Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-17-18 / 140. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. JÚNIUS 17., SZOMBAT Séta Pásztón Ezúttal a Mátra és a Cserhát vonulatai mentén fekvő, a mondák szerint a királyok kedvelt vadászati színhelyére, a ma egyre dinamikusabban fejlődő kistérségi központba kalauzoljuk el olvasóinkat. Pásztó 1298-ban vásártartási, 1407-ben Zsig- mond királytól városi kiváltság- levelet kapott. A XVIII-XIX. század átmeneti visszaesését követően (ekkor visszaminősítették nagyközséggé) 1984-ben újra A középkori monostor maradványai H visszakapta városi rangját. A település bencés apátságát 1190- ben III. Béla uralkodása idején ciszterci szerzetesek vették át. A cisztercita kolostor 1717-ben, a középkori apátság anyagának felhasználásával készült. Ennek a két történelmi emlékhelynek a helyreállítása 1960-1968 között valósult meg. A műemlék épületek körül kialakított romkertben látogatható helytörténeti múzeum állandó kiállítása a város múltját idézi, bemutatja a műemléki feltárásokat, a cisztercita rend történetét és Pásztó szülötte, Tittel Pál matematikus és csillagász életútját. A Csohány Galéria Csohány Kálmán Munkácsy-díjas érdemes grafikusművésznek állít emléket. A Múzeum tér másik érdekessége a hazánkban egyetlen üyen épen maradt polgárház, a XV. századi oskolamester háza. Pincéjében a középkori szőlészkedés folyamatát segítő eszközök tűnnek elő. A mellette mutatkozó középkori üveghuta a bencés, majd a cisztercita apátság műhelyeként funkcionált és egyben bizonyítja, hogy itt rendelkezésre álltak az üveggyártás feltételei. A város jelképe a Szent Lőrinc nevét viselő római katolikus plébániatemplom, amely egy 13. századi kápolna helyén áll. A déli szárnyán levő gótikus kápolna alatt nyugszik Rajeczky Benjamin, a világhírű zenetudós. Gyógyvizű strandja révén Pásztó fürdővárossá is tehető. A mélyről feltörő víz 33 fokos, mozgásszervi bántalmak gyógyítására alkalmas, egyben terápiaként is alkalmazzák majd az új kórházban. A térség kedvelt horgászcélpontja a Pásztóhoz tartozó hasznosi víztározó, a Nyugat- Mátra egyedüli vízgyűjtője, amely a csörgővölgyi forrásokból táplálkozik. A tározó fölött magasodó cserteri (hasznosi) várrom dombjáról letekintve nagyon szép kilátás fogad bennünket. A Kövicses-patak partján futó erdei országúti szakasz, az igazán látványos Zsiló-völgy elvezet egészen Mátrakeresztesre, a kézi és gépi fakanálgyártásáról országszerte híres kedves kis hegyi faluba. Innen közelíthető meg legkönnyebben Ágasvár romja, amely a Mátra lábától 2-4 órás túrával, a jelzett út iránya mentén érhető el. A huszonéves lány leveléből, írásából a következő személyiség- vonások, tulajdonságok olvashatók ki: Az én belső világába való visz- szavonulás, megfontoltság, az értelem érzelmek elé helyezésének jelei mutatkoznak a fiatal lány írásképén. A határozottság mindenkor fontosabb, mint az ösztön. Többnyire pesszimista, minden lehetséges negatívum megelőzésének megkísérlése érdekében többször és alaposan mérlegeli helyzetét, kilátásait. Igyekszik figyelmét mindenre kiterjesztve teljes és precíz munkát végezni. Feszültség, idegesség jelei mutatkoznak rajta, ha úgy érzi nem tett meg minden tőle telhetőt. Erőteljes az elismerés, a kivívott rang, helyzet megtartása utáni vágya. Igen jó szellemi adottsága kitartásával, kivételes szorgalmával karöltve képessé teszi arra, hogy szinte műiden akadályt sikerrel vegyen. Feladatait, munkáját, ha nem is a kellő változatossággal, elevenséggel, de mindig pontosan, mindenre kiterjedően, körültekintően látja el. A vezetésben megmutatkozó örömök élmények is hozzásegítik az elégedettség, a siker érzésének átéléséhez. Többnyire elégedett teljesítményével, eredményeivel. Közös feladatmegoldás, munkavégzés során szereti magához ragadni a kezdeményezést, a szellemi irányítást. Viselkedése kissé hűvös, tartós, elhatárolódás érezhető megnyüvá- nulásaiban. Bár optimálisnak mondható a távolság a levélíró és embertársai között, valójában ez a társadalmi elvárásoknak való megfelelés igényének, s nem valódi érdeklődésnek eredménye. Maga az íráskép is egy hátrahőkölt ember benyomását kelti. Szüksége van az emberek közelségére, de ezek a társalgások többnyire általános témában lefolytatott felületes érintkezések, hiányzik belőlük az őszinte, odaadó, közvetlen, baráti hangvétel. Ennek magyarázata részben, hogy a levélíró rendkívül erős kontroll alatt tartott értelemvezetésű, kissé egysíkú életébe nem igazán fér bele a spontaneitás, változatos, könnyed megnyilatkozás, stílus. Megbízható, jó monotóniatűréssel bíró, kiszámítható egyén. Társát közel érzi magához, kapcsolatuk szoros, meghitt, mégis gyakorta van valamiféle fájdalmas magányérzete, lelki társtalansága. Élete kiegyensúlyozott, a maga nyugodt, megszólott medrében folydogál, ami egyrészt jó, hisz biztonságot nyújt, másrészt viszont kissé megfosztja a pezsgőbb, színesebb pillanatoktól. ___________________ooDóiuwrnw* o kleveles grafológus TÖZSÉR ANETT A Szent Lórinc-plébániatemplom és az oskolamester háza__________főt* rigó tibor \j ovJó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története; ________________________ Szente Á rpád-kori emlékek Mély völgyben terül el a falu; keleti szélén meredek szerpentinen vezet az út, amelynek tetejéről szép kilátás nyílik a lenn megbújó településre. Egy itt felállított feszület azokra az időkre emlékeztet, amikor még igavonó állatok húzták a szekereket, s igencsak megszenvedtek a meredéllyel. A község neve - ami a szent vagy a szenthely szóból módosult - talán összefügg az itt álló, igen régi egyházi épülettel. Őrizheti persze annak emlékét is, hogy a korai Árpád-korban egyházi birtok volt. Először 1255- ben szerepelt a falu neve írásban, IV. Béla egyik oklevelében, ami a Vadkerttel szomszédos településeket sorolta fel egy birtok kijelölése kapcsán. Szentét 1416-ban a Kazai Kakas család birtokolta, 1472- ben pedig a Szobiaké lett. Szobi Mihály 1498-ban Werbőczy István jogtudósnak, a Tri- partitum összeállítójának adta át, aki nagy birtokszerző volt: egy esztendővel később Szentéi Sebestyén itteni birtokrészét is megszerezte. A falu a XVI. század közepén a török hódoltság része lett, 1562-ben 16 adóköteles házszerepelt, 1720-ban azonban adómentességet élvezett, mint nemes község. Ezen rangját kis idővel később elvesztette a település. A falu római katolikus temploma középkori alapokon áll. Tornya 1934-ben épült, ekkor kerültek elő a szentély fennmaradt, román stílusú részei. (A középkori épület nagy átépítését az 1700-as években végezték el.) Az eredeti jellegét ma már alig őrző templom elődje valószínűleg a XIII. század elején épült, s így Nógrád megyében a legrégebbiek közül való. A templombelsőben gótikus, XV. századi szentségházat helyeztek el, ami a szomszédos Deber- csényből származik: egy gazdasági épület falában találták meg, oda építették be a török időkben elpusztult debercsényi templom e szerény maradványát. A szentéi templom berendezése barokk, orgonája 1740 táján készült, s Podkonitzky Márton keze munkáját dicséri. A szentéi lelkészség híveit a magyarnándori plébánia látja el. A templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. FARAGÓ ZOLTÁN tartást írtak itt össze. A tizenöt éves háború idején Fánchy György volt a birtokos, de ezután ismét török uralom következett. 1633-ban, amikor a falu a váci nahije, azaz a török köz- igazgatás szerinti járás része volt, mindössze két háztartással szerepelt a nyilvántartásban. Borovszky Samu enciklopédiája szerint a Nógrád vármegyei adóösszeírásban 1715-ben 11 porta
