Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-24 / 120. szám
SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁJUS 24., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Szurdokpüspöki '■SfcrSíaiCTi-.i ■■■ .**.,** . Több kőkori kultúra emlékeit is feltárták itt a Mátra hegység délnyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekvő település közelében. Nevét a közeli, szurdokszerű völgyről kapta, a püspöki pedig az egykori tulajdonost jelöli: egyike azon tíz falunak, amelyeket Szent István 1009-ben az egri püspökségnek adományozott. Egy 1261-ben kelt oklevél is megerősítette e tulajdonjogot, bár 1290-ben az Aba nemzetség Rhédy Múltidéző ágából származó Demeteré lett. 1549-ben és '54-ben tíz-tíz, 1568-ban nyolc, 1635-ben három, 1642-ben kettő, 1675-ben pedig egy jobbágyportát írtak itt össze. A mai római katolikus templom 1769-ben épült. Püspöki 1926-ban egyesült Zagyvaszentjakabbal, utóbbi római katolikus temploma 1904 és 1906 között épült. F.Z. Sosem volt hiányos a költségvetés Folyamatosan ésszerűsítették a gazdálkodást az elmúlt tíz évben Kovács József polgármester a harmadik ciklusban áll a falu élén. Az évek során a településen a szennyvízcsatorna és a tisztítómű kivételével kiépült a közmű. 12 kilométer belterületi úthálózatuk teljes egészében szilárd burkolatú. Sok településen egy öregotthon sincs, ők kettőt is működtetnek, mint ahogyan az intézményeket is. Nagy erőfeszítéseket kíván ez, de a polgár- mester azt mondja: a fenntartás olcsóbb, mint a létrehozás.- Két éve szinte egyfolytában esett az eső, ez jelentős pénzösz- szeget elvitt - mondja Kovács József. - Tavaly kora tavasszal elvégeztük a vízelvezető rendszerek felújítását, tisztítását, ennek köszönhetően nem voltak olyan nagy gondok az esőzések miatt. Egyedül a mélyebb fekvésű területeken jelentkezett némi probléma, ugyanis a megnövekedett talajvízszint miatt jó néhány ház pincéjében áll a víz. Tavaly 136,5 milliós költségvetésből gazdálkodtunk, fejlesztésekre nemigen futotta. Azt viszont sikerült elérnünk, hogy hiányunk sosem volt: az elmúlt tíz évben folyamatosan ésszerűsítettük gazdálkodásunkat, igyekeztünk a meglévő keretek között maradni. Tavaly kisebb dolgokat végeztünk, mint a járdák felújítása, ároktisztítások, burkolások, több út aszfaltozása. Természetesen a pályázati lehetőségeket maximálisan kihasználtuk. A polgármester elmondta azt is, hogy a településen nincs kul- túrház, de a meglévő intézmények kulturális feladatokat is ellátnak. Ugyancsak működik a településen az önszervező tevékenység a sport területén, van cserkészcsapat és hagyományőrző egyesület, természetvédőszakkör.- Az idén hasonló kondícióink vannak, mint tavaly - folytatja Kovács József. - 136 milliós az idei költségvetés, remélem, hogy a pályázati pénzekkel együtt év végére elérjük 145-150 milliót. Legfontosabb feladat a szennyvízkérdés megoldása: a besorolásnál 1. prioritást kaptunk a vízbázis veszélyeztetettsége miatt. Három település fogott össze: Jobbágyi, Szarvasgede és Szurdok- püspöki, mi vagyunk a gesztorok. A szennyvízhálózatot és a tisztítóművet megterveztettük, a beruházás összértéke 1,5 milliárd forint. A Belügyminisztériumhoz beadtuk a céltámogatási pályázatot. Megvallom őszintén, illúzióink nincsenek: elkezdtük, most már csak idő kérdése, mikor valósul meg. A tisztítóművet egyébként úgy terveztettük, hogy később erre kapcsolódhatna majd Csécse, Ecseg, Kozárd is. Sokat tesznek a településen a környezet fenntartásáért is: tavaly pályázati pénzt nyertek a homokbánya tájrendezésére, az idén a volt kőbányánál teszik ugyanezt. A Környezetvédelmi Minisztériumnál 26 millió forintot nyertek azzal a pályázattal, amelyben azt a célt jelölték meg, hogy a szeméttelepnek használt volt kőbányából autóspihenőt, vizes élőhelyet alakítsanak ki. A munkálatok már megkezdődtek. A munkanélküliség vonatkozásában a nógrádi átlaghoz képest kedvezőbb helyzetben vannak: ennek oka a helyi foglalkoztatókon kívül az is, hogy a község kedvező adottságú, hiszen Budapest egy óra alatt elérhető. A két új, legnagyobb vállalkozás a Prok Nándor-féle alumíniumöntöde mintegy harminc embert foglalkoztat, a Pusztai Transz Kft. fuvarozási tevékenysége húsz embernek biztosít megélhetést.- Tavaly már iparűzési adót kellett kivetnünk - mutat rá a polgármester. - Mértéke jelenleg 1,4 százalék, de próbáljuk a foglalkoztatást preferálni: a foglalkoztatottak számától függően adó- kedvezményben részesülnek a vállalkozók. Legfontosabb feladat a szennyvízkérdés megoldása - mondta Kovács József polgármester ■ Tanórán kívül A község központjában emelkedik az általános iskola épülete, ahol jelenleg 183 gyerek tanul. Amint azt Bacskó István igazgatótól megtudtuk, sajnos, itt is egyre csökken a gyermeklétszám. Még szomorúbb ez a tény akkor, ha tudjuk: a hetvenes években 386 diákot tanítottak az intézményben. láscsoport. A Szászerka négy éve alakult, a gyerekek a tanóra szerint is tanulnak táncot. Különféle meghívásoknak tesznek eleget, évek óta sikeresen szerepelnek a „Tehetséges Pásztói Gyerekekért” Alapítvány által szervezett néptáncfesztiválon. A közelmúltban a nosztalgiavonat érkezésekor is ők adták a műsort. A költségvetést az idén majdnem lefedi a normatíva, de mindig jut a legszükségesebbekre. Most három osztály padlózatának a felújítása valósul meg, és jut székek, nevelői asztalok vásárlására is. A legnagyobb beruházás is folyamatban van, az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz beadott pályázatuk 340 ezer forintot „hozott a konyhára”. Ugyanennyit tettek hozzá saját erőből, így az idén megvalósulhat a 20x40 méteres füves pálya, körülötte a salakos futópálya, távolugrógödör kialakítása, melyet a tervek szerint a következő tanévtől birtokba vehetnek a diákok.- Élénk tanórán kívüli tevékenység is folyik nálunk - mondja Bacskó István. - Működik a Herman Ottó természetvédő szakkör, van énekkarunk, furulyaszakkörünk, két tánccsoportunk, a Szászerka és az utánpótMár negyedik éve rendezik meg Püspökiben a tánctábort, amelyben minden évben ott vannak a gyerekeink Nagymarosi IAszlóné vezetésével. Működik a matematika-szakkör is, és külön foglalkozunk azokkal a tanulókkal, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak társaiktól. Az iskolai sportkör keretében működnek a szakosztályok: van asztalitenisz, kosárlabda, atlétika, foci. Nálunk van női foci is, a csapat tavaly országos versenyen is részt vett. Az igazgató nem titkolt büszkeséggel mutatja a számítógépes termet, amely egyben az iskolai könyvtár is. 12 számítógép van a helyi hálózatba kötve, internetes kapcsolattal. így a szurdokpüspöki diákok az 5-8. osztályban heti egy-egy órában tanulhatnak informatikát és könyvtárhasználatot. „Ködellik a Mátra, eső akar lenni” Hagyományőrzők selyem népviseletben, főkötős bodorral 1972-ben alakult meg a településen a hagyományőrző együttes. Jelenleg húszán éneklik a szebbnél szebb népdalokat Bózvári József nyugdíjas énektanár vezetésével. Hírük messzire eljutott: nemcsak Nógrádban, hanem Heves megyében is rendszeres vendégei a különféle fesztiváloknak. Az idén olyan sokfelé hívták őket, hogy nem is tudnak mindegyiknek eleget tenni.- Az önkormányzattól maximális támogatást kapunk - mondja Buda Istvánná, aki a művelődési bizottság elnökeként egyfajta összekötő szerepét tölti be, hiszen maga is tagja az együttesnek. - Biztosítják az utazáshoz az autóbuszt, az étkezést, kapunk pénzt ruhavásárlásra. Tavaly egyébként 25 ezer forintot nyertünk ruhavásárlásra pályázaton is. Fellépőruhánk a szurdokpüspöki régi népviselet: a régebbi tagoknak, mint például a 70 éves Rózsi néninek, saját ruhája van. Többféle népviseletben énekelünk: van gyolcsinges, pruszlikos, szabadkás, aztán van a selyemöltözet, fekete köténynyel, csatos fekete cipővel. A viselet legjellegzetesebb darabja a főkötős bodor, a ruhához illő színben. Bár a hagyományőrzők minden hétfőt a próbákkal töltenek, és sokat utaznak, a családok jól tűrik a távollétet, sőt, ha van hely az autóbuszban, el is kísérik őket. Mindannyian egyöntetűen vallják azt, hogy a régi, hagyományos dalok olyan értéket képviselnek, amelyeket meg kell őrizni, nem szabad, hogy kivesszen a faluból. Ezért állítják össze műsorukat úgy, hogy amikor a megyehatáron kívül lépnek fel, mindig az alkalomhoz illő, de a falura is jellemző dalcsokrot adnak elő. Folyamatosan jártak minősítő versenyekre is, megkapták először az ezüst, majd az arany minősítést, részesültek már nívódíjban. Gyakran énekelnek a rádióban Csapó Károly műsorában, sőt saját hangkazettájuk is van „Ködellik a Mátra” címmel. Az idén is sok meghívásnak tesznek eleget, hiszen május-júniusban 5 fellépésük lesz. Az elmúlt hét végén Abasáron léptek fel, a katonadalok VI. fesztiválján, ahol ritkán hallott dalokat adtak elő. A községben népszerű az idősek klubja _____________■ A z oldalt írta: Hegedűs Erzsébet Fényképezte: Rigó Tibor Ha valaki betéved a település óvodájába, a csoportszobák előterében érdekes figurákra lesz figyelmes: különböző, a falura jellemző életképeket láthatnak, valamennyi csuhéból készült. Ezeket a bábukat Hegedűs Éva óvónő készíti, aki alig öt éve foglalkozik a nagy türelmet igénylő játékkészítéssel.- Egy népművészeti vásáron láttam először ilyen csuhéból készült bábukat, megtetszett - mondja Hegedűs Éva. - A napi munkában kezdtem először alkalmazni, nagyon jól fel tudtam használni népmesék illusztrálására. Vannak olyan régi mesterségek, amelyeket a gyerekek nem tudnak elképzelni, mint például a fonó asszony. Aztán jött sorban a többi: megörökítettem a nevezetes napokat, úgy mint a locsolkodás, a betlehem, a májusfaállítás, a szüret. Van, amikor paraszti falusi életképet készítek: ezek több figurából állnak, így érthetően tovább is tart az elkészítésük. Éva óvó néni teljesen magától tanulta a csuhébábkészítés apró fortélyait, most tanfolyamra jár: a „népi játék és kismesterségek oktatója” szakképesítés megszerzése után játszóházat vezethet, taníthatja majd a gyerekeket. Mint mondja, ehhez a munkához „csak” türelem kell, no meg persze csuhé, rafia, ragasztó. Ahhoz, hogy meg tudja formálni az elképzelt figurát, a csuhét be kell áztatni, aztán várni kell arra, hogy egy kicsit szikkadjon, mert különben nem fogja a ragasztó. Ötéves tapasztalatával azt mondja, a férfialakot nehezebb elkészítem: drótvázra kell tenni, és nem könnyű a mozdulatok formálása sem. Hegedűs Éva 1982-től dolgozik az óvodában, a kiscsoportban: mint mondja, a gyerekeknek nagyon tetszik a csuhéból készült életkép, és nagyon vigyáznak is rá. A Ids asztalkán mindig van valami új, de nem kell félteni, hogy A falura jellemző életképek csuhéból baja esik. Mindig valami, ami éppen aktuális: ősszel a szüret volt, karácsonykor a betlehemes, húsvétkor a locsolkodás, anyák napján az anya és gyermeke. Tavaly a nagycsoportosokkal együtt készítettek csuhéból ajándékot az anyukáknak. A csuhéból készült kis remekeket több helyen is megcsodálhatták már: volt kiállítása a faluban, Gyöngyös- solymoson, Jákotpusztán, Bujákon, Vanyarcon, most éppen Apcon folynak egy kiállítás előkészületei. Jelenleg a csuhébábuk felújításán dolgozik, de azért akad egy-két új darab is közöttük, mint a májusfaállítás, vagy a libát hajtó kisleány. Az idén szeretné régi tervét megvalósítani, amikor majd elkészíti a lakodalmast menyasszonynyal, vőlegénnyel, násznéppel. A távolabbi tervek között szerepel a lekvárfőzés, a tollfosztás megörökítése. Hegedűs Éva a paraszti életet jeleníti meg csuhébábjaival Heti egy órában tanulnak informatikát a szurdokpüspöki felső tagozatosok
