett belőle. Nekem már sem erőm, sem tehetségem nincs újm telepíteni. Még, ha visszakapnánk, ak­kor se. ___________. _______ «taMőmwU«”*** S algótarján PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Köztársaság Pénzügyminisztere - a Belügyminiszterrel egyetértésben - pályázatot hirdet a megyékben működő Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok (a továbbiakban: TÁKISZ-ok) igazgatói álláshelyeire. Az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztési irányairól és a Kincstári rendszer új szervezeti rendszerének kialakításáról szóló kormányhatározatok végrehajtásával összefüggésben a Magyar Államkincstár jelenlegi szervezeti rendje átalakításra kerül. Ennek keretében 2000-ben megkezdi működését a TÁKISZ-ok bázisán létrehozandó területi szervezeti egységek hálózatával rendelkező Államháztartási Hivatal. Az Államháztartási Hivatal jogállása: országos hatáskörű költségvetési szerv. A területi szervezeti egységek fontosabb feladatai: • Az államháztartás teljes körében a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása és az ehhez kapcsolódó pénzügyi információs rendszer működtetése, • Az államháztartás egészére kiterjedő pénzügyi ellenőrzési rendszer működtetésében való közreműködés, • A törzskönyvi nyilvántartás vezetése, • A központosított illetményszámfejtés teljes körű biztosítása és az ahhoz kapcsolódó feladatok elvégzése. (TB ellátások folyósítása, munkaügyi statisztika elkészítése, stb.) • Az önkormányzatok nettó finanszírozása, • AzOEPés a NYUFIG által lebonyolított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások folyósítása. • Pénzügyi és informatikai tanácsadás. Az igazgató jogállása: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXI11. Törvény (Ktv.) rendelkezései szerint köztisztviselő, vezetői megbízását a pénzügyminiszter adja a belügyminiszterrel egyetértésben. A vezetői megbízás határozatlan időre szól, de indoklási kötelezettség nélkül visszavonható. A TÁKISZ igazgatói besorolás a Ktv. szerinti főosztályvezetői besorolással egyenértékű. Az igazgató feladata: A Kincstári rendszer továbbfejlesztésével összhangban a területi szervezeti egység tevékenységének megszervezése és irányítása. A munkakör betöltésének feltételei: • Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség - elsősorban közgazdaságtudományi egyetemi, pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, • Legalább 5 éves központi költségvetési és/vagy önkormányzati területen szerzett szakmai gyakorlat, • Informatikai gyakorlat, • Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, • Magyar állampolgárság, • A munkakör fontos, bizalmas beosztásnak minősül, ezért az azt betöltő személynek meg kell felelnie az állami élet és a nemzetbiztonság működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek. (A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján lefolytatandó biztonsági ellenőrzéshez hozzá kell járulnia.) A pályázathoz csatolni kell: • A szakmai önéletrajzot, az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok, oklevelek másolatait, • Akorábbi munkakörben szerzett referenciákat, az esetleges nyelvvizsga bizonyítványokat. A pályázat benyújtásának határideje: a jelen „Pályázati Felhívás” Belügyi Közlönyben való megjelenését követő 15. nap. A pályázatok beküldési címe: Pénzügyminisztérium Pénzügyi és Humánpolitikai főosztálya, 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Személyes átvétel: Pénzügyminisztérium központi iktatóban. MFSZ: m 005.-ös szoba, munkanapokon 8-16 óra között. A pályázatokkal kapcsolatos egyéb felvilágosítás a Pénzügyminisztérium Humánpolitikai osztályának munkatársaitól kérhető. Tel.: (06-1) 327-2178, Fax: 327-2753 A pályázatok elbírálása: A pályázatokat a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium képviselőiből álló előkészítő bizottság minősíti. A nyertes pályázat kiválasztása - a minősítések figyelembevétele mellett, a belügyminiszter egyetértése esetén - a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az elbírálás határideje: A benyűjási határidő leteltét követő legfeljebb 30 nap. Az elbírálásról szóló értesítési határidő: Apályázat elbírálását követő 8. munkanap. Éltetik a sok évtizedes hagyományt Beszélgetés Gordos Jenővel, a Petőfi Színjátszó Kör tagjával Salgótarjánban, a Kohász Mű­velődési Központban ma is működő Petőfi színjátszó együttes egyik meghatározó egyénisége, Gordos Jenő. Vele beszélgettünk.- Mikor és hogyan került a „pe- tőfisekhezl- 1949/50-ben, mint súgó. Ak­kor még Sturmann Béla volt a ve­zető. Az első feladatom a „Szabin nők elrablása” című darabban volt... Később súgni kellett a „Né­ma leventé”-t is, majd elérkezett az első szerep. Ám Í951-ben abba kellett hagynom a színjátszást, mert bevonultam katonának és csak három év múlva folytathat­tam. A „Kőszívű ember fiai”-ban már ismét szerepeltem. Innentől fokozatosan bízták rám a többi szerepeket is. 1956-ban megnősül­tem, de rá egy pár évre el is váltam. A házasságom ideje alatt megint abbahagytam a „színészkedést”, de mikor elváltam, újból elkezd­tem játszani. 1962-ben megint megnősültem, s néhány év múlva megint elváltam, akkor újból visz- szamentem. Ott találtam meg a vi­gaszt, a felüdülést.- Akkoriban járta egy szóbe­széd..- Igen, azt mondták, hogy Jenő csak akkor jön játszani, ha elválik.- Úgy tűnik vonzza a humoros szerepeket...- Én az első időkben komoly szerepeket játszottam. Amikor új­jáalakult a társulat, akkor a „Süt a hold” című jelenetben már humo­ros figurát alakítottam. Aztán nem is tudom, minek köszönhetően „rám ragadt” ez a szerep.- Ha már itt tartunk kérem be­széljen az újjáalakulásról- A küencvenes évek elején megszűnt a színjátszás. Mindenki ment a maga útján, a díszleteket elhordták, megsemmisítették, az épület pedig majdnem tönkre­ment. Nem volt már szinte semmi remény, hogy itt még valaha elő­adásokat fognak tartani. Azonban 1997/98-ban Gálné Horváth Mária irányításával és Bolyós Lászláné szakmai vezetésével újjáalakult a színjátszó kör, azzal a céllal, hogy ismét felelevenítsük a hagyomá­nyokat és egyben fiatalokkal együtt folytassuk és éltessük a tra­díciókat, hiszen itt több évtizedes Ma is szívesen lép színpadra ________■ m unka maradt abba. Sikerült is összegyűjteni, meghívni a régi ta­gokból 5-6 személyt. Néhány új taggal együtt voltunk 14-15-en. Aztán jöttek a fiatalok s beindult a színjátszás. Azóta már rengeteg helyre hívtak bennünket, sok he­lyen adtunk műsort, természete­sen a Kohász Művelődési Köz­pontban is. Mi nem akartuk és nem is akarjuk abbahagyni a szín­játszást, tovább akarjuk éltetni a sok évtizedes hagyományokat.- Visszatérve a „hőskorm", mi történt 1962 után?- A válásom után folyamatosan játszottam különböző darabok­ban. Voltam súgó, színész, díszle­tező és még Isten tudja hány fel­adatot kaptam.- Abban az időben voltak-e humoros események a színpadon kívül?- Hogyne lettek volna! Egyszer például Balassagyarmatra men­tünk egy nagy díszletes darabbal. Meg is érkeztünk, s annak rendje s módja szerint elkezdtük felállí­tani a díszletet. Mikor készen let­tünk, mentünk (volna) ebédelni. Ugyanis, visszanézve azt láttuk, hogy a díszlet eldől. Felállítottuk újra. Megint eldőlt. Végül odaáll- tunk a busszal és ahhoz kötöttük ki. A másik eset a színpadon tör­tént a „Kőszívű ember fiai”-ban. Én egy császári családhoz tartozó embert játszottam és táncolni kellett a grófnővel. Egyszer csak ráléptem a partnemő szoknyájá­ra és majdnem elestünk. Ő elkez­dett sikítani, de szerencsére a kö­zönség a zene közben semmit nem vett észre.- Milyen voll abban az időben szerepelni és milyen most?-Azt az időt nem lehet elfelej­teni. Amikor 40-50 fős szereplő- gárdával mentünk fellépni, ami­kor telt ház előtt zajlott minden előadás, amikor operetteket ját­szottunk. Ma már teljesen más. Persze ma is jó érzés a színpadon lenni.- Honnan meríti az ötleteit egy szerep megformáláshoz?- Először is a magam életfelfo­gására, stílusára alakítom a szere­peket, de bevallom nagyon nagy hatással van rám a Sas-kabaré, amiből szintén sokat merítek.- Úgy hallottam a múlt évben nagy kitüntetés érte.- Igen, 1999-ben megkaptam eddigi tevékenységemért a Mun­ka-díjat, amire nagyon büszke vagyok. Szeretném és szeretnénk még sokáig folytatni a színját­szást, hiszen számunkra ez örö­met jelent. Boldogok vagyunk, ha tapsolnak nekünk, ha nevet­nek rajtunk az emberek. Jó len­ne, ha ez a több évtizedes munka nem veszne a semmibe... a zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom