Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-28 / 149. szám
NŐK VILÁGA 2000. JÚNIUS 28., SZERDA 7. OLDAL Valóra váltotta a nagypapa álmát Hatévesen lépett először porondra Japánban RECEPTAJÁNLÓ Pirított csirke vadászná módra Április 20-án, tősgyökeres cirkuszdinasztia sarjaként látta meg a napvilágot Eötvös Chily, akit a közelmúltban Nógrád megyei turnén láthattunk a világhírű Eötvös-cirkusz porondján. Ami rendhagyó az életében, hogy kórházban született, mégpedig ugyanazon a napon, mint édesapja, Eötvös Tibor, aki testvérével, feleségével rúdugró akrobata számmal nyert díjat a Monte Carlo-i cirkuszfesztiválon. Az ő nagyapja Eötvös Gábor, a „van másik-os” világhírű zenebohóc, akivel Chily imádott együtt dolgozni.- Bármilyen hihetetlen, édesapám nem nagyon akarta, hogy cirkuszos legyek - mondja Eötvös Chily, miközben az esti előadásra készülődik. - Mindenáron azt akarta, hogy számítógépes szakember legyek, csakhogy ez nagyon távol áll tőlem. Az én világom a jövés-menés, ez az igazi életformám: nem tudnám elképzelni magam egy helyben ülve egy íróasztal mögött. A nagypapa, ő más: ő azt szerette volna, ha az összes unokája artista lesz, de csak én váltottam valóra az álmát. Cirkusz környékén nőttem fel, ezért aztán már kicsi koromban is a spicc-cipő, a balettruha körül forgott számomra minden, játékok nem is kellettek. Jártunk a magyar cirkusztársulatokkal, és mint a gyerekek általában, mi is igyekeztünk a „nagyokat” utánozni. Ötéves lehettem, amikor elkezdtek velem próbálni, hatévesen léptem először porondra édesapámékkal a rúdugró számban, mégpedig Japánban, majd az USA- ban. Emlékszem, olyan nagy nevekkel dolgoztunk együtt, mint Elvin Bale a trapézon. Elkezdtük utánozni, persze csak titokban, egyszer aztán meglátta: nagyon fel volt háborodva, veszekedett velünk, hogy veszélyes, nem szabad, mert baj lehet belőle. így, utólag visszagondolva, tényleg veszélyes volt. Mégis egyfajta indíttatást jelentett, mert mindenáron trapézszámot szerettem volna csinálni, de szüleim végül lebeszéltek róla. Volt egy görkorcsolyacsoportunk az Állami Artistaképző Intézetben, négyen voltunk lányok. Ez a csoport azonban megszűnt, mert nem jöttünk ki egymással. Már jóval a csoport megszűnése előtt elkezdtem próbálni, igyekeztem kialakítani egy magánszámot, hogy legyen valami kész produkcióm. Szerencsém is volt, mert „feküdt” a hulahopp: akkor már tudtam lábbal felvenni a karikát, egymás után három-négyet. Persze, amíg eljutottam idáig, rengeteget kellett próbálni, volt olyan, hogy még a csillárt is összetörtem a munka hevében. Chilynek az volt az álma, hogy egyszer majd állatokkal fog dolgozni. Egyik német- országi turnéjuk során azért nyaggatta szüleit, hogy vegyenek neki egy nyuszit. Akkor már volt egy nagyon intelligens uszkárjuk, de Chily egy Ids állatkertre vágyott. Amikor megalapították az Eötvös-cirkuszt, az illúziószámhoz kellett neki egy nyuszi. Ezért mondja azt, hogy ha valamit nagyon akar az ember, előbb-utóbb valóra válik. Mint ahogyan valóra vált az állatokkal való foglalkozás is, hiszen Chily kutyák, cicák idomításában is jeleskedik. Persze, a cirkusz világa nem csak a csillogás, a taps, hanem a rengeteg munka is, a manézson kívül. Nem elég az, ha este az előadáson teljesít, mert valakinek a papírmunkát is el kell végeznie, részt kell venni a társulat utaztatásában, a szállításban: Chily is B, C, E kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik, így ha szükséges, beül a teherautó volánja mögé, vagy éppen szerelőhöz viszi az autót. Beszél arról is, hogy a cirkusztársulatok között is van konkurenciaharc, bár a jó színvonalúak között „jegyezve” szerinte csak a Nemzeti és az Eötvös-cirkusz van.- Az nagyon fontos, hogy a műsor jó és színvonalas legyen - jegyzi meg. - Fontos, hogy a néző elégedetten menjen el, azzal az érzéssel, hógy érdemes volt eljönni. Az elégedettségen túl azért is jó ez, mert akkor biztos, hogy legközelebb is jegyet fog váltani. Ahhoz pedig, hogy egy produkció látványos is legyen, elengedheteüen kellék a fellépőruha: ezt általában varrónő készíti, a díszítést pedig én csinálom. Nekem volt egy állandó „Magdi nénim”, akinek elmondtam, mit szeretnék, és pontosan olyan lett, mint amilyet elképzeltem, sajnos, ma már nem dolgozik. A kosztümök között van olyan is, amelyik még édesanyámé volt. Körülbelül 50-55 ruha között válogathatok, ugyanis mindegyiket megőrzőm, függetlenül attól, hogy használom-e vagy sem. A cirkuszművész beszélt az álmokról is: arról, hogy mi mindent tesznek annak érdekében, hogy az Eötvös-cirkusz életben maradjon, arról, hogyan készülnek az új számok, mert a nívós műsor alapfeltétel ehhez. Szeretné továbbfejleszteni magát is, éppen most dolgozik egy új illúziószámon, és a hulhopp területén is vannak ötíetei. Elárulja azt is, hogy többször hívták már az Egyesült Államokba, de nem akarja cserben hagyni a társulatot.- Sokat dolgoztam együtt nagyapámmal, aki többek között a hűséget belémplántál- ta - mondja elgondolkodva. - Mint ahogyan belémnevelte azt is, hogy egy embernek ugyanolyan színvonalon kell játszani, mintha ezrén ülnének a porond körül. Pedig ez nem volt könnyű, mert papa sosem dolgozott egyformán, mindig improvizált. Ma már visszavonult, de példája mindig előttem van. A beszélgetés közben elkészült a fellépősmink, Chily egyre gyakrabban tekint az órájára, hiszen vészesen közeledik az esti előadás időpontja. A közönséget pedig nem szabad várakoztatni, hiszen az tiszteletlenség lenne. Ezt pedig mindig szem előtt tartották eddig is, és így lesz ez az idei belföldi turné ideje alatt is. Kígyóinak a fények, felharsan a pattogós bevonulózene, felgördül a függöny: kezdődhet az előadás! HEGEDŰS ERZSÉBET Hozzávalók: 1 kg-os csirke, só, késhegynyi törött bors, 2 evőkanál liszt, 5 dkg zsír, 1 fej vöröshagyma, 20 dkg gomba, 20 dkg paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, fél csomó petrezselyemzöld, 1 evőkanál vágott tárkonylevél, 1 dl fehérbor. A megtisztított csirkét nyolcfelé vágjuk. Megsózzuk, megborsozzuk, lisztbe mártjuk, és egy evőkanál zsíron lassan pirosra sütjük. A finomra vágott hagymát a maradék zsíron megpirítjuk, majd hozzáadjuk a megtisztított, kockákra vágott gombát. Sózzuk, borsozzuk, és zsírjára pirítjuk. Hozzátesszük a meghámozott és kis kockákra vágott paradicsomot, a zúzott fokhagymát, és meghintjük a finomra vágott petrezselyemzölddel, tárkonnyal, majd összeforraljuk. A ragut a pirosra sült csirkedarabokra öntjük, rálocsoljuk a bort, és fedő alatt négy-öt percig pároljuk. Párolt rizst kínáljunk hozzá. ■ Hormongél, az új csodaszer Két évvel ezelőtt a Viagra volt a csodaszer. Azóta megjelent az AndroGel, ami nem más, mint egy tesztoszteron-krém. A gélt hónapokon keresztül a vállba kell masszírozni. Nem minden orvos fogadja el az AndroGelt kritika nélkül. A tesztoszteron ugyanis szteroid, amely olyan erős, hogy az adagolását ellenőrizni kell. A gerontológia tudománya még kevés utalást talált arra, hogy a magasabb tesz- toszteronszint valóban növeli a férfi teljesítményét és javítja egészségét. _________________■ 6 . rész Amúgy a pestieknek fogalmuk sincs, mi történik vidéken, hogyan élnek ott az emberek. Nyolc óra után felhívta a Ba- logh-lakást. Mióta hatjegyűek a vidéki telefonszámok is, alig tudta némelyiket fejben tartani. Hát ezt legalább pár hétig azért tudnia kell! Megismerte a hangját, pedig még nem hallotta. De ez csak ő lehet. A kissé fátyolos, mély női hang gazdája...- Tessék.- Jó estét. Csak azt akartam megkérdezni, hogy tetszett a virág. Döbbent csönd támadt. Aztán a nő örömteli hangja:- Szóval maga volt az...- Ne haragudjon érte.- Egy csöppet sem haragszom.- Megláttam magát ma délután ott a korzón és valami furcsa dolog történt velem. Azelőtt sohasem, de most... Nem is tudom elmondjam-e?- Mondja - a nő hangjában volt valami szenvedélyes. De korántsem csábító, az egész dolog távol esett a szexualitástól akkor, abban a percben. Inkább az otthon hangulata volt, az hívta-csalogat- ta Flórit. Amit önmagának sém akart bevallani soha. És Flóri beszélt. Szakembere volt a témának. Mondataiban szó esett elbűvölésről, a magányos férfiember hangulatairól, villám- csapásként meglátott asszonyról „aki olyan, amilyenről mindig álmodtam”, homályos vágyódásról. Volt panasza is a mai modern és fiatal nőkre, akikkel semmiről sem lehet beszélgetni, és ő, bár még negyven sincs, igazán mindig a magánál pár évvel idősebb nők között érezte jól magát, azok az igazi asszonyok. A beszélgetésnek - vagy inkább monológnak - volt egy alapvető feltétele és célja: igazat kellett sugallnia. Ahhoz képest Flóri egyfolytában hazudott, de ezt nagyon ügyesen tette. Minden mondata be volt bugyolálva valamilyen általános igazságba akkor is, ha ezt nem mondta ki kereken. Melyik magányos férfi ne vágyna melegségre? Melyik férfi ne vágyna asszonyra? És melyik férfi beszélne másképpen az első alkalommal ahhoz a nőhöz, akit meg akar hódítani? Ráadásul Flórinak egyéb, nem is túl távlati céljai is voltak ugyanakkor, ugyanazzal az asszonnyal.- Milyen jól értjük egymást - közölte aztán - Tulajdonképpen miért kell nekünk csak telefonon keresztül beszélgetnünk? Csönd volt a vonalban, de hallotta, hogyan lélegzik az asszony. Egyre gyorsabban.- Árulja el a keresztnevét - kérte Flóri váratlanul.- Ibolya - sóhajtotta Baloghné.- Ibolya... a legcsodálatosabb név. Illik magához. A legillatosabb virág - bókolt Flóri tüzes hangon. Es ez a forróság mintha átszivárgóit volna a telefonvonalakon, drótokon száguldott, szájból fülbe. És végül kimondta a férfi:- Találkozzunk most azonnal! Látnom kell magát. Másfél órája, hogy elváltunk ott a kapujában, de az olyan, mintha egy évszázad telt volna el...- Mit szólnának az emberek?- Kit érdekel? És különben sem arra gondoltam, hogy nyilvános helyen tegyük ki magunkat a sok pletykás öregasszony szájának - Flóri a szállodaszoba ablakára nézett. Már sötét volt odakünn. Hát így folytatta: - Szívesen venném, ha meghívna egy teára.- Teára...? - Ibolya csodálkozott, de érződött, az ötlet nem hagyja hidegen.- Az sem baj, ha az a folyadék nem tea lesz - szellemeskedett Flóri, de érezve, hogy nem ez a megfelelő pillanat, gyorsan hangnemet váltott: - Nem fogok tudni elaludni ebben a kietlen szállodai szobában, ha nem láthatom magát ma este még egyszer. Legalább fél órára! (Folytatjuk) Most már hű marad a postához- Örömmel jöttem a salgótarjáni postához. Előtte másfél évig munkanélküli voltam. Többször próbálkoztam, míg végre sikerült állást kapnom. A volt síküveggyárban dolgoztam tizenöt évig. Mint bérelszámoló kerültem ki a gyárból, váltam munkanélkülivé. Nehezen viseltem el a kényszerű tétlenséget, nemcsak a pénz hiánya miatt. Nyilván ennek is volt szerepe a munka- helykeresésben. Nekem a háztartási munka nem töltötte ki az időmet. Nem minden hölgynek elég az otthoni elfoglaltság. Hallottam erről a lehetőségről, jelentkeztem, nagy örömömre sikerült. Férjem nem sokkal később lett munkanélküli. Szerencsére két hónapon belül elhelyezkedett Budapesten a Vegyépszernél. Beosztásánál fogva járja az országot, így hát távollétével sok munka szakadt rám - utal jelenlegi beosztása elnyerésének előzményeire Szarka Tibomé. A postához való kötődése előtt megkérdezte férjét, miként cselekedjen, aki rábízta a választást:- Te tudod, hogy jó lesz-e neked. A kötelező betanulási idő után Salgótarján belvárosában három utcát egybefogó körzetet kapott.- Új beosztásom nem okozott gondot, mert korábban is sok emberrel dolgoztam együtt, tudok alkalmazkodni. Körzetemben közvetlenek az emberek, mindig kell velük egy kicsit beszélgetni. Nagyon sok gondjuk van. Hatvan százalékuk nyugdíjas. Nyugodtan, otthonukban várják meg nyugdíjukat. Nem kérik, hogy előbb hozzam ki, mint ahogy számukra elő van írva. Aki nagyon akar, dolgozhat- Mi a gyakran visszatérő beszédtéma?- Keveslik a pénzt, a drágaságot mindig szóba hozzák. Gyakran elhangzik, miből fizetjük a fűtést, a vizet, a villanyt stb. Munkanélküliségem alatt nagyon sok álmatlan éjszakán nem tudtam megemészteni, miért nincs rám szükség. Csinálnom, tennem kell valamit, hatalmasodott el bennem ez az érzés. A férjem példája állt előttem. Ő is vallotta, és most is vallja akár csak én: aki nagyon akar dolgozni, annak egy idő után, ha nem is elképzelésének megfelelően, de sikerül. Vannak, akik azt mondják én csak egy postás vagyok, lebecsülik munkámat. E tekintetben nekem kisebbik lányom szava a mérvadó, aki azt mondta: - Anyu, büszke vagyok rád, hogy ezt csinálod. Én még szabálytalanságot nem követtem el, pedig többször ellenőriztek bent a postán és kint a körzetben. Úgy gondolom, hogy a rendes emberek közé tartozom. Ha esik, ha fúj, ha nagy meleg van, mindig menni kell. Egyébként a hideget jobban bírom, mint a mostani nagy hőséget.- Mennyit gyalogol egy nap, illetve egy hónapban?- Nem számoltam ki, de nagyon sokat kell lépcsőn és gyalog járnom. Liften is eljutok a családokhoz. Úgy érzem, a körzetemben elfogadtak. Táskám tele van mindenféle küldeménnyel, ráadásul nehéz is. Szarka Tiboménak hat testvéréből hárman élnek. Ő tizennégy éves korától dolgozik. A vendéglátószakmában kezdte, mint felszolgáló. Ahogy mondja, akkor elvégezte az előírt gyorstalpalót. Más a munka és a magánélet- Ha netán újraéledne a síküveggyár, visszamenne, hahívnák?- Hűséges típus vagyok, de nem mennék vissza. Összetörték azt, ami bennem volt. Hét éve dolgozom a postán, nem bántottak, jó a társaság, jó érzéssel jövök be dolgozni. Napi fáradságos munkája után otthon gyermekeivel érzi jól magát. A nagyobbik lánya kereskedelmi menedzsernek készül, a kisebbik pedig rendőrnek.- Két éve igyekszem lebeszélni róla, de nem sikerül. Azt vettem észre, nem tudja elviselni a bűnözést, a bűnözőket. Kerüli a kétes személyeket. Egyébként, mint barátnők mindent megbeszélünk, még a fiúkat is. Lányaim nagyon közvetlenek, emberszeretők, nyíltak, már akivel lehet. Postai dolgokról egy szó sem esik köztünk, ugyanis külön kell választani a munkát és a magánéletet. Nem tudni mi lesz holnap- Miként képzeli el jövőjét?- Erre nem tudok válaszolni. Soha nem tudjuk elképzelni, mi lesz holnap, én sem nagyon. Ettől függetlenül nem áll szándékomban munkahelyet változtatni, még akkor sem, ha erre lehetőség nyílna. Szeretnék a postától nyugdíjba menni, csak ebben bízhatom. V. K. Eötvös Chily egyik száma a hulahoppkarika.... foto gócs éva
