Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-11 / 109. szám
2. OLDAL PÁSZTÓ TÉRSÉG E 2000. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK E S Márkus-kúria ERDŐTARCSA. Az önkor mányzat tulajdonában lévő Márkus-kúria, melyben az iskola és az óvoda van, felújítása megkezdődött. A munkálatok során új külsőt kap az épület és térburkolattal látják el. A munkálatokat augusztus elejére fejezik be. A több mint 10 millió forintba kerülő felújításhoz szükséges pénz kétharmad részét pályázat útján teremtette elő az önkormányzat a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács segítségével. Erdő mellett is jó lakni Kitermelés, bérfűrészelés családi vállalkozásban Sándor Gyula fakitermelő vállalkozó két fiával dolgozik a Felsőtold és Garáb közötti erdőrészen. A szécsényi erdészet megbízásából végzik az összehordást. A 10-15 méternyi szalonnacsurdítás jelent csupán idillt. A látvány, ahogy a három favágó, meg a jelen levő, közreműködő erdész akkurátusán hozzákészül a szalonna- csurdításhoz, megkímélve ezMotorfűrésszel a kezében Sándor Gyula, jobbra tőle két fia, akiket kemény fából faragtak hosszú, testes cserfaszálak felszántják a nedves talajt, ahogy az öreg Zetor előbújik a sűrűből, s kivonszolja a tisztásra a termelvényt.- A nehezén már túlvagyunk - szól oda fiainak, megtörölve izzadtságtól gyöngyöző homlokát a főnök. - Nagyon meredekről jött a gép, néhány napig ott vágtunk, izgultam, hogy minden rendbe legyen, de hát ilyen a terep, el kell fogadni, hogy veszélyes munka a favágóé. Most néhány nyugodt nap következik - mondja Sándor Gyula, utalva arra, hogy a tűzrevaló felfűrészelése, méterbe vágása, ölbe rakása, s az elszállítás már valóban csak gyerekjáték lesz. Lehet, hogy számukra. Magunkfajta szemlélőnek csak a harapni való erdei levegő, no meg a szinte elmaradhatatlan zel az időt délidei hazarucca- nástól.- Mióta foglalkozik fakitermeléssel? - kérdezem a családi vállalkozás vezetőjétől.- Több éve már. A két fiam éppen munkanélküli volt. Szép szál legény mindkettő, kemény fából faragták őket, erejük is van meg kedvük is hál' Istennek, így hát belefogtunk. Mára az egyik alkalmazotti, másik már üzlettársi viszonyban van, mint fakitermelő iparos. Ezen a környéken dolgozunk leginkább: a garábi, zsúnyi, hollókői erdőrészen. Ilyenkor nyáron könnyebb, télen már embert- próbáló, nehezebbek a körülmények, a terep. Szóval nem könnyű megélhetés, de szeretjük, mert ebből van á kenyerünk. Létkérdés a kistérségi összefogás- Szembe kell nézni a valósággal. A szülők elhalálozásával megüresedett lakásokba a másutt élő örökösök nem jönnek vissza. Sokan csak a temetőbe járnak szülőfalujukba - mondja többi között a falu életét firtató kérdéseink kapcsán Szatmári László Garáb község polgármestere. - A megüresedett otthonokat településen kívüliek vásárolják meg, akik hétvégi pihenőnek alakítják át és használják. Igazából csak a hét végeken, illetve a nyaraláskor kötődnek a festői környezetben lévő községünkhöz. A jelen valóság azért is fáj a polgármesternek és a képviselő testületnek, mert a bejelentett lakossági lélekszám a rendszerváltás óta 106-ról 82-re csökkent.- Tavasztól őszig, az átmenő turistaforgalom idején, élénkebb az élet, megduplázódik az ide jövők száma. A faluházban nyitott vegyesbolt, amely az önkormányzat tulajdona, és alakította ki, heti négy alkalommal tart nyitva, így az ide betérő és éhező kék túra résztvevői nyugodtan számíthatnak ilyen jellegű szolgáltatásra is.- A gyönyörű festői környezet minden tekintetben indokolja, megkívánja a falusi turizmusba való bekapcsolódást, a helybeliek ez irányú érdeklődésének felkeltését. Tapasztalható-e valamiféle jó irányú elmozdulás?- A falusi üdültetés kialakítására, megszervezésére már több kezdeményezés született. Sajnos nem sikerült előrelépni. Nemrég e témában a kistérségek polgár- mesterei összejöttek, ahol egyértelműen kinyilvánítottuk, csak összefogással tudunk előnyös változást elérni. A hollókői programokhoz kapcsolódva - mivel nem jelent az ott-tartózkodás egész napos látványosságot - olyan ajánlatokat kell, vagy szükséges a hollókői programba beállítani, amiben szerepelnek az általunk ajánlottak. Ennek révén nemcsak felkeltjük, hanem gazdagítjuk a hollókőre érkezettek érzelemvüágát, növeljük természetszeretetüket, netán felkeltjük bennük azt a vágyat, hogy üyen festői környezetben milyen jó élni.- Ha netán, máról hónapra megnőne a falusi üdültetésben ide kívánkozók száma, tudnák-e fogadni?- Ketten foglalkoznak falusi vendéglátással. Igaz, hogy a lehetőségeinket jobban ki kellene használni. Ily módon a helybeliek jövedelem-kiegészítéshez juthatnának. A nyugodt pihenés mellett az ide kívánkozóknak nem kell elszakadniuk hozzátartozóiktól, mert a telefonhálózat már kiépült. Egyéb tekintetben is kielégítjük igényeiket. Aid helyben kíván otthont építeni, megteheti. A rendezési terv szerint építési övezetekre van osztva a község. A kiadásra kerülő építési engedélyek alapvetően a tájba illő pdóc jellegű házak építésére irányulnak, de van olyan területe a településnek, ahol a vegyes beépítés lehetséges. Kedvcsinálónak csak annyit, hogy Garáb tájvédelmi körzeti telepÜléS. ________________VgHEBZ károly A zért gondja is lehet a falugondnoknak Teendőik összehangolására, érdekeik korrekt érvényesítése érdekében egyesület megalakítását fontolgatják a nógrádi falugondnokok. Erről is szó volt azon a találkozón, amelyet a napokban rendeztek Cserhátszentivánon a megyében dolgozó falugondnokok számára. Kiderült: a falugondnokoknak nemcsak örömeik vannak, gondjaik is lehetnek. A házigazdák nevében Csóré Istvánt, a vendéglátók képviselőjét kérdeztük munkájáról, Noskó Sándor polgármestert, a találkozó egyik szervezőjét az eszmecsere tapasztalatairól. A 38. évében járó fiatalember maga is falugondok, hat éve alkalmazottja az önkormányzatnak, segíti az itt élő, sajnos egyre fogyatkozó lélekszámú település lakóinak mindennapi életét.- Talán ebből a helyzetből fakad a legtöbb teendőnk, mivel sok az idős ember, az ő életük, mindennapi gondjaik megoldása egyik legfőbb feladatunk. Egyáltalán figyelni mindenre és mindenkire a szó jó és igaz értelmében - foglalja össze a fiatalember. Hogy milyen kiváló munkát végez az a néhány ember azt ottjártunkkor is megtapasztalhattuk. Parkosított közterületek, tiszta utcák, gondosan karban tartott temető őrzik kezük nyomát. Csóré István megmutatta a Szuha-patak partján korábban kialakított pihenőhelyet, ahol lassan-lassan eltüntetik a tavaszi áradás pusztításának következményeit. Elnézünk a hajdani kőbányához, amelyet sikerült feltölteni, ahol játszótér kialakítását, s a közelben egy millenniumi emlékpark építését tervezik még az idei nyáron. Az idős emberek iránti figyelmesség jele, hogy a patakon átvezető híd mintegy folytatásaként védő-, kapaszkodókorlátot építettek a Szigetbe vezető ösvény mentén számukra. Külön szépérzékre vall, hogy a korlátra méterenként muskátli- és petúniacserepeket helyeztek. Talán nem véletlenül, hiszen az alig kétszáz lelkes falucska évek óta rendszeresen részt vesz a Virágos Magyarországért mozgalomban.- Segítőkész férfiember biztonságot is jelent egy faluban az idősek, betegek egyszóval a kiszolgáltatottak számára - veszi át a szót Noskó Sándor polgármester a falugondok munkáját sommázva. - Egyre jobban egymásra épül, egymásra utalttá válik a falugondnok és az önkormányzat, a polgármester munkája. Gyakran elhangzó, segítséget váró és reménylő köszöntés mifelénk: Jaj Pistikém, az Isten áldjon meg...! - Ebben a mondatban szinte minden benne van, egész életünk, a kisfalvakban élők közötti szerencsére még meglévő viszonyrend- szer - teszi hozzá a falu első embere. Természetesen nem pótol mindent az önzetlen segíteni akarás. A polgár- mestertől megtudtam még: évente 1 millió forintot kapnak a falugondnoki munkára az illetékes tárcától, ezt még ugyanennyivel meg is toldja az önkormányzat. A találkozón felmerült: egyre több feladata és szerepe van a falu- gondnoki hálózatnak, egyre nagyobb teher hárul a falugondnokokra nemcsak a Cserhát-völgyi falvakban. Ezért ott néhány javaslat el is hangzott, melyeket a polgármester elmondott:- Az egyre növekvő teendők miatt legalább az infláció mértékében kellene emelni a falugondnoki hálózat fenntartására szánt normatív támogatás összegét. Az is szerencsésebb lenne, ha az eszköztámogatást szolgáló, de igen lassú folyamatú pályázati rendszer helyett megyénként lehetne pénzalaphoz jutni, s ebből igényelhetnének a falugondnokságot fenntartó önkormányzatok. Ne kelljen nekünk Budapestre pályázni, például gépi beszerzésre, hatékonyabb és rövidebb utat kellene választani. Ezt szolgálhatná a megye 24 településén működő falugondnokok szövetsége, egyesülete. Pályáztatás helyett kapja meg az arányos összeget a tárcától ez a szervezet, általa ugyan alsóbb szinten szülémé döntés a felosztásról, de sokkal hatékonyabban és talán igazságosabban juthatnának ott pénzhez, támogatáshoz, ahol erre a legnagyobb szükség van. SZABÓ GY. SÁNDOR Csóré István: a Szigetbe vezető kapaszkodókorlátot az idősekre gondolva építettük B „Érzékenyek” a gazda tehenei Ha durván szól, nem adják le a tejet...- Szüleim gazdálkodók voltak, így hát beleszülettem a mezőgazdaságba, amit gyerekkorom óta ismerek és gyakoriok. Ötéves voltam, amikor édesapám téesztag lett, földet, erdőt vitt a szövetkezetbe. Már akkor is volt a családnak 2-3 háztáji tehene, - érzékelteti mezőgazda- sági elhivatottságának alapját Szálkái Tibor alsótoldi, állattenyésztéssel foglalkozó őstermelő. 1975-ben a helybeli mezőgazdasági szövetkezet ösztöndíjasaként kiváló eredménnyel végezte Balassagyarmaton a szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásiskolát. Visszatérve a nagyüzembe, annak felszámolásáig állatgondozóként - elletőként - dolgozott. Szívesen emlékszik tanítómesterére, Medve Pálra, akit nagyon jó szakembernek tart a mai napig is.- Három üszőmet eladtam, abból fejlesztettem a szövetkezet megszűnése után létrejött gazdaságomat. Utána 12 kisborjú értékesítéséért kapott pénzt is a fejlesztésre fordítottam. Jelenleg négy tehenem, öt hízóbikám és két növendék szarvasmarhám van.- Vannak-e értékesítési gondjai?- A tejért ide jönnek a helybeliek. Ami netán megmarad, abból túró lesz. Csupán érdekességként említem, hogy Pásztó- ról jár ide rokonaihoz egy asz- szony, aki ittjártakor mindig tőlem viszi a tejet és a túrót. Hízóbikáimnak eladása igen változó, ami a lehetőségektől függ. Van, amikor a kívánt súlyban és időben mindet sikerül eladni, máskor egyet-kettőt, de volt már olyan időszak is, amikor a nyakamon maradtak. Ilyenkor tovább etetem őket, ami pluszkiadást jelent, méghozzá nem kicsit. Ebből van a veszteség. Értékesítésükre nem kötöttem megállapodást egyetlen felvásárló céggel sem. Szabadúszó vagyok, annak adom el, aki a legtöbbet adja. A veszteséget okozóktól sem válók meg, mert szeretem őket.- A szükséges takarmányt is ön teremti elő?- A szálas takarmányt vegyes szénaként biztosítom a tagi és a szülőktől örökölt öt hektár földem egy részén. A vegyes abraktakarmány magába foglalja az összes kalászos gabonát, amit kiegészítek korpával, napraforgóval. Mivel nem tudom földemen előteremteni a szükséges abraktakarmányt, helyben megveszem gazdatársaimtól.- Nem tudom, hallotta-e hogy jobban tejelnek a tehenek, ha zenét hallgatnak?- Nem, de nem is hiszek benne. A paraszti mondás szerint a száján keresztül fejik a tehenet, meg a gazda szeme hizlalja a jószágot. A négy tehén naponta 50-60 litert ad le. Ilyen kis mennyiségért Pásztóról a Gála Hungária Rt. tejüzem gépkocsija nem jön ki. Azt viszont állítom, hogy állataim megérzik, ha jó vagy rossz kedvem van. Ha netán durván szólok a tejelőkre, nem adják le a tejet. Mindegyikük különböző egyed. A mező- gazdasági szövetkezetben 270 tehén mindegyikét fejtem, így hát van tapasztalatom.- Mikor kezdődik és végződik ön számára a munkanap?- Nyáron reggel öttől este 8-9 óráig, télen este 6-7 óráig. Addig, amíg a munka nincs elvégezve. Nem mondhatom állataimnak, lement a nap, nem dolgozom tovább.- Szavaiból egyértelműen kiderül, hogy munkájából nem gazdagodott, gazdagszik meg, egyik évről a másikra sikerül csak talpon maradnia Miben látja ennek okát?- A jövedelemtermelés hiányában, az agrárolló nyílásában. A mezőgazdasági termékek árai jóval kisebb mértékben emelkedtek, emelkednek, mint az ipari árak. Ennek következtében egyre kevesebb lesz a talpoh- maradáshoz szükséges jövedelem. Folytathatom az alkatrészek gyorsan és nagymértékben emelkedő áraival. Érzékeltetésül annyit, amíg a gázolaj ára 20szorosára emelkedett, addig a búzáé négyszeresére. Az itteni köves földek eszik az ekét, aminek pótlása sokkal nehezebb a korábbiakhoz képest, mert hallatlanul drágák. Kényszerhelyzetben vagyok, amíg bírom, amíg lesz keletje a tejnek, addig csinálom. Kisebb-nagyobb gondok ellenére, ha nem is nyereséggel, de el tudom adni hízóbikáimat. A környékben nincs lehetőségem a szakmámban elhelyezkedni. 45 éves fejjel a hegesztést viszont nem tudom megtanulni. Lehet, hogy önnek furcsának tűnik, amit most mondok: az állatok szeretete mellett a szabad idő értelmes kihasználása érdekében foglalkozom állattenyésztéssel, mint őstermelő, nővéremmel együtt. Szálkái Tibor nyolcgyermekes parasztcsalád tagja, akit annak idején nagyobb pénzért hívtak az építőiparba és a bányászatba. Mindannyiszor nemet mondott. Határozottan állítja, hogy jól döntött. Az igénybe vehető támogatásokkal (gázolaj, földalapú stb.) nem élt, mert olyannak ítéli meg a feltételeket, hogy nem éri meg vele foglalkozni. _____________________________V.K. A fiatal gazda szeretett jószágaival. Felújított palóc porta, sok hasonló van Garábon
