Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-10 / 108. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2000. MÁJUS 10., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Cserháthaláp Először az 1715-ös összeírások említik a községet, amelynek lakosai valószínűleg a török hódoltság utáni időkben települtek a falu jelenlegi helyére. A népesség a korabeli adatok szerint 1742 után kezdett jelentősen emelkedni. A birtoklevelek tanúsága szerint 1754-ben Török Sándor volt a falu birtokosa. Korábban két község volt itt: Nagyhaláp Nyomkeresők a hegyi ösvényeken Parkerdő lesz a tó körül Nem is annyira az épület, mint inkább a környezete tűnik fel az idegennek Haláp központjában. Az építmény jellegéből nem derül ki, kik a lakói, ám a hozzá tartozó nagy kiterjedésű, pázsitos udvar zöldjében cifrálló szabadtéri játékok arra utalnak, apróságok lakoznak a falak között. Igaz is, ez az óvoda, amely jelenleg húsz gyerekecske napközti otthona. t pótmasiniszta kéményre szállt, akik pedig lemaradtak, azok a repülőre A füves térségbe telepített bokrok, cserjék, virágoskert, odébb pedig a veteményes, mind-mind az intézmény nevelési programjában megfogalmazottakra utaló, amelynek a „Csemetekert a Cserhátban” megnevezést adta az óvodavezetés. Az embercsemeték mindennapjait valóban a csemetekert uralja, amikor pedig ez lehetetlen, akkor a Cserhát, azaz a közelebbi és tágabb környezet.- Környezeti nevelés, a természet megismerése, védelme a fő célunk - mondja Czibuláné Valkó Gabriella óvodavezető - az, hogy tudják, milyen állatok, növények élnek körülöttünk, melyik, miért szorul védelemre, s hogy mit jelent maga a védelem. A kicsik természetesen a falvakban honos háziállatokkal, konyhakerti és dísznövényekkel is megismerkednek óvodáskorban, sőt ezek ápolásával is. Gyermekméretű ásóikkal, kapáikkal, a gereblyékkel minden munkafolyamatot kedvvel végeznek, de igazából a nyomkereső kirándulások jelentik az élményt , amelyekre inkább telente kerítünk sort, amikor a hóban jól kivehetők az erdei, mezei állatok nyomai. Téli megfigyeléseiknek látható eredménye a folyosói kiállítás, amelynek anyagát természetesen most, emlékezet alapján állították össze a gyerekek. Nyomdatechnikával - ami náluk természetszerűen a krumplinyomdával azonos - kerültek a rajzlapra az elegáns madár, az aprócska süni, meg a nagytermetű vaddisznó, a ravaszdi róka lábnyomai, amelyet a gyerekek nyomban azonosítanak is rámuta- tással az idegennek is, mert ismerik ezeket, akárcsak a gombákat. A három-hat éves gyerekek képesek megkülönböztetni a mérges és ehető gombák legismertebbjét, de a madarat is - tolláról. Amúgy sok máshoz is értenek a gyerkőcök, ottjár- tunkkor épp térítőre pingáltak szí- vecskéket szülőanyjuk köszöntésére, nagymamá- ____________«iknak pedig rafinált ötlettel mákgubó tartóba helyezett szalmavirág csokrot illesztgettek, amelyeknek természetszerűen a magamaguk termesztett növényféleségek voltak az alapanyagai. Miután a krumplinyomdával az utolsó piros szívek is selyemre kerültek, a gyerekek özönlöttek a napfényre, ahol ki-ki azonnal „utazni” kezdett, ki lovas hintón, ki a vonaton, mások pedig repülőbe, hajóba szálltak. De mindenki maradt, mert a járműveik fából készültek, bár utazásra nem alkotójuk - az önzetlenül segítő helybeli játékgyártó, Szklenárúr - tette alkalmassá, hanem a gyerekek fantáziája. D ebercsény, Cserháthaláp és Magyarnándor közös beruházású mesterséges tava köré parkerdő kialakítását írta elő a területileg illetékes erdő- gazdaság. A rézparti völgyzáró gát körüli hozzávetőleg nyolc-tíz hektárnyi területről kell gondoskodniuk az érintett önkormányzatoknak, miután vélhetően még jobban megnőhet a halastó ázsiója, amely iránt most is nagy az érdeklődés. A Szandaváraljai-patakon és kisebb mellékvizein kialakított tározó több célt is szolgál. Egyik funkciója az, hogy árvízmentesítésre használhassák, azaz a vízgyűjtőn esetleg lezúduló víztömeget visszatarthassák attól, hogy az Ipoly szintjét emelje. Emellett jövője lehet a vidéken az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének - természetesen ismét csak kihasználva a mesterséges tó kínálta lehetőséget. Előbbiek, a gazdasági szempontok mellett természetesen nem elhanyagolható a szórakoztató, pihentető jelleg sem. A közelmúltban például 20 mázsa halat telepített a horgászegyesület a vízbe, a horgászok örömére, akik körében versenyt is hirdetnek rendre, jobbára a fiatalabbak versenyszellemére építve. Még a vadászok körében is népszerű a pecások tava, akik az őszi időszakban vadkacsákat lődözhetnek rajta, amelyeket pár hetesen telepítenek vízközeibe. írta: Jakubovics Katalin Fotók: Rigó Tibor Magánmúzeum, mindenki javára A halápiak büszkesége az a vert falú ház is, amelyik valamikor Tolnai István portája volt. A paraszti építészet stílusjegyeit viselő ház, ma a budapesti Molnár István tulajdona, aki amolyan hétvégi háznak hasznosítja, de nem csak saját hasznára. Miután önerőből helyreállította, belső tereit úgy alakította és ső és külső „tárlatdarabjait” mind-mind helyben gyűjtötte, s nem is tagadja meg senkitől, még az idegentől sem, hogy láthassa milyen lehetett a valahai halápi emberek élete. A gazdálkodást - ha nem is a megélhetés legfőbb forrása ma már - azóta sem hagyták abba, a környéken minden szántó megművelve, de olyan használati és dísztárgyakkal rendezte be, hogy aki belép, hihetné, visszakerült a múltba. A soktornácú gang falán a paraszti munka kellékei - a kenyérsütő lapát, szátva, járom, a saroglya - mellé Molnár úr nyárelőn kitette a karos lócát is, kiakasztotta a hátikosarat, a tulipánosra festett láda fölé. Az udvari köcsögtártón a csuprok, mintha csak a fejést várnák. A fővárosi „gazda” a belmég a domborúbb oldalak is, ahová gyümölcsfákat telepítettek. Volt kittől tanulniuk a termesztés fortélyait, a Vladár-féle 120 holdas kertben valaha nagyüzemi szinten folyt a gyümölcs- termesztés, ma meg ott a közelben a nándori példa. Egyik halápinak idén fordul majd termőre az a 400 szilvafája, amelyet három éve telepített a határba. Beépülnek a telkek Előbb-utóbb elkelnek az önkormányzati telkek, amelyeken eddig három szociális lakás épült fel. A telkeket térítésmentesen kapták az építkezők, s akik idén vágnak házépítésbe, azok is számíthatnak e támogatásra, mert a hét kialakított építési helyből négy még sza- bad jelenleg. ________________________________________________■ M agaslaton áll a templom * j A település lakott része legmagasabb pontját a római katolikus templom uralja, amely 18. századi építésű, s ma látható formáját 1907-től viseli. A késő barokk építészeti és templomfestészeti stílusjegyeket felvonultató belső térben látható a Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló kép, amelyet feltehetően 1790-ben készített alkotójuk. m Mikszáth igazsága: ma is segítőkészek a helyiek Délelőtt még a körjegyzőség székhelyén folynak az egyeztetések, mindegyik település vezetője a kora esti falugyűlésre készül, amelyen ki-ki megtartja azt a lakossági tájékoztatót, amely az összes helységben az idei esztendő legjelentősebb fejlesztéséről szól. Mészáros János, Cserháthaláp polgármesterére, meg persze ifj. Bagdal János, Bazsó Sándor, Kiss János, Lestyánszki Jánosné és Stímé Koreny Aranka képviselőkre is az a feladat várt aznap, hogy a halápiak elé tárják, mit jelent és mivel jár a szennyvízhálózat kiépítése az önkormányzat, illetve a családok számára. Műdékor. Kegyeleti cikkek gyártása, készítése ennek a profilja, így nem csoda, ha tíz évvel ezelőtt még a helybeli asszonyokat „művirágmező” közepette lehetett látni otthonaikban is, de volt aki még a legelőn is szorgoskodott, miközben a kérődzők legeltek. Mondják, olyankor ment a disputa, szóba jött még a halápi- Hat környező településsel társultunk a fejlesztésre, amelynek elkészültével teljes lehetne az infrastruktúra nálunk is - mondja a polgármester. - A közös beruházás költsége jócskán meghaladja az egymüliárdot, ám a kivitelezésre való összeget egyik önkormányzat sem volna képes előteremteni, ezért csak központi és megyei pályázatokon elnyerhető összegből tudjuk megvalósítani a tervet. Próbálnák kímélni a lakosságot is, ne terhelje túlzó költség, hiszen a település háromszáznegyvennyolc lakosának a fele nyugdíjaskorú. Bár a munkanélküliség az ittenieket nem sújtja - mindössze nyolc jövedelempót- lós támogatásáról kell gondoskodniuk - jelentős arányban, a mai árszínvonal mellett senkinek nem közömbös, mire, mennyit kell kiadnia. Az alacsony munkanélküliségi mutató némi könnyebbséget jelent a közös kasszának, s előnyös abból a szempontból is, hogy nincsenek munkahely-teremtési gondjaik, mint annyi más önkormányzatnak. Amúgy egy cég működik a faluban, a valamikor még bedolgozókat is foglalkoztató özvegy tanítóné sorsa is, akit amúgy az egész ország is ismerhet, olyan híressé tette Mikszáth, aki a Szent Péter esernyőjében örökítette meg, de meg magukat a halápiakat is, akik maguktól vonták meg a falatot, hogy megadják a végtisztességet az asz- szonynak, akinek a temetésére összegyűjtötték a pénzt. Igaz volt-e, nem-e, ki tudja, a cserháti kisközség mai lakóitól mindenesetre nem idegen az efféle önzetlen cselekedet. Adakoznak a templomukra, gyűjtenek az óvodára, de meg egymást is segítik, főként kétkezi munkává, aminek tapasztalható jele volt, amikor a főút melletti árokparton sarlózó asszony kezéből az arra járó férfi vette át a fűvágót. Más, mint Szklenár Károly például, ennél jóval többet is megtesz, hiszen a legapróbbak, az óvodások örömére hónapokat áldozott idejéből, hogy játékokat készítsen nekik. A cég ma inkább már csak cégecske, s mint a polgármestertől megtudtuk, vélhetően már nem is sokáig működik a faluban. Az önkormányzattól bérelt „kasté- lyocskának” más lesz majd a főbérlője, információink szerint olyan, amelyik legalább olyan hosszú távra rendezkedik majd be, mint az elődje.- Komoly érdeklődés mutatkozik - tájékoztat a falu vezetője - amelynek megvalósulásával talán a közvetlen térségünkben mutatkozó munkahely-teremtési gondok is enyhülhetnének, amivel mindenki jól jár. és Kishaláp terült el. A két községet 1905-ben egyesítették. A falu mai római katolikus templomának elődje, a késő barokk stílusú kápolna a XVIII. században épült, félköríves szentéllyel. 1907-ben alakították át és ekkor épült a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárkép 1790 táján készült. F. Z. Múltidéző Az csak jó lehet, amivel mindenki jól jár - mondja Mészáros János polgármester
