Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-02 / 101. szám

NŐK VILÁGA^ 2000. MÁJUS 3., szerda 7. OLDAL . ’ ' " 1 ■ "V " ' - • - ■ - ■ ■■ ~ ■■■ - • •' - * ■ ' ■ ' Ezt a szakmát csak mosolyogva szabad csinálni A boldogságot nem a kastélyok, a méregdrága autók, a milliók jelentik Hihetetlenül hangzik, de Pásztorné Koczka Judit nem igazán tudja megmondani, hová való: mint mondja, vendéglátós családból szárma­zik, attól függött mindig, hogy éppen hol laktak, ahol édesanyja dol­gozott. Laktak a Bableves csárdában, Cserhátszentivánon, hosszabb ideig éltek Jobbágyiban is. Férje is a vendéglátóiparban dolgozik, ze­nész: jelenleg a pásztói Zsigmond étterem-kávéházat üzemeltetik, amelyet a vendégek egyre inkább a fiatalos, mosolygós, temperamen­tumos Judittal azonosítanak.- A mai napig nem tudnék elképzelni magamnak mást - mondja Pásztorné Koczka Judit, amikor arról kérdezem, mi­ért választotta éppen ezt a szakmát. - Amikor tovább kellett tanulni, én mind­három helyen a vendéglátót jelöltem meg. Szakmunkás-bizonyítványt szerez­tem, elvégeztem az üzletvezetői tanfolya­mot, most a kereskedelmi boltvezetőibe járok: elég rossz passzban van a vendég­látóipar, ha netalán befellegzik, legalább tudok mihez kezdeni. Huszonöt éve csi­nálom, de ugyanúgy szeretem, mint ami­kor elkezdtem. Voltaképpen családi vál­lalkozásban dolgozunk, hiszen édes­anyám a nyugdíj mellett besegít: bár világ életében kocsmáros volt, nagyon fino­man főz. Lányom már más utat válasz­tott: férjhez ment egy görög fiúhoz, jelen­leg Németországban élnek, jövőre szeret­né elkezdeni tolmács-fordító karon, né­met-angol szakon a főiskolát. Mégis van kötődése rajtunk kívül is a vendéglátás­hoz, hiszen férje egy étterem teremfőnö­ke, jelenleg borszakértői tanfolyamot vé­gez.- Változott-e az évek során a vendéglá­tós szakma1- Sajnos, igen, Nem járnak már el az emberek szórakozni, nem olyan felszaba­dultak, nem olyan közvetlenek, mint pár évvel ezelőtt. Régebben olyan családias volt egy étterem. Sokszor eszembe jutnak a nyolcvanas évek, amikor kollégáimmal már előre féltünk a péntektől: az Ágasvár­ban dolgoztam, egy-egy ilyen hét végi napon 200 adag halászlét is el­adtunk. Igaz, akkor 17,70 volt egy adag, ma ugyanezért 450 forintot kell fizetni. Sokszor megkérdezik tőlem, hogyan lehet az, hogy én mindig olyan „mosolygós” vagyok: ebben a szakmában nem is lehet morcosnak lenni, mert azzal akár a vendéget is el lehet üldözni. Azt hi­szem, talán ilyen az alaptermésze­tem, no meg volt is kitől örökölni: édesanyámat is így láttam. Egyszer olvastam valahol, hogy a mosoly­gós emberek ritkán lesznek bete­gek. Nos, azt nem tudom, ennek mennyi a valóságtartalma, de egy biztos: nekem még kartonom sincs az orvosnál, mert még nem kellett hozzá fordulnom. Pedig azt hihetné az ember, hogy a felszolgálószakmában a fá­rasztó igénybevétel miatt köny- nyebben betegszenek meg az em­berek. A hosszú munkaidő itt sincs másként: Judit reggel kilenctől este tízig talpon van. Mint minden ember, esetenként ő is feszült, ideges, de ezt csak azok veszik észre, akik jól ismerik. Mert nála nem úgy jelentkezik a rossz­kedv, hogy kiabálna, vagy esetleg lego- rombítana bárkit: amint azt kollégái el­mondják, olyankor Judit asszony csend­ben van. Amikor nem szól semmit, tud­ják: a főnökasszonyt valami bántja. Sze­rencsére ez igen ritkán fordul elő, mint mondja, már attól is jókedvre derül, hogy emberek között van. Talán éppen ez az, ami a pályán tartja: a munka és az embe­rek szeretete. Éppen ezért szokta mondo­gatni, hogy nem tudná elképzelni magát, amint egy irodában az íróasztal mögött ül. Ha valami oknál fogva kevesebb ven­dégjön a megszokottnál, magában keresi a hibát, azon töpreng, vajon hol és mit rontott el?- Nagyon szívesen foglalkoz­nék tanulókkal is, pedig őket ke­vés helyen várják tárt karokkal - gondolkodik hangosan. - Kisebb- nagyobb gondok adódnak ugyan velük, de ez nem lehet mérvadó. Én mindig úgy állok hozzá, hogy azért jönnek ide, mert ők is ezt szeretnék csinálni. Jelenleg egy szakácstanulónk van, örömmel látnánk felszolgálót is: de, amint azt az iskolában elmondták, nem indítottak ilyen osztályt, mert nem volt érdeklődés. Megvallom őszintén azt is, hogy nagyon ne­héz jó munkaerőt találni, a mai huszonévesek nem akarnak dol­gozni. Én minden egyes tanulóm­nak elmondtam, hogy csak akkor maradjon a szakmában, ha szere­ti. Sokan voltak már itt, de egy sem maradt a pályán: azt hiszem, talán azért, mert illúziókat kerget­tek, legtöbben azt gondolták, itt gyorsan meg lehet gazdagodni. A vendéglátóiparban azonban, leg­alábbis ezen a vidéken, egyre ke­vesebb a pénz. Időnként eszembe jut, hogyan is volt, amikor kezd­tem: 1500 forint volt a fizetésem, de borravalóból a sokszorosát fotó: gócs megkerestem.-18 évesen megen­gedhettem magamnak, hogy au­tóval járjak dolgozni, a pesti butikokban vásároljak divatos holmikat. Manapság azonban ez már a múlté, mégis azt mondom, elégedett vagyok a mostani életemmel. Azért,, mert biztos vagyok abban, hogy a boldogságot nem a milliók, a kastélyok, a méregdrága au­tók jelentik. Receptajánló Tordai lacipecsenye Hozzávalók: 1,2 kg bőrös rövid karaj, só, 15 dkg zsír, 10 dkg liszt, 1 késhegynyi fűszerpaprika. A tordai' lacipecsenye elké­szítéséhez bőrös sertéskarajt, lehetőleg malachúst használ­junk. A karajt kicsontozzuk, és felszeleteljük. Ha a karaj vé­kony, akkor dupla szeleteket vágunk, és ezeket a bőrös olda­luk felől az eredeti szeleteléssel párhuzamosan körülbelül hét­harmad részig bevágjuk. A be­vágott szeleteket szétnyitjuk, húsverő kalapáccsal ellapítjuk. Bőrös széleit 2 centiméteren­ként bevagdossuk, megsózzuk, paprikával összekevert lisztbe mártjuk, és kevés forró zsírban mindkét oldalát ropogósra, pi­rosra sütjük. Fatálon, sül- testálon vagy nagy tányéron tá­laljuk, saját zsírjával megöntöz­ve. Sült krumplit, hideg vegyes salátát vagy párolt káposztát kí- náljunk hozzá. _____________■ M it nyel a gyerek? A kisgyerek játék közben min­dent a szájába vesz. Igen gyakori, hogy apróbb tárgyakat le is nyel. A legkritikusabb a kétéves kor. Közösségben olykor vetélkednek egymással, hogy kisebb tárgya­kat ki mer lenyelni. A szülők szá­mára igen komoly figyelmezte­tés, ha a kicsi hirtelen étvágyta­lan lesz vagy nyugtalanná válik. Amennyiben a széklet megválto­zik vagy a hányadékban vércsí­kok jelennek meg, haladéktala­nul orvoshoz kell fordulni! otthonra vágysz? Akkor álmodj szépeket! Mert az álmok most valóra válnak! M .síi"»«« m^teremthete oTTHONT£R*mTŐ HITEL f4U*$«** )TT„0»TE»H»™ «"l p Álmodj egy otthont, magadnak Otthonteremtő Hitel az első hazai jelzálogbanktól és partnereitől _____________ A nők évszázada (4.) Harmadik tétel: A hölgyek kezében több gazdaság összpontosulhat A pénzügyi szüfrazsett mozgalmat ez teheti igazán sikeres­sé. Milyen összefüggések alapján juthatunk arra a következ­tetésre, hogy a nők kezében várhatóan nagyobb vagyonok halmozódnak majd föl, mint a férfiakéban? Karrier, vállalkozás A nők egyre többen építenek föl sikeres karriert. Mintha női karriertornádó söpörne végig Magyarországon. A vállalko­zóknak egyharmada nő, a ma dolgozó emberek között felső­fokú végzettséggel rendelke­zőknek már a fele nő. Ennél is biztatóbb a nők számára az az adat, hogy az 1998-ban diplo- mázottaknak már közel 60 szá­zaléka nő, miközben az 1999- ben egyetemi vagy főiskolai hallgatói státusban lévő fiata­loknak már 73 százaléka! Ez utóbbi adat tekintetében érdemes a történeti fejlődés adataira is vetnünk egy pillan­tást: míg 10 évvel ezelőtt az egyetemi és főiskolai hallgatók kevesebb, mint a fele volt lány (48,8 százalék), öt évvel ez­előtt már enyhe többségbe ke­rültek (52,2 százalék), míg ta­valy már elérték a közel há­romnegyedes arányt (73 száza­lék). Tekintettel arra, hogy a megbecsült, magas presztízsű vagy jól fizető állások többsé­géhez ma már elengedhetetlen a felsőfokú végzettség, nem túlságosan merész következte­tés kijelenteni, hogy a nők kö­zül egyre többen szereznek majd maguknak elsőrangú állá­sokat. Ha egy férfi egy ilyen ál­lásból nyugdíjba megy, esetleg belerokkan vagy belehal, akkor egyre nagyobb eséllyel lép a helyébe nő. Ez a folyamat jól megfigyel­hető már ma is például a taná­ri, a bírói, az ügyvédi, a jogta­nácsosi, az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész, az adótanács- adói, a könyvvizsgálói, a köny­velői, a banki, a biztosítási, a kereskedelmi pályákon - azaz gyakorlatilag az élet minden te­rületén, talán a műszaki, a ka­tonai és a politikusi pályák ki­vételével, de úgy látszik, hogy már ott sem sokáig. „Ha jó állásom vagy sikeres vállalkozásom van és gyorsan haladok előre a hivatásom ranglétráján vagy az üzleti ver­senyben, nyilvánvalóan egyre több pénzt leszek képes megta­karítani. Sokkal többet, mint nőtestvéreim korábban, és nagy valószínűséggel többet, mint sok kortárs férfi.” Ez a folyamat a 20. század második felében megindult és a 21. század elejére immár tö­megesen zajlik. Új világ van ki­alakulóban: a profi nők világa, akik az élet és a munka min­den területén egyre meghatáro­zóbb szerepet töltenek be. Vagyonteremtés Egyre több nőbep tudatosul majd, hogy nagyobb szükségük lesz életük sok szakaszában sa­ját vagyonra, mint a történelem­ben eddig bármikor, s döbbenek rá arra is, hogy ezt a vagyont ké­pesek megteremteni, annál sike­resebb lehet a pénzügyi szüfra­zsett mozgalom, s a mozgalom sikere pozitív visszacsatolásként újabb lökést adhat nők ezrei és tízezrei számára, hogy elgon­dolkodjanak életük anyagi alap­jain és biztonságán. Ma a nők túlnyomó többsége ráhagyja a befektetési, a banki, a biztosítási, a vállalkozási, az adó- és hasonló ügyek intézését a férjére, élettársára, barátjára, apjára, esetleg még közeli isme­rősére is. Ha nincs férfi a köze­lükben, akkor meg jellemzően nem foglalkoznak ilyen ügyek­kel. így aztán nem is érvénye- ■ sülnek a nők sajátos szempont­jai a felhalmozási stratégiák ki­dolgozása során. Ez a női hoz­záállás pillanatnyilag kódolja a hölgyek időskori pénzügyi ösz- szeomlását. E pénzügyi összeomlás elke­rülésének vágya teszi majd el­képzelhetetlenül sikeressé a pénzügyi szüfrazsett mozgal­mat. Öröklés, haszonélvezet A női vagyonteremtés klasz- szikus módja is erősödni fog eb­ben az évszázadban. Az okot már ismerjük: a nők tovább él­nek, mint a férfiak, következés­képpen örökölni fogják férjük vagyonát akár örökösi, akár ha­szonélvezői minőségben. Minél több nő éli túl a férjét, annál több gazdagság halmozódhat föl a nők kezében, amelyek egy­re nagyobb hányadát fordíthat­ják újabb vagyonok megterem­tésére mind saját maguk, mind gyermekeik számára. Gyermekeik közül azonban a lányok életük során fokozatosan többségbe kerülnek a fiúkkal szemben, így végül a gyermekek számára teremtett vagyon na­gyobb hányada is a nők kezébe kerül. A nők kezében mind saját tehetségük, mind hosszabb élet­tartamuk következtében tör­vényszerűen több gazdagság halmozódik föl e században, mint a férfiakéban. (Folytatjuk) Pásztomé Koczka Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom