Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-22 / 144. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2000. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK Szükség van egy új gazdasági kamarára- állítják a most nyilatkozó Nógrád megyei vállalkozók Ősszel minden bizonnyal új gazdasági kamara születik, a jelenlegi helyébe. Már napjainkban formálódik az új szer­vezet képe, hiszen ezt a belépőknek kell kialakítaniuk. Mik az elvárások? Mennyi legyen a tagdíj? Milyen struktúrát képzelnek el? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ kör­kérdésünkben. Páldi Károly salgótarjáni magánvállalkozó: - Az első pil­lanattól tagja vagyok a kamará­nak. Fontosnak tartottam, hi­szen úgy véltem, hogy magán- vállalkozóként akkor tudok be­kerülni a gazdaság vérkeringé­sébe, ha kamarai tag vagyok. Az elmúlt tíz év alatt megta­pasztaltam, hogy a szervezet törekvése többnyire jó, de ke­vés jogosítványt kapott, még mindig kicsi a mozgástere. Ez aztán az elmúlt időszakban egy kis tétovasághoz is vezetett. Az állandó törvényi változások sem használtak. Engem, mint törvénytisztelő kiskereskedőt leginkább a feketegazdaság életképessége aggaszt. E téren erőteljesebb lépéseket várnék az új kamarától. Úgy gondo­lom, hogy aki tisztességesen akar vállalkozni, annak érde­mes lesz belépni, aki a fekete­munkát részesíti előnyben, an­nak nem. Akinek nem jól mű­ködik a vállalkozása, a zavaros­ban akar halászni, az kimarad! Ennélfogva az új szervezet ké­pes lesz kézbe venni a gazdasá­got. Szeretném, ha súlya lenne, ha kivédené a vállalkozókra rá­telepedő hivatalokat. Szeret­ném, ha fellépne, ha egy tisz­tességes kereskedő üzlete előtt valaki illegálisan dinnyét árul, krumplit kínál stb. Az ilyen árusok ellen keményen kell fel­lépni. Tudom, hogy kezdetben időt kell adni, amíg az új szer­vezet feláll, de utána meg kell követelni a munkát.- Hiszen ezért fizetünk. Hogy mennyit? Én a jelenlegi tagdíj mértékét elfogadhatónak tartottam, de milliós tagdíjakra nincs szük­ség. Egyébként amióta a kama­ra létezik, küldöttként veszek részt a munkában. A jövőben is szívesen vállalok feladatot, esetleg magasabbat is. Szerin­tem egy markáns szervezetre van szükség, de a nagyvárosok­ra külön is oda kell figyelni. Az új struktúrát még nem látom egyértelműen, de a hatékonysá­got szem előtt kell tartani. Azt viszont tudom, hogy kisvállal­kozók nélkül az új kamara nem lesz kamara. Nagyon fontos, hogy számukra is vonzóvá te­gyük! Kreicsi László, a Nordtechnik Kft. cégvezetője: - Meggyőződésem, hogy kama­rára szükség van. Más kérdés, hogy milyenre. Két alapvető dolgot várok el az új kamarától: képviselje a tagság érdekeit, s válogassa meg a felvételre je­lentkezőket. Ne lehessen tagja a szervezetnek, aki sorozato­san tartozásokat halmoz fel, aki váltogatja a cégeit, mint az alsó­neműjét. Hiénák nem kellenek! Az érdekvédelem terén sokkal keményebb, harcosabb kama­rát várok, amelynek a szavára jobban odafigyelnek, mint ed­dig. Számomra a régi kamara is hasznos szolgáltatásokat nyúj­tott, gondolok itt a kritikus hangvételű összejövetelekre, vagy a sokat bírált szakmai utakra. Ezeket én nagyon jól kamatoztattam, rengeteg kap­csolatra tettem szert, ami a vál­lalkozást is segítette. Nagyon fontos, hogy a szakmai fóru­mok hatékonyságát javítsuk, bár tudom, hogy nem mind­egyik lehet gyümölcsöző, de tö­rekedni kell rá. A tagdíj kérdése nehéz dolog. A „semmi” és a „valami” közé kell, hogy essen, de semmi esetre se legyen meg­rendítő, mint pl. a társasági adó. Az sem jó, ha forgalom- arányos, jobb, ha a létszámhoz is és a volumenhez is kötődne. Ha egy cég öt emberrel milliár­dos forgalmat csinál, a másik meg csak pár százezreset, ezt is figyelembe kell venni. A lé­nyeg, hogy legyen igazságos, ne gigantikus! Ami a szerveze­tet illeti, szerintem Nógrádban nem indokolt több csoportot létrehozni. Egy markáns szer­vezet kell, amelyik - még egy­szer hangsúlyozom - magas szintű érdekvédelmet biztosít, akár jól megfizetett ügyvédek révén is, s utolsó csepp véréig küzd a tag igazáért. Másrészt, válogassák meg, kit vesznek fel a soraikba, ne legyen ez egy át­járóház. Fajcsik Lászlóné, balassa­gyarmati egyéni vállalkozó: - A kamarára szükség volt és lesz is. A gazdasági kamarának mű­ködnie kell, ha csak abból indu­lok ki, hogy az Európai Unió is elvárja. Természetesen a vállal­kozók miatt kell elsősorban, hogy biztosított legyen szá­mukra az érdekképviselet. Fon­tos azért is, hogy őrködjön a gazdaság tisztaságán, s harcol­jon a feketegazdaság ellen. A kamarai tag legyen leinformál­ható, utolérhető, s adott eset­ben ajánlható. A kamara sokfé­leképpen segítheti tagjait: mun­kavállalásban, reklámban stb. Egy ilyen szervezetnél rengeteg információ csapódik le, akár az Interneten is, amit megoszthat a tagjaival. Én az egyesülés előtt a kézműveseknél voltam, 600 ember tartozott hozzám. Rengeteg tanfolyamot szervez­tünk számukra, s egyre na­gyobb igény mutatkozott meg a mestervizsgáztatás iránt is. Aki a szakmában több akar lenni, az igényli ezt. Népszerűek vol­tak a nyugati cégek által tartott tanfolyamaink is, különösen a divatszakmákban: fodrászok, kozmetikusok, fogtechnikusok, látszerészek körében. Jó néven vették, hogy - igazodva az idő­beosztásukhoz - megteremtet­tük ezt a lehetőséget. Az új ka­marának ezeket érdemes lenne folytatnia. Persze csak akkor lesz vonzó, ha kedvező tagdíjat határoz meg. Úgy gondolom, hogy a tisztességes vidéki vál­lalkozóknak nem szabad 10-20 ezer forintos díjat meghatároz­ni, a közvélemény-kutatásom szerint a havi 3-500 forint len­Szociális földprogram A szociális földprogramot a 90- es évek elején hirdették meg a föld- tulajdonnal nem rendelkező mun­kanélküliek, rendszeres szociális segélyből, jövedelempótló támoga­tásból élő családok, alacsony jöve­delmű nagycsaládok és nyugdíja­sok, illetve földtulajdonnal rendel­kező, de szociális támogatásra szo­ruló családok számára. Mint a felsorolásból is látni le­het, több olyan érintett is van, aki egyúttal a munkaügyi központ ügyfélkörébe is tartozik. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ 1998 óta nyújt támogatást azon önkor­mányzatok számára, amelyek a rendelkezésre álló aktív eszközö­ket kívánják igénybe venni, me­lyekből ez idáig csak a közhasznú foglalkoztatás támogatását vették igénybe. 1999-ben több, a szociális föld­programban részt vevő önkor­mányzatnak is felajánlotta az NMMK területileg illetékes kiren­deltsége a képzés, átképzés, felzár­kóztató képzés támogatásának le­hetőségét, de akkor ezt a fajta tá­mogatást nem kívánták igénybe venni. A fenti elképzelés helyessé­gét és időszerűségét támasztja alá az a tény, hogy a 2000. évben már a pályázati felhívás is arra ösztönzi a pályázó önkormányzatokat, hogy a programba bevontak szá­mára valamilyen képzési formát is építsen be, melynek a költségeit a munkaügyi központ fedezi. Jelen­leg a munkaügyi központ kiren­deltségei több önkormányzattal tárgyalnak a konkrét képzési el­képzeléseikről, jó esélye van an­nak, hogy a mezőgazdasági mun­kák számára holt szezonnak szá­mító késő őszi, téli, kora tavaszi időszakban több településen indul betanító vagy OKJ-s szakmát nyúj­tó képzés. A központ képzési osz­tálya a pályázók számára segítséget nyújt a képzési hányok meghatáro­zásában, és a törvényi előírások- nak megfelelő, tanúsítvánnyal ren- . delkező képzők kiválasztásában is. ne a reális. Mivel sok a fekete­vállalkozó, meg kell becsülni azt, aki tisztességes úton jár. Sajnos, valakik azt híresztelik a városban, hogy az új kamará­ban magas lesz a tagdíj. Ez nem igaz, hiszen még meg sem ala­kult! Ezek csak rosszindulatú pletykák, de károsak, mert so­kan jelezték, hogy emiatt nem lépnek be. Fontos, hogy minél több kisvállalkozó beléphes­sen, hiszen számukra lassan csak ez a fórum marad. Ami pe­dig a struktúrát illeti, szerintem szükség lesz a tagozatokra, vagy osztályokra, így hatéko­nyabb lehet a munka. Mert más nyelven beszél egy milliárdos 'cég vezetője, s másként egy kényszervállalkozó. De ettől még a céljuk lehet hasonló, vagy ugyanaz. Egy biztos, nem lesz könnyű feladat. Gólyán László cégtulajdo­nos, kamarai alelnök: - Mos­tanság a kamara kötelező jelle­gét kérdőjelezték meg legtöb­ben. Erre csak azt mondhatom: Angliában sem kötelező a ka­marai tagság, de aki nem tag, az „nincs”. Ami nálunk tíz év alatt alakult ki, arra más de­mokráciában több száz év állt rendelkezésre. A rendszervál­tozás gyermekbetegségeit a ka­mara sem volt képes feloldani. Éppen a gazdasági rendszervál­tozás hívta életre azt az igényt, hogy legyen egy rendező elv, egy szervező erő, amely képes a tíz év alatt tapasztalt anomáli­ákat leküzdeni. Ez pedig az én olvasatomban a kamara. Egy szervezet amely őrködik a gaz­A Pannon GSM legújabb szolgáltatása, a Praktikum Roaming, lehetővé teszi, hogy a Pannon Praktikum előfizetők külföldre utazva is használhassák telefonju­kat, vagyis ismerőseik és családjuk számára elérhető­ek legyenek. A mobil cég ezen szolgáltatását június 21-től teszi elérhetővé ügyfe­lei számára. Ezzel közel 400 ezer pre paid előfizető álma válhat valóra: nyári vakáció­juk idején ők is vihetik ma­gukkal mobiljukat külföld­re, eddig ugyanis csak az ügyfelek 60 százalékát kép­viselő normál előfizetők roamingolhattak. A GSM-technológia legfőbb előnye a többi, széles körben elterjedt telekommunikációs rendszerrel szemben, hogy gyakorlatilag korlátlan mobili­tást tesz lehetővé. Házfalakat és államhatárokat figyelmen kívül hagyva mozoghatunk és beszél­hetünk kedvünkre, hála a 133 országban 331 millió ügyfelet kiszolgáló rendszer elvi átjár­hatóságának. Ennek azonban természete­sen ára van. A külföldön kezde­ményezett hívások díja orszá­gonként és szolgáltatónként el­térő, a hazai tarifáknál általá­ban magasabb, ráadásul ilyen esetben a fogadott hívások után is fizetnünk kell. Hiszen a hívó nem tudhatja, hogy a hívott hol tartózkodik és ezért csak a ma­gyarországi hívásért kell fizet­nie. Az előre fizetett díjcsoma­gokkal ez idáig nem barangol­hattunk külföldön, ennek oka többek között a külföldi szol­gáltatókkal való elszámolásban keresendő. A Pannon GSM 2000. június 21-től bevezetésre került Prak­daság tisztasága felett, s adott esetben szembeszáll a kalózok­kal. Azért is fontos a kamara, mert a kis- és közepes vállalko­zások adják a gazdaság szám­szerű szereplőinek 98 százalé­kát, ugyanakkor a foglalkozta­tásban már csak 2/3 részben vállalnak szerepet, a GDP-ter- melésben meg már csak fele részben. Az arányok jelzik a torzulásokat, amelyben ugyan­csak szerepet kap egy új kama­ra. Ami persze nem lehet öncé­lú, vagyis nem jogtalan elő­nyökre van szükség, hanem olyan szabályrendszerre, amelyben egyenlő esélyt kap a kisvállalkozó és a globalizáció valamennyi szereplője. Az új kamara tagdíjrendszerét úgy kell szerintem meghatározni, hogy ne legyen kifizethetetlen, s ugyanakkor komolytalan sem. A feladatokhoz, a szolgál­tatásokhoz pénzügyi háttérre van szükség, néhány vállalko­zóval beszélve az éves szinten maximum tízezer forintos díjat tartanánk megfontolandónak. Ami a struktúrát illeti, nem vo­natkoztathatunk el a regionali- tástól, de az alakuláskor arra is tekintettel kell lenni, hogy a ka­mara a lehető legközelebb le­gyen a tagjaihoz. Hiteles, em­beri értékekkel bíró, s ezáltal elismert személyiségek csak erősíthetik a kamara image-át. Értékteremtő és -közvetítő ka­marára van szükség. Ezen is­mérvek mezsgyéjén kell felépí­teni az új szervezetet, a gazda­ság szentélyét! PR-TNL tikum Roaming tarifacsomag­jával azonban ez az akadály is megszűnik. Átlépve az ország­határt a Praktikum Roamingot használók hívást fogadhatnak külföldön és SMS-t is küldhet­nek családtagjaiknak, ismerő­seiknek. Fontos megjegyezni, hogy rövid szöveges üzenetben külföldről is kérhető a. Prakti­kum Roaming kártya feltöltése. Az új szolgáltatást az teszi lehetővé, hogy a Praktikum Roaming telefonszámra beérke­ző hívásokért tartózkodási he­lyétől függetlenül mindössze bruttó 125 forintot fizet az ügy­fél percenként, - nem szenved tehát csorbát a Praktikum cso­magok lényege, az előre kalku­lálható költség. Ez az alacsony ár azért érhető el, mert PluszNulla szolgáltatáson ke­resztül érhető el a hívott. Mivel ez a díj a Praktikum Roaming hazai használatakor Magyarországon is érvényes, érdemes lehet a Praktikum Roaming csomagot kiegészítő előfizetésként megvásárolni és csak külföldi utak alkalmával használni és az esetleg már meglévő praktikumos telefon­számról ide, átirányítva a beér­kező hívásokat, mert ily módon nem kell az itthon maradóknak egy újabb telefonszámot megje­gyezniük. A Pannon GSM 133 roaming partnere közül 95 szolgáltató hálózatán támogat­ja a Praktikum kártyával törté­nő barangolást. A Pannon GSM június 21-től elérhető Praktikum Roaming szolgáltatása a vakáció idején és a külföldi utak alkalmával biztosítja a külhonban tartóz­kodó Pannon-előfizetők számá­ra az elérhetőséget. További in­formációk: Suba János: 464- 6000/5996., Kulcsár Emőke: 464-6000/5229. Fórum a Széchenyi-tervről A kormány nem támogatja a differenciált minimálbér bevezetését A Széchenyi-terwel a kormány verseny- képes gazdaságot eredményező folyamatot kíván elindítani, és segíti a több évtizeden keresztül elmaradt kisvállalkozói tőke- felhalmozást - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Széchenyi-tervről tartott vállalkozói fórumon Budapesten. Budapest A rendezvényen a Vállalkozók és Munkálta­tók Országos Szövetsége (VOSZ), a Mene­dzserek Országos Szövetsége (MOSZ), vala­mint a Stratégiai és Közszolgáltató Társasá­gok Országos Szövetsége (Stratosz) állásfog­lalását és kiegészítő javaslatait vitatták meg. A tanácskozáson részt vevő Orbán Viktor szólt arról, hogy a Széchenyi-tervhez kapcso­lódóan nemzeti fejlesztési programok indul­nak. A kormány szeretné elérni, hogy az álla­milag finanszírozott programban képességeik felső határáig vegyenek részt a magyar kis- és középvállalkozások - hangsúlyozta. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke kijelentette, hogy a vállalkozók számára fon­tos a Széchenyi-terv sikere, mert ha jó a stra­tégia, akkor fenntartható a folyamatos gazda­sági növekedés. Az ügyvezető elnök elmond­ta: a vállalkozók számára sorozatos csaló­dást jelentett a kormányok ígéretének meg nem tartása. Megemlítette, hogy az áfa-visz- szaigénylés szabályainak megváltozása - az évi egyszeri visszaigénylés - 80 milliárd fo­rint tőkekivonást jelent a vállalkozóknak. Kérte, hogy a kormány vizsgálja felül, nem lehetne-e ezen a szabályon változtatni. Nem­zetközi tapasztalatokra hivatkozva Demján Sándor javasolja: legalább két évre engedé­lyezzék a tízmillió forintnál kisebb nyeresé­get elérő kisvállalkozóknak az adómentessé­get. Orbán Viktor miniszterelnök vállalkozói hozzászólásokra reagálva elmondta, hogy a kormány nem helyesli egy önálló kisvállal­kozói bank létrejöttét. A kabinett nem támo­gatja a differenciált minimálbérek bevezeté­sére tett kezdeményezést sem. Gondok a hitelgarancia körül A vállalkozások nem bírják el a további eladósodást Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tavaly csaknem 16 milliárd forint banki hitelhez nyújtott garanciát kis- és középvállalkozások számára. A testület szorgalmaz­za, hogy a költségvetési törvény módosításával a hitelgaran­cia-vállalás hatvanszázalékos mértékét nyolcvan százalékra emelhesse. Budapest Ulrich Anikó, az alapítvány ügy­vezető igazgatója elmondta: ta­valy 1606 hitelgarancia-kérelmet fogadtak el, amelyből 1172 hagyo­mányos, 434 tőkepótló hitelekhez kapcsolódott. A bankok ez utób­bi, tőkepótló hitelkonstrukcióban mindössze a tervezett összeg egy- harmadát igényelték. Az igazgató szerint ez egyrészt annak a követ­kezménye, hogy a vállalkozók ál­tal a bankoktól igényelt hitelek át­lagos nagysága mintegy 30 száza­lékkal csökkent. A vállalkozások ezzel a speciális konstrukciós le­hetőséggel is kisebb mértékben éltek, mert teherbíró képességük és eladósodottságuk sok esetben már meghaladta azt a mértéket, hogy megfeleljenek akár még a többszörösen kedvezményezett hitel feltételeinek is. E garantált hitelek összege húsz százalékkal alacsonyabb volt mint egy évvel korábban, áüagosan 9,8 millió fo­rintot tett ki. A legtöbb garanciát (213 darab) Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből igényelték. Az Agrárvállalkozási Hitelga­rancia Alapítvány a költségvetési törvény módosítását kezdemé­nyezi. A jelenleg hatályos jogsza­bály szerint ugyanis 5 millió forin­tot meghaladó hitelszerződések esetében az alapítványi kezesség mértéke éves átlagban nem halad­hatja meg a hatvanszázalékos mértéket. A jelenlegi korlátozás kedvezőtlen mind a kisvállalko­zók számára (mivel akadályozza hitelfelvételi lehetőségeiket a fe­dezettség csökkentése következ­tében), mind a hitelintézetek szá­mára (mivel ezt a vállalkozói kört nem tudják finanszírozni). Az igazgató szerint ezért jó lenne, ha a törvényben a hitelgarancia-vál­lalás átlagos 60 százalékos mérté­két felemelnék 80 százalékra. Tegnaptól nemzetközi a „Praktikum...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom