Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-04 / 103. szám
4. oldal - NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 2000. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Terítéken a minimálbér Politikai támadás a szövetkezetek ellen? A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a szövetkezetek elleni újabb politikai támadásnak minősíti és ezért visszautasítja a szövetkezeti üzletrészről szóló törvénytervezetet - hangzott el egyebek között a MOSZ tegnapi elnökségi ülésén. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. május 3.) Borsodchem 10 545 Ft ű Fotex 273 Ft 8 Matáv 2 016 Ft 8 Mól 5 080 Ft it OTP 13700 Ft it Rába 2 795 Ft a Richter 15950 Ft a Zalakerámia 2 235 Ft 8 BUX: 9103,48 +1,42% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK----------------2000. 14. hét-------------Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 97-98 Tartott Tartott FOB (randa kikötő Kukorica 95-101 Mérséklődő Ingadozó FOB Meőkótőböl Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 200 Tartott Tartott 46 %CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Anyui font 448,09 Cseh korona 7,11 Euró 258,27 Német márka 132,05 Osztrák schilling 18,77 Lengyel zloty 63,94 Svájci frank 166,25 Szlovák korona 6,19 USA-dollár 286,87 A kormány számára készülő előterjesztés a földművelésügyi tárcának immár a sokadik kísérlete a szövetkezetek alkotmányos védelmet élvező autonómiájába való durva beavatkozásra, hangsúlyozta Filipsz László. A MOSZ titkára szerint a javaslat elfogadása fizetésképtelenné tenné a mező- gazdasági szövetkezetek túlnyomó többségét. Az üzletrész-tulajdonosok kifizetése súlyos - száz- milliárdos nagyságrendű - tőkekivonást jelentene az ágazatból. A szövetkezetek működőképességének megrendülése a többi között azt vonná maga után, hogy a jelenleginél kisebb területet lennének képesek művelésre bérbe venni, így kevesebb haszonbért tudnának fizetni, ami pedig a szociálisan rászorulók, a földjüket művelni nem képesek helyzetét nehezítené. Máhr András a tervezett 2000. évi minimálbér-emeléssel kapcsolatosan kifejtette: a 40 ezer forintos minimálbér bevezetése az átlagosnál alacsonyabb bérszínvonalon foglalkoztató munkaadók jelentős hányadánál kigaz- dálkodhatatlan többletelvonásokat okoz. Példaként említette a mezőgazdaságot, a textilipart, valamint a kis- és középvállalkozásokat. A MOSZ titkára szerint a minimálbér 60 százalékos emelése együtt járhat a foglalkoztatás csökkenésével, az illegális munkavállalás növekedésével. A bér- színvonal növelése - különösen az elmaradott térségekben - a mezőgazdasági foglalkoztatás további leépülését, a vidék népességmegtartó képességének drasztikus romlását válthatja ki. A Széchenyi-tervről szólva Nagy Tamás kifejtette: a gazdasági tárca tervezete nemzetgazdasági szempontból számos pozitív elemet tartalmaz. Ugyanakkor hiányosságaként rótta fel, hogy jóformán alig foglalkozik az agrár- gazdasággal, holott annak a vidék felzárkóztatásában, népesség- megtartó képességének megőrzésében hosszabb távon kiemelt feladatokat kell ellátnia - mutatott rá az érdekképviselet elnöke. A MOSZ elnöksége szerint a koncepciónak ki kell egészülnie egy vidékfelzárkóztatási programmal. Csökkent a készpénzmennyiség A MNB április 21-én közzétett jelentése számot ad arról, hogy a készpénzmennyiség az idén februárban januárhoz képest csökkent, s 815,2 milliárd forintot tett ki. Hogyan lehet az - teszik fel magukban sokan a kérdést -, hogy miközben a gazdaság dinamikusan, 5 százalék körüli éves ütemben fejlődik (az eladásra kerülő áruk és szolgáltatások árösszege tehát folyamatosan emelkedik), és a névleges jövedelmek ennek csaknem a kétszeresével nőnek, a készpénz mennyisége csökken? Hogyan lehet ilyen körülmények között a növekvő kínálatot értékesíteni? Vagy talán olyan mértékben növekszik a pénz forgási sebessége, hogy kevesebb pénzzel nagyobb forgalmat lehet lebonyolítani? Az emberek azonban egyáltalában nem igyekeznek szabadulni a pénzüktől, s bár a jövedelmek megtakarítási hányada némileg csökkent, a-megtakarítá- si összegek szintén nőttek. A megfejtés egyszerű. A munkavállalók, a háztartások, a cégek, az állami szervezetek egyre kisebb arányban használnak készpénzt, s egyre nagyobb a számlapénz, a csekkel, bankkártyával lebonyolított banki átutalások hányada a teljes fizetési forgalomban. Vagyis a forgalomban lévő pénzmennyiség nem csökkent, éppen ellenkezőleg, jobban bővült, mint az áruk és a szolgáltatások kínálata, hiszen a készpénzmennyiség bővülésének az inflációs áremelkedésre is forrást kellett biztosítania. Csakhogy ez a bővülés a számlaköveteléseknél, a készpénz nélküli forgalomban jelentkezett, mutatván, hogy e téren is modernizálódunk, közeledünk annak az EU-nak, illetve a nyugati világnak a magatartási formáihoz, amelybe majd be fogunk illeszkedni. Ezzel együtt csökkennek a pénzforgalom költségei, hiszen nem kellenek nyomdai, pénztárolási és kifizetési, valamint nyilvántartási költségek. A készpénz nélküh forgalom olcsóbb, áttekinthetőbb és biztonságosabb, mint a hagyományos készpénzforgalom. ____________________________________BÁCSKAI TAMÁS A többség elégedetlen Nagy település - kis lakás BUDAPEST Az emberek többsége elégedetlen életszínvonalával. Ugyanakkor a családok gyorsabban gyarapodnak anyagilag, mint amilyen mértékben életminőségük javul - derül ki a Gfk Hungária Piackutató Intézet most közzétett felméréséből. A piackutatók felmérése szerint a magyar családok átlagosan 81 négyzetméteres lakásban laknak. A települések méretének növekedésével arányosan csökken a lakóterület nagysága. A nagy alapterületű lakások aránya az ötezer lakosnál kisebb falvakban a legmagasabb, a tízezer lélekszámúnál kisebb falvak la- s kóinak több mint a fele él 80 négyzetméternél nagyobb otthonban. Az öt-tízezer voltak, hogy ki mennyire elégedett havi jövedelmével. A megkérdezettek csaknem kétharmada volt elégedetlen életszínvonalával, kedvező választ mindösz- sze 18 százalékuk adott. Az anyagi helyzetüket kielégítőnek tartók aránya viszont - az 1997-ben végzett kutatásokhoz képest - a duplájára nőtt. Ugyanakkor ezen idő alatt a pesszimista emberek száma is mintegy tíz százalékkal gyarapodott. Felére csökkent viszont az életszínvonaluk alakulását közömbösen szemlélők aránya. A szakemberek szerint esősorban azoknak a köre bővült, akiknek a helyzete a rendszerváltás óta egzisztenciálisan javult. Régiók szerinti megoszlásban az ország A HAVI JÖVEDELEMMEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG MÉRTÉKE, RÉGIÓK SZERINT, A VÁLASZADÓK ARÁNYÁBAN, SZÁZALÉKÁBAN Elégedett Sem-sem Elégedetlen Nem tudja Észak-Magyarország 3 31 53 13 Észak-Alföld 9 27 48 16 Dél-Alföld 12 17 54 17 Pest megye 6 27 54 13 Észak-Dunántúl 11 23 51 15 Közép-Dunántúl 9 28 46 17 Dél-Dunántúl 9 28 46 17 Budapest 14 26 50 10 Forrás: GfK Piackutató Intézet lakosú kisvárosokban, a nagyvárosokban és a Budapesten élők fele viszont 60 négyzetméternél szűkebb lakásban lakik. Régiók szerint Pest megyében, Dél- Alföldön és Dél-Dunántúlon él a lakosság legnagyobb hányada 81 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakásban, illetve házban. Az elemzők arra is kíváncsiak északi térségében találkoztak az elemzők az anyagi helyzetükkel legelégedetlenebb emberekkel, életszínvonalukkal a legtöbben Budapesten voltak megelégedve, míg a megélhetésüket közömbösen szemlélők többségét a Dunántúl középső és déli részén találták. Működésképtelen az egészségügy: igen magas a halálozási ráta A kiugróan magas magyar halálozási arányszám okait, a magyar egészségügyi rendszer állapotát elemezte a Le Monde keddi számában Stéfane Vari népességstatisztikus. A szerző különösen aggasztónak találja, hogy az 1999. évi 14,2 ezrelékes magyar halálozási arányszám a hasonló mutatókkal rendelkező szomszédos országokban tapasztaltakkal szemben növekvő ütemet mutat (az idei télen elérte a 17 ezrelékes csúcsot), miközben Bulgáriában és Ukrajnában tavalyhoz képest mérséklődött. A magyar halálozási statisztika 1965 óta mostanáig hullámokban növekszik, az időnkénti jelentéktelen csökkenéseket az arányszám újabb jelentős erősödése követi. A kelet-európai országokban lezajlott rendszerváltozást követő években a válság kísérőjelenségeként növekedett a halálozási arányszám, majd a kilencvenes évek második felében javulás mutatkozott az érintett országok többségében. Magyarországon azonban nem ez történt: a halálozási mutató azóta is növekszik. Az okokat kutatva Stéphane Vari nem találja meggyőzőnek a magyarok káros szenvedélyeivel (ital, dohányzás, elhízás) és nem megfelelő életvitelével való felelősségelhárító hivatalos érvelést, és az elvileg ingyenes egészség- ügyi ellátás működésképtelenségében véli megtalálni a magyarázatot. Abban az egészségügyi rendszerben, amely egyre kevesebb állami támogatáshoz jut, amelyben a szocializmus éveiben meghonosodott és mára már kötelezővé vált hálapénzt a lakosság 25-30 százaléka képtelen megfizetni, s amelyben mindezek következtében a lakosság jelentős rétegei nem jutnak megfelelő időben a megfelelő orvosi vagy kórházi ellátáshoz. A szerző megállapítja, hogy a késve érkező orvosi segítség a beteg túlélési esélyeit jelentősen befolyásolja, s ennek hatásai a halálozási rátában területenként változóan jelentkeznek is. Budapest és az ország legelmaradottabb északkeleti része között ez az arányszám 50 százalékos eltérést mutat - írja a népességkutató, hozzátéve, hogy a magyar egészségügyi rendszer a lakosság kétharmada számára nem képes biztosítani a megfelelő beteg- gondozást, sem a megelőzési lehetőségeket. Magyarország nem fogja tudni egyedül, nemzetközi pénzügyi támogatás nélkül visszafordítani azt a tendenciát, amely a halálozási arányszám tekintetében jelenleg a világelsőséget biztosítja számára, de egészségügyi rendszere gyökeres átalakítása nélkül sem érhet el jelentős változást - figyel- meztet Stéfane Vari. ___ ■ J árműipar: jön az új Mercedes-Benz C A DaimlerChrysler AG megközelítőleg 1,4 milliárd eurót fektetett be négy év alatt az új Mercedes Benz C kocsi kifejlesztésébe és gyártásába. Az autót jövő héttől kezdik árusítani. A DaimlerChrysler keddi közlése szerint 700 millió eurót költöttek a sindelfingeni és a brémai gyártótelepekre. Új karosszériaüzemet építettek Sindelfingenben és bővítették a brémai gyár logisztikai és gyártástechnikai kapacitását. További 660 millió eurót a modell kifejlesztésére fordítottak. A Mercedes Benz C május 12- én kerül az európai bemutató- termekbe. A kocsit az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban szeptembertől kezdik árusítani. Ä DaimlerChrysler úgy számol, hogy 150 ezernél több új C kategóriájú kocsit lesz képes szállítani a gyártás első fél évében. A teljes tervezett ütemet hat hónap után érik el. A modell első teljes gyártási évében 250 ezer Mercedes Benz C kibocsátását tervezik. Ennek 65 százaléka német és nyugat-európai vásárlókhoz kerül. A DaimlerChrysler a teljes C kategória 20 százalékát tervezi eladni az Egyesült Államokban jövőre. Japánra a teljes értékesítés 5 százaléka jut majd. Milliárdok kárpótlásra Osztrák elképzelések a kényszermunkások kárenyhítésére A kényszermunkásoknak fizetendő osztrák kárpótlás mintegy hatmilliárd schillingbe kerül majd - nyilatkozta az elmúlt hét végén Maria Schaumayer kormánymegbízott. Egyidejűleg nyilvánosságra került a vonatkozó törvénytervezet. Schaumayer törvénytervezete a Kurier című lap értesülése szerint legelső sorban az Alap a megbékélésért, békééért és együttműködésért elnevezésű, a szövetség, tartományok, települések és vállalatok által feltöltendő pénzalap létrehozását irányozza elő. A pénzt az érintett országokban működő alapítványok, a nácizmus üldözöttéinek szervezetei osztanák el osztrák felügyelet alatt. Az érintettek több kategóriáját vennék figyelembe: az úgynevezett rabszolgamunkásokat, akik koncentrációs táborban dolgoztak a háború idején, az iparban, építő- és elektromos iparban, kommunális szerveknél, vasútnál és postán, illetve a mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatott kényszermunkásokat, továbbá azokat, akiket gyerekkorukban szüleikkel együtt hurcoltak el és végül a nőket, akik a deportáltak számára fenntartott náci szülőotthonokban szültek. Kifizetésekre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett kijelenti, hogy ezt követően semmiféle igényt nem támaszt Ausztriával szemben. A pénzügyi alap három évig működne, s az igényeket legkésőbb a törvény életbe lépte után két évvel be kell nyújtani. Három év után a megmaradt pénzt a nácizmus más üldözöttéinek adnák. A kormány- megbízott a hét végén egy interjúban újra elutasította Edward Fagan amerikai ügyvéd lépését, aki 260 milliárd schülinget követelő úgynevezett gyűjtőper indítását indítványozta egy amerikai bíróságnál azzal, hogy Ausztria ne tudhassa le kötelezettségeit pusztán a kényszer- munkások kárpótlása révén, hanem fizessen az okozott vagyoni károkért, a rablásokért, a biztosító társaságoknál és bankoknál maradt pénzekért is. Schaumayer asszony reményének adott hangot, hogy az amerikai bíróság nem hagyja jóvá a per megindítását és emlékeztetett arra, hogy a követelt 260 milliárd schilling az osztrák GDP tíz százalékát teszi ki. Ugyanakkor kifejtette: Ausztria hét visszaszolgáltatási törvényt hozott és teljesített eddig. A Fagan által felvetett ügyekben is lépni kell, de nem szabad összekötni a kényszermunkások ügyével, mert az utóbbi esetben idős emberekről van szó és gyors lebonyolításra van szükség. A kormánymegbízott újra hangsúlyozta: a kényszermunkások kárpótlása az osztrák kormány önkéntes humanitárius gesztusa, de érdekében áll a gazdaságnak is, amelynek jog- biztonságra, a további igényekkel szembeni védettségre van szüksége. Végül Schaumayer asszony megismételte, hogy a történész- bizottság által feltételezett mintegy 240 ezer .igénylővel szemben információi szerint a jogosult túlélők száma mintegy 150 ezerre tehető. Úgy vélekedett, hogy a kifizetések nagyjából a németországi kárpótlásoknak felelnek majd meg, azaz a rabszolgamunkások mintegy százezer schillingre, a mezőgazdaságban és másutt foglalkoztatottak 30-35 ezer schillingre számíthatnak. Ausztriában a háború idején több mint egymillió kényszer- munkás dolgozott főleg Kelet- Európából. A kárpótlandó rabszolgamunkások igen jelentős részét az ausztriai koncentrációs táborokba deportált magyar zsidók teszik ki. ■ Növekedett a világ olajfogyasztása A világ kőolajfogyasztása tavaly 1,8 százalékkal 3,5 milliárd tonnára nőtt. A fogyasztás egynegyede, 873 millió tonna, az Egyesült Államokra jutott, amely a világ legnagyobb felhasználója. A második Japán volt 258 millió tonnával, a harmadik Kína 224 millió tonnával, és a világ negyedik olajfogyasztó országa Németország volt 132 millió tonnával. Japán a világon felhasznált olaj 7 százalékát, Kína a 6 százalékát, Németország a 4 százalékát fogyasztotta el. Az európai gazdasági térség 753 millió tonna kőolajat fogyasztott tavaly, ez a világfogyasztás 22 százaléka volt.
