Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

I 4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2000. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. május 24.) Borsodchem 9100 Ft ű Fotex 276 Ft ű Matáv 1740 Ft Ű Mól 4 325 Ft ű OTP 13900 Ft fi Rába 2 745 Ft A Richter 15200 Ft ű Zalakerámia 2 255 Ft ű BUX: 8308,54 +0,58% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.19. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 107 Erősödő Emelkedő FOB francia kikötő kukorica 99-105 Emelkedő Emelkedő FOB Mexikówből Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 415 Gyengülő Tartott Extank európai kikötő Szójadara 205 Emelkedő Tartott AZ MNO HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 420,92 Cseh korona 7,15 Euró 259,95 Német márka 132,91 Osztrák schilling 18,89 Lengyel zloty 63,56 Svájci frank 166,29 Szlovák korona 6,05 USA-dollár 286,01 Szövetkezve több a jövedelem A mezőgazdasági tárca az idén is támogatja a megalakuló szervezeteket A földművelésügyi kormányzat szerint Ma­gyarországon szövetkezeti modellváltásra van szükség. Olyanra, amely megfelel az EU-elvárásoknak, s lehetővé teszi az uniós források igénybevételét. Az európai gyakor­lat átvételében meghatározó szerepet tölt­het be a Hangya Szövetkezeti Együttműkö­dés - jelentette ki lapunknak Szeremley Bé­la, a földművelésügyi miniszter főtanács­adója, akivel az új típusú szövetkezés szük­ségszerűségéről beszélgetünk. Budapest - FVM- Milyen szerepet tölthetnek be az új típusú szövetkezetek?- A nemzeti sajátosságokat megőrző szövetkezeteknek a rendeltetése a ter­mékek biztonságos piacra juttatása, a közös marketing révén elérhető legna­gyobb jövedelem megszerzése. A ter­mékpályás szövetkezeteknek pedig az a feladata, hogy a nyersanyagot gyűjtsék, feldolgozzák, csomagolják, raktároz­zák és értékesítsék. Egyszóval a termelőktől a fo­gyasztókig eljuttassák. Ezek a szervezetek legin­kább egy kisvállalkozói beszállítói rendszerhez hasonlítanak, különösen, ha országos hálózattá tudnak szerveződni. Az elkövetkező években ki kell alakítani azt a szövetkezeti intézményrendszert, amely az agrár- tevékenységet folytató gazdák önállóságát meg­hagyva, az együttműködés középpontjába az uni­ós gyakorlatnak megfelelően a beszerzést, feldol­gozást és értékesítést helyezi. Egy termelő akár több, például tejfeldolgozó, zöldségtároló vagy magtárszövetkezet tagja is lehet, így elérhetővé válhat, hogy minden ágazatban hozzájusson a pia­con megjelenő legnagyobb profithoz. Másfelől így a gazdák választ adhatnak a globalizációra is, hi­szen koncentrált kínálatot teremthetnek a kon­centrált kereslettel szemben. A magasabb árak el­érésének a feltétele az is, hogy tulajdonosként be­kerüljenek az élelmiszeriparba. Az Európai Unió fejlett agrárgazdaságú országaiban 90-100 százalé­kos, de minimum 20-25 százalékos a termelők ré­szesedése a feldolgozóiparban.- Hány új típusú szövetkezet működik jelenleg?- Az elmúlt két-három évben 400-450 ilyen szövetkezet jött létre az országban. A szövetkeze­tek zöme, mintegy 300-350 termékpályás, ezek a Hangya szervezetén belül működnek. A Hangya szövetkezetek, mint piaci marketing- szervezetek feladata a termék értékesítése, piacra juttatása és biztonságos értékesítése. Új típusú szövetkezés keretében működik már 100 raktár, 60-65 zöldség-gyümölcs, 45-50 sertésértékesítő, 25-30 baromfi, 10-12 tej, 15 pince és 15 bioszövetkezet, valamint közel 40 gépkör. Az egyes termékpályákon működő szövetkeze­tek folyamatosan hozzák létre saját szövetségeiket, így alakult meg a gabonaágazatban a rak­társzövetkezeti szövetség, a zöldség-gyü­mölcs, a baromfiértékesítő szövetség.- Az uniós szövetkezeti szabályozás még készül, de már sorra jelennek meg azok a szabályok, amelyek világossá te­szik, hogy csak az önszerveződő terme­lők kaphatnak támogatást. Milyen pén­zekre számíthatunk?- Európai uniós csatlakozásunk során két forrás áll rendelkezésre. Az egyik ak­kor lesz hozzáférhető, ha már tagok le­szünk. Ha addig nem jönnek létre ezek a modern termékpályás vagy marketingszövetkezetek, akkor számos esetben nem juthatunk támogatáshoz. A másik forrás a Sapard-program, amely már a felké­szülési időszakban is igénybe vehető, amint alá­írásra kerül Magyarország és az Európai Unió kö­zött a pénzek folyósításáról szóló végleges megál­lapodás. Várhatóan a harmadik negyedévtől kezd­ve már be lehet nyújtani a pályázatokat azokra a támogatásokra, amelyek a termelői érdekeltségű gazdaszövetkezetek, új típusú szövetkezet létesíté­sére vehetők majd igénybe.- A földművelésügyi tárca miként támogatja az új típusú szövetkezetek megalakítását?- Az FVM az idén 2,2 milliárd forintot ad ezek­nek a szervezeteknek A pénz egy részét már kifi­zettük, eddig 200 szervezet kapott támogatást.- Új pályázatokat viszont is befogadnak?- Március elsejétől olcsó, tízéves futamidejű, maximum ötvenmillió forint kedvezményes hitel­hez juthatnak a piaci együttműködésre társulni szándékozók, amelyhez 100 százalékos kamattá­mogatást nyújt és nyolcvanszázalékos garanciát vállal az állam. Erre a célra összesen 5,2 milliárd forintot különítettünk el. ÚJVÁRI GIZELLA A nagyobb inflációtól félnek A magasabb minimálbér közös teher legyen Budapest A pénzügyminiszter a közelmúltban bejelentet­te, hogy a kormány január elsejétől 40 ezer forintra kívánja felemelni a mini­málbéreket, a miniszter- elnök rádiónyilatkozatában a munkáltatók terheinek 3 százalékos csökkentését ígérte. A Kereskedők és Vendéglátók Or­szágos Érdekképviseleti Szövet­ségének főtitkára, dr. Antalffy Gábor e változások esetleges ha­tásairól nyilatkozott lapunknak.- Hazánkban több mint másfél millió ember visz haza minimál­bért hó végén. Ebből egymillió, a kereskedelemben, szolgáltatás­ban dolgozó munkavállalónak valóban ennyi a jövedelme. A megemelt minimálbér a szemé­lyi jövedelemadót 65 százalék­kal, a járulékokat 50 százalékkal megnöveli. Ekkora terhet nem bírnak el a kisvállalkozók, mert ezt összeget akkor is be kell fizet­ni, ha a munkavállaló annak adó­val terhelt értékét nem is termeli meg - érvelt a főtitkár.- A miniszterelnök bejelentet­te, hogy 3 százalékkal csökkentik majd a munkaadók terheit.- Ez alig csökkenti a terheket. Arról nem beszélve, hogy az in­tézkedések hatására növekednek majd az árak, és ez növeli az inf­lációt. Aki nem bírja a terheket, a feketegazdaságba szorul.- Akárhogyan is nézzük, a mi­nimálbér megemelését nagyon sok ember várja.- A 40 ezer forintos minimál­bérrel a kisvállalkozók is egyetér­tenek, de azzal már nem, hogy ennek minden terhét az ő válluk- ra rakják. Ezért két javaslatunk is van. Az egyik szerint töröljék el a tételes egészségügyi hozzájáru­lást és a járulékot 5 százalékkal csökkentsék. A másik: az egyéni vállalkozó saját kivétje után ad­ják vissza az adójóváírást és csökkentsék a járulékokat 5 szá­zalékkal. Mi ugyanis úgy gondol­juk, hogy ennek a rendelkezés­nek a jövedelmekről és nem az adóbevételekről kell szólnia. _____________________________________IKOÓS) G yorsuló növekedés Budapest Az év első hónapjaiban a GDP növekedési üteme valószínűleg elérte a 6 százalékot, és az év egé­szében várhatóan meghaladja az 5 százalékot, míg az infláció a ter­vezettnél lényegesen magasabb, 8,7 százalék közelében lehet éves szinten - ismertette Vértes And­rás, a GKI Gazdaságkutató Rt. el­nöke a társaság 2000-re összeállí­tott prognózisát szerdán. A gazdaságkutatók 2000-re a foglalkoztatás 1-1,5 százalékos emelkedését várják és azt, hogy az államháztartás egyensúlyi po­zíciója a tervezettnél is kedve­zőbb lesz. Vértes elmondta: bár a magyar gazdaság 2000-ben ked­vező körülmények között elis­merésre méltó teljesítményt pro­dukál, a GKI szerint idén még va­lószínűleg nem fenyeget a ma­gyar gazdaság túlfűtöttsége, ám jövőre már ezzel a kockázattal is számolni kell. Rámutatott, hogy a vártnál gyorsabb gazdasági növekedést is figyelembe véve az adóbevéte­lek 100-150 milliárd forinttal ha- ladhatják meg a tervezettet. ■ A nemzet számára hasznos munkát végeznek a polgári szolgálatosak Kedvezmények lengyel-magyar viszonylatban Mi is az a polgári szolgálat? Az alkotmány szerint a kato­nai szolgálat teljesítését lelkiis­mereti okból nem vállaló magyar állampolgárok az általános hon­védelmi kötelezettség alapján polgári szolgálatot teljesítenek. Ez a katonai szolgálattal egyen­értékű és a nemzet számára hasznos munkavégzést jelent. Mi a munkaügyi központ fel­adata? A munkaügyi központok a polgári szolgálatra jelentkezők részére foglalkoztatót jelölnek ki. A kijelölés során figyelembe vesszük a foglalkoztató igényét, a szolgálatra várakozó fiatal szakképzettségét, iskolai vég­zettségét, családi állapotát, lakó­helyét és amennyiben mód van rá az érdeklődési körét. Sajnos az igények össze­egyeztetése nem mindig sikerül. Jó néhány foglalkoztató olyan munkakörre kér polgári szolgá­latost, amelyre nincs várakozó. A foglalkoztatók főleg a képzett személyekre tartanak igényt. Ugyanakkor a szolgálatra vára­kozók között nagyon sok nyolc általános, vagy az alatti végzett­ségű fiatal van. Az ő számukra a legnehezebb foglalkoztatót talál­ni. A probléma másik oldala, hogy a foglalkoztatók általában nem tudnak szállást biztosítani. Ezért sokszor az ún. „egymás­nak megfelelő felek”-et nem tud­juk összehozni. Nógrád megyében különösen nehéz az elhelyezés Bátony- terenye és Pásztó térségében. 1999-ben 147 fő kapott enge­délyt polgári szolgálatra, 106-an kezdték el a szolgálatot, 50 felett volt azok száma, akiknek letelt a szolgálat. Ennek ellenére az el­helyezési nehézségek miatt még 65 fiatalnak nincs szolgálati he­lye. A megyében 62 foglalkoztató 130 fő polgári szolgálatos fiatalt foglalkoztat. Csak 7 olyan intéz­mény van, ahol öt főnél több személy teljesíti polgári szolgála­tát. Hol lehet teljesíteni a polgári szolgálatot? A főszabály az, hogy a polgári szolgálatot teljesítő vállalkozási tevékenységének keretében nem foglalkoztatható. (A polgári szol­gálatról szóló törvény ezt részle­tesen szabályozza.) A polgári szolgálatot a követ­kező tevékenységek körébe tar­tozó munkavégzéssel kell telje­síteni: egészségügyi és szociá­lis, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, művelődési, oktatá­si, természet- és környezetvé­delmi, vízgazdálkodási, ideért­ve az e tevékenységekhez kap­csolódó állampolgári jogvédő tevékenységet is. A polgári szol­gálat, ha a polgári szolgálatot teljesítő személy írásban hozzá­járul, tűzoltósági tevékenység­gel is teljesíthető. A felsorolt te­vékenységi körökön belül számtalan munkakörben lehet biztosítani a foglalkoztatást pl.: segédmunkástól az orvosig. Természetesen a foglalkozás gyakorlásához előírt más jog­szabály által felsorolt követel­ményeket be kell tartani. Hogyan lehet foglalkoztatóvá válni? Ehhez a szervezetnek kérel­met kell benyújtani a törvény­ben meghatározott formanyom­tatványon. A nyomtatvány a me­gyei munkaügyi központ igazga­tási osztályán szerezhető be (Salgótarján, Alkotmány út 11.) A kérelemhez a polgári szolgá­lattal kapcsolatos tájékoztatót is adunk az érdeklődő szerveze­teknek. A kérelem egyaránt be­nyújtható a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi köz­ponthoz és a Szociális és Család­ügyi Minisztériumhoz. Azokat a szervezeteket, ame­lyek jelentkeztek polgári szolgá­latot teljesítő személy foglalkoz­tatására, és megfelelnek a tör­vény által előírt feltételeknek, a Szociális és Családügyi Minisz­térium veszi nyilvántartásba. Er­ről értesíti a kérelmezőt és az il­letékes munkaügyi központot is. Mennyi ideig tart a polgári szolgálat? A polgári szolgálat időtartama általában tizenöt hónap. Ez hat hónappal több mint a sorkatonai szolgálat ideje. Mi illeti meg a polgári szolgá­latost? A bevonuláskor bevonulási segély illet meg mindenkit, le­szereléskor pedig elbocsátási segély, de ez már csak azt, aki kéri. Ezeket a munkaügyi köz­pont folyósítja a szolgálatos­nak. A polgári szolgálat ideje alatt megilleti:- illetmény, aminek havi ösz- szege 4223 forint- napi háromszori díjtalan étkezés, vagy napi 500 forint ét­kezési költségtérítés.- díjtalan elhelyezés, vagy lakhatási hozzájárulás (ha a szolgálat letöltése gátolja a ha­zautazást),- a saját ruhának a használa­táért havi 2920 forint,- utazási költségtérítés, amelynek mértéke kilencven százalék. A felsoroltak közül a munka­ügyi központ a foglalkoztató kérelmére a tárgyhónapot kö­vetően visszatéríti az illetmény, a ruha használat és az utazás költségeit. A foglalkoztatót ténylegesen átlagosan 15500 fo­rint terheli havonként, amit személyi jellegű egyéb kifize­tésként kell elszámolni. Milyen előnye van a polgári szolgálatnak?- Ami a foglalkoztatók szá­mára szinte a legfontosabb, hogy nagyon olcsó. A kiadás a jelenleg érvényes minimálbér­nek a felét sem éri el.- Ezt a kifizetést nem terhe­lik járulékok, adók.- A foglalkoztatást végzőnek nem kell pályázatot benyújtani. Elég a minisztériumi nyilván­tartásba vétel.- Nincs úgymond a támoga­tásokért előírt továbbfoglalkoz­tatási kötelezettség.- Aránylag kevés adminiszt­rációval jár, ami szintén nem utolsó szempont.- Utoljára, de nem utolsó sor­ban említenénk, hogy tizenöt hónap áll rendelkezésére mind a foglalkoztatónak, mind a pol­gári szolgálatosnak arra, hogy kiismerjék egymást és a szolgá­lat letelte után esetleg jogvi­szonyt létesítsenek. Szeretnénk felhívni mind­azon szervezet figyelmét, aki tevékenységeiből adódóan fog­lalkoztathat polgári szolgála­tost, hogy éljen ezzel a lehető­séggel. Az 1997. évi XXI. törvény szabályozza a polgári szolgálat­tal kapcsolatos tevékenységet és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatási osztályán kérhetnek az érdeklődők bő­vebb információt. NÓGRÁD MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT A lengyel kormány elvi hozzá­járulását adta ahhoz, hogy né­hány magyar mezőgazdasági termékre kedvezményes vámú kontingenseket állapítsanak meg. A kontingensek a ma­gyar búzára, a kukoricára, a paradicsomsűrítményre, a disznó- és a baromfihúsra vo­natkoznak. A hírt a PAP len­gyel hírügynökség jelentette a gazdasági minisztérium egyik, nevének elhallgatását kérő illetékesére hivatkozva. A tájékoztatás szerint 2000 jú­nius végéig Magyarország 10 ezer tonna búzát vihetne be Lengyel- országba, a második fél évben pe­dig további 50 ezer tonnát a két negyedévre arányosan elosztva, kedvézményes vámmal, amely 15 százalékos lenne. Jelenleg a magyar búzára nincs kontin­gens, a vám pedig 70 százalékos. Baromfihúsból a lengyelek 1500 tonnára nyitnának kontingenst 28 százalékos kedvezményes vámmal. A kontingensen kívüli vám 60 százalékos. Sertéshúsból pedig 2000 tonna lenne a kontin­gens 25 százalékos vámmal, mi­közben a kontingensen kívül 83,3 százalékos a lengyel import­vám. A magyarok egyidejűleg az exportált áruk árának legfeljebb 20 százalékára rúgó exporttámo­gatást alkalmazhatnának. A lengyel kormány ugyancsak előzetes hozzájárulását adta ah­hoz, hogy a magyar kukoricára érvényes vámmentes kontin­genst a jelenlegi 115 ezer tonná­ról 140 ezer tonnára növeljék. A kontingensen kívüli importált kukorica vámja 20 százalékos, a paradicsomsűrítményre pedig 7 ezer tonnás, 11 százalékos ked­vezményes vámtarifájú kontin­genst állapítsanak meg - a kontin­gensen kívüli vám 50 százalékos. A megnövelt kontingensek az év végéig lennének érvényesek. Magyarország a maga részéről beleegyezett abba, hogy a lengyel engedményekért cserébe növelje a lengyel gépkocsik és vegyipari termékek importját - írta a hír- ügynökség. A lengyel fél kétolda­lú tárgyalások után hozta ezeket a döntéseket. A tárgyalásokat lengyel részről Anna Skow- ronska-Luczynska gazdasági mi­niszterhelyettes vezette, a leg­utóbbi forduló május 19-én volt Budapesten. A tárgyalások a Ma­gyarországról származó egyes ag­rártermékekkel szemben alkal­mazott lengyel védőintézkedése­ket és a lengyel hal importjának magyarországi korlátozását érin­tették. A lengyel forrás szerint az utolsó tárgyalások a legközelebbi napokban lezajlanak, és a megál­lapodást valószínűleg csütörtö­kön aláírják. A tárgyalásokon a lengyel fél azzal az igénnyel állt elő, hogy Magyarország szüntes­se meg a lengyel importhalra megállapított kontingenseket, és egyidejűleg nulla vámtarifát tart­son fenn erre az áruféleségre. Lengyel álláspont szerint a Kö­zép-európai Szabadkereskedel­mi Megállapodás (CEFTA) tagál­lamai által 1996-ban aláírt egyez­mény nem ír elő korlátozásokat erre a termékre, tehát Magyaror­szág négy éve folyamatosan meg­szegi a megállapodást. A magyar fél azonban ebben az ügyben fel­függesztette a tárgyalásokat. Nem nyerte el a magyar fél támo­gatását az a lengyel óhaj sem, hogy Magyarország szüntesse be disznó- és baromfihús-exportjá­nak támogatását. A magyar fél nem értett egyet azzal sem, hogy az importbúza esetében már az első fél évben használja ki a fel­ajánlott kontingenst.

Next

/
Oldalképek
Tartalom