Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-17-18 / 140. szám

2000. JÚNIUS 17., SZOMBAT M E GYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Virágok és mosolyok Krizsanyik Pálné (balra) a bensőséges ünnepségen FOTÓ: RIGÓ TIBOR (Folytatás az 1. oldalról) asszonyt, egy valóban hosszú, dolgos élet megtestesítőjét. Az édesanyát, nagymamát kedves vendégek tucatja keresték meg már az elmúlt napokban is, mert nagy a család,'s nem tudott min­denki azonos időpontban jönni. A ma is jó egészségi állapotú, szelle­mileg friss Krizsanyik néni három gyermeket hozott a világra, közü­lük kettő már nem él. Tizenkét unokája, huszonegy dédunokája és nyolc ükunokája született, ők szintén eléje járultak, hogy örö­met szerezzenek a nagyinak, mo­solyt csaljanak a kedves arcra. Staféta bányászcsizmában (Folytatás az 1. oldalról) mutatott be, sőt a helyszínen beavatták a diákokat a babaké­szítés rejtelmeibe is. Sort kerí­tettek Kazár-Vizslás vetélkedő­re is, amely szintén nem nélkü­lözte a humoros feladványokat: ilyen volt például a staféta bá­nyászcsizmában, kobakban. A délután folyamán népmesét mutattak be az iskola tanulói, az alsó tagozatosok népdalköre népdalcsokorral járult hozzá a hangulat fokozásához, amely a néptánccsoport bemutatójával érte el csúcspontját. Legna­gyobb sikert a madárijesztők szépségversenyé aratta: min­den osztály kapott egy előre el­készített drótvázat, amelyre tet­szés szerinti anyagok felhasz­nálásával madárijesztőt kellett öltöztetniük. Hogy az elkészült kilenc madárijesztő közül me­lyik bizonyult a legszebbnek, azt a zsűri döntötte el, melynek elnöke Hortobágyi Katalin, az Országos Közoktatási Intézet munkatársa volt. HEGE Unió: önmagában nem megoldás (Folytatás az 1. oldalról) a jövedelmek és a minimálbér rendezését'is. Ugyanis csak így lehet megállítani, hogy a bérek, valamint a tőkejövedelmek és költségvetés közötti olló tovább nyíljon, a munkavállalók rová­sára. A szakszervezetek véle­ményként tolmácsolta azt is,» hogy a kormánynak - a pártok, a különböző civil szervezetek egyetértésével - folyamatosan végre kell hajtani az egészség­ügy szükséges reformját, vissza­állítani a társadalombiztosítás civil kontrollját. Itt említette a foglalkoztatási biztonság, az üzemegészségügy „rehabilitálá­sát” is. Végezetül a társadalmi párbeszéd intézményrendszeré­rői szólt. Hangsúlyozta, a szak- szervezetek azt követelik, hogy állítsák vissza az érdekegyezte­tés jól bevált fórumrendszerét, érdemben vonják be a lakosság széles rétegeit érintő döntések­be az érdekvédelmi képviselete­ket. A véleménycsere során - amelyben Kovács László, Szabó Lajos, dr. Domonkos Imre, Sán­dor Sándor, Zsidai Gyula és Kakuk József mondta el észrevé­teleit - arról esett a legtöbb szó, hogy a „Civil országjelentés” megvitatásával nem csak a mun­kavállalók, a nyugdíjasok, a szakszervezeti tagok figyelmét kell felhívni ja szociálpolitikai kérdésekre. A kormányt kény­szeríteni kell azoknak az intéz­kedéseknek a meghozatalára, amelyek mérséklik elmaradá­sunkat az uniós országoktól. Az uniós csatlakozás ugyanis ön­magában nem jelenti a szociális helyzet gyökeres változását. Vágyak ipara, élmények ígérete (Folytatás az 1. oldalról) ’ gyógyfürdők szerepelnek, ha­nem minden olyan kínálat, amely a rekreációt, vagyis az egészség megőrzést is szolgálja. Nógrád e téren szubalpi klí­májával is kirukkol­hat. A lovasturiz­mus útvonalát me­gyéken át vezetik, ennélfogva a bázis- állomások a hegyi­kerékpározást jól szolgálhatják. A borturizmus két meghatározó eleme az egri és a tokaji borvidék, de az egyedi ízek, a kü­lönlegességek me­gyénknek is kínálhatnak lehető­ségeket. A konferenciaturizmusban az országban három központ kiala­kítását patronálják, s a jelek sze­rint Észak-Magyarországon Eger pályázhat jó esélyekkel, lévén, hogy van kidolgozott projektje, és megfelelő háttere. Az igazgató­nő Noszvaj példáját említette, ahol a gyönyörű tájon kívül nem volt egyéb „bevetnivaló”. Egy ügyes idegenforgalmi menedzser azonban konferenciaparadicsom­má változtatta a kis községet, s ma már hasonlót épít Bogácson és Cserénfalván. Az idegenforgalom fejlesztése minden kistérségben megkívánja idegenforgalmi menedzserek képzését, munkába állítását. Saj­nálatosnak nevezték, hogy a terü­letfejlesztési menedzser képzésé­vel párhuzamosan nem kezdő­dött meg a turisztikai szakembe­rek képzése, annál is inkább, mi­vel sok településen épp a vendég­látás jelenti az egyetlen munka­helyteremtő lehetőséget. A marketingigazgatóság sze­retne együttműködni a régió pol­gármestereivel, s ennek első me­netére - hevesi elöljárók meghívá­sával - hamarosan sor kerül. Ugyancsak fontos, hogy azonos hullámhosszon legyenek a Tourinform-irodákkal, s persze a rib-ekkel is, hiszen Nógrád két re­gionális idegenforgalmi bizottság­ban is érdekelt. Októberben a té­mában szerveznek konferenciát Salgótarjánban - jelentették be. T. N. L Ránk nyitotta ajtaját Izrael (Folytatás az 1. oldalról) hétköznapjait, az ott élőket. A két képanyag, valamint a pénte­ken vetített filmek is hozzájárul­hatnak, hogy a szemlélőnek tel­jesebb képe legyen Izraelről - mondotta a diplomata. Ezt követően a színházterem­ben folytatódott a kulturális prog­ram. A két ország himnuszának el­hangzása után Iris Ambor nyi­totta meg a Salom Izrael! Jó estét, Salgótar­ján! címet viselő műsorblokkot. Elsőként köszö­netét mondott mindazoknak, aki a kétnapos salgótarjáni ren­dezvény szerve­zésében részt vettek. Reményét fejezte ki, hogy ez a találkozás csak a kezdete egy később kitel­jesedő kulturális és gazdasági kap­csolatnak. Puszta Béla polgármester elő­ször a nézőtéren helyet foglaló Pavol Mestan professzort, a po­zsonyi Zsidó Kulturális Múzeum igazgatóját, valamint Andre Fredmann ügyvédet és Carmeli Amost, a Weizmann Intézet igazgatóját köszöntötte. Örömét fejezte ki a kétnapos rendezvény létrejötte okán, amely nemcsak Izrael igen gazdag kultúrájába enged bepillantást, de reménye­ink szerint lehetőséget kínál a magyar-izraeli gazdasági kap­csolatok bővítéséhez is. Az önkormányzat kezdemé­nyezéséhez számos civil szerve­zet csatlakozott, ami azt bizo­nyítja, hogy az izraeli kultúra ér­tékeinek befogadására széleskö­rűen nyitott a helyi társadalom - fogalmazott. A folytatás egyik záloga lehet, ha létrejön Salgó­tarján és Petah Tikva városok testvérvárosi együttműködése. Ebben a folyamatban pedig min­den bizonnyal nagy szerepet kap a salgótarjáni izraelita hit­község. Puszta Béla utalt rá, hogy e közösséggel közösen számos emlékhelyet alakítottak ki, s a megemlékezés is együtt törté­nik. Megemlítette a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének bekapcsolódását a „Virág-mozgalomba”, ami azt je­lenti, hogy a főiskolások segítsé­get nyújtanak a szociálisan, vagy tanulmányaik alapján rászoruló diákoknak. Az ünnepi műsorban először az 1993-ban megalakult Tikva együttes lépett a közönség elé. A repertoárjukban mediterrán ele­mek keverednek keleti és hagyo­mányos zsidó dallamokkal. Az együttes 1998-ban adta ki első CD-jét, „Song from Israel” cím­mel. Az egzotikus muzsikára na­gyon sokan voltak kíváncsiak, csakúgy, mint a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Nógrád táncegyüttes műsorára. A helyi táncosokat ezúttal a Lenkó Péter vezette Kincsér együttes kísérte. A nap végén az izraeli vendége­ket Puszta Béla polgármester va­csorára hívta meg a Kulacs étte­rembe. NÉMETH Erős kapcsolatok: mi szeretnénk Gazdasági programmal zárult az izraeli napok rendezvénye A magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok jelenlegi állása, a jövőbeni együttműködések perspektívái voltak a pénteki té­mái a kétnapos észak-magyarországi kulturális és gazdasá­gi napok salgótarjáni rendezvénysorozatának. Az izraeli nagykövetség gazdasági tanácsosa előadásában arra is ki­tért, hogyan kapcsolódhatnak be térségünk vállalkozói az izraeli cégek és befektetők tevékenységébe. A Nógrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara salgótarjáni székházában gazdasági prog­rammal folytatódott tegnap az izraeli napok rendezvénye, ame­lyen Leóra Hadar, gazdasági ta­nácsos tartott előadást. Beveze­tőben, országa gazdasági helyze­téről festett képet a jelenlévők­nek, az export- és importkeres­kedelemre téve a hangsúlyt, majd rátért az országunkkal ki­alakított kereskedelmi kapcsola­tokra. Ezekről szólva elmondta, hogy a pár éve hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapo­dásnak köszönhetően, az elmúlt évben 110 millió dollárt mutatott a kereskedelmi mérleg egyenle­ge, amiből 65 millió dollár volt az export, a Magyarországról va­ló import pedig 45 millió dollár­ban mérhető, s az idei - az eddi­gi eredmények alapján - is ha­sonlóan alakul. Leóra Hadar asszony ismer­tette az izraeli befektetések ma­gyarországi helyzetét, amelyek pénzben, hozzávetőleg 1 milli­árd dollárt érnek idáig. Kiemel­kedő volumenűek a nem lakás­célú ingatlanberuházások - a fő­városon kívül a vidéki nagyváro­sainkban is - az ipari beruházá­sok, amely közül nagyságrend­ben a gyógyszergyári, a bútor­ipari, valamint a telekommuni­káció területén lévők emelhetők ki. Ez utóbbi téren épp a közeljö­vőben kezdi működését egy új, közös vállalat, egy szoftvercég, amelynek profilja az oktatás. Iz­rael ezeken túl, a mezőgazda­ságra is koncentrál, s mint el­mondta, épp országukban tar­tózkodik egy FVM-küldöttség. (Információink szerint a mező- gazdasági, szakági technológiá­kat szemrevételeznek, gyártó­cégeket keresnek fel.) Tekintettel a magyar mezőgazdaságban ész­lelhető struktúraváltási szándék­ra, a közel-keleti ország elsősor­ban technológiai, gyártási vona­lon tervezi az együttműködés bővítését, ezek közül is az üveg­házi, hűtőházi, vetőmag-termelé­si, tejfeldolgozási, illetve csoma­golástechnikai vonalon, és a gaz­daság minden terére érvényesen: a kutatásfejlesztési kooperációk­ban lát lehetőségeket. A tanácsos asszony vázolta még a két ország közötti turisz­tikai kapcsolatokban rejlő lehe­tőségeket, majd válaszolt a je­lenlévő, helyi gazdasági cégek képviselőit érdeklő kérdésekre, amelyekből kiderült, kinek-ki- nek adottak a lehetőségeik pél­dául a kereskedelemre, csak a célállomáshoz vezető úthoz hiá­nyoztak az útjelzőik. Az ezekre való rátalálásban Tari Miklós, a Fűtőber Kft. műszaki igazgatója és munkatársa, Suba Zsolt is se­gített az egybegyűlteknek, akik az izraeli cégekkel való kapcso­latfelvétel, az üzletkötés helyi tapasztalatait osztották meg ve­lük, amelyet cégük, az automa­tikus csőtisztító és vízkő- eltávolító rendszer értékesítése révén szerzett. Puszta Béla pol­gármester, a gazdasági program befejezéseként, átadta az izrae­lieknek a Salgótarjánról és térsé­géről szóló befektetési bemutat­kozó dokumentumot, amelyből az izraeli üzletemberek képet kaphatnak, hogy a megyeszék­hely és térsége, miért is lehet vonzó számukra. A kétnapos rendezvény a József Attila Mű­velődési Központban zárult, ahol két, nagyon eltérő feldolgo­zásé és hangvételű filmproduk­ciót vetíttek, amelyekben az volt a közös, hogy az európai zsidó­sággal szemben elkövetett gya­lázatról szóltak, amelyet alkatá­tól függően, ki így, ki úgy élt meg, és dolgozott fel - ha élve maradt. ■ A kapcsolatok kialakításának jegyében totókiállítás is nyílt Izraelről fotó: án A Dobó tér közelében alakították ki az irodát Körben áll egy legényke... Gyermekek ünnepe a kazári iskola udvarán fotó: gy.t. A gálán fellépett a Tikva együttes, méltán nagy sikert aratva fotó: gyurián

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom