Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-12 / 86. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN M E GYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. ÁPRILIS 12., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Karancsság A falu igen régtől egyházas hely: már az 1332-37 évi pápai tizedjegyzék is említette. A XIV. század elejéig a Zách nemzetség birtoka volt, akárcsak az egész környék. 1332-ben, Zách Felicián visegrádi merénylete után két évvel került az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia János birtokába. Nevezett földesúr - aki királyi alétekfogó volt - a Méhi család őse. Az oklevelek tanúsáMúltidéző ga szerint 1398-ban Méhi Jakab fia János volt itt a föl- < desúr. A román stílusú középkori templomot 1891-ben bontották le, az új, neogótikus 1892-ben épült. A XVIII. századi Nepomuki Szent János kápolnát a legenda szerint Zách Felicián várának köveiből emelték. A volt Kubinyi-Prónay-kastély 1794-ben épült és késő barokk stílusú. Karancsság a 22-es főút mellett húzódó település 1200 lakossal. A mostani statisztikai adatok szerint a községből történő korábbi elvándorlás megállt. Kétszáz gyermek jár az általános iskolába a szalmatercsiekkel együtt, az óvodát 50-60 apróság népesíti be. Amióta ez a fogalom a közéletben ismertté vált, a község mindig ebbe a kategóriába tartozott, tarozik: önhibáján kívüli halmoNehéz, de nem vert helyzetben lósuló szennyvízhálózat kiépítésének megkezdése jelenti. A gázbevezetéshez szükséges felmérések, egyezkedések folynak, szervezzük a lakosságot Szalmatercsen, Ságúj faluban és nálunk a részvételre. Az előbbi nagy fejlesztések mellett kisebb értékűek is lesznek. Két-három hónapon belül pályázati pénzből a befektető társaság befejezi a kábeltévé-hálózat kiépítését. Az ÖKO-LUX Kft. segítségével korszerűsítjük közvilágításunkat. A beruházási összeget öt mesztését és fogyasztását szorgalmazzuk. Szándékunkban áll elterjeszteni a biotermesztéssel járó életformát, mely nem csak a vele foglalkozót tudja ellátni biotermékekkel, hanem a felesleget is biztonságosan el tudja adni. Sőt az Európai Unióba zöld útja van a biotermékeknek. Nincs cigánykérdés- Büszkén vallom magam karancsságinak, 1990 óta vagyok tagja a képviselő-testületnek, a legutóbbi önkormányzati választáson a Karancssági Kisebbségi Önkormányzat elnökének is megválasztottak - mondja bevezetésként Szilvási István. Kerítést is kap a korszerű általános iskola zottan hátrányos helyzetben lévő település. Ennek tíz éve. Ez az állapot nagyon nagy terhet jelent a lakosságnak, sok gondot a testületnek, Gréczi-Zsoldos Miklós polgármesternek, Farkas Károly alpolgármesternek, a képviselő-testület tagjainak (Vincze Tibor, Juhász László, Szilvási István, Dumyik József, Farkas Károly, Győri Sánclomé, Mangó Istvánná, Menczel Sándomé). Szív-központ A község életében új színfoltot hozott, jelent a Szív a Szívért Alapítvány. Szakács Ferenc az alapító tag az egészséges életmódra nevelést tekinti - elsősorban a fiatalok érdekében - fő feladatuknak a szociális helyzetű emberek segítése mellett. Ennek szolgálatába állították a biogazdálkodást. Karancssági pályafutásukról kérdezem.- Tíz hektáron kezdtük bérmunkában a mezőgazdasági biotermékek termelését, köztük a napraforgót, a héj nélküli tökmagot, a kalászosokat, vettük át a vadon termő gyógynövényeket, a gombát. Az előbbieket helyi feldolgozóüzemünkben formáltuk készáruvá. Az építkezést 1997- ben kezdtük el. A volt általános iskolát vettük bérbe 40 évre az önkormányzattól a biotermékek feldolgozására, amit tovább bővítünk. Jelenleg húszán dolgoznak, az új épületrész befejezése után újabb tíz - a követelményeknek megfelelő - helybeli állampolgár foglalkoztatására lesz lehetőség. A biotermelés sikere érdekében tanfolyami képzéssel tettük alkalmassá az erre vállalkozókat. Gyorsított formában van módunk zöldség- és gyümölcsfeldolgozó szakmunkásokat képezni. Huszonöt főre gondolunk, hetven százalékuk helybeli lenne - kezdte Szakács Ferenc.- Milyen az alapítvány piaci pozíciója?- A belső piac ellátásában a biotermékek széles körű terZöld út az EU-ba- Hány helybeli családdal kívánják megszerettetni a biotermesztést?- Kettő-három százzal. Megvalósítása jelentősén csökkentené a munkanélküliséget.- A biotermesztésre vállalkozók kinyilatkoztatás után azonnal biotermelőkké válnak?- Három év a bizonyítási időszak. Addig rendszeresen ellenőrzik tevékenységüket. Gréczi-Zsoldos Miklós polgármester ■- Területben és termékpalettában milyen irányban gondolkodnak?- Jelenleg negyven hektáron gazdálkodunk. Ebből tíz hektár a saját, harminc hektár a bérelt terület. Mindenféle mezőgazdasági terméket, különböző kerti növényeket, zöldségféléket termelünk. Mivel a karancssági terület őshazája a szilvatermesztésnek, a „pálinkafának”, a fekete ribizli ültetése mellett foglalkozunk ezek telepítésével.- Az alapítvány milyen szerepet szán Karancsságnak?- Az észak-magyarországi régióban referenciaközpontnak tekintjük, szánjuk...- Milyen kezdeményezései, megvalósítható ötletei vannak a kisebbségi önkormányzatnak a romák helyzetének javítására?- A lakosság negyvenöt százaléka cigány, ebből munkahellyel tíz százalékuk rendelkezik. A rendszerváltás előtt nem volt gond a megélhetés: volt állandó, biztos munkahelyük, mert építkeztek. A mostani kisebbségi, nevezzük cigánytörvénynek, olyan mint a semmi.- Miért?- Arról szól, hogy őrizzük hagyományainkat, muzsikáljunk, táncoljunk, kosarat fonjunk, vályogot vessünk. Ebből nem lehet talpra állni, megélni.- Ha jól értem, akkor ön azt mondja, hogy az itteni romák dolgozni akarnak.- Akik dolgoznak, megbecsülik a munkájukat, szeretnék szépen nevelni családjukat. Évente a negyven-ötven közmunkás kilencven százaléka roma. Mielőtt tovább folytatnám, kérem írja le: nincs cigánykérdés Ka- rancsságon. Másutt viszont van. Ha egy cigány elmegy felvételre, nem az öltözködését nézik, hanem azt vizsgálják, cigány-e. Ha igen, akkor, ha van is szabad munkahely azt mondják, nincs felvétel.- Az előbbieket tudja konkrétan bizonyítani?- Saját bőrömön tapasztaltam. Nem tagadom, van köztünk, aki eltolja a becsületet. Ilyenkor azt mondják, hogy a cigányok, ahelyett, hogy nevén neveznék az illetőt.- Alacsony általános műveltségük nem riasztja a munkaadókat?- Kivéve az ötven-hatvan éveseket, mindegyiküknek megvan a nyolc általános iskolája, közülünk többen szakmunkások.- Nemrég ön is hallotta a Szív a Szívért Alapítvány jelenlévő képviselőjétől, hogy a huszonöt átképzett munkavállalóból tizenöt volt a cigány, akik egy idő után leszámollak. Egyetért ezzel, nem ütközik az előbbi véleményével?- Azzal nem értek egyet, hogy elhagyták munkahelyüket, azzal viszont igen, hogy keveset keresnek. A képviselő-testület döntése alapján’ nem kap segélyt az, aki nem fogadja el a felkínált állást. A korábbi hetvenkét fős szociális segélyt kérők száma jelentősen csökkent - szól ismét Szilvási István.- Húsz közhasznú munkást foglalkoztat az önkormányzat, többségük roma - mondja a polgármester. Kezdenek ráérezni- Ön szerint miből élnek a cigányok, a segélyeken, a családi pótlékokon kívül?- Gombaszedésből, gyógynövénygyűjtésből. Ezen kívül megpróbálnak új munkával pénzforráshoz jutni. A romák kezdenek ráérezni arra, hogy nem a szociális pénzből kell megélni, hanem keresik azt a forrást, amiből a családot el tudják tartani.- A kisebbségi önkormányzat mennyire ösztönzi a romákat, a kor követelményeinek megfelelő átképzésre?- Sokan azt hiszik, hogy az átképzéssel lesz új munkahelyük, erre viszont nincs garancia.- Bizonyára nem mondok újat, amikor megemlítem: sokan vaü- ják, hogy a cigányok elsősorban csak a jogaikat hangoztatják, édestestvérkéjükről a kötelezettségekről elfeledkeznek.- Nyolcvan százalékuk tudja a kötelességét, a többi valószínű elfeledkezik erről. A rendszerváltás előtt nem kellett senkinek félni a községben, hogy valamijét elviszik a cigányok, nem volt betörés, békés emberként éltek itt...- Most már nem?- Egy-két ide betelepült cigány- család miatt kell esetenként szégyenkeznünk. Egyébként a munkától mi nem ijedünk meg, aki akar közülünk dolgozni, annak legyen erre lehetősége, aki nem, azt kényszerítsék rá! A kisebbségi önkormányzat szorgalmazza a mai követelményeknek megfelelő szakmai képzést. Készülnek a biotennelésre A szociális földprogram egyik színfoltja az itteni élni akarásnak, a kínálkozó lehetőségek megragadásának. Hároméves múltra tekint vissza. A kezdeményezés az önkormányzat nevéhez kapcsolóA Szív a Szívért Alapítvány feldolgozóüzeme dik. Nyolc-kilenc hektár saját tulajdonú földjén a művelést a munkanélküliek, többgyerekes családok végzik. Tavaly kétszázhúsz gyerek családja részesült a szociális földprogramban. Az előbbieken kívül kedvezményezettjei ennek a formának még azok a rászorulók, akik megfelelnek a községi szociális rendelemek. A szántást-vetést, a különböző talajmunkákat ingyen elvégzi az önkormányzat által létrehozott mezőgazdasági géppark. A többi munka, köztük a betakarítás, majd annak haszna a családoké.- Az idén kerti növények termesztéséhez adtunk palántákat, jövőre az egész területet lucernával vetjük be, amit majd a családok nyúltenyésztésre használnak fel. Ennek nagy hagyománya van a községben. A törzsállományt megveszi az önkormányzat - érzékelted a várható életkörülményeket javító változásokat a polgármester. Három év alatt az erőgépek kivételével, minden megmunkáló gépet megvásároltak. A tennivalókat a kisebbségi önkormányzattal együtt alakítják ki és oldják meg. ■ Az állam első-évben 1,5 millióval, a második évben 2 millióval, az idén ugyancsak 2 millióval támogatja az ily módon gazdálkodókat.- Készülünk a biotermesztésre, aprómagvakat állítunk majd elő - utal a közeljövőre a polgármester. Csatorna, gáz, faluszépítés- Mi szerepel a 2000 évi falu életét jelentősen vagy más módon befolyásoló fejlesztésben, mivel gyarapodik a község?- A legnagyobb feladatot a hét település összefogásával megvaév alatt részletekben fizetjük. Az iskola környezetvédelme érdekében egyszerű, tájba illő léckerítéssel vesszük körül, melyet az iskola karbantartói, a közmunkások végeznek el. Nem csakmeg kívánjuk tartani az általános iskolánk kisugárzó szerepét, hanem újabb tevékenységek bevezetésével tovább kívánjuk növelni. A hat hektáron díszlő karancssági ősborókást az önkormányzat vette védelmébe. A faluszépítő egyesület, a Prónai-Kubinyi- kastély körüli gesztenyefasort és a szerecsendiófákat stb. gondozza. Kisebbségi kezdeményezés- Okoz-e gondot önöknél a kultúrház fenntartása, működtetése? ; - A Lungo Drom elnökének kezdeményezésére negyven évre bérbe adtuk. Vállalta, hogy felújításával létrehozza a cigány közösségi házat, mely egyúttal a község lakóinak szórakozását is szolgálja. Az épületben több szakkör kap majd helyet. A belső bútorokat már megrendeltük. Az évszázados hagyományok ismeretében nagy-nagy akarással, szorgalommal, a lakosság aktív támogatásával, a cigány kisebbségi önkormányzattal tovább tudjuk vinni a karancssági tradíciókat, köztük azt a fajta egészséges büszkeséget, ami jellemzi a települést: mi karancsságiak vagyunk. írta: Venesz Károly Fotó: Rigó Tibor Délutánonként élénk az élet a főutcán
