Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-06-07 / 105. szám
\ 6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZ A I K 2000. MÁJUS 6., SZOMBAT Salgótarjáni bányamúzeum A salgótarjáni bányamúzeum európai hírű büszkeségünk, amely 1980 óta Salgótarján ipari műemléke, hazánk első föld alatti bányamúzeuma. A Nógrádi Szénbányák 1965. május 1-jén nyitotta meg az egykori József- lejtősakna még épségben maradt vágatrendszerében a 280 méter hosszúságban kialakított föld alatti bányamúzeumát. 1985-ben a bányakolónia egyik tiszti lakásában történeti kiállítást, 1986- ban pedig annak külszíni skanzenjét alakították ki. A Nógrádi Történeti Múzeum 1995-ben, a múzeum fennállásának 30. évfordulóján nyitotta meg új állandó kiállítását. Magyarország északi részén 20 millió évvel ezelőtt „mocsári állapotok” uralkodtak. A felszínt tenger borította, az itt élő buja erdővegetáció az oxigénszegény, az egyre sekélyesedő, a tengerbe ömlő folyók hatására fokozatosan elédesedő vízben szerves anyagban gazdag iszap formájában felhalmozódott. Majd a későbbiekben rárakódott üledékek hatására szénné alakult. A különböző rétegcsoportok képződését, a nógrádi szénmedence földtanát tárja elénk a történeti kiállítás első terme. A Salgótarjánhoz közeli Salgó- hegy mentén fellelhető „füstölgő gödröket” 1761-ben említette meg Bél Mátyás leírása. Ezekben a füstölgő gödrökben búvó kincs, a barnakőszén alapozta meg Nógrád megye ipari fejlődését. A gazdag szénvagyon hasznosításának kezdetét 1848-tól számítjuk. Ekkor nyitotta meg kapuit az első bánya (Mária-táró) a Salgótarjántól 10 km-re levő Inászón. A barnakőszén-telepek rendszeres feltárása 1861-től öltött nagyobb méreteket. Az 1867- re kiépített Pest-Hatvan- Salgótarján vasúti szakasz jelentősen megnövelte a kitermelést és lehetővé tette a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., majd annak jogutódja, a Rimamurány- Salgótarján Vasmű Rt. megalapítását (1868-69], A vállalat teljesítménye elérte az országosan kibányászott szénmennyiség 40%-át. A kiállítás második termében szemrevételezhető térképek, statisztikák között nézelődve közérthetőbbé válik számunkra a megyénkben tapasztalható bányaipari fejlődés folyamata. Tájékozódhatunk itt a nógrádi szénbányászat egyre korszerűbb technikai vívmányairól a kézi erő és a ló munkába állításától kiindulva a gőzenergia igénybevételén keresztül az elektromos energia hasznosításáig. Ez utóbbi gőzzel szembeni energiaforrást a nógrádi bányászat használta először. A kiállítás egy részét elfoglaló díszegyenruhák bányászaink viseletét reprezentálják, míg máshol a korabeli dokumentumok és fényképek fényt derítenek az egyszerű munkások előrelépésének lehetőségeire. Nyomon követhetjük a bányaiskolák kialakulásának folyamatát, de találkozhatunk a szakszervezeti mozgalom kibontakozásának fázisaival is. Láthatóvá válik egy bányamérnöki iroda stilizált enteriőrje, míg végül a bányavállalatok által létrehozott munkástelepek életébe nyerünk bepillantást. A bányamúzeum udvarán megtekinthető skanzenben a föld alatti és a külszíni szállítás eszközei: mozdonyok, csillék, szállítóvagonok kapnak helyet. A föld alatti múzeum lejáratát már messziről jelzi id. Szabó István szobrászművész vájárt ábrázoló alkotása. Közvetlenül a lejtősakna bal oldalán lármafát (klopacska), jobb oldalán a székvölgyi bányatelep haranglábát tekintheti meg az ide látogató. Az akna 1951-ig üzemelt. A 280 m hosszú, 36 m szintkülönbségű folyosórendszert végignézve a hazai széntermelés mintegy százéves fejlődéséről kaphatunk képet. Megismerkedhetünk a legkezdetlegesebb kézi munkamódszerekkel, szerszámokkal, felszereléssel és a korszerű gépi frontfejtés berendezéseivel. A fiatal édesanya egy ételrecept mellékelésével kérte írásának elemzését. Erőteljesen pozitív jellemzők dominálnak az írásképben. Lendületes, gördülékeny vonalvezetése, könnyed, rugalmas személyiséget takar. Kedves, ragaszkodó természet. Elsősorban a társadalmi elvárásoknak való megfeleléstől indíttatva teremt kapcsolatokat. Gondolkodásmódja úszta és rendezett, mindenki számára követhető, egyértelmű. Asszociációs készsége igen fejlett. Munkatársi, házastársi kapcsolatában egyaránt törekszik a teljes egyensúlyra, tiszteletben tartja a másik igényeit. Családjáért, gyermekeiért minden áldozatra kész, túlságosan is önfeláldozó. Szerető, türelmes családanya, aki igyekszik minden helyzetben gyermekei lelki fejlődését egészséges mederben tartani. Rendkívül empatikus, a béke érdekében a legkevésbé elfogadható dolgokat is megpróbálja megérteni, a problémákat szép szóval orvosolni, megoldani. Érett személyiség, bizonyos fokú naivsággal. Talán túlságosan jóhiszemű, nehezen, gyakorta későn veszi észre, hogy mások kihasználták mindezt. Életét, dolgait következetesen irányítja. írásából kitűnik, hogy az élet mindeddig szerencsére megkímélte a nagy csapásoktól, krízisektől. Ha azonban valamikor mégis kedvezőtlen fordulatot venne élete, sorsa; optimista, vidám természete megvédi majd a lelki sérülésektől. Többek között azért, mert olyasfajta ember, aki nem köny- nyen roppan össze a terhek súlya alatt. Igyekszik leplezni a külvilág előtt fájdalmát, nem kívánja mások vigasztalását, sajnálatát. Szerény anyagi körülmények között kénytelen élni, s így nagyon meggondolja, hogy mire költi pénzét. Betűiből az tűnik ki, hogy sikeresen gazdálkodik a családi kasszával, ami persze sok dologról való lemondással jár. Hivatásában is önmagához való viszonyában kiteljesedett, elégedett ember. Ehhez nagymértékben hozzájárul az a szerető rokoni, családi légkör, ami körülveszi, s nem utolsósorban neveltetése, gyermekkora, amit felhőtlennek, boldognak mondhat. ________________________0006 KRISZTINA okleveles grafológus • Wíj()u-5'L' eX ex tö'ü<A4Lx>tCj6 ■ j A eri J -fc.XV.MsJi ; OWul tin ix, -UÍ.LaX<x!t-íx. , TLLaocboofvHiLylL /r-ul tX 2, ^ Ao,v.£ Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Nem értem, a turistajelzés szerint itt kilátónak kellene lennie. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Magyar Zsuzsanna Salgótarján, Zöldfa u. 1. sz. Mai rejtvényünk helyes megfejtését május 11-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. Templomaink története: Nógrádkövesd és Szécsénke Egyszerűségükben szép épületek Nógrádkövesd Szécsénke Árpád-kori település, amelynek neve egykor Zerdahely volt. Mai nevét a feltételezések szerint akkor kapta, amikor Károly Róbert a XIV. század első felében Szécsényi Farkasnak adományozta. (A família 1459-ben kihalt, a későbbi nagyhírű Széchenyi családhoz semmi köze!) A Szécsénkei-patak mellé, s a 313 méter magas Gyalogvár-domb alá települt község középkori történetének adatai meglehetősen hiányosak. 1549- ben feljegyezték, hogy a falu bírájának ellenállása miatt nem lehetett itt (valamint Becskén és Balassagyarmaton) beszedni az adót. Egy, a török hódoltság idejéből származó feljegyzés bizonyítja, hogy 1585-ben a falu Hasszán szécsényi szandzsákbég hűbérbirtoka volt. A török világ nehéz körülményei és a háborúskodások miatt a település a XVI. század végén vagy a XVII. század elején teljesen elpusztult, s még az 1715-ös, illetve az 1720-as vármegyei adóösszeírásban sem szerepelt. 1770-ben viszont két település is volt itt: Alsó- és Felsőszécsénkéről esett említés a feljegyzésekben. Akkoriban legalábbis részben - németek lakták ezen helységeket. A környék lakói az idő tájt, a XVIII. század végén, főleg dohánytermesztéssel foglalkoztak. A község Szent Márton ti- tulusú római katolikus temploma 1895-ben épült. Az aprócska település Becske filiá- ja. FARAGÓ ZOLTÁN Régen csak Kövesd, majd Galgakövesd volt falu neve. A Galga völgyébe, a Szécsénkei-patak torkolatának közelébe települt a község. A falu mellett honfoglalás kori leletek is előkerültek, az első írásos említés 1271-ből származik. A falu a török időkben valószínűleg elpusztult, 1715-ben kilenc magyar és négy szlovák háztartást írtak itt össze a vármegyei adólajstromban. 1720-ban nemes községként említették, amelynek lakói nem fizettek adót. 1740-ben az Egry család volt itt a legjelentősebb földbirtokos. A falu képének meghatározója a helyi kőbánya és annak lerakata. A Szanda- és a Berceli-hegy kőfejtőiről több kilométer hosz- szúságú drótkötélpályák vezetnek a nógrád- kövesdi vasútállomásra. Az itt feldolgozott és vagonokba rakott bazaltkő az egyik legjobb minőségű Magyarországon. A faluban több úrilak is felépült a XIX. században. Ezek egyike a volt Barcza-kúria, amelynek parkja természetvédelmi terület. Legértékesebb növénye egy 25 méter magas, 80 centiméter törzs- átmérőjű kocsányos tölgy volt, ami azonban az 1990-es évek végére kiszáradt. A Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt római katolikus templom különlegessége, hogy az egyszerű épület déli oldalán a népi lakóházakéra emlékeztető tornác áll. A község Bércéi filiája. Hazánk első föld alatti bányamúzeuma
