Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 16., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Berkenye ;;í: • — '-T' A déli Börzsöny lankáira települt kisközség lakóinak ősei a németországi Frankóniából érkeztek ide 1717- Múltidéző ben. A helyet 1299-ben puszta földként említették az oklevelek, de később falu is volt itt, ami a török hódoltság idején pusztult el. A faluban sok hagyományos, hosszú parasztház maradt fenn, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel együtt. Egyikben a népi múlt emlékeit bemutató tájházat alakí­tottak ki. A falu plébániatemploma 1777-ban épült. Híre­sen szép a község kálváriája is. F.Z. A település mássága... * Idegenforgalom mozaikokban A ma faluja lehet nagyon is vonzó, „mindössze” annyi kell hoz­zá, hogy a helyiek magukénak érezzék, óvják, (szó szerint is) virágoztassák a helyet, ahol élnek. Berkenyén a legtöbb szép­nek története van, mert az 591 lelkes kisközségre jellemző, hogy kétkezi munkával járulnak a köz javaihoz. biztosítható, a hét végekre kell más megoldást találnunk. Van­nak visszatérő csoportjaink, s szeretnénk, ha a jövőben még többen lennének - ad hangot re­ményeiknek Valyó József. Ha nógrádi falvakhoz szokott valaki ide - mármint Berkenyére - belép, biztos, hogy elfogja a kellemes meglepetés érzése, ta­lán még az irigységé is, például a közterületek bordó-fehér ró­zsaszigeteit látva. Nem csak a Az egyik ilyen történet a pol­gármesteri hivatal-panzió épü­letegyüttes, amely bizonyos mértékben a helyiek szemléleté­nek jelképe is lehetne azáltal, hogy a faluvezetés a jobb megél­hetés szolgálatába állítja a ven­dégfogadást, -ellátást. Ötletek, kapcsolatok, tájékozottság, ki­tartó utánjárás, megfelelő segít­ségkérés kellett ahhoz, hogy a mai futómuskátlis, tetszetős és az igényeket jól kielégítő létesít­mény bebútorozva, elegánsan betöltse a neki szánt szerepet. Szépen hoz a konyhára a pan­zió, - amint Valyó József jegyző elmondta - tavaly bruttó 2,5 mil­lió forint volt a bevétel, pedig nem is volt teljes a kihasználtsá­ga. - Előnye, hogy a férőhelyek száma növelhető, a hétközbeni étkeztetés az óvodakonyháról kistelepülésekre jellemző nyu­galom, hanem a rendezettség, tisztaság is általános vonás, az előkeltek is virágzó növényektől tarkállanak, az utcafrontok gon­dozottak. A kertek, a málnával, szederrel, és más gyümölccsel betelepített parcellák olyan ké­pet mutatnak, mintha nem len­nének kedvezőtlenek az időjá­rási viszonyok. A magyarázat egyszerű: a berkenyeiek nem megadó természetűek, ami csak a két kezüktől telik, min­dent megtesznek azért, hogy ne legyen szűk az esztendő. Aki itt tölt el néhány napot, megnéz­heti például a '96-ban létesült falumúzeumot, amelyre a kö­Schmidt Józsefné polgármester a falu rózsaszigetes, képzeletbeli kapujánál. vetkezőképpen tett szert a köz­ség: megüresedett egy német parasztház, s tulajdonosa ked­vező áron felajánlotta az önkor­mányzatnak. Felújították, első részében szolgálati lakást alakí­tottak ki, s itt kaptak helyet a régiségek. Szabadkéményes konyha, mezőgazdasági eszkö­zök, régi használati tárgyak lát­hatók a helyiségekben. Egy hónapja avatták azt a gyermektábor céljaira kialakí­tott házat - tudatta Schmidt Józsefné polgármester - amely egy üres szolgálati lakás volt, tulajdonosa a pesterzsébeti né­met kisebbségi önkormányzat. Felújítását Berkenye is segítet­te. A pesterzsé­betieken kívül a herendi és az ikladi német kisebbségi ve­zetésekkel is jó a kapcsolatuk. A nyáron már táboroznak a falai között. A népesség- megtartásra so­kat adó, utóbbi tíz év Berke­nyéje a betele­pülőket is vonzza: nyolc azoknak a csa­ládoknak a száma, akik más megyék­ből jöttek, s itt teremtettek ott­hont maguk­nak. Falumorzsák: múlt, jelen, távlatok Burkolólapok házilag Fedett vízelvezetés és járdaépítés a Kos­suth úton, ez az idei, tervezett fejlesztési fel­adatok egyike Berkenyén, a járdához pályá­zati nyereményét is felhasználja a faluveze­tés. Szintén ebben az utcában a nyitott csa­padékvíz-elvezető árkot burkolják, ehhez a közmunkások készítik a betonlapokat. Pályázati szakaszban Víz, gáz, és a telefon után a szennyvízberu­házás még hátravan a településen. Annak érde­kében, hogy ez is a megvalósítás szakaszába léphessen, összefogtak Diósjenő és Nógrád községekkel. Az előkészületek fontos lépcsőfo­ka a közös pályázat. Pályáztak a Petőfi út felújí­tására, valamint a település és a szomszédos Nógrád közötti földút megépítésére is. Házuk táján... A panzióval egybeépült polgármesteri hiva­taltól a kultúrházon át a sportöltözőig jelentős és előnyös változások történtek az elmúlt években az intézmények háza táján. A kultúr- házat, falumúzeumot kívül-belül felújították, s minden létesítményt - saját erőből - gázfű­téssel láttak el. Német nemzetiségi kórus Több éve alakult meg a Gill Józsefné ve­zetésével működő német nemzetiségi kórus a faluban. Szereplésük kellemes színfolt a rendezvényeken, nem csak „hazai” berkek­ben, hanem más településeken is. Az utóbbi időben Pusztaberkiben és odahaza, az idő­sek napján léptek fel, legközelebb pedig a rétsági Lókos-völgyi napokon fognak éne­kelni. Harmonikásuk Lambek János. Szépülget az öreg templom Egyházmegyei, Németor­szágból alapítványtól érkezett támogatásból és jelentős össze­gű - 6 millió forint - lakossági adományokból, valamint terü­letfejlesztési pályázat segítségé­vel folyik a katolikus műemlék templom rekonstrukciója, amely előreláthatóan tizen­nyolcmillió forintba kerül. Bel­ső, külső felújítást végeznek az épületen, amely ez évben befe­jeződik, majd a tetőszerkezet javítása kezdődik, amelynek héjazata teljes cserére vár. ___________ ■ É letvíz A pár éve kialakított vízgyűjtő medencének idén életmentő szerepet tulajdonít a faluszövet­kezet tagsága. A csapadékvíz tá­rolásával lehetséges ugyanis a sok hektáros bogyósültetvény öntözése, amely alapvetően a kedvezőbb terméshozamokat szolgálná, hiszen a bogyósok a víztől híznak. E téren a most sújtó aszályban nemigen lesz mérhető eredménye, abban vi­szont igen, hogy a málna-, sze­dertövek átvészeljék a csapa­dékhiányt. A hallal is betelepí­tett tó vize vonzza a hűsebbre vágyó helybelieket, a horgászo­kat. A Berkenyén bóklászót már meg sem lepi a víztározó körüli rendezettség, amely azért ter­mészetközelinek mondható, hi­szen nem is számított kedvezőt­lenebbre a falukép láttán. Leg­feljebb ha a párából elősejlő ho­rizont látványa lehet meglepő, onnan a vízpart békaperspektí­vájából nézvést, a Börzsöny alja és odébb a nyúlványai, erdőhá­ton erdő, ameddig belátható a tér. A Börzsöny nyúlványáig „szalad” a látóhatár. Az oldalt írták: Jakubovics Katalin és Mihalik Júlia Fényképezte: Rigó Tibor A Schmidt család felajánlásával a közelmúltban megszépült a kálváriadomb és a kereszt­ül A domborművek V. Majzik Mária budakeszi szobrászművész alkotásai. * Esőt áhít a faluszövetkezet bioültetvénye A mezőgazdasággal, főként a növénytermesztéssel foglalko­zók tudják igazán értékelni az optimális időben, megfelelő mennyiségben adagolt csapadékot. Hát még azok, akik az olyan különösen vízigényes kultúra hozamára alapoznak, mint a bogyósoké. A málna, szeder is esőtől szemesedne - ha esne. A faluszövetkezet majd negyvenhektáros bioül­tetvénye kap vizet, bár az esőt, az öntözés nem pótolja - vé­li Schmidt Józsefné elnök asszony.- A mostanihoz hasonló szá­razságban érződik valójában a pár éve épült víztározó előnye - mondja az elnök asszony, aki csepegtető rendszerre való átál­lást szorgalmazta - bár az idei szezonban nem a hozamok nö­velésében mérhető jelentősége, hanem inkább abban, hogy a tövek átvészeljék ezt a kedve­zőtlen időszakot. Mondja, két hónap alatt mindössze 11 mm csapadékot mértek, ami elenyésző a növé­nyek szükségletéhez képest. A gyümölcsszüretet június 15-ére tervezték, de már most tudha­tó, a terméseredmények a várt alatt maradnak, mind a hozam, mind a minőség tekintetében, hogy a szemek sülnek a vesz- szőn. A csapadékhiányt, a hő­séget rosszul tűrik a gabonafé­lék is, amelyekből 150 hektár­nyit vetettek.- Komoly árbevétel-kiesés­sel kell számolnunk, ha 1-2 na­pon belül meg nem ázik a ha­tár, besül az amúgy is szemhiá­nyos kalász. A repce tűrőképe- sebb, de annál is minőségrom­lással jár a vízhiány. Tavaly a sok, most pedig a kevés okoz gondot a szövetke­zetnek, ám ehhez képest mégis jelentős eredményeket köny­veltek el az elmúlt gazdasági évben, amikor még tisztes nye­reség is képződött a több száz­milliós árbevételből. Ez utóbbi, a tavalyihoz képest emelkedő­ben, amiben nagy szerepe van annak, hogy náluk már öt éve a mostanában termékpályás jel­zővel illetett gazdálkodás fo­lyik. A bogyós termésűekre ala­pozva hűtőházat működtetnek, ám nem csak a gurulósok ke­rülnek onnét export, hanem szilva is - feldolgozott állapot­ban. Az évről évre sok száz tonna áru termelésével, feldol­gozásával, piacra juttatásával foglalkozó, ötvenöt alkalmazot­tal működő szövetkezet, amelynek hűtőházából kizáró­lag exportra kerülnek a gyü­mölcsök. A mezőgazdaságot uraló ál­datlan állapotok ismerői jól tudják, a berkenyéi eredmé­nyesség figyelemre méltó. A fa­luszövetkezet vezetője mindezt elsősorban az erős szakember- gárdának - ide sorolandó az alaptevékenység, az adminiszt­ráció terén dolgozók köre is -, az évek során kialakított értéke­sítési piacnak tulajdonítja. Azt pedig senki nem tagadhatja, az időjárás e területen nagyon nagy befolyásolási tényező.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom