Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-24 / 120. szám

SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁJUS 24., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Szurdokpüspöki '■SfcrSíaiCTi-.i ■■■ .**.,** . Több kőkori kultúra emlékeit is feltárták itt a Mátra hegység délnyugati lábánál, a Zagyva völgyében fekvő település közelében. Nevét a közeli, szurdokszerű völgyről kapta, a püspöki pedig az egykori tulajdonost jelöli: egyike azon tíz falunak, ame­lyeket Szent István 1009-ben az egri püspökségnek ado­mányozott. Egy 1261-ben kelt oklevél is megerősítette e tulajdonjogot, bár 1290-ben az Aba nemzetség Rhédy Múltidéző ágából származó Demeteré lett. 1549-ben és '54-ben tíz-tíz, 1568-ban nyolc, 1635-ben há­rom, 1642-ben kettő, 1675-ben pedig egy job­bágyportát írtak itt össze. A mai római katolikus temp­lom 1769-ben épült. Püspöki 1926-ban egyesült Zagyvaszentjakabbal, utóbbi római katolikus temploma 1904 és 1906 között épült. F.Z. Sosem volt hiányos a költségvetés Folyamatosan ésszerűsítették a gazdálkodást az elmúlt tíz évben Kovács József polgármester a harmadik ciklusban áll a falu élén. Az évek során a települé­sen a szennyvízcsatorna és a tisztítómű kivételével kiépült a közmű. 12 kilométer belte­rületi úthálózatuk teljes egé­szében szilárd burkolatú. Sok településen egy öregotthon sincs, ők kettőt is működtet­nek, mint ahogyan az intéz­ményeket is. Nagy erőfeszíté­seket kíván ez, de a polgár- mester azt mondja: a fenntar­tás olcsóbb, mint a létrehozás.- Két éve szinte egyfolytában esett az eső, ez jelentős pénzösz- szeget elvitt - mondja Kovács Jó­zsef. - Tavaly kora tavasszal elvé­geztük a vízelvezető rendszerek felújítását, tisztítását, ennek kö­szönhetően nem voltak olyan nagy gondok az esőzések miatt. Egyedül a mélyebb fekvésű terü­leteken jelentkezett némi problé­ma, ugyanis a megnövekedett ta­lajvízszint miatt jó néhány ház pincéjében áll a víz. Tavaly 136,5 milliós költségvetésből gazdál­kodtunk, fejlesztésekre nemigen futotta. Azt viszont sikerült elér­nünk, hogy hiányunk sosem volt: az elmúlt tíz évben folyamatosan ésszerűsítettük gazdálkodásun­kat, igyekeztünk a meglévő kere­tek között maradni. Tavaly ki­sebb dolgokat végeztünk, mint a járdák felújítása, ároktisztítások, burkolások, több út aszfaltozása. Természetesen a pályázati lehe­tőségeket maximálisan kihasz­náltuk. A polgármester elmondta azt is, hogy a településen nincs kul- túrház, de a meglévő intézmé­nyek kulturális feladatokat is el­látnak. Ugyancsak működik a te­lepülésen az önszervező tevé­kenység a sport területén, van cserkészcsapat és hagyományőr­ző egyesület, természetvédő­szakkör.- Az idén hasonló kon­dícióink vannak, mint ta­valy - folytatja Kovács Jó­zsef. - 136 milliós az idei költségvetés, remélem, hogy a pályázati pénzek­kel együtt év végére elér­jük 145-150 milliót. Leg­fontosabb feladat a szennyvízkérdés megoldá­sa: a besorolásnál 1. priori­tást kaptunk a vízbázis ve­szélyeztetettsége miatt. Három település fogott össze: Jobbágyi, Szarvasgede és Szurdok- püspöki, mi vagyunk a gesztorok. A szennyvízhá­lózatot és a tisztítóművet megterveztettük, a beru­házás összértéke 1,5 milli­árd forint. A Belügyminisz­tériumhoz beadtuk a céltá­mogatási pályázatot. Megvallom őszintén, illúzióink nincsenek: elkezdtük, most már csak idő kérdése, mikor valósul meg. A tisztítóművet egyébként úgy ter­veztettük, hogy később erre kap­csolódhatna majd Csécse, Ecseg, Kozárd is. Sokat tesznek a településen a környezet fenntartásáért is: ta­valy pályázati pénzt nyertek a homokbánya tájrendezésére, az idén a volt kőbányánál teszik ugyanezt. A Környezetvédelmi Minisztériumnál 26 millió forin­tot nyertek azzal a pályázattal, amelyben azt a célt jelölték meg, hogy a szeméttelepnek használt volt kőbányából autós­pihenőt, vizes élőhelyet alakít­sanak ki. A munkálatok már megkezdődtek. A munkanélküliség vonatko­zásában a nógrádi átlaghoz ké­pest kedvezőbb helyzetben van­nak: ennek oka a helyi foglalkoz­tatókon kívül az is, hogy a község kedvező adottságú, hiszen Buda­pest egy óra alatt elérhető. A két új, legnagyobb vállalkozás a Prok Nándor-féle alumíniumöntöde mintegy harminc embert foglal­koztat, a Pusztai Transz Kft. fuva­rozási tevékenysége húsz ember­nek biztosít megélhetést.- Tavaly már iparűzési adót kellett kivetnünk - mutat rá a pol­gármester. - Mértéke jelenleg 1,4 százalék, de próbáljuk a foglal­koztatást preferálni: a foglalkoz­tatottak számától függően adó- kedvezményben részesülnek a vállalkozók. Legfontosabb feladat a szennyvízkérdés megoldása - mondta Kovács József polgármester ■ Tanórán kívül A község központjában emel­kedik az általános iskola épü­lete, ahol jelenleg 183 gyerek tanul. Amint azt Bacskó István igazgatótól megtudtuk, sajnos, itt is egyre csökken a gyermek­létszám. Még szomorúbb ez a tény akkor, ha tudjuk: a hetve­nes években 386 diákot taní­tottak az intézményben. láscsoport. A Szászerka négy éve alakult, a gyerekek a tanóra sze­rint is tanulnak táncot. Különfé­le meghívásoknak tesznek ele­get, évek óta sikeresen szerepel­nek a „Tehetséges Pásztói Gyere­kekért” Alapítvány által szerve­zett néptáncfesztiválon. A közel­múltban a nosztalgiavonat érke­zésekor is ők adták a műsort. A költségvetést az idén majd­nem lefedi a normatíva, de min­dig jut a legszükségesebbekre. Most három osztály padlózatá­nak a felújítása valósul meg, és jut székek, nevelői asztalok vá­sárlására is. A legnagyobb beru­házás is folyamatban van, az If­júsági és Sportminisztériumhoz beadott pályázatuk 340 ezer fo­rintot „hozott a konyhára”. Ugyanennyit tettek hozzá saját erőből, így az idén megvalósul­hat a 20x40 méteres füves pálya, körülötte a salakos futópálya, tá­volugrógödör kialakítása, me­lyet a tervek szerint a következő tanévtől birtokba vehetnek a di­ákok.- Élénk tanórán kívüli tevé­kenység is folyik nálunk - mond­ja Bacskó István. - Működik a Herman Ottó természetvédő szakkör, van énekkarunk, furu­lyaszakkörünk, két tánccsopor­tunk, a Szászerka és az utánpót­Már negyedik éve rendezik meg Püspökiben a tánctábort, amely­ben minden évben ott vannak a gyerekeink Nagymarosi IAszlóné vezetésével. Működik a matematika-szak­kör is, és külön foglalkozunk azokkal a tanulókkal, akik vala­milyen oknál fogva lemaradtak társaiktól. Az iskolai sportkör keretében működnek a szakosz­tályok: van asztalitenisz, kosár­labda, atlétika, foci. Nálunk van női foci is, a csapat tavaly orszá­gos versenyen is részt vett. Az igazgató nem titkolt büsz­keséggel mutatja a számítógé­pes termet, amely egyben az is­kolai könyvtár is. 12 számítógép van a helyi hálózatba kötve, internetes kapcsolattal. így a szurdokpüspöki diákok az 5-8. osztályban heti egy-egy órában tanulhatnak informatikát és könyvtárhasználatot. „Ködellik a Mátra, eső akar lenni” Hagyományőrzők selyem népviseletben, főkötős bodorral 1972-ben alakult meg a településen a hagyományőrző együttes. Jelenleg húszán éneklik a szebbnél szebb népdalokat Bózvári József nyugdíjas énektanár vezetésével. Hírük messzire elju­tott: nemcsak Nógrádban, hanem Heves megyében is rendszeres vendégei a különféle fesztiváloknak. Az idén olyan sokfelé hív­ták őket, hogy nem is tudnak mindegyiknek eleget tenni.- Az önkormányzattól maxi­mális támogatást kapunk - mondja Buda Istvánná, aki a mű­velődési bizottság elnökeként egyfajta összekötő szerepét tölti be, hiszen maga is tagja az együt­tesnek. - Biztosítják az utazás­hoz az autóbuszt, az étkezést, kapunk pénzt ruhavásárlásra. Tavaly egyébként 25 ezer forintot nyertünk ruhavásárlásra pályá­zaton is. Fellépőruhánk a szur­dokpüspöki régi népviselet: a ré­gebbi tagoknak, mint például a 70 éves Rózsi néninek, saját ru­hája van. Többféle népviseletben énekelünk: van gyolcsinges, pruszlikos, szabadkás, aztán van a selyemöltözet, fekete kötény­nyel, csatos fekete cipővel. A vi­selet legjellegzetesebb darabja a főkötős bodor, a ruhához illő színben. Bár a hagyományőrzők min­den hétfőt a próbákkal töltenek, és sokat utaznak, a családok jól tűrik a távollétet, sőt, ha van hely az autóbuszban, el is kísérik őket. Mindannyian egyöntetűen vallják azt, hogy a régi, hagyomá­nyos dalok olyan értéket képvi­selnek, amelyeket meg kell őriz­ni, nem szabad, hogy kivesszen a faluból. Ezért állítják össze mű­sorukat úgy, hogy amikor a me­gyehatáron kívül lépnek fel, min­dig az alkalomhoz illő, de a falu­ra is jellemző dalcsokrot adnak elő. Folyamatosan jártak minősítő versenyekre is, megkapták elő­ször az ezüst, majd az arany mi­nősítést, részesültek már nívódíj­ban. Gyakran énekelnek a rádió­ban Csapó Károly műsorában, sőt saját hangkazettájuk is van „Ködellik a Mátra” címmel. Az idén is sok meghívásnak tesznek eleget, hiszen május-júniusban 5 fellépésük lesz. Az elmúlt hét vé­gén Abasáron léptek fel, a katona­dalok VI. fesztiválján, ahol ritkán hallott dalokat adtak elő. A községben népszerű az idősek klubja _____________■ A z oldalt írta: Hegedűs Erzsébet Fényképezte: Rigó Tibor Ha valaki betéved a település óvodájába, a csoportszobák elő­terében érdekes figurákra lesz figyelmes: különböző, a falura jellemző életképeket láthatnak, valamennyi csuhéból ké­szült. Ezeket a bábukat Hegedűs Éva óvónő készíti, aki alig öt éve foglalkozik a nagy türelmet igénylő játékkészítéssel.- Egy népművészeti vásáron láttam először ilyen csuhéból készült bábukat, megtetszett - mondja Hegedűs Éva. - A napi munkában kezdtem először al­kalmazni, nagyon jól fel tudtam használni népmesék illusztrálá­sára. Vannak olyan régi mester­ségek, amelyeket a gyerekek nem tudnak elképzelni, mint például a fonó asszony. Aztán jött sorban a többi: megörökítet­tem a nevezetes napokat, úgy mint a locsolkodás, a betlehem, a májusfaállítás, a szüret. Van, amikor paraszti falusi életképet készítek: ezek több figurából áll­nak, így érthetően tovább is tart az elkészítésük. Éva óvó néni teljesen magá­tól tanulta a csuhébábkészítés apró fortélyait, most tanfolyam­ra jár: a „népi játék és kismester­ségek oktatója” szakképesítés megszerzése után játszóházat vezethet, taníthatja majd a gye­rekeket. Mint mondja, ehhez a munkához „csak” türelem kell, no meg persze csuhé, rafia, ra­gasztó. Ahhoz, hogy meg tudja formálni az elképzelt figurát, a csuhét be kell áztatni, aztán vár­ni kell arra, hogy egy kicsit szik­kadjon, mert különben nem fog­ja a ragasztó. Ötéves tapasztala­tával azt mondja, a férfialakot nehezebb elkészítem: drótvázra kell tenni, és nem könnyű a mozdulatok formálása sem. Hegedűs Éva 1982-től dolgozik az óvodában, a kiscsoportban: mint mondja, a gyerekeknek na­gyon tetszik a csuhéból készült életkép, és nagyon vigyáznak is rá. A Ids asztalkán mindig van va­lami új, de nem kell félteni, hogy A falura jellemző életképek csuhéból baja esik. Mindig valami, ami éppen aktuális: ősszel a szüret volt, kará­csonykor a betlehemes, húsvétkor a locsolkodás, anyák napján az anya és gyermeke. Tavaly a nagycsoporto­sokkal együtt készítettek csuhéból ajándékot az anyukáknak. A csuhé­ból készült kis remekeket több he­lyen is megcsodálhatták már: volt ki­állítása a faluban, Gyöngyös- solymoson, Jákotpusztán, Bujákon, Vanyarcon, most éppen Apcon foly­nak egy kiállítás előkészületei. Jelen­leg a csuhébábuk felújításán dolgo­zik, de azért akad egy-két új darab is közöttük, mint a májusfaállítás, vagy a libát hajtó kisleány. Az idén szeretné régi tervét megvalósítani, amikor majd elké­szíti a lakodalmast menyasszony­nyal, vőlegénnyel, násznéppel. A távolabbi tervek között szerepel a lekvárfőzés, a tollfosztás megörökí­tése. Hegedűs Éva a paraszti életet jeleníti meg csuhébábjaival Heti egy órában tanulnak informatikát a szurdokpüspöki felső tagozatosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom