Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-09 / 107. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN i| W BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁJUS 9., KEDD Évmilliók és évszázadok üzenete Konferencia Pasztán a földtörténeti emlékekről, Szent István államáról, az egyház szerepéről, a vízimalmok jelentőségéről A magyarság történetében a 2000. év kettős ünnep, s ennek kapcsán kimeríthetetlen azon témák tárháza, amelyekről beszélni lehet - mondta Sisák Imre, Pásztó polgármestere azon a tudományos konferencián, amelyet a közelmúltban rendeztek a pásztói városi könyvtárban. Amint a polgármester hangsúlyozta, a konferencia sajátosságából adódóan szól az igazi magyar millenniumról, Pásztó utóbbi évszázadairól, sőt az azt megelőző időkről is. Kiemelte, hogy a város múltja nem egy átlagos múltat jelent: igen gazdag földtörténeti, gazdasági, egyháztörténeti szempontból egyaránt. A konferencia első előadója dr. Hír János volt, a Pásztói Múzeum igazgatója, aki a földtörténet néhány jeles emlékével ismertette meg a hallgatóságot. Pásztó környéki virtuális kirándulásra hívta a szépszámú hallgatóságot, az őslénykutatás fáradságos munkáját színes diaképekkel illusztrálta. így tudhatták meg azt is, hogy a gazdagabb országokban mennyivel köny- nyebb a dolguk a kutatóknak: szárítóhelyiségek állnak rendelkezésre, megfelelő szállítási eszközökkel, míg nálunk a tonnás nagyságrendű minták szállítására legfeljebb Józsi bá' siet a segítségünkre a lúval”.- Minden nyáron kutatótábort szervezek a középiskolás diákoknak, évek óta velük dolgozom - mondta dr. Hír János. - Az utóbbi években nagymértékben megkönnyíti munkánkat az iszapológép, amelyet holland mintára szerkesztettem. Aztán következik a „Hamupipőkemunka”, melynek során az üledékből kiválogatjuk az apró fo- gacskákat, csontocskákat. Dr. Hír János beszélt a tari tufáról, amely arra utalt, hogy 17 millió évvel ezelőtt elképesztő katasztrófa lehetett a Földön. Beszélt a mátrai, cserháti vulkáni tevékenységről, színes képekkel mutatta be a mátraszőlősi függőkő különleges vulkáni alakzatát, a béri andezitömlés ívelt oszlopait, amelynek keletkezési körülményeit még ma is vitatják. Bemutatta a mátrake- resztesi Csókakövet: dr. Székely András, az ELTE földrajzi tanszékvezetőjének tanulmánya szerint a képződmény a pásztói Nyikom-tetőtől nyolcadkörívet ír le. Ha ezt a vonalat képzeletben kiegészítjük, egy 32 kilométeres vulkáni kalderát kapunk. Ez pedig arra utal, hogy a Mátra hatalmas vulkáni óriás volt valaha. Beszélt az ősmaradványokról, a különféle kagylóformákról, az édesvízi csigákról. Utalt arra, hogy két éve a mátraszőlősi Rákóczi-kápolnához vezető földút mellett a lignitben hörcsögök, már kihalt rágcsálócsoportokhoz tartozó állatok maradványait találták. A szarmata korszakra kevés faj, nagy egyedszámban volt a jellemző: a kutatások szerint ez azt jelenti, hogy Pásztó környéke valamikor tengeröböl volt. A Pannónia- korszakról szólva elmondta, hogy az Erdőtarcsa melletti jellegzetes pannonszelvény igen gazdag puhatestűekben. A pannon végén meglehetősen száraz levegő volt, legalábbis ezt látszik bizonyítani a sivatagi futóegér maradványok. Szent István államáról beszélt előadásában dr. Vékony Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti tanszékének docense. Először is az államiság fogalmát tisztázta: mint mondotta, olyan berendezkedés, ahol hivatali közhatalom működik. A szélesebb társadalom a kormány birodalma, területileg meghatározott és felosztott. A kormányzó hatalom monopolizálja a felségjogokat, azaz erőszak alkalmazására az állam területén csak a kormányzati szervek gyakorolhatnak hatalmat, minden személy vagy csoport alárendeltje a közhatalomnak. A Szent István-kori államiságról szólva azt a kérdést vizsgálta, mennyiben felel meg az említett feltételeknek.- A kutatások szerint a IX-X. század fordulója az az időszak, amikor már államiságról beszélnek - mondta dr. Vékony Gábor. - Árpád fejedelem választása kapcsán esik szó először az állami szervezetről, a monarchiáról: itt már nem klánok harcolnak egymással, hanem ezredek. Az ősi magyar alkotmányban is található utalás az állam és a törzsek közötti viszony szabályozására, megjelenik egyfajta katonai hierarchia. A1X-X. századi források meglehetősen hiányosak, például nem határozzák meg a területi adatokat. Talán éppen ezért van az, hogy 1911 tájékán Marcali Henrik még nem állami szervezetről beszélt, hanem vezérek koráról. A két világháború között Dér József történésznél jelenik meg a nomád állam fogalma, amely a török, mongol népekre volt a jellemző. Ez azzal is magyarázható, hogy ismertté váltak a belső-ázsiai török szervezet adatai. Az már más kérdés, hogy mennyiben beszélhetünk állami szervezetről, hiszen a terület meghatározottsága itt is hiányzott. Az mindenesetre biztos, hogy a X. század közepén Bíborban született Konstantin idején írják le először a magyarok szomszédait: ebből következhet egyfajta területiség. A korszak írásbeliségére kell hagyatkoznunk: az oklevelekben István megnevezi magát, a legfőbb gondviselő kegyelméből mint „rex” , azaz király szerepel. Ha valakinek önálló címe van, az a teljes szuverenitást is jellemzi, ez pedig az önállóság elismerése. Tehát levonható az a következtetés, hogy István korában a középkori körülmények között minden olyan feltétel adott volt, hogy államról beszélhessünk. Az 1010-es években készült intelmekben több esetben a „korona” szó kiemelésével, hangsúlyozásával találkozhatunk. A szent korona isteni eredetű ebben a korban, azt jelenti: „István hatalma az Istentől származik”. Ez a teljes önállóságot jelenti, azt, hogy „Pannónia az enyém”, a teljes jogú uralkodójáról van szó. Az európai uralkodókhoz viszonyítva István önálló, szuverén hatalmasság. Az István-féle szervezettség az első és a második törvény- könyvben fejeződik ki. A második törvénykönyvben István a szenátus kérésére határozta el, hogy „ki-ki ura legyen övéinek, és a király adományának”, azaz biztosítja a birtokjogot. Ebben egyébként a római öröklési jog fedezhető fel. Dr. Valter Ilona régész, Pásztó város díszpolgára a vízimalmok középkori és kora újkori gazdasági jelentőségéről beszélt. A vízimalmok felépítésének ismertetése után hangsúlyozta, hogy az alulcsapós malomszerkezetet már az időszámítás kezdete előtt is ismerték. A felülcsapott vízikerék a középkori forrásokban jelent meg a gyors folyású hegyi patakok közelében. A vízimalmok elterjedése a X. századra tehető, amely a népszaporulat növekedésével, a vetésterületek növekedésével magyarázható. Mint mondta, a malom, a középkor egyetemes erő- és munkagépe az egész feudális Európában elterjedt.- Ki kell emelni a szerzetes- rendek fontosságát, különösen a Mi állást és jövőt kínálunk! Az SCI Magyarország Kft. tatabányai gyára a dunántúli térség egyik leggyorsabban fejlődő vállalkozása. Cégünk elektronikai termékek gyártásával és szerelésével foglalkozik. Mi, az amerikai tulajdonú multinacionális cég vezetői, mindent megteszünk azért, hogy Munkatársaink hosszú távú "befektetésnek" tekintsék az SCI-ben végzett munkájukat. Valóban messze vagyunk egymástól ? (Avagy miért érdemes az SCI-t választania?) Az ajánlott (operátori) munka végzése könnyen betanulható, egészséges, tiszta körülmények között történik, a jövedelem elérheti a bruttó 70.000 forintot! A folyamatos munkarend havonta 5 egymás utáni szabadnapot biztosít, az ingyenes haza- és visszautazásról az SCI gondoskodik. Munkatársaink számára a közelben biztosítunk szállás lehetőséget. A munkába- és hazajárás különbuszokkal történik, természetesen az SCI költségére. Munkahelyünkön naponta térítésmentes étkezést biztosítunk, és elhiheti, hogy a főztünk is igen jó. Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Találkozzon velünk az alábbi időpontban és helyen: május 11-én, csütörtökön: Salgótarján, 10.00 óra és 13 óra Munkaügyi Központ „Sztárok testközelben” Sorozat a Népjóléti Képzési Központban Új színfoltja lesz Salgótarján kulturális életének: a különböző televíziós csatornákból és a színházi világból, a rivaldafényből közismert, népszerű személyiségek látogatnak gyors egymásutánban a nógrádi megyeszékhelyre. A közönség kérdez! Aki válaszol: május 12-én pénteken Verebes István, 22-én, hétfőn Jászt László, 29-én, hétfőn Vágó István és Köves József, június 5-én, hétfőn Csonka András és Klausmann Viktor. Valamennyi rendezvény 19 órakor kezdődik Salgótarjánban a Népjóléti Képzési Központ A épület (Kossuth u. 8. szám alatt) Madách-termében. u J FITNESS MA RATON Alakformáló szalon szolgáltatásai:- légkondicionált edzőterem,- testépítés, fitness, egyéni edzéstervek,- rehabilitációs edzési programok,- táplálkozási tanácsok, kalóriaszámítás,- szolárium és szauna (külön is),- proteinbár, kellemes zene. Salgótarján, Mérleg út 4. (Könyvesbolt lelett, bejárat a parkoló felől.) Nyitva: 9-21 óráig. Tel.: 32/423-136 Európai színvonal Salgótarján szívében! Edzésvezető: Göröcs Attila Cégvezető: Dr. Bállá Lászlóné cisztereket, akik tökélyre vitték a víz hasznosítását - emelte ki Valter Ilona. - A ciszterci monostorokban már a XII. században a víz vitte el az emberi szennyet, azaz feltalálták a vízöblíté- ses WC-t. A vízimalmok a XI-XII. században terjedtek el Magyarországon, a XIV. században pedig megjelentek a két vagy több kerékkel járó malmok is. Számuk megfelelt az európai átlagnak, nálunk 33-40 háztartásra jutott egy malom, ez a mutatószám Angliában 40 háztartás volt. A XIV. században már külön mesterség volt a malomépítés: nem lehetett túlméretezni, mert akkor kevésbé állt ellen az idő vasfogának. A legjellemzőbb az 1-1,5 méter átmérőjű kerék volt, a méretet nem, inkább a kerekek számát növelték. A malmok szerepe a török hódoltság alatt is folytatódott: egy akkori összeírás szerint a Zagyva és a Tisza között 42 malom működött. A XVIII-XIX. században, a gőz elterjedésével sem szűnt meg szerepük. Nagyon sok helyen egészen az államosításig használatban voltak. Dr. Valter Ilona elmondta azt is, hogy három évvel ezelőtt Gyimesben még három vízimalom működött: egyikkel őröltek, a másik a fűrészmalmot hajtotidőben is előfordult, hogy a patak vizét egyszerűen elterelték, sőt még perek is voltak folyamatban ezért), amelynek felhasználták az energiáját. Nem véletlen, hogy odaépítették az üveghutát, illetve a kovácsműhelyt a partjára: fújtatót, kalapácsot működtettek vele. Oklevél ugyan nem bizonyítja ezeket a feltételezéseket, de más energiát nem tudtak használni, csak a monostor melletti zúgót, amely a köztudatban Szalai-malom- ként ismeretes. A konferencia utolsó előadását dr. Varga Lajos apát-plébános tartotta „A pásztói egyház- község jelentősége Pásztó kultúrtörténetében” címmel. Beszélt a plébánia történetéről, elmondta azt is, hogy Pata elsőbbséget élvezett, ezért az lett a fő- esperesség székhelye. Ismertette az egyház művelődéstörténeti jelentőségét, amelyben fontos szerepet kapott a papság. Jelentős volt az egyház iskolája, és nem szűkölködött az egyház- község kiemelkedő személyiségekben sem: ilyen volt például 1395-ben Pásztón Kazai Kakas Mihály, aki Bolognában végzett, a török hódoltság korabeli Berkes András, Kada István, az újkori Tittel Pál, Rajeczky Benjamin, de kiemelte a civilek Dr. Vékony Gábor, az ELTE docense először az államiság fogalmát tisztázta __________________________________FOTÓ: GÓCS ÉVA ta, a harmadik pedig a kovácsműhely munkáját segítette. Pásztó vonatkozásában kiemelte, hogy előbb a bencés, majd a ciszterci apátság mellett folyt a Malom-patak (már abban az közül a magyar irodalom-történelem területén végzett munkássága alapján Rápolti Lőrin- cet, aki helyet kapott a világirodalom történetében is. HEGEDŰS ERZSÉBET Apró trükkök, szemfüles ellenőrök a buszon A Nógrád Volán Rt. április 27- én Salgótarjánban átfogó ellenőrzést tartott a helyi járati buszokon. Reggel 8 óra után pár perccel a volt SBTC-klubnál két karszalagos ellenőr szállt fel a Beszterce- lakótelep felől érkező buszra. Az egyik a buszvezető felőli első ajtónál, a másik a középsőnél lépett a jármű fedélzetére, s kérte felmutatásra a menetjegyeket, illetve a bérleteket. Az ellenőrzés, amelyben 17 autóbusz-vezető mellett 2 civil ruhás rendőr is részt vett, délután három óráig még sokszor, több járaton is megismétlődött.- Hat ellenőrzési csoportot alakítottunk ki, - mondja Kasza Ernő, a salgótarjáni helyi járat üzemvezetője. A hat csoport főleg a vonalaknak megfelelően jött létre, így például az elsőbe a 6-os, a 63-as és a 36-os buszok kerültek.- Milyen tapasztalatokról tud beszámolni?- Az utazóközönség igen nagy része nem írja rá a bérletére a bérletigazolványa számát. Ezt már a helyszínen pótoltattuk, de mindannyiunk számára hasznosabb lenne, ha már a bérletváltás után átvezetnék az igazolvány számát. Bevontunk 25 darab, áprilisra érvényes havi bérletet, mivel ezeket igazolvány nélkül használták. Ebből egy összvonalas, 24 pedig tanuló-, illetve nyugdíjasbérlet volt. Bérletigazolványból 6 darab régi típusút vontunk be. Hárman utaztak 69 forintos tavalyi menetjegygyei, érvényes kóddal, akiket 98 forintos menetjegy váltására köteleztünk. Igazolvány, bérlet és menetjegy hiányában 32 főt zártunk ki az utazásból.- Mely járatokkal van ilyenkor a legtöbb probléma?- Elsősorban a Zagyvapálfalva, Baglyasalja és Zagyvaróna célállomások felé vagy onnan utazók közül nem rendelkeznek jó páran megfelelő menetjeggyel, bérlettel. Olyan is előfordult már korábban, hogy valaki az iskoláskorú gyermeke „alsó tagozatos” bérletével utazott. A gond itt kettős, hiszen a tanuló előbb-utóbb jelentkezik a bevont bérletéért, s ha nem kapja meg, akkor őt, a vétlent büntetjük. Hamisított bérlettel ezúttal nem találkoztunk.- A havonkénti ellenőrzések milyen hatással vannak az utazói fegyelemre?- Apró javulás ugyan megfigyelhető, de még mindig sokan megkockáztatnak valamilyen trükköt bevetni az ingyenes utazás érdekében. Hosszú hónapok óta a bérletigazolvány számának a havi bérletre történő át nem vezetése áll a problémasor élén.-SlOr. Valter Ilona régész, Pásztó díszpolgára a malmok gazdasági szerepét emelte ki
