Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-14 / 137. szám
NOK VllJ 2000. JÚNIUS 14., SZERDA **00*»®* 5. OLDAL SHflMHÉHHBHBHHMHHI Kollégistának senki nem születik, hanem azzá válik Teljesebb, gazdagabb a diákélete annak, akinek az iskolaévei összefonódnak a kollégiuméval, mert - ha több is a keret, amelyhez igazodni kell - kap még egy támasszal övezett színteret, ahol az önálló életre készülhet. A salgótarjáni Lorántffy Zsuzsanna Kollégium - más-más néven - ötvenkét éve fogadja be és bocsátja útjára a fiatalok sokaságát. Abban a reményben, hogy a plusz, amit ad, a megfelelésben kamatozódik. Gecse Gabriellának, az intézmény Tessedik Sámuel-díjas igazgatójának (pedagógusnap alkalmából a Pesti Vigadóban vette át e kitüntetést, és nem az Eöt- vös-díjat mint ahogy arról téves információ alapján beszámoltunk) harmincéves pedagógiai pályafutása 1971 óta elválaszthatatlan ettől. Nevelőtanárként kezdte, 1981-től az ő vezetése alatt, a folyton változó világ írott és íratlan törvényei szerint él, dolgozik és formálódik a kollégium. A pedagógiai munkából a nevelés nagy szeletével kell nap mint nap megbirkózniuk. Gecse Gabriellát a fizika, a kémia, az irodalom tárgyak csábították az egyetemre, a katedrára. S miközben érdeklődésének fő iránya több csapássá szélesedett, kollégiumi tanárrá érlelődött. Az eredmények, tapasztalatok arra biztatták: maradjon meg ebben a „leágazó- dásban.” Megtalálta a helyét. A szerteágazó feladat sajátosságát jól tükrözi az a miliő, amit kollégiumi életnek nevezünk, s amely messze nem szállásadásra, étkeztetésre, rendtartásra egyszerűsödő szolgáltatás.- Iskola után megérkezik a gyerek, telve mondanivalóval, mert jól vagy éppen rosszul alakult a napja, mert feleléskor nem tudta visszaadni, amit előző délután tanultunk. Megbántották vagy ő bántott meg valakit, esetleg azzal jön, hogy rosszul érzi magát... Úgy kell igyekeznünk, hogy a kollégium betöltse a második otthon ösz- szetett szerepét. így a kollégiumi nevelőnek legkevesebb jó adag empátiára van szüksége ahhoz, hogy mindazt nyújthassa, amit elvárnak tőle. Olyan partnernek kell lennie, akihez bármely helyzetben bizalommal fordulhatnak, aki baráti szigorral irányítja úgy a tizenévest, mint a fiatal felnőttet - villantja fel mindennapos feladataik sokrétűségét az igazgatónő. Az otthonosság, olyan körülmények megtartása, hogy a diák azt érezhesse, az órák után hazamegy, csak az egyik ismérve a pedagógiai programjukban megfogalmazott céljaiknak, hitvallásuknak. Gecse Gabriellának és munkatársainak olyan intézmény felel meg, amely tud szigorúan követelni és teljesítményt értékelni, igyekszik többletlehetőségeket nyújtani a tudás gyarapításához, s ahol a következetesség szeretettel párosul. Ezek megvalósításához a fel- készültség, az odaadás mellett kulcsfontosságú annak elfogadása, amit az igazgatónő fogalmazott meg:- Kollégistának senki nem születik, hanem azzá válik. S nekünk ehhez a szakma, a szülők, az iskolák elvárásait szem előtt tartva kell maximális segítséget adnunk, s a nemzeti alaptanterv követelményeit, az iskolák tanrendjét, a változó tananyagot, a diákjogokat, a családi háttér gyakran bonyodalmakat kiváltó másságát még nem is említettem... Az 1999-2000-es tanév új kihívása, hogy koedukálttá vált a megye legnagyobb kollégiuma: már „fiaik is vannak.” Ráadásul a hatosztályos gimnáziumi képzés bevezetése a korosztályi különbségek skáláját szélesítette, vagyis már 12 éves korától lehet valaki kollégista. A kollégiumi élet szervezőinek és vezetőjének ez újabb feladványt jelentett. Az igazgatói feladatkör ellátásának fokmérője a '83-ban elnyert Kiváló Kollégium cím, Gecse Gabriellát három évvel az igazgatói kinevezése után kiváló munkáért tüntették ki. Neve ott szerepel a kollégiumi szakértők országos jegyzékén, a kollégiumi szakmai szövetség megyei szervezetének évek óta elnöke. Szívügye a nevelés megújítása, rendszeresen publikál, környezetében és országosan is szaktekintély. _______________________________(IIIHAUKJ.) G ecse Gabriellát Tessedik Sámuel-díjjal tüntették ki A venezuelai Joan Chopite lett az Észak-Cipruson megrendezett Miss Globe választás királynője. Rbceptajánló Faqylaltos őszibarack Hozzávalók: 4 nagy, majdnem érett, kemény, lehetőleg sárga húsú őszibarack, fél citrom, 1 teáskanál porcakor, 1 evőkanál triple sec likőr, 50 dkg készen vásárolt vanília- vagy gyümölcsfagylalt, 3 dkg étcsokoládé. A jól lehűtött őszibarackot alaposan megmossuk, héjakról a bolyhokat finoman ledörzsöljük, majd keresztben félbevágjuk, és a magot kiszedjük belőlük, a barackok aljáról levágunk egy vékony lapot, hogy a tálon ne billegjenek. Nagy, lapos üvegtálon elhelyezzük a fél barackokat, és a további felhasználásig a hűtőszekrényben tartjuk. Közben a citromlevet összeöntjük a likőrrel, majd cukorral édesítjük. Minden barack magházát teletöltjük az ízesített lével, és 15 percre visszatesszük a hűtőbe. Amíg hűl, a csokoládét egy éles késsel forgácsokká aprítjuk. Ezután egy-egy nagy fagylaltgömböt elhelyezünk a barackokon, és a tetejükre rászórjuk a csokiforgácsot. Aki szereti, tejszínhabot is tehet a tetejére, házilag készített parféval tehetjük olcsóbbá. ~' ' Családformák és együttélési minták A női szerepek átalakulása a rendszerváltás után A változások vizsgálata inkább csak a makrostrukturális hatásokra terjedt ki. Mintha háttérben maradt volna a társadalom-lélektani aspektus, így - többek között - a női szerepek változásának elemzése is. Pedig egyes kutatók szerint a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a nők. Csökkent részvételük a munkaerő- piacon, a politikai-társadalmi közéletben, miközben nőtt arányuk a munkanélküliek és az eltartottak között. Figyelemreméltó és szomorú változásokat tükröznek a házasodási trendek. Az okok rendkívül összetettek, további vizsgálatuk rendkívül indokolt. A rendszerváltás után a társadalmi-gazdasági élet minden szférájában bekövetkező változások a társadalomtudományok képviselőinek nagy többségét késztette az okok mibenlétének beható vizsgálatára. Érdekes ugyanakkor megfigyelni, hogy a kutatók egy jó része figyelmét és energiáját inkább a makrostrukturális változásokra összpontosította. Mintha kisebb hangsúlyt kapott volna a rendszerváltás társadalom-lélektani aspektusa: az új feltételekhez, megváltozott viszonyokhoz való emberi alkalmazkodás következményeinek feltárása. így például úgy tűnhet, mintha háttérben maradt volna a nők társadalmi-gazdasági szerepének vizsgálata a rendszerváltás tükrében. Tragikus jelenségek Mindenesetre azért az a nők helyzetének vizsgálatával foglalkozó legtöbb kutatási anyagból kitűnik, hogy a rendszerváltás utáni átalakulás és átmenet a piacgazdaságba mélyreható változásokat hozott a nők helyzetében. Egyes kutatók tragikus jelenségekre utalva a rendszerváltás legnagyobb veszteseinek a nőket tekintik. Indokaik között szerepel, hogy drasztikusan csökkent a nők részvétele a munkaerőpiacon, a politikai, gazdasági, társadalmi közéletben, ugyanakkor jelentősen nőtt arányuk az eltartottak és a munkanélküliek körében. Az állam kivonulása gyermekintézmények és a családot érintő szociálpolitikai intézkedések „fenntartásából” szerintük riasztó, tragikus jelenségek. Azt is állítják - és bizonyítják is - hogy a határok nyitottabbá válásával, a mobilitás növekedésével együtt járt és jött a prostitúció, felütötte fejét a gyermekkereskedelem, feléledt a pornográfia. Az átalakulás nehézségei könnyen sodorják a nőket is az alkoholizmus és a bűnözés felé is, ráadásul az erőszakos cselekmények áldozatai is nagyobb arányban a nők, kiszolgáltatottságuk már-már kétségbeejtő. Mindezek olyan témák, tények és tartalmak, amelyek joggal tarthatnának igényt nagyobb társadalmi visszhangra és kormányzati, állami beavatkozásra és hatékony intézkedésekre. Házasodási trendek A rendszerváltás óta eltelt időszakban tovább folytatódott a családformák és együttélési minták jóval korábban elindult átalakulási folyamata. Különösen nem kívánt változások következtek be a házasodás, együttélés és a házasságon kívüli szülés területén. A házasságkötések száma napjainkra az 1848-49-es évek több mint évi százezres átlagához képest mintegy felére(!) csökkent. Ez a csökkenés nemcsak a házasságkötések abszolút számában nyilvánul meg, hanem míg az 1948-49-es években ezer lakosra 11,2 házasságkötés jutott, addig ez az arány a '90-es évek közepére már csak 5,2-et ért el. Mindez sok tényező együttes hatásával magyarázható. Ezek közül talán elsőként a házasodás időzítését kell kiemelni, amelynek „életkora” fokozatosan kitolódott. így napjainkra 18 éves kor alatt a nők 4-5 százaléka, 20 éves korig pedig csak 18-20 százaléka megy férjhez. A házasodási életkor feljebb tolódása összefüggésben áll a nők iskolai végzettségének emelkedésével, melynek következtében nőnek (nőttek) munkaerő-piaci esélyeik, választási lehetőségeik, meg az is, hogy nem olyan könnyen fogadják el a házasság hagyományos formáját! - (Hogy tudniillik a nő csak mosson, főzzön, gyereket szüljön stb.!) A házasságnak, mint preferált párkapcsolatnak a visszaszorulása természetesen gazdasági tényezőkkel is összefüggésbe hozható. A rendszerváltás „női nyertesei” megengedhetik maguknak, hogy önálló életet élhessenek és ne szoruljanak a házasság nyújtotta anyagi biztonságra, a férj keresetére stb. (Már amennyiben a férj dolgozik és a család ma egyáltalán anyagi biztonságot jelent!?) De ennek ellenkezője is igaz: egy állását elvesztő férfi vajon mire házasodjon, egy „ilyen” fiatal mire alapítson családot?! Nos, az okokat még lehetne sorolni, csak kiemelésekre szorítkozhattunk jelen cikkünkben, mindenesetre a további okok bemutatása is hasznos és fölöttébb tanulságos lehet, amely mindegyike a női szerepek megváltozását eredményezhette és eredményezi várhatóan a jövőben is. B.O. melyből bruttó 2.500 Ft-ot rögtön le is beszélhetsz! Ajándék: bruttó 5.999 Ft értékű headset! Keresd a Vodafone hivatalos viszonteladóinál. További információért hívd ügyfélszolgálatunkat- .. •:*|c a t27Ö-es számon. hangod♦ o ——-—r-—-hivatalos pdrtner személy maxii keié 2000. júnii ítozott mennyiségű készlet erejéig érvényes. A készülékek csak Vodafone SIM kártyával haszn tűm 2 kedvezményes készülékkel értékesített VitaMAX csomagot vásárolhat évente, s 21-ig tart.