Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN | f BALASSAGYARI SZECSÉNY ES KÖRNYÉKE PÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Hollókőről Hortobágyra A két világörökség, Hollókő és Hortobágy (amely a múlt év decemberében kapta meg ezt a címet) önkormányzata - az előbbi kezdeményezésére - idén márciusban vette fel egymással a kapcsolatot, elsősorban ide­genforgalmi célú együttműkö­désre törekednek. A hortobágyi településvezetés már járt a nóg­rádi kis faluban, ezt június 1- jén, csütörtökön viszonozzák a hollókőiek, köztük a helyi köz- alapítvány munkatársai. Csigaszezon a tavalyi árnyékában Senki nem állíthatja, hogy a ter­mészet ne törekedne az egyen­súlyra: a tavaszi szárazságot kár­pótolja a korán jött jó idő, s vannak haszonnövények, amelyeknek kedvezett a tavalyi, joggal megso- kallt csapadék. Ideális állapotok soha nincsenek a természetben, ugyanakkor attól sem kell tartani, hogy semmi sem sikerül. A rossz, rosszabb, a jó és a legjobb minden évben, szezonban megtalálja a páiját a mezőgazdaságban... Az idei csigaszezonról a személyes ta­pasztalatokkal nem rendelkező is tudhatja, hogy eredményei alapo­san alatta maradnak a tavalyinak. Ha szigorú­an az eső mennyiségé­hez igazo­dott volna ezeknek a házas puha- testűeknek az előfordu­lása, az elő­ző évihez mérten a fe­lénél is keve­sebbet kellett volna szedni­ük a gyűjtők­nek. Érméi azonban valamicskével jobb a helyzet: Tóthék, a varsányi felvásárlók a '99-es (rekord) évi mennyiség felét vették át. S aho­gyan az lenni szokott egy-egy alap­anyag szűk esztendejében, nem is olyan rossz áron, kilóját 110-130 forintért. A hét két első napján zá­rult az átvétel, s Tóth László gyors számvetése is azt mutatja, hogy ez a csigaszezon csak csigatempóban tudta követni az előzőt, ötven ton­nányit vettek át, míg tavaly dupla ennyit. Az állandó francia partne­rükön kívül görög és olasz kapcso­lattal bővült a piac, amelynek - fel­dolgozóként - stabil része Lengyel- ország is. A majorban lévő, önerőből fej­lesztett átvevőcsamokot már a málna, gomba, bodzabogyó, csip­ke átvételére készítik fel, vagyis ki­sebb megszakításokkal tavasztól őszig fogadják itt a termesztett és a vadon termő feldolgoznivalót. Tizenöt éve rajtoltak először 1986-ot írtunk, amikor két lokál- patrióta szécsényi: Antal Károly és Bállá Tibor elhatározta, hogy min­den évben, május első vasárnap­ján megrendezik a Béke családi fu­tást. Antal Károly tíz évvel ezelőtti elhunyta óta már egy-egy jeles sze­mélyiség emlékére rendezik meg. Az idei májusi vasárnapon a tizen­ötödik alkalommal gyűltek össze emlékezni a n. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola előtt. Másfélszáz résztvevő, köztük rákóczifalvaiak: Novák Gyula és csapata, Salgótar­jánból az ugyancsak Rákóczi nevét viselő általános iskola diákjai és az igazgató, Antal Károly és Csonka János prímás családtagjai, vala­mint a szécsényiek apraja-nagyja rajtolt. Megtisztelte az eseményt Botka Hona megyei szervező titkár Drégelypalánkról, itt volt a kilenc- venhárom éves, a Népművészet mestere címmel kitüntetett Vincze Ferenc Rimócról, a város vezetői és azok, akiknek sokat jelent az együtt ünneplés. Az iskola kertjé­ben koszorút helyeztek el Rákóczi szobránál, majd a temetőig futott a lelkes csapat: Antal Károly és Csonka János síremlékénél rótták le kegyeletüket. A szervezők har­minc támogatót nyertek meg a ren­dezvénynek, ez is jelzi, hogy a Bé­ke-futással teremtett hagyomány­nyal sokan rokonszenveznek a vá­rosban és máshol is. Jutalomjerkétől az Ezüst bojtár-díjig Közeleg a tanévzárás, készülnek az egyéni és az iskolai közösségi mérlegek. A szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium is az egyik csalhatatlan eszközt veszi igénybe számvetéséhez: a tanulói eredmények tükrében méri magát. Tükörképének meghatározó vonásai közé tartoznak az alábbi, nem csak a diákok, hanem felkészítőik odaadó munkáját is elismerő eredmények. Bár a felké­szültség bizo­nyításában nem jelentett könnyebbsé­get, sőt, in­kább a sokol­dalúságot kel­lett általa fel­mutatni, a le­csengő tanév­ben változato­sabb, ötletek­ben gazda­gabb volt a kí­nálkozó ver­senyek sora, a hagyomá­nyosnak mondhatók mellett újsze- rűekkel is ta­lálkozhattak, példa erre a balladaíró vagy az egy­háztörténeti pályázat, illet­ve vetélkedő. A szakképző isko­lások országos sikereket is ma­gukénak tudhatnak. Ezek egyi­ke az a két első helyezés, (plusz a különdíj) amelyet lovaglás és fogathajtás feladatkörben Oravec Zoltán és Annus Albert szerzett meg a Szakma kiváló ta­nulója országos versenyen, a ló­tenyésztő szakmában. (Felké­szítő tanárok: Véghné Turányi Éva, Vincze László, Sótér Vil­mos, Végh Ferenc). A mezőgaz­dasági gépészek mezőnyében a középdöntőig jutott el Oravec Zsolt, Siket Tamás, Zajdácki Zsolt és Verecki Gábor. (Felké­szítő taná­raik: Fiikor Lajos, Bállá János, Bar­na Mátyás) Ott voltak a szé­csényiek az általános mezőgaz­dasági ver­seny orszá­gos döntő­jében is, ahol har­minckilenc diák mérte össze tudá­sát, s a hu­szonkette­dik, illetve huszonki- lencedik helyen vé­geztek. A Szent György-na- pi juhász­versenyen, Hódmezővásárhe­lyen, a lányok közül a ludány- halászi, most érettségiző Végh Tímea remekelt, ami azért is di­cséretes, mert Tímeához, nem a juhászat, hanem a lótenyésztés, -tartás áll igazán közel. A most érettségiző kislány gyakorlati feladatai között szerepelt a gyapjúfelismerés, a fürthosszú­ság mérése (ehhez le kell ültetni az állatot) és az úgynevezett körmölés. Ezt és az elméleti részt úgy oldotta meg, hogy eredményével minden (lány)versenyzőtársát megelő­zött. Jutalma egy jerke és egy A lótenyésztő szakma két kiválósága, az országos első Annus Albert (jobbra) és Oravecz Zoltán. ■ másik különdíj volt. Ugyancsak Hódmezővásárhelyen próbára tette felkészültségét Faludi Lász­ló, s ő is különdíjjal térhetett ha­za. Kettejüket, Bercsényi Enikőt is Hőse Lajos és Filip Csaba ké­szítette fel erre a tudáspróbára, ugyan­így a fiúk csapatát, ennek tagjai voltak: Csuka Zoltán, Hajdara Roland, Bárány Szabolcs, s ez a trió a harmadik helyezést sze­rezte meg. Hajdara Roland egyé­ni kategóriában második lett, s „Ezüst bojtár” díjat kapott. Kaposváron rendezték meg a Guba Sándor Emlékversenyt, ahol Hajdara Roland burgonya­termesztés témakörben ötödik lett, dolgozatát maximális pont­sel érték el. Tanáruk: Bállá Já­nos. Az egyéni és közösségi mér­leg serpenyőjéből nem hiá­nyozhatnak a közismereti tár­gyi tudástól elválaszthatatlan versenyzések, rendezvénye­ken való szereplések. Ilyen volt például a kultúra-napi vá­rosi ünnepély, ahol Lakatos Annamária vers- és próza­mondását különdíjjal jutal­mazták, Kalányos Norbert nép­dalénekléssel a második leg­jobb volt. (tanáraik: Makra Eri­ka, Kürtösi László). Szakmun­kások közismereti tanulmányi versenyén történelemből Csá­bi Viktor megyei legjobb, az országos mezőnyben pedig ti­Végh Tímea a Szent György-napi juhászversenyen remekelt, a lányok közül a legjobb lett. számmal értékelték és különdí- jat vehetett át. Gál Gellert a tize­dik helyre jutott. (Felkészítő ta­nár: Sótér Vilmos). A szakképző iskolások képvi­selik a szécsényi körzetet a se­gédmotoros, kerékpáros iskola­kupa megyei döntőjén, ezt a te­rületin elért első (Rupp Gábor és második (Gál Gellért) helyezés­zedik lett. (Tanára: Lénárt László). A művészettörténeti megyei és a szlovák népdal­éneklő megmérettetésen is szép eredményt értek el a szakképző iskolások. Az utób­bin Kaposi Mónika a megyei első helyet szerezte meg, taná­ra Kürtösi László. Nagyfazékban fő a falu ebédje Vajon mekkora bútordarab, abrosz, hány száz darab tányér, evőeszköz kellene ahhoz, hogy egy asztalhoz egyszerre üljenek le ebédelni mindazok, akiknek a karancssági konyhán főznek? Igazság szerint itt mindennap elkészül az ehhez szükséges nagy, átlagosan százötven sze­mélyes vagyis amolyan lakodal­mas vendégseregnek való mennyiségű étel. Nem csak helybeliek, hanem szalmatercsi idősek, felnőttek is azt itt főtt­sült meleg ételt kapják. Dénes Andrásné, élelmezésvezető sza­vai szerint háromévesnek és nyolcvanévesnek egyaránt főz­nek. Az iskola közelében, kü­lönálló épületben lévő konyha A frissen sült piskóta és a feltétnek készített, egyben sült sertéscomb illatával teljes a kép... az utóbbi hetekben felszereltsé­gét tekintve nem csekély átalakí­táson esett át: tartályos rendsze­rű gázüzemeltetését megszün­tették és hálózatra kapcsolták. Ez a cserépkályhák lebontásá­val, konvektorok beszerelésével és egy új - 660 ezer forint értékű - gáztűzhely megvásárlásával, beállításával járt. Nem sokkal azután, hogy ezzel a munkával végeztek, a szokásos napi fel­adatok mellett a jelzett, három­napos áramszünet miatt kellett gyorsabb tempóra váltaniuk, hogy minden időben készen le­gyen, s kisüljön ballagásra a sü­temény is az ebéd mellé. Két hét múlva elkészül Hollókő teniszpályája, amelynek létrehozását azért is szorgalmazta az önkormányzat, hogy gyarapodjon az idegenfor­galmi szolgáltatások köre. A létesítményhez szükséges pénz egy részét pályázaton nyerték. Az elkövetkezendő napokban terítik salakkal a területet, majd a kellékeket szerelik fel a pályára, amelynek a közvetlen környezetében szabadidős parkot alakítanak ki. ■ Parlagfű: közös ellenség Rendelet és figyelemfelkeltő tájékoztatók a védekezéshez A parlagfű közös ellenség, az általa kiváltott, egyre növekvő számú, súlyos allergiával szemben a leghatékonyabb ellenszer a megelőzés. Mivel a szórványos, kampányszerű védekezés nem elégséges, az illetékes szervek már léptek: levélben keresték meg a települések vezetőit, s felhívták a figyelmet az ősszel megkezdett gyommentesítés körültekintő folytatására, különös tekintettel erre a legfőbb allergénre, a parlagfűre. Karancsságon a napokban megtartott képviselő-testületi ülés napirendjén szerepelt az ü- letékes szervek levélbeni felhívá­sában megfogalmazott részvétel mikéntjének megbeszélése. A fa­luvezetők úgy határoztak, hogy rendeletben rögzítik, mit várnak el a földtulajdonosoktól, - használóktól és.minden érintet­től a súlyos allergiát kiváltó par­lagfű elleni rendszeres védeke­zés során. A karancsságiak min­denekelőtt a tájékoztatást, az in­formációadást tartják szem előtt, (hiszen, mint máshol, itt is sokan vannak, akik nem ismerik ezt a növényt) vagyis felhívják az érin­tettek figyelmét arra, hogy miért veszélyes ez a gyomféleség, s mi­lyen gyakori az előfordulása. A feladat részének tekintik az elő­zetes határbejárást, mialatt átte­kintik, mekkora a gyommentesí­tésre szoruló terület, s hol he­lyezkedik el, illetve, hogy kire vár a kaszálás. Később pedig azt is ellenőrzik, eleget tettek-e a kérés­nek, figyelmeztetésnek a föld- használók, -tulajdonosok. A faluvezetés számít ebben a mezőőr munkájára és a közmun­kásokra is, utóbbiak az önkor­mányzat tulajdonában lévő földe­ken fognak gyomtalanítani. Az említett rendeletben foglaltak sze­rint bírságot szabhatnak ki abban az esetben, ha a gazdák nem tesz­nek eleget kötelességüknek. Magyargéc faluvezetői is szem előtt tartják a hatékony védeke­zéshez elengedhetetlen megelőző tájékoztatást, ennek érdekében a napokban plakátokat, szórólapo­kat készítettek és helyeztek el a fa­lu különböző pontjain. Bár rende­letet nem hoztak, de a felhívásban leírtak megvalósítását folyamato­san figyelemmel fogják kísérni. __________________________Hfl A finiséhez érkezett munkához tartozik a válogatás, amelynek során például arra kell figyelni, ép-e a csigaház. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom