Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-22 / 118. szám

12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZ A I K 2000. MÁJUS 22., HÉTFŐ „La Nina” helyett „El Nino”? Két esztendő elteltével lassan kimerülni látszik az egész vilá­gon érezhető La Nina meteorológiai jelenség és az éghajlat alakulását kutatók most az El Nino-ra összpontosítják figyelmüket. „Abból indulok ki, hogy idén vagy jövőre beköszönt a következő El Nino” - jelentette ki Mojib Latit, a Max-Planck-Intézet klímakutatója. Hozzátette azonban, hogy „pontos előrejelzések csak a nyár folyamán készíthetők”. Vitorlával a csillagokhoz Napfénnyel, mikrohullámokkal hajtanák A La Nina-jelenség, amelynél az óceánok egyenlítői térségében csökken a tengervíz hőmérséklete, Latif szerint jelentősen hozzájá­rult a februári és márciusi mozam­biki áradásokhoz. A szokásosnál valamivel több volt a csapadék Délkelet-Ázsiában is. Ugyanígy részben a La Nina hatásának tud­ható be a tartós szárazság is az olyan észak-afrikai országokban, mint Kenya, Szudán és Etiópia. Mint Latif a DPA-nak elmondta, a La Nina Afrika déli részén esőt hozott, az egyenlítői térségben vi­szont szárazság kísérte. Hatására különösen kevés csapadék hullott Dél-Amerika amúgy is esőben sze­gény csendes-óceáni partvidékén. Európa időjárására azonban nem volt hatással a La Nina. A szakem­ber szerint félreérthetetlen jelei lát­hatók a La Nina visszahúzódásá­nak. így például enyhén emelke­dik a tengervíz hőmérséklete a Csendes- és az Atlanti-óceán egyenlítői térségben, 400 méteres mélységben. Velejárója az éghajlat alakulásá­nak a La Nina-ról az El Nino-ra tör­ténő átmenet. „Az üvegházhatás azonban azt eredményezi majd, hogy a jövőben gyakoribb lesz az El Nino jelenség. Viszont a La Nina ritkábban, de akkor nagyobb erő­vel jelenik majd meg. Az ember ebben az irányban fogja megvál­toztatni a Föld éghajlatát, ameny- nyiben továbbra is ilyen mennyi­ségű széndioxidot juttat az at­moszférába - jelentette ki Latif. Az El Nina és az El Nino mete­orológiai jelenség kölcsönhatás­ban áll egymással. Míg az előbbi­nek hatására néhány Celsius fok­kal csökken az óceánok vizének hőmérséklete az Egyenlítő térségé­ben, addig az utóbbi a víz ugyan­ilyen arányú felmelegedését okoz­za. Más szóval: a La Nina hűvös, az El Nino pedig forró. Egyébként a két spanyol szó jelentése: kis­lány, illetve kisfiú. Egymás ellenté­tei. Az 1997-1998-as évek az El Nino jelenség hatása alatt állottak. Ez alatt csökkent a térségben a hurrikán tevékenysége (az El Nino valósággal „leborotválta” az Atlan­ti-óceán fölött keletkezett viharok felső légrétegeit). Ugyanakkor az El Nino - amerikai számítások szerint - mintegy négymilliárd dol­lár kárt okozott. Az 1999-es eszten­dőt a Csendes-óceán vízhőmérsék­letének lehűlése jellemezte - az El Nino ellenhatásának, a La Nina- nak felerősödése következtében. Meteorológusok most arra számí­tanak, hogy 2001-re visszatérhet az El Nino. ■ Az amerikai Országos Űrha­józási és Űrkutatási Hivatal (NASA) azt tervezi, hogy kü­lönleges óriásvitorlákat indít út­nak a csillagok felé. Kifejlesztés alatt áll a kozmikus vitorlázás technológiája azzal a céllal, hogy a Föld naprendszerén át­hatoló szondát küldjenek a vi­lágűrbe. A NASA Huintsville- ben (Alabama állam) közétett tájékoztatója szerint az első vi­torla 2010 körül indulna úrnak. Ehhez fogható kísérlet eddig még nem történt - jelentette ki Les Johnson, a Marshall Űrha­józási Központ bolygóközi ku­tatásának irányítója. A kifejlesztés alatt álló, min­den eddiginél gyorsabb űrszon­da a tervek szerint 23 milliárd mérföldet, vagyis 250 úgyneve­zett csillagászati egységet tesz majd meg. Csak összehasonlítás képen: a Nap mindössze 93 millió mérföldre, vagyis egy csillagászati egységre van a Földtől. Ekkora út megtételéhez az űrvitorlásnak 15 évre lenne szüksége, jóllehet másodper­cenként 58 mérföldes sebesség­gel halad majd és egy percnél rövidebb idő alatt tudná meg­tenni a New York és Los Ange­les közötti távolságot. Erre a célra az űrvitorlák je­lentik a legmegfelelőbb techni­kai eszközt, mert a rakétáknak olyan sok üzemanyagra lenne szükségük, hogy nem lennének képesek saját súlyukat túljuttat­ni a bolygóközi téren. A vé­kony, fényvisszaverő vitorlákat napfénnyel, mikrohullámokkal vagy lézersugarakkal lehetne hajtani, valahogyan úgy, aho­gyan a szél földünkön a vitorlá­kat dagasztja. Az űrvitorla át­mérője 400 méter lenne. „Ehhez hasonló nagyságú tárgyat még nem küldtek a világűrbe. Úgy hisszük, képesek leszünk meg­alkotni, bár még csak a kezdet kezdeténél tartunk ahhoz, hogy elgondolásból konkrét terv szü­lessen” - jelentette ki a DPA-nak Les Johnson. Nagykapurablók Két férfi fényes nappal a játsza­dozó gyerekek szeme láttára le­vágta pántjairól egy liverpooli gyermekotthon vaskapujának két szárnyát, és furgonra pakolva a zsákmányt elhajtott. A kovácsolt­vas kapuszámyakat másnap egy fémhulladéktelepen találták meg. A szóban forgó vaskapuk egyéb­ként arról híresek, hogy nem messze tőlük cseperedett fel a né­hai John Lennon, aki halhatatlan­ná tette őket a Beatles Strawberry Fields Forever című dalában. A sakk veszélyei A sakk távolról sem olyan ve­szélyes sport, mint például az au­tóversenyzés, de életveszélyessé is válhat. Egy amerikai „barátságos” sakkjátszmában a 32 éves Lawrence Douglas annyira feldü­hödött, hogy heves vita után 16 késszúrással megölte ellenfelét, a 25 éves Craig Williams!. Douglas azt állította, hogy önvédelemből ölt, a bíróság azonban 12 évi bör­tönre ítélte. A játszma egyébként pénzre ment, öt dollár volt a tét. „Okosodó” ruhák Sokat ígérő molekulatechnológia a divatszakmában Egyre „intelligensebbek” a ru­haanyagok a divatszakmában: szabályozzák a testhőmérsék­letet, semlegesítik a dohány­szagot, vagy kíméletlenül ta­szítanak mindennemű folya­dékot. .Amit itt a kezemben tartok, az valóban forradalmi újítás” - mondja büszkén Mario Moretti Polegato az álta­la kifejlesztett termékről, amely egyszer s mindenkorra száműzi a lábizzadást. A venetói olasz vállalkozó ta­lálmánya fehérszínű membrán, amelyet perforált gumibetét for­májában épít be a Geox néven vi­lágszerte terjesztett cipőkbe. A Geox távol tartja a lábtól a külső nedvességet, ugyanakkor meg­szünteti a lábizzadást. A memb­rán használatát az űrkutatástól ‘kölcsönözte Polegato, az viszont az ő ötlete volt, hogy kombinálja azt a lábbelivel. Az ugyancsak olasz Piero Cividini azért kutat új anyagok után, mert azok segítségével ké­pes sémákat és határokat áttörni a divatszakmában. Ezért például idei nyári kollekciója számára ős­régi japán eljárással agyagfürdő­ben áztatott gyapotszálakat, hogy ezáltal a korábbinál merevebb tartást adjon azoknak. így az ilyen anyagból készült ruhák vi­selőinek nemcsak más érzése, a ruhának magának pedig más op­tikája támad, hanem eltűnnek az eddig lágyan elomló gyapotszá­lak is. A bergamói divatkreátor az őszi-téli szezonra úgy készítteti el a kasmír pulóvereket, hogy azokról nyomtalanul leperegjen mindenfajta hideg és olajtartal­mú folyadék, anélkül, hogy az anyag elveszítené eredeti tulaj­donságait. Ma a felhasználók és a divatk­reátorok -számára sok minden magától értetődő, amit korábban szenzációs újításként ünnepel­tek. Most már arra összpontosí­tanak, hogy miként lehet textíliák segítségével szabályozni a test- hőmérsékletet. Tavaly télen pél­dául nagy feltűnést keltett a Bugatti cég által forgalmazott dzseki, amely az anyagba illesz­tett, viasszal töltött mikro go­lyócskák segítségével a test fel- melegedésekor keletkező hőt tá­rolni tudja és azt lehűléskor „visszaadja”. Az idei őszi-téli sze­zonra a Bugatti leheletvékony bevonatú anyagot készül piacra dobni, amely képtelen magába „beszívni” a dohányfüstöt, mivel azt megsemmisítik szagölő mo­lekulák. A molekulatechnológiát sokat ígérőnek tartják a divatkreátorok. Ma már nem tűnnek utópiának az olyan „testre szabott” ruhada­rabok sem, amelyek a vevő aller­giás érzékenységére való tekintet­tel készülnek, az olyan sálak, amelyeket a megfázás leküzdésé­re szolgáló illóolajjal itattak át - emlékeztet a DPA jelentése. Az első eurázsiaiak Az a három koponya, ame­lyet régészek egy középkori grúziai falu alól ástak ki, az emberfélék azon első család­jához tartozik, amely egy­millió hétszázezer évvel ez­előtt elhagyta Afrikát és be­népesítette Eurázsiát - állítja egy nemzetközi tudóscsoport a Science című amerikai tu­dományos folyóirat legújabb számában. A grúziai csontleletek hason­lítanak az akkoriban Kelet-Afri- kában élt emberi ősök kopo­nyáira, és az ásatás helyszínén talált kőszerszámok is megerő­síteni látszanak származási he­lyüket. A felfedezés meglepte a kutatókat, akik eddig meg vol­tak győződve arról, hogy az emberfélék ezen fajtája, a Ho­mo ergaster túlságosan primitív volt ahhoz, hogy vállalkozzon az afrikai szavannától Európá­ba vezető hosszú és veszedel­mes útra. „Ezek az első dokumentált esetei az Afrikából kivándorolt emberősöknek” - közölte Reid Ferring, az észak-texasi egye­tem geológusa és archeológusa, az amerikai, francia, német és grúz kutatókból álló csoport tagja. A Science hasábjain a ku­tatók azt állítják, hogy a kopo­nyák az Afrikából elsőként ki­vándorolt homonidákhoz tar­toznak és később belőlük fejlő­dött ki a Homo erectus ázsiai ága. A régészek szerint ez az előember-lakosság, amely fej­lettebb volt a Homo habilisnál, de kevésbé fejlett a Homo erec- tusnál, Szírián és Libanonon át­kelve jutott el a mai Törökor­szág, majd onnét Grúzia terüle­tére. A három koponyát Dmaniszi faluban találták, 75 kilométerre Tbiliszitől délkeletre. David Lordkipanidze, a Grúz Nemzeti Múzeum illetékese szerint jó állapotban kerültek elő és köny- nyű összehasonlítást tettek le­hetővé az afrikai leletekkel. A bazaltrétegek, amelyek alól a grúziai csontokat kiásták, vul­káni kitörések 1 millió 850 ezer évre visszanyúló korszakában rakódtak le. ........ ■ Az igények változhatnak, Praktikum tarifacsomagját megváltoztathatja! \. i Kén vek fob amatosan változnak is mi is »ellik' I /ért mostantól igenjei szerint On is Kedvore meg tarifacsomagját ngv. bőgj telefonszámát megtartja! Csak hó ja tel a 1 41 es telefonszántoí, e» 72 nrár getliet. Mindössze liruttó l'Htil forintért, amit automatikusan levonunk az eg»enlegehól. \ tat ilaesomag elótíjetok vehetik igen» be. akik előfizetésüket legalá!»!» Öli napja aktiváltak. V további res>- letekről érdeklődjön henvntatOtermeinkben. területi képviseleteinken 'ágv hivatalos viszont­eladóinknál! Pannon tiSM nonstop ügv felszolgálat: Oh 20 020 P2rtrt. www.pannongsm.hii *»*»» 1 "I 4' a ji u ^ Jk 1 ■ f i j Ük t rV í ZU m v 81 v » * | - . .nt-,m. .viF fj * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom