Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-19 / 116. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉ P PÁSZTÓ 2000. MÁJUS 19., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Szilaspogony Egyes feltételezések szerint a pagony, azaz ligetes erdő, mások szerint viszont a pogány szóból ered az elnevezés. Mind ; a kettő alátámasztható: a falu közelében őskori kultikus és használati tárgyak is szép számmal előkerültek, és ligetes erdőségek is Görbeország, görbe falu, görbe út... Sok látnivaló, két országot érintő, megkapó panoráma ajándékozza meg az utazót, aki Zagyvarónán, Rónafalun, Cereden át közelíti meg a hevesi megyehatárhoz közeli kisfalut, Szilaspogonyt. Az éles kanyarokkal tarkított szerpentin út ennél fogva lehet vonzó, a naponta erre járóknak ugyanakkor megszokott, de a tájat, a szédítő mélységet, a hegyek távoli kékjét csodáló járatlan idegent egyszersmind óvatosságra inti. Igen, erre felé valóban nagyon vonzó az a változatosság, amit az erdőkkel tarkított domboldalak, a völgyek egész sora, a két ország határán elterülő fennsík látnivalói nyújtanak. Az utóbbi hetekben a végeérhetetlen, virágtól roskadozó akácerdők megunhatatlan látványa minderre a ráadás... Az errefelé élők tapasztalatai szerint azonban a turisták, a kirándulók, szívesebben választják a Pétervásárán át vezető visszautat... Hátszél az élni akaráshoz „Messziről jött” új pogonyiak, egyre kevesebb tősgyökeresek Kicsi falu, négyszáznál valamivel kevesebb, zömében idős emberekkel. Üresedő, eladó házakkal, s azzal az egyszerűséggel, csendességgel, ami kezdené túlságosan elgondolkoztatni az idegent, ha nem tudná, hogy ez csak a felszín... Tény ugyan, hogy a falu népessége fogy, zsugorodik, de vannak kezdeményei, jelei, egy sajátos népesedésnek: a megye más részeihez mérten jóval később, de itt is megjelentek az ország távolabbi településeiről az ingatlanvásárlók. Nagy György polgármester gondolatban hamar számba veszi, s már közli is: jelenleg négy épület eladó, s néhányat már főként hétvégi háznak használnak a „messziről jöttek.” Az új pogonyiak egyike-másika - úgy hírlik - a nyugdíjazása után itt szeretne élni. Az a kevés aktív korú dolgozik, például úgy, hogy közmunkában alkalmazza az önkormányzat, illetve (most éppen 28- an) jövedelempótló támogatásból próbálnak valahogyan megélni. Az, hogy egy itt élő dolgozik, olyan magától értetődőnek tűnik, például azért, mert a közhasznú foglalkoztatás ma már amolyan szükség szülte megszokás, azonban egészen más súlya van itt a „normál” munkának, állásnak. Ebben a tekintetben ugyanis meglehetősen ínséges ez a hely, tájék, s ezzel van szoros összefüggésben a település szárnyaló reményekkel nemigen kecsegtető jövője.- Ha itt, helyben legalább egy, félszáz személyt foglalkoztató üzem lenne, jelentősen növekedne a népességmegtartó erő - magyarázza Nagy György. - Mivel a megyeszékhelyre való naponkénti bejárás a tízegynéhány ezer forintos bérlettel manapság szinte elképzelhetetlen, a ceredi varrodában, fűrészüzemben vállaltak munkát az emberek. Van nálunk egy üdítőüzem, úgy tudom, próbálják fejleszteni, örülnénk, ha ez megvalósulna. Gondoltak természetesen a falusi turizmusra, ennek is vannak csírái: a faluról, látnivalóiról a világhálón és kis kiadványokban is lehet olvasni. Nevezetesség a kincset rejtő Kiskő. Mint Prakfalvi Péter leírásában olvasható, „minden bizonnyal maradandó élményt jelent az odalátogatók számára a szikla különleges formája, bazaltbarlangja, ásványai és környezeü szépsége miatt.” Nem annyira jelentős, de sokat látogatott a kásaberki völgyben található tó, ahol horgászni lehet. Tagja a falu a Medvesalja Kistérségért Egyesületnek, ezen a vonalon is elindulhat a jövőben a az idegenforgalom kibontakoztatása. Nagy György gondolatban és a gyakorlatban is sokat foglalkozik azzal, hogy legyen, és hogy milyen legyen Szilaspogony jövője. Erre enged következtetni az ide vágó, sajátos elemzésen alapuló megjegyzése:- Részben az a legnagyobb problémája a településnek, hogy azok a helybeliek, akik sokra vitték, - törvényszerűen - elkerültek innen. Olykor az ország határain is túlra. Van például egy világjárt kutatónk, aki Oxfordban is dolgozott, egy másik, ár. Fülöp Tibor, Kaliforniában él, és folytathatnám a felsorolást azokkal, akik Magyarországon maradtak. Az utóbbi mondatok, szavak utáni csendben érződik a büszkeséggel vegyes sajnálkozás, megértés és a finoman palástolt hiányérzet is. Van ebben valami torokszorító... Szilaspogony önkormányzatí közelképe megmutatja, a költségvetés forráshiányát, a mintegy hatmilliós mínusz kiküszöbölésére pályáztak, csakhogy az árvízkárok pénzt vonnak el, s emiatt kissé borúlátóan tekint a pályázat sorsára a tiszteletdíjas polgármester. A pályázati forrásteremtést ez a faluvezetés is már- már kötelező feladatának tekinti, ilyen módon tettek szert tavaly arra a négyszázezer forintra, amelyet százezerrel kiegészítettek, s az óvoda-idősek klubja intézményegyüttes konyhája számára ebből kisgépeket vettek. A KNC Rt. pályázatán nyolcvanezret nyertek, ezt a pénzt automata mosógép vásárlására költik. így építkeznek kiszámított, megfontolt lépésekkel. Az élni akarás hátszelével megtámogatÜdítően hatni a szomjúságra... Sztollár Zsolt azt mondja, hogy manapság a gyümölcslevekkel szemben szénsavas üdítőitaloknak van jobb piaca Magyarországon. S miért ne hinnénk neki, hiszen a kisüzemében előállított, napi öt-hat ezer palack alkoholmentes frissítőt itthon értékesíti. Svédországi exportra készítenek szörpöt is, hetente nyolcvanezer liternyit, sőt, ezt a mennyiséget hamarosan meg kell duplázniuk, hogy teljesíthessék vállalásukat: szeptember végéig száz kamionra való szállítmányt várnak külföldön tőlük. Az izzasztó melegben most is éppen rakodnak, nincs megállás, a cseh sofőrnek nemsokára indulnia kell. A tulajdonos nem rejti véka alá, hogy sörfőzdéből átalakított vállalkozását fejleszteni szeretné, automata gépsort akar vásárolni. A faluvezetés vele együtt reméli, hogy elképzelései megvalósulnak, hiszen ezek a település biztosabb holnapjával biztató munkahelyet „teremnének.” Üdítően hatnának a biztos álláshely iránti szomjúságra. M. J. Egy furcsa pár: öregotthon, kisdedóvóval Az idősek életviteléből megerősítést nyerhetnek a jövőért szorongó, s az ennek alapozásán fáradozó szilaspogonyiak. Itt van például a település legöregebbje, az a kilencvenhat éves asszony, aki bár az utóbbi napokban gyengélkedik, de ettől eltekintve megállíthatatlan a tevékenykedésben, az idősek számára a munka éltető elem. A kilencvenhat éves is eljár az idősek klubjába, ahol társai közül Horváth Gézáné és Sótér Klára őt és a kertjében kapálgató, távol lévőket is nagyon hiányolja már. Miközben szaporán mozognak az ujjaik a hímzésen, azt mondják, jobban telne az idő, ha többen beszélgetnének. Az egyetlen férfitag is mellőzi a társaságot, de nem azért, mert túlságosan otthonülő típus, hanem, mert ő is betegeskedik. Időskorúak és óvodások egy fedél alatt töltik napjaikat a községben: a régi iskola épülete ad otthont (az iskolások Ceredre járnak) a hatvan évnél idősebbek és a három éven felüliek napközijének, a klubnak és az óvodának, ahová húsz-huszonöt gyerek jár, túlnyomórészt roma családok gyerekei, az utóbbi időben ugyanis megnövekedett a kisebbségiek aránya Szilaspogonyon. Ez a vezetékes még hátravan Ivóvizet, gázt hálózatról kapnak pár éve a szilaspogonyiak, nem hiányzik a telefon sem, de egy „vezetékes” beruházás, a szennyvízcsatornázás még hátravan, pedig már 1994-ben kezdték szorgalmazni a szükséges anyagiak, a támogatás megszerzését. Mint veszélyeztetett vízbázisú falu előbb-utóbb meg kell kapja ehhez a segítséget, más településekkel közösen most is folyamatban van részükről a pályázati forráskeresés. Az ivóvízzel utóbb azért gyűlt meg a bajuk, mert a mélyfúrású kút elnitrátosodott, ezért a tavalyi 12,6 milliós ráfordítással meg kellett oldaniuk a tótuj falui rendszerre való csatlakozást. SZILVAFÁS POGONY LETT - Sok meggyfájuk volt az előző években az itt élőknek, ezek azonban betegség, nagy valószínűséggel tűzelhalás miatt elpusztultak. Mivel az embereknek fontos a hasznot is hozó fák gondozása, ezért éltek azzal a pályázati lehetőséggel, amelynek révén 120 darab szilvafácskát ültethettek el a fő úton és más részeken. Kis lombjukkal ezek ma még nem meghatározóak a faluképen, de pár év múlva már mint jellegzetességek tűnnek fel. fotók: rigó tibor EGY ÚJ SZÍNFOLT: MAGYAR SZÜRKÉK - Tikkasztó kora délután, szél se rezzen, a falu szélén épített karámban a fiatal, magyar szürke szarvasmarhák is épp csak a fülük botját mozdítják. Gondozottnak látszanak, almuk tiszta, gazdájuk gondot visel rájuk. Egy itt nemrégiben indult mezőgazdasági vállalkozás alapoz a tartásukra, vágóállatként való értékesítésükre. Cene Istvánné mentős fia döntött úgy, hogy megpróbálkozik a bioállattartással. Mint az édesanya elmondta, a tizennyolc magyar szürkét a múlt év végén hozták, s ha minden jól megy, növelik majd az állományt. ■ vannak errefelé. A falu első írásos említése csak 1715-ből származik, akkor öt adóköteles magyar háztartással szerepelt a vármegyei adóösszeírásokban. 1770-ben Fáy Á. volt a falu földbirtokosa, a XIX. század elején pedig a báró Kemény-család. F. Z. Múltidéző Pályázati pénzből kisgépekkel gyarapodott az intézményegyüttes konyhája, ahol gyerekeknek, felnőtteknek főznek
