Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-08 / 106. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYE» KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁJUS 8., HÉTFŐ Egy kisiskola nemzetközi kapcsolatai A bátonyterenyei 3. sz. Általános Iskola pályázat útján egy európai oktatá­si projekt megvalósítására vállalkozott, a Tempus Közalapítvány Socrates Nemzeti Iroda támogatásával. Ez a program olyan szakmai pluszt jelent az intézményeknek, amelyet önerőből nem tudnak előteremteni. A nemzet­közi iskolatársulás programjának címe az első évben a „A gyermekek tel­jesítményének ünneplése” volt, amelynek célja , hogy erősítse az „euró­paiság” érzését, mélyítse a nemzeti kultúra iránti elkötelezettséget úgy, hogy eközben megismerik és megbecsülik más népek kultúráját is.- A népművészet a hagyományápo­lásra, -énekre, -zenére, -táncra, vizuális tantárgyakra épül elsősorban, amit földrajzi, történelmi ismeretekkel egé­szít ki. E területeken sikerélményhez juthat szinte minden tanulónk, ezért is kapcsolatépítés, ismeretszerzés a leg­egyszerűbb és leghatékonyabb lehes­sen. A 7-8. osztályosok, akik angol nyelvű levelezést is folytatnak - termé­szetesen tanári segítséggel - bemutat­koznak a külföldi gyerekeknek. Alkal­voksoltunk e projekt mellett - emeli ki Nagy Zoltánné, gyógypedagógus, a program összefogója, aki elmondta azt is, hogy intézményüknek az angliai Fullerton Cof E School Thyberg és a finn Centrumskolan Oravais iskola a partnereik, amelyekkel Mark Wheeler és Gören Bookman pedagógusok segít­ségével tartották a kapcsolatot az intéz­mények.- Tanulóink tanulásban akadályoz- tatottak, ezért arra törekedtünk, hogy a mázzák a legmodernebb technikát is, az angol és finn társakkal való ismerke­dés során, sokan fax és e-mail üzenete­ket is váltanak - sorolja a tanárnő. Képek, videofelvételek cserélődnek az iskolák között az ünnepélyekről, he­lyi szokásokról. A partneriskolák bepil­lantást nyerhetnek az iskola életében, rendezvényeibe. A kisterenyei iskolá­ban, állandó „Socrates-bemutató” talál­ható , amely által Finnországgal és Angliával ismerledhetnek meg az itteni­Állandó Socrates-kiállítás az iskolai folyosón ek, a külhoni gyer­mekek küldemé­nyei által, amelyek­ből a tárlat anyaga összeállt. S hogy mit jelen­tett a programban való részvétel a pe­dagógusoknak?- A tantestület minden tagja érdek­lődést mutat a pro­jekt iránt, s az együttműködés tel­jes körű. Kreatív ja­vaslattal, aktív rész­vétellel segítik a nemes cél megvaló­sulását. A tizenkét fős tantestületből szeptembertől ha­tan tanulnak angol és német nyelven. Az iskolánkban történt látogatások kel­lemes tapasztalatai erősítik azt, hogy milyen fontos az intézmények közötti nyitottság, a közeledés. A rendszeres levelezés és kapcsolattartás a nagy tá­volságot is legyőzi. Az első tanulmányúton Szabó Istvánná és Nagy Zoltánné, mint koor­dinátor vett részt, akik elmondták, hogy a szakmai tapasztalatszerzés mel­lett, sikerült egy kicsit még a családok életébe is bepillantást nyerniük. Megis­merték vendéglátási, étkezési szokásai­kat, az iskolák felszereltségét, a szülők általános gondoskodását, törődő együttműködését. Megtapasztalták a gyerekek iskolájukhoz való ragaszko­dását, s azt a tartást, amellyel a közös­séghez tartoznak. Finn és angol partne­reiknek szintén volt lehetőségük ta­pasztalatszerzésre. A 3. számú iskola gyerekenek érdek­lődési köre jócskán bővült az egyéves program idején, s ehhez az is hozzájá­rult, hogy más anyanyelvűekkel talál­kozhattak, ami igen érdekes volt szá­mukra. Kíváncsiságot keltettek az „ide­genek”, ami növelte tanulási kedvüket, a levélváltás, az írott vagy képi megfo­KEPEK' f ca« galmazás pedig az önbizalmukat sok­szorozta. Az ajándéktárgyak készítése pedig az örömszerzés élményét jelen­tette számukra, partnereink ajándékai pedig nem csak ismertbővítést eredmé­dőbbek, nyitottabbak lettünk, a problémák kezelésében pe­dig gyakorlottabbak. Jó, ha időnként kitekintünk a világ­ba, azért is, mert akkor talán jobban becsüljük saját értéke­inket, ezeréves pedagógiai ha­gyományunkat, ha megtapasz­taljuk, hogy ezen a téren nincs miért szégyenkeznünk Euró­pában. Nagy Zoltánnétól megtud­tuk, hogy az első Socrates év­ben megismerték a partneris­kolák munkamódszereit, s ki­alakult egy jó és hasznos együttműködés. A program második évében a millenium kerül a fókuszba, tervek kö­zött szerepel angliai és finnor­szági tanulmányút is, ahon­nan ők is fogadnak pedagógusokat.- Reméljük - mondja a koordinátor - hogy a második Socrates-év, az előző­höz ghasonlóan gazdagítja tanulóink személyiségét, nyitottabbá teszi őket a A projekt eredményeivel más iskolák tanulói is megismerkedtek nyeztek, hanem tudatosabbá vált az együvétartozás érzése is. S hogy mit jelentett az iskolavezetés számára ez az év, azt Szabó Istvánné, igazgatónő fogalmazta meg: - Érdeklő­környező világra. A pedagógusok pedig azzal a jó érzéssel összegzik majd az évet, hogy megérte a fáradozás, a több munka. (Folytatás az 1. oldalról) A szombat esti gálát két amerikai szereplés kö­zött a Bényei Tamás vezette Hot Jazz Band nyitot­ta meg. A fennállásának 15. évfordulóját idén ün­neplő csapat ma már nem a jövő ígérete, hanem egyértelműen a mai magyar - úgymond - könnyű­zenei élet élvonalába tartozó együttes. Ezt igazol­ta szereplésük is, amelyben áttekintést adtak más­fél évtizedük zenei anyagából, a század eleji dalok sikeres felújításaiból. Bényei Tamás sajátos ének­hangja stílusa különös varázst kölcsönöz a zene­karnak. Velük is fellépett Berki Tamás és Joe Mu­rányi. Utóbbi - például a „Szomorú vasárnap”-pal -se gesztus - immár nem először - az amerikai sztár részéről a Hot Jazz Band fiataljai iránti tiszte­let, elismerés jele. A fesztivál igazi meglepetését az idén a New Zelandból Tahitin át érkezett párizsi Les Haricots Rouges (Vörös Babok) jazzegyüttes szolgáltatta, A párizsi „Vörös Babok" bőgőse ____________________■ E gyre-másra évforduló... Margarétás „Tavasz” Salgótarjánban - Befejeződött a 16. dixieland-fesztivál amely igazi világszámnak bizonyult. Mindegyikük öltözetében volt valami piros színű, ha más nem a nadrágszíj. Nem csak hangszeres tudásukkal, improvizációs és hangulatteremtő készségükkel, a különlegesen hangszerelt, ismert, de ritkábban játszott számaikkal kápráztatták el a közönséget, sét nyerte meg... Utolsóként lépett a gálaest színpadára a szegedi Molnár Dixieland Band. A zárás lehetősége egy­szersmind rangot jelent, amit ez az együttes ame­lyiknek vezetője - Molnár Gyula, az egyik legjobb magyar muzsikus a fúvósok között - a jelenlegi fesztivál egyik ötletadója is. FOTÓKi GYURIÁN TIBOR hanem egyedi - már-már merész - humorukkal, meg­hökkentő koreográ­fiájukkal is. Játszot­tak egymás hang­szerén, megtáncol­tattak néhány höl­gyet a közönség so­raiból, szerenádot adtak nekik s nem szokványos módon, gúlaállásban kö­szönték meg a tap­sokat. Azonban egyikük meztelen átfutása a színpa­don nehezen érthe­tő. Talán a francia szövegű szituáció ismerete magyará­zatot adhatott volna e furcsaságra, amely természetesen nem minden néző tetszé­Színpadon a Budapest Ragtime Band Ismét itt volt a világhírű klarinétos, Joe Murányi ■ Berki Tamás jazzénekesként is fellépett A megelőző zenekarokhoz képest kevesebb lát­ványossággal, mozgással, csak csipetnyi humor­ral, de virtuóz módon, a zenére koncentrálva mu­tatták be műsorukat. A dixieland találkozó fesztivál jellege kiegészítő programokban is megmutatkozott. Volt koncert benzinkútnál, a Szent József-templomban fellé­pett a Bolyki Brothers, a szokásos éjszakai öröm­zenélés mellett dixie-bált is rendeztek. A fesztivál ezúttal is a „Tarjáni Tavasz” rendez­vénysorozatának kiemelkedő, jelentős értékű ese­ménye volt. Csak az elismerés hangján lehet szól­ni a kezdeményezőkről, a nem fáradó szervezők­ről, a mindig „előkerülő” támogatókról és persze a közönségről, amelyik immár több mint másfél év­tizede élteti érdeklődésével e nagyszerű, a város kulturális életében ünnepnapokat jelentő progra­mot. A felsoroltak valamennyien megérdemelné­nek egy olyan margarétacsokrot, mint amelyet az együttesek vezetői, hötgytagjai kapnak... CSONGRÁDY BÉLA Bényei Tamás, a Hot Jazz Band „mindenese" ■ A közös munka kezdete: első találkozó az angol partneriskola pedagógusaival

Next

/
Oldalképek
Tartalom