Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-22 / 144. szám

2. OLDAL PÁSZTÓ ÉS TÉRSÉGE 2000. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK Híd a Zagyván Taron a tavalyi árvíz elvitte a Zagyván átívelő gyaloghidat, mely mára elkészült. Ez össze­köti a települést a 21-es főúttal. A híd segítségével könnyebben megközelíthető a 21-es úton lé­vő autóbusz-megálló és a szom­szédságában lévő buddhista sztúpa. A feladatot saját erőből, részben közmunkások közre­működésével oldották meg. Az átépítés bekerülési költsége 250 ezer forint. A pásztói kórház átadása Előbb költöznek, utána lesz az ünnepélyes avató Megtörtént az új pásztói kórház műszaki átadása, jelenleg né­hány hiánypótlás zajlik - tud­tuk meg dr. Éles János orvos­igazgatótól. A 2 milliárd fo­rintos költségen megvalósult, 5 szintes, csaknem 6 ezer négyzet- méteres intéz­mény Dél-Nóg- rádban mintegy 35 ezer ember az eddiginél maga­sabb szintű egészségügyi ellá­tását fogja biztosí­tani. Ami nem várt munka és többletköltség: a tűzoltóság előírta a füstmentes lépcsőházakat, ez azt jelenti, hogy a kivitelezőnek elszívóberendezéseket kell beépí­teni, amíg ezzel el nem készül­nek a Strabag Rt. munkatársai, az intézményt nem lehet üzembe helyezni. A kórházi műszerek, berendezések döntő része már a helyén van, jelenleg a kórtermek, orvosi és nővérszobák bútorozá­sát végzik. Erre a pásztói önkor­mányzat korábban közbeszerzé­si eljárást hirdetett. A kórházigaz­gat ó elmondta: nemcsak a bete­gek, a dolgozók is várják, hogy birtokba vegyék az új intéz­ményt. A költözésre még a sza­badságolási időszak előtt, várha­tóan júliusban sort kerítenek, s csak ezt követőn kerülhet majd sor az ünnepélyes kórházavatóra. A beruházás második ütemében a régi kórház ún. krónikus pavi­lonját lebontják, a főépületet és a környező pavilonokat felújítják. E munkálatok befejezésének ha­táridejét december végére terve­zik. Hasznosításukról a héten döntenek, a régi főépület föld­szintjén és emeletén rehabilitáci­ós lehetőséget szeretnének kiala­kítani. Dr. Éles János az egyik nagy teljesítményű röntgengép mellett. Az orvosi berendezések nagy része már a helyükön vannak ■ Ajándék az iskolának Cire Béla kállói fafaragó Rákóczi-mellszobron dolgozik. Az Erdélyből áttelepült, egykori műbútorasztalos nemcsak a fa szerelmese, hanem a vászoné is. Festményeiből a közelmúltban nyílt kiállítás a kállói általános iskolában, amely nem ré­gen vette fel a nagy fejedelem nevét. Rákóczi mellszobra az iskola számára készül, a mes- ter ajándéka a kállói gyerekeknek._______________________________________! Tovább örökítik saját kultúrájukat- Várom a mentőt. Salgótarjánba, a műveseállomásra visz­nek kezelésre. Gyerekkori betegségemről van szó, ami nem régen jött ki. A családi körülmények nem tették lehetővé, hogy egészségemmel törődjek, a róluk való gondoskodás volt az első, miközben egészségem megromlott. Tisztában voltam betegségemmel. Egy hónapja az egri kórházban megállapították, hogy súlyos veseelégtelenségben szenve­dek, amit kezelni kell - érzékelteti egészségi állapotát Far­kas Béla, a Héhalomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat el­nöke, a Lungo Drom Nógrád megyei elnökhelyettese.- Tudom, hogy nagy fába vágtam a fejszémet vezetőtársa­immal együtt, amikor úgy dön­töttünk, hogy érdemes saját kul­túránkat tovább örökíteni.- Mire gondol?- Bangó Tamással, Farkas La­jossal úttörő munkára vállalkoz­tunk. A községben a legutóbbi önkormányzati választáskor ala­kult meg először a cigány ki­sebbségi önkormányzat. Nem­csak választási programunkban, hanem munkatervünkben is szerepel a cigány népi folklór megteremtése. Hat férfiból áll a zenekar - Berki István, Berki Dá­niel, Bangó Tamás, Farkas La­jos, Farkas Csaba, a kisebbik fi­am és jómagam - mindannyian zenészek vagyunk. Én tizenegy éves korom óta muzsikálok. A polgármesteri hivatal a klub­könyvtárban biztosította a gya­korláshoz szükséges helyiséget. Kezdeményezésük vegyes fo­gadtatásra talált.- Mint minden jónak, nálunk is jelentkeztek a kerékkötői, egyrészt saját sorainkból, más­részt azon kívül. A cigányok 80 százaléka akarja bizonyítani, hogy saját kultúrájával tud tenni a faluért. Ezt tanúsítja a nemrég közösen megrendezett és jól si­került gyermeknap. Az itteni ci­gányok nem hajlanak a bűnö­zésre. Becsületes munkával ke­resik a kenyerüket. A rendőrség is elégedett velünk. Tevékenyen részt veszünk a Nógrád dó­ságáért mozgalomban.- Van-e és milyen a felszerelé­se a zenekarnak?- Ami van, az nagyon elhasz­nálódott. A kisebbségi önkor­mányzat pénzéből egy hónap­pal ezelőtt vettünk 120 ezer fo­rintért zeneszerszámot. Még vagy 2-300 ezer forint kellene. Farkas Béla tudja, hogy nem könnyű fel­adatra vállalkozott. ■ Nem kell nekünk új, jó az, amit a bizományiból is be tudunk szerezni. Ehhez várjuk a szpon­zorok támogatását. Ugyanis a zeneszerszámok ára a csillagos eget veri, amit mi nem tudunk vállalni. Az előbbiekből is látha­tó, még mindig az elején tar­tunk. Idő kellett ahhoz is, hogy megtanuljuk, illetve kiigazod­junk a kisebbségi törvény út­vesztőiben. Ebben nagyon sokat segített Sándor Bea önkormány­zati dolgozó. Ugyanezt mond­hatom a polgármester úrról és a jegyző asszonyról. Jól együtt tu­dunk dolgozni.- A muzsikusokhoz milyen más kulturális tevékenységet kí­vánnak párosítani?- Ének- és tánckar megalakí­tását. Az énekcsoport három korosztályt foglalna magába, egy iskolásokból, egy kamasz- korúakból és egy középkorúak- ból álló együttesben gondolko­dunk.- Melyik cigány szervezet je­lezte eddig részvételi szándé­kát?- A pásztói cigányegyesület támogatását ígérte. A környező községek kisebbségi önkor­mányzatait személyesen kere­sem fel. Az ének- és tánccso­porttal olyan célunk is van, hogy az iskolai szünetekben a cigánygyerekek ne kóborolja­nak az utcákon. A létrehozandó együttesek számát nem tudom megmondani, mert most kutat­juk fel a tehetséges gyerekeket. Én pedig házalok, hogy legyen pénzünk terveink megvalósítá­sához. Az előbbieken kívül megragadjuk a pályázati lehe­tőségeket is. Beszélgetésünket a Salgótar­jánból érkező mentőkocsi sza­kította félbe. Farkas Béla kőmű­ves szakmunkás a rendszervál­tás után négy évig volt műveze­tő, nevéhez kötődik egy negy­venlakásos bérház tető alá ho­zása. ________________ V. K. K abáthoz a gombot Fazekasműhelyek futószalagon - Könyvből ellesett mesterség Senki nem lehet próféta a saját hazájában - tartja a mondás, s ez Illés János palotási vállalkozóra is ráillik: az elektronika és mű­szeroptika tudora főleg megyén kívüli megrendelésekből él, eredményesen működtetve egyszemélyes cégét. Most azonban megtörni látszik a jég azzal, hogy a formálódó palotási faluház számára Illés úr fazekaskorongot és égetőkemencét készít.- Szabó Mihály polgármester úrral beszélgetve merült fel, hogy a faluházban, amely táj­házként is működne, jó lenne berendezni egy fazekasmű­helyt az itteni gyerekeknek, sőt nyaranta amolyan művészte­lepként is hasznosíthatnák. Mi­vel én már készítettem hason­lót a vanyarci általános iskolá­nak, sőt megyén kívülre is a petőfibányai és egy hatvani is­kola megrendelésére, ezért örömmel ajánlottam fel a segít­ségemet. Még a nyáron elké­szülök vele: korongozót és ége­tőkemencét tervezek. Miközben Illés úr erről be­szél, lakása rejtett zugaiból so­ra kerülnek elő különböző má­zas edények, kancsók, dísztá­lak. - Ezeket mind én készítet­tem - mutatja büszkén alkotá­sait a házigazda, s már mondja is, hogyan is születtek. - Ami­kor megszűnt az ikladi mű­szergyár, sok ember került ut­cára, köztük én is. Néhány év kellett ahhoz, hogy helyrerá­zódjak, s ha döcögve is, bein­duljon mostani vállalkozásom. Addig is más után kellett néz­nem, gondoltam, megpróbál­kozom a fazekassággal. Gomb­hoz a kabátot: kivágtak néhány nyírfát az utcában, gondoltam, jó tűzrevaló lenne belőle. Eh­hez készítettem egy égetőke­mencét, majd korongozót, s hozzá könyvből megtanultam a fazekasságot, sőt a mázt és festékanyagot is magam kísér­leteztem ki, amivel bevontam a kancsókat, edényeket, tányéro­kat.- Akkor járta a vásárokat és zsebre tette a bevételt.- A fenét, vásározni nem jár­tam, megélhetést sem nyújtott, szétadtam a barátoknak, isme­rősöknek a legkedvesebb dara­bok maradtak meg. Ha rájuk nézek, emlékeztetnek egy ne­héz, ám szép időszakra. Min­dig kedveltem a kihívásokat, a megoldásra váró problémákat, s addig soha nem is nyugszom, míg a végére nem járok az en­gem foglalkoztatóknak. Ilyen volt a fazekasság is, e szép mesterségből számomra már csak a fazekasműhely-beren- dezések készítése maradt. Egy dolog a sok közül, amelyet vál­lalok, ha megrendelés érkezik. Persze szabad időben, hobbi­ként, hiszen az elektronikai műszergyártás marad a fő ke­nyérkereset. Illés János még sok minden­ről beszélt, büszkén említette érettségizett lányát, aki nem­csak kiválóan maturált, hanem korábbi szorgalmatossága, ta­nulmányi versenyeken elért ki­váló eredményei alapján há­rom egyetemre is felvételi jogot nyert. 0 azonban egy negyedi­ket választott, vállalva ezzel egy újabb kihívást, megméret­tetést. Úgy látszik: nem esett messze az alma a fájától. SZABÓ QY. SÁNDOR mmmmmmmmmmmmimmmmmmmm mmmmmmmmm Ami rossz a gazdáknak, jó a vízműnek Hasznoson nem okoz gondot a megnövekedett fogyasztói igény- Június elején éreztük a kánikula hatását. A május végi na­pi 4000 köbméteres vízigény, június elején 5400-ra emelke­dett, június 14-én már 6500 napi köbméteres igény kielégí­tésénél tartottunk. Az ugrásszerűen megnőtt kívánságok teljesítése nem okozott gondot, sőt a jövőben is, mind men­nyiségben, mind pedig minőségben teljesítjük fogyasztói igényeket - állítja Nagy Imre, a Közép-Mátra Vidéki Regio­nális Vízmű Rt. hasznosi víztisztító telep üzemvezető-he­lyettese, karbantartási művezető. A vízmű a szokásos évi felké­szülés során napi 10-12 ezer köbméter víz eladására készült fel. Erre a mennyiségre való be­állás a jó minőség biztosítása mellett akkor is fontos a vízmű életében, ha netán nem tudják megjósolni, lesz-e rá szükség, lekötik-e teljes kapacitásukat.- Számítógép-vezérelt auto- matikánk segítségével medencé­inkből adjuk át a kért mennyisé­get Hasznos és Salgótarján kö­zött két jelentős nagyságú befo­gadó medencéből, a kistérsé­gekben lévők kisebb kapacitású­ak, melyek Alsótold, Buják, Ordaspuszta, Hollókő községek­ben találhatók. Automatikánk segítségével a medencékben lé­vő mennyiségnek el kell érni a szükséges szintet, amennyiben ennél kevesebb víz van, akkor megkezdjük a feltöltését, betáp­Augusztin Józsefné laboráns a víz vastartalmát ellenőrzi lálását. A fel­dolgozáshoz szükséges vi­zet a telephely­hez szorosan kötődő víztá­rozóból emel­jük ki, mely 25 méter mélysé­gű­Az ellátás­ból a tönkre­ment, össze­zsugorodott üzemek, gyá­rak, azaz a nagyfogyasz­tók kiestek.- Amíg mű­ködtek, a nyári időben napi 8-10 ezer köb­méter vizet termeltünk a részük­re. A nagy meleg vízigénynövelő hatását elsősorban a települések közül Salgótarjánban érezzük. Az emelkedés itt a legnagyobb. A vízigény-emelkedés jó a cégnek. Az időjárás függvényé­ben további kívánságokkal szá­molnak. Ebben az esetben sem jönnek zavarba.- Mint kiskerttulajdonosnak viszont a nagy szárazság nem jó. Hiába öntözöm palántáimat, azok csak szenvednek, de nem növekednek. A víztisztító telepen 24 órás készenléti diszpécserszolgálat működik. Közreműködésükkel az újabb, megnövekedett víz­igény jelentkezésekor azonnal intézkednek. ________V. K. I llés János néhány kedves darabbal: egy nehéz, mégis szép időszak emlékei

Next

/
Oldalképek
Tartalom