Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-02 / 128. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN M E GYE I ____KÖR KÉP P ÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 2., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Magyarnándor------------- .— ----------------------------------------: - — : ---------------------------------— — ­? ,íi > ’* VUl - ...: * “ * ' > '• ’ Sv •"” ■ 1;■ ' 1 ’ ' < ■ ■ ■ * "Eíeíi A falu korábban csak Nándor volt, a magyar jelzőt 1906-ban kapta. A község első írásos említése 1332-ből származik, plébániája már ekkor fennállt. 1598-ban Nádasdy Ferenc birtoka volt, s hogy 1633-34-ben a török adóztatta - a muzulmán nyilvántartásban Landor néven szerepelt. Magyarnándor mai közigazgatási területén állt a középkorban egy Sokor nevű falu, amelyet 1499-ben említenek a krónikák, s a török időkben pusztult el. Önálló település volt a mai Kelecsénypuszta is, ami 1379-ben szerepelt először az ok­levelekben. Nevezetes műemlék az itteni Buttler-kastély, amit 1822-ben klasszicista stílusban építettek. Parkja természetvé­delmi terület. Magyarnándor klasszicista stílusú római katolikus templomát 1851-ben építették. F.Z. Tízszeresére emelkedtek a szociális kiadások Miközben Magyarnándor neve hallatán a regionális vásár vagy a hagyományos bearatási ünnepség jut eszünkbe, a községet sajnos az is jellemzi, hogy tíz év alatt tízszeresére emelked­tek a szociális kiadások. Er­ről is beszélgettünk Sándor Istvánnal, Magyarnándor polgármesterével.- Az önkormányzat fejleszté­si tervei közül kiemelkedik a hat település által közösen megvalósítandó szennyvíz- és csatorna-beruházás. Közel két éve végezzük az előkészítési munkákat, elkészültek a kivite­lezési tervek, a céltámogatásra nyújtottunk be pályázatot. Ez, a térség egyik legnagyobb beru­házásaként több éves progra­mot jelent. A lakosságot tájé­koztattuk már a tervekről. In­gatlanonként 50 ezer forintos hozzájárulásban gondolko­dunk, de elsődleges feladatunk a pályázati lehetőségek kihasz­nálása. Sikerült pénzt szereznünk az intézmények felújítására, még­pedig az energiatakarékossági hitel keretében a kormány tár­caközi bizottsága 2,3 millió fo­rintot hagyott jóvá. Ebből a fog­orvosi rendelőben, a szolgálati lakásban, és az egészségügyi komplexumban oldottuk meg a gázfűtést, befejezés előtt áll a kivitelezés. A múlt évben fejeztük be a főút járdaépítését a falu köz­pontjától a Nagymező útig kö­zel másfél kilométeres szaka­szon. A fejlesztést nagyrészt közhasznú munkavégzéssel ol­dottuk meg, ezzel jelentős költ­ségeket tudtunk megtakarítani. Jelenleg is alkalmazunk öt köz­hasznú munkást, akik most is dolgoznak még a vízkárok elhá­rításán, munkájukat közmeg­elégedésre végzik.- Magyarnándorban is fontos kérdés a munkahelyteremtés.- Folyamatosan tárgyalunk olyan szervezetekkel, amelyek segíthetik az ezt célzó projekt elkészítését. A volt állami gazdaság ki­épített infrastruktúrával rendelkező területét sze­retnék átalakítani. A munkahelyteremtéssel összhangban azt kínál­juk fel a letelepülő vállal­kozásoknak, hogy egy­előre nem vetjük ki az iparűzési adót, a kom­munális adót illetően 50 százalékos kedvezményt adunk, hogy ösztönöz­zük a helyi foglalkozta­tást, elősegítsük, hogy minél kevesebb munka- nélküli legyen a közsé­günkben. Területet aján­lunk fel vállalkozók ré­szére, illetve az önkor­mányzati tulajdonban lé­vő épületek kedvezmé­nyes bérbeadásával is ezt a célt igyekszünk elérni. A megyei közútkezelő kht.-val megállapodtunk ab­ban, hogy munkát ajánlunk fel a jövedelempótló támogatás­ban részesülőknek. Tavaly 11,5 százalékos volt a munkanélkü­liségi ráta, ebben az évben 10 százalék alá csökkent. Igaz, en­nek jelentős ára van, mert a kedvezőbb mutatóval kikerült a településünk az elmaradott te­lepülések közül, ezáltal 3,5 mil­lió forintot veszítettünk.- Mennyire feszített az önkor­mányzat gazdálkodása?- Lényegében a létszükségle­tek szerinti gazdálkodást tud­juk felvállalni azzal együtt, hogy minél több pályázati lehe­tőséget szeretnénk feltárni. Úgy látjuk, hogy ebben van a fő erőnk. Tavaly 15 milliós több­letforrást tudtunk megszerezni, ami komoly eredmény. Elsődle­ges feladatunk az intézmények működtetése, de mivel az ön­kormányzat pénzügyi lehetősé­gei szűkülnek, olyan akciókat szervezünk a Magyarnándorért Alapítvánnyal, helyi vállalko­zókkal, amelyek a jobb ellátást biztosítják. A legutóbbi jóté­konysági bállal nagy sikerű ren­dezvényt tudunk magunk mö­gött, az akció eredményeként befolyó 200 ezer forintból sike­rült javítani az óvodai játékok felszereltségét. Az előzőekből következik, hogy elég erősek az önkor­mányzat mellett működő egye­sületek, civil szervezetek. Ilyen összefogással rendeztük meg a múlt évben a hagyományos be­aratási ünnepséget, az országos díjugrató lovasversenyt, a vad- kacsavadászatra a világ külön­böző országaiból érkeztek Magyarnándorba. A múlt évben elég kemény in­tézkedések meghozatalára kényszerült a képviselő-testület, így két fővel csökkent a művelő­dési ház létszáma, míg az isko­lai konyhát - gazdaságossági cé­lokkal - bérbe adtuk. Nagyon jó a nyugdíjas-egyesületünk, az or­szág egyik legnagyobb postaga- lamb-egyesületének székhelye Magyarnándor, sőt itt él Bélák Vince Ottó, a sport országos csa­patbajnoka. Közel 20 egyesület működik a faluban, így sikerült erősíteni az összefogást. Sikeres programunk volt a balassagyarmati Vöröskereszt­tel közösen rendezett, örökké emlékezetes nyugdíjasnap, amelyen több mint 200-an vet­tek részt.- Hogyan alakulnak a szociá­lis jellegű kiadások?- A családok helyzete közsé­günkben is romlik. Fő célként a közvetlen juttatásokat jelöltük meg a képviselő-testülettel, ami azt jelenti, hogy minden óvo­dás és iskolás gyermek naponta 25 forint étkezési támogatást kap, ami jelentős megtakarítást eredményez a családoknál. Ezen kívül évente biztosítunk beiskolázási és tanszersegélyt, foglalkozunk azzal a gondolat­tal is, hogy különtámogatást biztosítunk a jövőben a felsőfo­kú intézmények hallgatói szá­mára. A szociális jellegű kiadása­ink sajnos emelkedtek, még­hozzá olyan mértékben, hogy míg 1990-ben százezer forin­tos volt a keret, ma az összes ilyen jellegű kiadás meghalad­ja az egymilliót. Ez jelzi, hogy mitől vannak működési zava­rok, mitől nehezebb a gazdál­kodás. > Nagy figyelmet fordítottunk ez évben a fiatalok otthonte­remtésére is. Négy család ré­szére biztosítottunk 160 ezer forintos vásárlási támogatást. Az építkezés visszaesett, most négy lakóház építése van folya­matban, de egyre többen vásá­rolnak üres ingatlanokat, ami­nek nagyon örülünk, mert ez is segíti a letelepedést. Községünk jó hírnevét kiad­ványok révén is igyekszünk öregbíteni, hat településsel kö­zösen rendszeresen jelente­tünk meg prospektusokat, ez is igen fontos feladat. Magyarnándor nevéhez kap­csolódik rendezvényünk az Ipoly Magyar-Szlovák Regio­nális Kiállítás és Vásár, amivel komoly eredményt és ismert­séget tudhat magáénak a köz­ség lakossága. Dolgozunk azon, hogy ez évben is meg­rendezhessük szeptemberben a vásárt, anyagi feltételeit jú­niusban véglegesíthetjük. Átadás előtt a felújított Reviczky-kastély Kulturális centrumot terveznek A festői környezetben álló kastély Közel nyolc éve tart a kele- csényi Reviczky-kastély felújí­tása. Az 1872-ben épített kas­tély mára elismerésre méltóan megszépült, mindez közel 240 millió forintos beruházás vég­eredménye. Az épület a Lon­donban élő Reviczky Mária és férje, Robert Christian Bachman, svájci karmester tu­lajdona, akik a remények sze­rint sokat tudnak majd tenni a községért, a térség fejlődésé­ért. A kastélyban ugyanis kul­turális centrum kialakítását tervezik, konferenciák, kiállí­tások szervezésével, a feszti­váljelleg erősítésével. Ennek komoly referenciái vannak, hi­szen 1993 óta a Reviczky csa­lád szervezi a budapesti Pün­kösdi-fesztivált. A kastély ün­nepélyes átadását 2000. au­gusztus 20-ára tervezik, azt követően a magyarnándori épület a kelet és a nyugat talál­kozóhelye lehet, a megosztott értékeken és kölcsönös megér­tésen alapuló szorosabb politi­kai, gazdasági és kulturális ka­pocsként szolgálhat. Tenyésztés és versenyeztetés Hosszú távú tenyésztésben gondolkodik Bélák Vince Ottó (balra) és fia Roland Ritkaságszámba menő spor­tot űz a postagalambsport or­szágos hosszú távú csapatbaj­nokaként a magyarnándori Bélák Vince Ottó, sőt emellett még lovardát is fenntart a köz­ségben. Mint megtudtuk tőle, először csak egy kancát és egy csikót vásároltak meg, ma már húsz lovuk van. A család betéti társaságot alapított, így adottak a lovagoltatás feltételei, eddig egy német gyerekcsoportot fo­gadtak a nándori lovardában. Hosszú távon tenyésztésben gondolkodnak, és nem utolsó­sorban Roland fiuk versenyez­tetésében, hiszen Bélák Roland révén nem csak az állatok, de a sport szeretete is öröklődik a családban. Az oldalt írta: Dudellai Ildikó Fényképezte: Rigó Tibor NEM CSAK A BOTOT LEHET FOGNI. Fejlesztik Magyarnándorban a horgászturizmust is. Közel száz taggal rendelkezik a horgászegyesület, amely közel 22 mázsányi haltelepítést végzett a közelmúltban átadott víztározónál, ezzel igazán jó horgászati lehetőséget biztosítva az ez irányú megszállottaknak, akik Balassagyarmatról, Budapestről, Vácról is érkeznék a nándori tóhoz. ■ ELHÁRÍTOTTÁK A VÍZKÁROKAT. A múlt évi nagy esőzések jelentős károkat okoztak Magyarnándorban, komoly munkát jelentett az utak, hidak, árkok, átereszek rendbe tétele. A vízfolyásokat kitisztították, a felgyülemlett hordalékot, iszapot elszállították. A munkához állami segítséget is kapott az önkormányzat. ■ Múltidéző Sándor István polgármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom