Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-08-09 / 83. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O Z A I K 2000. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Palócország gyöngyszeme A világörökségek listáján az egyedüli élő, önkormányzattal bíró, kb. 462 lelket számláló település. 1988-ban világörök- ségi helyszín státust és ezzel a címmel együtt járó védettséget kapott. A település és környeze­te hármas oltalom alatt áll: vi- lágörökségi konvenció, műem­lék- és természetvédelem. A vé­dettség kinyilvánításával az ófalu eredeti településszerkeze­tének, építészeti adottságainak és az 1977-ben létesült, a vár környékére, a hagyásfás lege­lőkre, a régi szőlőparcellákra, és az ófalu belterületére kiterjedő 141 ha-os hollókői tájvédelmi körzet megőrzése volt a cél. Legnagyobb idegenforgalmi vonzerőnk turisztikai haszno­sításának tervét 1997-ben in­dították el a veszprémi egye­tem munkatársai. Ez a koncep­ció megfelelő alapot jelent az önkormányzat, a Hollókőért Közalapítvány, a falu lakosai­nak és külső szakértőknek a bevonásával 1999-ben beindu­ló hollókői stratégiai fejlesz­tési program kialakításához. A feladat célja az itt lakók élet­minőségének javítása, az el­öregedés, a fiatalok elvándor­lásának megakadályozása, az élő kultúra védelme, a minősé­gi turizmus feltételrendszeré­nek biztosítása. A falu és vára nevének erede­tét őrző anekdota XII. századi keltezésű. Hollókő akkori birto­kosa, Kacsics András elraboltat- ta a szomszéd szépséges felesé­gét és várának börtönébe zárat­ta. Az asszonynak volt azonban egy boszorkány dajkája, aki az ördöggel cimboráit. Az ördögfi­ókák éjjelente holló képét ma­gukra öltve elhordták a rabságra kárhoztatott hölgy szobájának falait. így minden nap újra kel­lett azt építeni. Innen ered a Hollókő elnevezés. Az ófalu mai képe 1909-1911 között formálódott. Az épületek belső tere hármas osztatú: kony­hára, szobára, kamrára tagolha­tó. A homlokfalakat faoszlopos tornác övezi. A kenyeret az 1900-as évek elején minden csa­ládban kemencében sütötték, ma már csak elvétve látunk pá­rat belőlük: múzeumi darabok­ká váltak. A viselet a család anyagi álla­potát tükrözte. A ruhatár alapját a vászoning, a vászon-, gyolcs-, selyem-, tüllujjú ingváll, a sok alsószoknya (helyenként 20 db) jelentette. A lányok a piros, az asszonyok a fekete csizmát ré­szesítették előnyben. A kékfes­tő-, majd a fehér-piros-zöld kas­mír felsőszoknyára legszíveseb­ben fekete, selyemmel kivarrt kötényt kötöttek. Vállukra nagy­kendőt terítettek, nyakukat gyöngyökkel ékesítették. A női öltözék legfigyelemreméltóbb részlete a főkötő, melyet színes szalagokkal, díszes gyöngyök­kel készítettek. Az asszonyok az első gyerek megszületéséig hordhatták. A férfiak viselete egyszerűbb volt, az I. világhábo­rút követően már megkezdődött a kivetkőzés. Hollókő vára építésének kez­dete a XIII. századra datálható. A Kacsicsok után Csák Máté kiskirály birtokolta, tőle az 1312-es rozgonyi csatát követő­en Károly Róbert vette vissza. A XIV. századból származik az erődítmény első írásos említése „castrum Hollokew” formában. Az 1552-es török ostrom idején Ali budai basa seregei Drégely várával együtt Hollókőt is beke­belezték. Sobieski János len­gyel király hadai 1683-ban sza­badították fel végérvényesen. Annak ellenére, hogy 1711-ben a Habsburgok a lerombolandó vár bélyegét sütötték rá, ma a legépebb nógrádi várként tart­ják számon. Eredeti formájá­nak helyreállítása 1996-ra feje­ződött be. TŐZSÉR ANETT Fotók: Rigó Tibor A szépen feújított hollókői vár Az ófalu mai képe Miről beszél az írás? **, Az egri főiskola hallgató nem saját, hanem csoporttársa, egy 22 éves fiatal lány írásának elemzését kérte. Némi nehézséget jelent, hogy a fiú által küldött írásminta csupán csak pár sorból áll. Ebben a legszembetűnőbbek a térölelő felső zóna öblös, telt hur­kai. Az úgynevezett szellemi tar­solyt belülről fakadó természetes érdeklődéstől indíttatva, nagy len­dülettel és „éhséggel” tölti fel. Az ilyen módon író émber igen gaz­dag fantáziával, képi emlékezettel megáldott. Jelentős mennyiségű is­meretet kíván, tud befogadni és megőrizni. Fogékony, kíváncsi, áb­rándozó természet. Rendkívül jó felfogóképességgel rendelkezik, többnyire első hallás, egyszeri ol­vasás után is képes megjegyezni az információkat. Tehát gyorsan és könnyen tanul, de az ismeret gya­korlatban való alkalmazása időn­ként nehézséget jelenthet számára. Sajátos nagyvonalúság, lazaság, egyfajta arisztokratikus életérzés jellemzi. Nem szokása felesleges köröket futni, mellébeszélni. Őszinte, lényegorientált egyén, ve­zérelve az egyszerűség. A gyerme­ki naivitás, némi nyersesség, s egy­fajta alkalmazkodási nehézség sa­játos módon ötvöződik személyi­ségében. Tele van energiával, tenni aka­rással. Szerencsésnek mondhatja magát, mert elméleti, gyakorlati sí­kon egyaránt sikerrel, s ami leg­alább ennyire fontos, örömmel végzi teendőit. Vezetői feladatokat hosszú távon és jó színvonalon ké­pes ellátni. Érzelemgazdag, szen­vedélyes alkat, aki jó szókincse, nyelvi kifejezőkészsége révén első­sorban irodalmi, képzőművészeti téren bontakoztatja ki képességeit, de azt gondolom, hogy a zenesze­retet sem áll távol a levélírótól. Önmagát mindenkori társával és mindenki mással egyenrangú­nak tekinti. Figyelmét, energiáját egyenlő arányban osztja meg sze­rettei, rokonai, barátai között. Nem szívesen engedi közel magához embertársait, bizonyos fokú távol­ságtartást, elkülönülési hajlamot tanúsít környezete iránt, de amennyiben társas érintkezésre kerül sor, modora közveüen, barát­ságos. Kerüli a nyüt összeütközést, az elől ügyesen, még a végső rob­banás előtt kitér. Életének van egy olyan szelete - s ez elsősorban önmagához való viszonyára értendő -, melyet ren- dezeüennek érez, amelyet rendbe kíván tenni. Nagyfokú harmónia­igény él benne, a vágyott középutat keresi, óhajtja, s ha nem is mara­dandóan, de azért egyre gyakrab­ban megtalálja. ____________________OOPÓkaSZTMA ok leveles grafológus J* , hí#** , _____ ^ ‘ od<j) ínyvo-A, J ó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Ki Dorogháza, Szent István u. 133. Mai rejtvényünk vesz el téged, ha nem tanulsz meg autót szerelni? megfejtését április 13-ig lehet beküldeni szerkesz- Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Igaz Renáta tőségünk címére. ■ RÉPA ALKOTÓ­RÉSZE NÓINÉV LAP MUN­KATÁRSA HORDÓ DUGÓJA lefűz RÓMAI EGYES AFRIKAI LEVESBEN VAN I KiTFYTJLXA] ÚJSÁG FILM:.. HAD­NAGYA LASSAN LEJJEBB SZÁLLT TANÍTÁS önnbpé­LYESBN ÁTADÓ JAPÁN, KÖCTERÜ- LBT, NVL. A KÖZE­SPANYOL portugál autójel DOKTOR. RÖVIDÍTVE HATVAN HÓNAP KIS ORSOLYA A KÁLIUM I YEGYJELB BÓKBGÉR BARÁ- .TOCSKÁM, i RÉGIESEN LEKVÁR KIS ÁDÁM HARMADIK HATVÁNY KECSKE MONDJA ZUGSZÁL­LODA KOTRÍCA LEFELÉ MAGAD ELEME­NEKOLÖ GYANÍT TEMPUS. RÓV. PÁRATLAN ATELLÓR VEOYÍELB LAP ALIA FELÁR 1 POFA RÉSZE t DUÓN HATÁRAI I KUTYA ÍZELT­LÁBÚ ÁLLAT DURVA POSZTÓ SORVÉG t Templomaink története: SZILASPOGONY Huszártorony, orgonakarzat A falut korábban csak Pogonynak hívták. Egyes feltéte­lezések szerint a pagony, azaz li­getes erdő, míg más vélemények szerint a pogány szóból ered a név. Tulajdonképpen mindkettő alátámasztható. A falu közelé­ben őskori kultikus és haszná­lati tárgyak kerültek elő, tehát „pogányok” éltek errefelé egy­kor - de ligetes erdők is vannak a völgyek mélyén. A község nevének előtagját a Szüas-patakról vette, a kis fo­lyóvíz meg a partjait kísérő szil­fákról. Ez a fafaj az égerrel és a füzekkel együtt a patakokat kí­sérő galériaerdők - pagonyok - fás szárú növénye. A falu történetének adatai hi­ányosak. Az első írásos említés 1405-ből ismert, Pogon alak­ban. A település a török hódolt­ság idején valószínűleg elpusz­tult, mert a következő feljegy­zés már a XVIII. század elejéről származik: 1715-ben öt adókö­teles magyar háztartás szerepelt a vármegyei adóösszeírásban, 1720-ban pedig már csak négy. A falu földesura 1770-ben Fáy Ábrahám volt, a XIX. század elején pedig a báró Kemény csa­lád. Az utóbbi famíliából szár­mazó báró Kemény Gábor 1891- ben dr. Cziner Miksának adta el itteni birtokát. Az itt kezdődő, számtalan természeti értéket rejtő Heves-Borsodi-dombság fel­színi vizei a Tárnába folynak. A község környékének szép természetvédelmi területe a Kis-kő nevű sziklacsúcs. Alat­ta mély sziklaüreg található, ami a legenda szerint a törökdú- lás idején nyújtott menedéket az itt élőknek. A barlangot évmilli­ókkal ezelőtt, egy vulkáni kitö­rés során alakította ki egy óriási gázbuborék. A klasszicista stüusú római katolikus templom 1806. és 1823 között épült, s Szent Mihály ark­angyal oltalmába ajánlották. A műemlék jellegű épület homlok­zata oromzatös, a tető síkja fölé boltszakaszos. Jellemző a belső kiképzés is: az épületben orgona­karzatot alakítottak ki. A szilaspogonyi templom a szomszédos Zabar plébániájá­hoz tartozik, mint filia. A me­úgynevezett huszártorony emel­kedik. (Ez az építészeti megoldás onnan kapta nevét, hogy a torony úgy ül a tetőn, mint a huszár a nyeregben.) A templom szenté­lye íves kiképzésű, a hajó egy gyeszerte jellemző paphiány miatt jelenleg a ceredi plébá­niáról Orbán Mihály plébános úr tevékenykedik mindhárom településen. FARAGÓ ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom