Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-21 / 143. szám

NŐK Vn^GA^wmoEN'*»* 2000. JÚNIUS 21., SZERDA 7. OLDAL Szeretne a nyugdíjig dolgozni- Korábban is ajánlották, hogy menjek a vasúthoz dolgozni. Olyanok, akiknek családtagjaik már ott dolgoztak. Nem hallgattam rájuk. A vasút helyett az akkori nagybátonyi harisnyagyárban vállaltam munkát. Tizennégy évig kerestem ott a kenyeret. Kemény munkát végeztem, ennek ellenére jól éreztem magam. Azt vi­szont nem vártam meg, míg eladják a gyárat az akkori Salgótarjáni Ruhagyárnak (most SAL-KON Konfekcióipari Rt.), kiléptem. Egyik volt kollégám Bátonyterenyén akkor már a vasútnál dolgozott, ő biztatott, hogy jelentkezzek. Mivel Bátonyba nem vettek fel, Salgótarjánban próbálkoztam, ahol sikerült. Nem bántam meg, sajnálom, hogy nem az első ösztönzésre jöttem a vasúthoz. Akkor 20 éves voltam - mondja idevezető útjának előzményeit Volek Sándorné, Salgótarján külső pályaudvaron dolgozó személypénztárnok és raktárvezető. Beosztásának ellátásához három-négy hó­napos tanfolyamokat végzett. Külön vizsgá­zott raktározásból, a személyi és árupénztári tennivalókból, ezen kívül megszerezte a kis- forgalmi képesítést is. Négyes fordulóban jár, ami azt jelenti, hogy először 12 órát dolgozik, utána 12 óra szabadja van, a következő 12 órai szolgálatot 24 óra pihenési idő köveü. Ez­zel a beosztással kijön a kötelező napi 8 óra.- A vasúti munkarendre való átállás nem jelentett gondot. A harisnyagyárban is há­rom műszakba jártam. Férjem, aki bányász volt, szintén három műszakban dolgozott. Mivel nem voltak szülők, akikre számíthat­tunk volna, úgy osztottuk be szabadidőnket, hogy a gyerekekkel mindig legyen valaki. Később a nagyobb lányom vigyázott a ki­sebbre. Nyolc év van köztük - mondja a Volek Sándorné. Nyolc évig raktárnokként dolgozott. Mi­vel az utóbbi tíz évben nagyon lecsökkent a teherszállítással kapcsolatos munka és a személyforgalom is visszaesett, megbízták a személypénztárosi tennivalókkal. Hatáskö­rébe tartozik még a fuvardíj számfejtése is.- Csak az utazik, akinek nagyon muszáj. Az utasok egy része munkába jár, a diákok iskolába és a nyugdíjasok veszik igénybe a vasút szolgáltatásait. Teljes árú menetjegyet nagyon kevesen kérnek.- Milyennek látja a pénztárablak mögül az utasokat?- Eddig nem volt senkivel semmi bajom, kedvesen szólok hozzájuk, ők is így válaszol­nak. Semmiféle konfliktusról nem tudok ön­nek beszámolni. Talán csodálkozni fog: az uta­sok jobban ismerik a jegyárakat, kinek milyen kedvezmény jár, mint néhány más kollégám.- Abban, hogy jól érzi magát, bizonyára a főnököknek is részük van.- Megértők, jók. Sok mindenért tartják a há­tukat. Valóban, amit lehet megtesznek érdeke­ink védelmében, hogy ne kerüljünk az utcára. Férjem 35 évet dolgozott a bányában, 8 éve munkanélküli. Utcánkban rajtam és néhány pedagóguson kívül a többiek nem dolgoznak - rokkantnyugdíjasok, illetve nyugdíjasok. Mióta nincs bánya, az itt élők 70 százaléka munkanélküli. Idősebb lányom nemrég még ebbe a csoportba tatozott. Ha én nem dolgoz­nék, már el kellett volna adni a házunkat. Itte­ni keresetemmel, figyelembe véve a másutt adódó lehetőségeket is, elégedett vagyok. Örülök, hogy itt lehetek. Keresetemből fizet­jük az OTP-kölcsönnel épült házunk után a korábban felemelt magas kamatot. Gázzal fű­tünk, annak árát is rendszeresen emelik. Két lányom és három unokám is nálunk lakik. He­ten vagyunk a családi házban.- Ha jól érzékeljük szavait, nem élnek irigylésre méltó körülmények között.- Nemcsak mi, hanem a telepen élők sem.- Ilyen lehetőségek között miként képzeli el jövőjét?- A nyugdíjig szeretnék itt kitartani. Ha netán el kellene mennem, tragédia lenne, mert biztos nem vennének fel másutt a ko­rom miatt sem, a nyugdíj ideje pedig még messze van. Sok fiatalnak sincs munkahe­lye. Nálunk sem tudják a jelentkezőket fog­lalkoztatni. ___________ V. K. N yaralás: kedvencekkel vagy nélkülük? Idén szokatlanul korán köszöntött be a kánikula, s vele a nyaralás utáni vágy. Nagyon sok családban felmerül a kérdés, hogy mi legyen a nyaralás alatt a kedvencekkel? Leg­egyszerűbb a megoldás ott, ahol kisállatot, rágcsálót vagy teknőst tartanak, hiszen azok nem igénylik a személyes jelenlétet, ilyen esetben elég (azonban nagyon is szükséges) megkérni egy kedves rokont, barátot, hogy kétnaponként etessék meg az állatkákat. A kutyákkal, macskákkal persze egészen más a helyzet, akkor is, ha otthon maradnak, illetve, ha nem, hiszen az igényeik jelentősen különböznek a kisállatokétól. A döntést alap­vetően meghatározza, hogy külföldön pihen- e a család, vagy belföldön. Egy londoni vagy párizsi túra ugyanis számukra megterhelő és unalmas lehet. Az állatkákat aligha érdeklik a Louvre vagy a British Múzeum látnivalói, s be sem vihetők ilyen helyekre. Ha mindezt figye­lembe véve mégis úgy határozunk, hogy nem hagyjuk itthon őket, feltétlenül érdeklődni kell, hogy bevihetők-e a szállásra, illetve tájé­kozódni szükséges az adott ország állategész­ségügyi előírásai iránt. A legtöbb olaszországi szállodába vagy apartmanba például beenge­Akkor teljes a gyermekek öröme, ha négylábú barátaikkal együtt vakációzhatnak dik a kistestű kutyákat, a tengerpartra azon­ban mégsem ajánlatos - sok helyen ülos - le­vinni, mert sokakat zavar a rohangálásuk. Na­gyon kellemes lehet viszont az együttlét egy ausztriai tóparti vagy hegyvidéki üdülésen, ahol a kirándulásokon gond nélkül velünk tarthatnak, ám nem ajánlatos megfeledkezni a nyakörvére felerősített, tokba helyezett „névjegyről,” a szálláshely címével, telefon­számmal, arra az esetre ha négylábúnk elkó­borolna. Fontos tudnivaló az „állatútlevél” előzetes beszerzése, enélkül nem hagyhatja el az or­szágot és oda sem engedik be, ahol egyébként nem tiltják a behozatalukat. Ezt a hatósági ál­latorvostól lehet kérni. Az utazás külön felké­szülést igényel, takarója, tálkája, kosara, (a fekhelyre szánt ruhadarabokkal), oltási köny­ve, a kutyapóráz, otthon ne maradjon. A ku­tyák szeretnek utazni, elkentében a macskák­kal, amelyeknek rögzíthető utazókosárról kell gondoskodni. Ha a kedvencek otthon maradnak, nyilván akad egy rokon, barát, jó ismerős, akire rá le­het őket bízni. Ha nincs más lehetőség, mint a panzió, érdemes nagyon körültekintően vá­lasztani: legyen elegendő füves hely, az ajtók, kapuk jól záródjanak, hiszen idegen helyről könnyebben megszöknek gazdájukat keresve az állatok. Nagyon hasznos és az elválást is megkönnyíti, ha kedvenc takarójuk, játékuk is velük lehet, míg a gazdi távol van. A képen Sophie Marceau (balra) francia színésznő és Jean-Pierre Bacri francia színész lát­ható, akik a legjobb színésznőnek, illetve a legjobb színésznek járó díjat vehették át júni­us 17-én a franciaországi Cabourgban zajló romantikus filmek fesztiválján. Sophie Marceau Andrzej Zulawski „La Fidelity”, míg Bacri Agnes Jaoui „Le goit des autres" című alkotásában nyújtott alakításával érdemelte ki a díjat. fotó: epa Szerelem első, szex második látásra Szerelem első látásra. Sokan kérdik maguktól és másoktól: egyáltalán van ilyen? Nos, egy új tudományos felmérés egyér­telműen megadta a választ: bi­zony van, méghozzá meglepő­en nagy arányban. A Millis és Boon angol kiadó el­sősorban szerelmes regények ki­adására szakosodott. így nem cso­da, ha vezetőit szakmailag is érdek­li a téma. Ezért a cég felmérést ké­szíttetett, amelynek során ezer fér­fit és ezer nőt kérdeztek meg. A vá­laszok nemcsak a megrendelőnek tanulságosak. Kiderül belőlük, hogy a megkérdezett'férfiak és nők ötvenhárom százaléka vélte úgy: igenis megesik, hogy az ember meglát valakit és azonnal megdob­ban a szíve. Még meglepőbb adat, hogy harminchárom százalék be­vallotta: az intim együttlét már a megismerkedés napján realizálód­hat. Meglátni és megszeretni vala­kit tehát igenis lehet egy pillanat alatt. Csak azt nem tudtuk, hogy az ilyen ismerkedések egyharmadá- ban a delikvensek még aznap vet­hetnek egymásra egy második pil­lantást is - immár Adám- és Eva- kosztümben. A megkérdezettek mindössze hét százáéka mondta azt, hogy nem lenne bátorsága a sokat jelen­tő első pillantás után még aznap követni szeme és érzékei paran­csát, egészen a beteljesülésig. El­gondolkodtató arány. Mint aho­gyan az is, hogy a megkérdezettek nyolcvannyolc százaléka ragaszko­dott a még aznapi maradéktalan „happy end”-hez.____________■ Az egyedülálló családi státus ma már választás eredménye is A női szerepek átalakulása a rendszerváltás után A házasság mint párkapcsolat közismerten visszaszorulóban van. Ennek oka - a korábban már bemutatott gazdasági tényezőkön kívül - az élettár­si kapcsolat megítélésének változása is. A házassággal szemben ma már valóságos alternatíva a tudatosan vállalt egyedülálló státus. Ugyanakkor igen csekély a partnerkapcsolat nélkül élők száma. A fiatal nők egyre önál­lóbbak, következésképpen mind többen választják az egyedülállóságot. A házasságon kívüli szülések számának növekedése jól érzékelhető. A válá­sok számában a rendszerváltás nem hozott változást, de a válás elfogadot­tá vált, sőt konfliktusmegoldó stratégiai szerepet kapott. A rendszerváltás utáni változások vizsgálatában a társadalom-lélektani aspektusok - így a női szerepek - ke­vesebb figyelmet kaptak jelentősé­güknél. Ahogy arra már - hasonló al­című írásunkban - korábban rámu­tattunk, az elmúlt tíz évben tovább folytatódott a családformák és együttélési minták átalakulási ten­denciája. A házasság mint korábban preferált társkapcsolat visszaszorulóban van. Ennek gazdasági okairól már szól­tunk, most az egyéb befolyásoló té­nyezőkre, más aspektusokra igyek­szünk rámutatni. A hölgyek szkeptikusabbak A házasság népszerűségének csök­kenése összefügg azzal is, hogy a társa­dalomban az élettársi kapcsolat meg­ítélése, elfogadottsága is jelentősen vál­tozott. A nyugat-európai országokhoz képest ugyan ma még nálunk is ala­csony az élettársi kapcsolatok száma és aránya a tartós párkapcsolatokon belül, bár a rendszerváltás óta eltelt időben fokozatosan elfogadottá válik a házasságot még nem kötött fiatalok esetében is. Talán az előzőtől is figyelemremél­tóbb, hogy a házassággal szemben Ma­gyarországon is valóságos alternatíva a tudatosan vállalt egyedülálló státus. A legfiatalabb felnőtt korosztály kisebb része - mint az átalakuló gazdaság jól képzett és jól fizetett, netán a szülők ál­tal is jól „megtámogatott” szakembere, vállalkozója - önálló lakást tart fenn (még ha az nincs is mindig a tulajdoná­ban). Az ebbe a csoportba sorolhatók egy része a házasság nélküli együtt­élést választja. Más részük azonban partnerkapcsolat nélkül él, e réteg ará­nya azonban szinte kimutathatatlanul csekély. A kutatók vizsgálataik során megkü­lönböztetett figyelmet fordítanak az egyedülállók nemek szerinti szelekció­jára. Többek között megállapították, hogy a fiatal, magasan iskolázott, kvali­fikált városi nők az átlagnál és a férfiak­nál is szkeptikusabban viszonyulnak a házasság intézményéhez. Mindez arra utal, hogy a fiatal nők egy része számá­ra az egyedülálló családi státus válasz­tás és nem kényszer eredménye. (Per­sze tudjuk, hogy nem jelentéktelen a valamilyen kényszerből - például gaz­dasági - férjhez menni nem tudó fiatal nők száma is.) A tudás hatalom Az egyedülállóság következménye a házasságon kívüli szülések számának növekedése is. Míg az 1980-as években az összes gyermek kevesebb mint 10 százaléka született házasságon kívül, ma ez az arány 20 százalék felett van. Különösen a fiatalon, 20 éves kor alatt anyává váló nők esetében gyakori, hogy első gyermekük házasságon kívül születik. A válások száma Magyarországon az 1970-es évek óta évi 24 ezer körül mo­zog. A rendszerváltás a válások számá­ban nem hozott változást, de mivel a házasságkötések száma csökkent, az ezer házasságkötésre jutó válások szá­ma és aránya „természetszerűen” folya­matosan növekedett. Az elmúlt évtize­dek során a válás nem csak elfogadottá, hanem egyúttal a leginkább ismert, a leginkább preferált házassági konflik­tusmegoldó stratégiává vált. A nők isko­lázottságának növekedése megváltoz­tatja gazdasági helyzetüket, munkaerő­piaci esélyeiket, formálja a tradicionális házassághoz való viszonyukat. A tudás tehát - ez esetben, ilyen aspektusból is - hatalom. Emellett a rendszerváltással megindult, illetve bekövetkezett válto­zások (munkanélküliség, elszegénye­dés, a vállalkozóvá válás és meggazda­godás) szintén a házasságok egy részé­nek stabilitását gyengítették, illetve megváltoztatták a házasodáshoz (férj­hez menéshez, illetve nősüléshez) való viszonyt. __________________ _______ B.O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom