Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-08-09 / 83. szám
2. OLDAL ■■UL «9 SALGÓTARJÁN ki Wj BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. ÁRILIS 8., SZOMBAT Faragó Zoltán: O Éled a természet, bár rendszerint hidegek az éjszakák és a sok eső miatt kevés a napsütés. Az erdő egyelőre kopasz, de a mélyebben fekvő területeken a rügyek is megpattantak már. A füzek szinte zöldellenek a kibomlott barkáktól, a vetések smaragdszí- nűek, sarjad a fű, nyílnak a kora tavaszi vadvirágok. A kopár domboldalakon sokfelé sárgállanak a tavaszi hérics, az Adonis vernalis, szó szerint tavaszi Adonis, átvitt értelemben a férfiszépség virágai... A bimbók többsége még nem nyílt ki, de szép számmal akadnak olyanok is, amelyek már teljes pompájukban virítanak Talán Barna varangy Hím példány pár napot késtek más évekhez képest, de a természet igen gyorsan behozza a lemaradást - feltéve, hogy az időjárásban nem áll be valami kedvezőtlen változás. Sokfelé láthatók az illatos ibolya mélylila virágocskái, a li- bapimpó és a salátaboglárka sárga szirmai... A vizenyős réteken a mocsári gólyahír nyílik, szép előteret adva a barnára aszalódott tavalyi nádnak, a még mindig szürkés színű éger- és fűzligeteknek. A sok eső miatt megáradtak a folyók, a lefolyástalan részeken mindenfelé hatalmas pocsolyák - ha úgy tetszik, kisebb tavak - alakultak ki. Nemegyszer a már zöldellő vetés közepén is láthatók ilyenek. Szécsény alatt az Ipoly borította el vízzel a rétet, egészen a főút széléig. Ekkora víz igencsak ritkán van itt: az elmúlt két évben valami visszatért ide a körülbelül két évtizede eltűnt vízivilágból. A hatalmas tóvá változott lapály a most érkező vándormadarak tanyája. Pihenő- és táplálkozóhelynek is megteszi, s remélhető, hogy fészkeEsős napok, vízjárta rétek, verekedő vöcskök lőként is itt marad pár, más években nem vagy csak ritkán előforduló faj. A hosszan elnyúló kiöntés szélén járva szemügyre vehető ilyenkor az itt előforduló és átvonuló madárvilág túl- nyomó része. Az unkák hangja összefolyik, szinte egyetlen, monoton, a fülnek mégis kellemes búmég egy darabot sem. A Nyugat-Du- nántúlon tapasztalataim szerint éppen fordított a helyzet. Mozgolódnak a varangyok is. A termetes két- éltűekből meglehetősen sok van, több mint máskor: már ezen is észre lehet venni, hogy a tavalyi év csapadékosabb volt a korábbiakhoz képest. Egy helyen már petecsomókat is :: : :::: __.i............; S zécsény alatt elöntötte a víz a rétet gássá áll össze. Ez az apró termetű békafaj valahogy úgy brekeg, hogy „uung-uung-uung”. A környéken még csak vörös hasú unkát láttam - azt sem gyakran - a sárga hasú fajtából pedig láttam, amiből nem is olyan sokára ebihalak bújnak ki. A víz felett egy füstifecske cikázik - bánatukra a szúnyogoknak. (Az első molnárfecskék éppen egy hete érkeztek meg Nógrádba.) A fehér hasú villás- farkúakból azonban egyelőre nem sok jött meg, alig pár példányt látni. A már korábban visz- szatért fehér gólyák mellé megérkeztek a fekete rokonok is: a Káprások alatt járva egy példányt láttam. Jó messze, egészen a vasúti töltés alatt álldogált fél lábon, egy valahonnan odasodródott fatörzsda- rabon. A vízen bütyköshattyúk úsztak: amikor ott jártam, csak ketten voltak, hallottam azonban, hogy pár nappal korábban még hatan voltak itt. A vízből sokfelé álltak ki a tavaly - ugyancsak az esőzések miatt - ott maradt körbálák. Majdnem mindegyiken pihent is egy-egy szárcsa. Ezekből a fehér homlokú, koromfekete madarakból meglehetősen sok fordul elő a vízen. Tőlük csak a tőkés récék vannak többen: a nászruhás gácsérok általában már üldözik a tojókat. Azt, hogy utol is érnék őket, még nem láttam, de ez semmit nem jelent... A vasúti töltés alatt kisebb csapat sárgabillegető röppent fel előlem. Az A SZERZŐ FOTÓI embertől sem idegenkedő barázdabillegetővel ellentétben ritkán, inkább csak az őszi vonulás idején, olyankor is fiatal példányok fordulnak elő szomszédságunkban. A kiöntés felett nyolc dankasirály forgolódott a levegőben. Közeledtemre messzire, látótávolságon kívülre szálltak. Általában minden évben felbukkan itt néhány példány, sőt, pár évvel ezelőtt a meglehetősen ritka kormos szerkők is megjelentek. Ezek leginkább a sirályokra hasonlítanak, de szárnyvégeik, farkuk fekete. Egy helyen a ritkás nád közül nádi tücsökmadár érdekes, inkább valamiféle rovar zümmögésére emlékeztető pirregését hallottam. Nem emlékszem, hogy ilyen korán valaha is megfigyeltem volna ezt a madarat. Látni persze most sem láttam, mert nem ült ki a nádbuga tetejére, hanem valahol lejjebb kapaszkodva szólt. A vízen úszó madarakat vizsgálgat- va az előbbieken kívül kis- és búbosvöcsköket láttam. Ezen a helyen nem voltak különösebben sokan, de a maconkai víztározón legalább húsz búbosvöcsök időzött az elmúlt napokban! A nászruhás madarak nem egyszer össze is verekedtek: begyüket ki- düllesztve, testük elejét a magasba emelve szembe álltak egymással, azután nagy szárnyverdeséssel, a vízen hullámokat verve lökdösődni kezdtek. A gyengébb pár másodpercnyi,kakaskodás” után általában megfutamodott, méghozzá szó szerint: a vizet taposva, szárnyával sűrűn csapkodva menekült tíz-húsz méternyire. A győztes sosem üldözte. A közönséges szárcsák és tőkés récék mellett itt szürke gémeket láttam. A madarakat figyelve tehát jól látható, hogy a hosszúra nyúlt pihenő után gyorsan megújul a természet. Egy kis meleg azonban nem ártana a tavasz ki- teljesedéséhez... „Csökkenteni tudtuk lemaradásunkat” Alapvető változást hozna egy újabb nógrádi kormányprogram Egyértelműen pozitív irányú az elmozdulás Nógrád megye fejlődésében - ha önmagunkhoz viszonyítunk. Igaz viszont az is, hogy a hasonló helyzetű térségekhez képest Nógrádban lassabb ütemű az előrelépés. - Ezt Puszta Béla, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács alelnöke, Salgótarján polgármestere fejtette ki, akivel annak kapcsán beszélgettünk, hogy a megye- székhely közgyűlése legutóbbi ülésén tárgyalt a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok munkájáról. Szó esik az interjúban arról is, hogy az ország fejlettebb részein egyre erősebben bírálják a pénzek keleti megyékbe áramlását.- 1996-tól új fejezet kezdődhetett a terület- és településfejlesztésben. Ekkor fogadták el az ezzel kapcsolatos törvényt, létrejöttek a területfejlesztési tanácsok, amelyek decentralizált forrásokat használhattak fel a megyei, kistérségi fejlesztési programok végrehajtásához. Új, jobb helyzet teremtődött az 1996-99 között zajló hároméves kormányprogrammal. Ennek legjelentősebb eleme, hogy Nógrád megyében a 3 év alatt 25 milliárd forintos fejlesztést indukált az elképzelések megvalósításához biztosított 5 milliárd forint. Ez több mint 1200 projektet takar, 2763 új munkahely jött létre ezáltal, és sikerült megtartani 1595-öt, közel 8 ezer embert foglalkoztattunk szociális programban. Salgótarjánból és térségéből 324 projekt 2,1 milliárdos támogatást kapott, amely 9 milliárdot meghaladó fejlesztést indukált a térségben úgy, hogy ezek révén 1500 munkahely teremtődött.- A hároméves program végén hogyan összegez? Hol tart Nógrád megye felzárkóztatása?- Egyértelmű, pozitív irányú elmozdulás következett be - ha önmagunkhoz viszonyítunk. Nyüván más összehasonlítást is kell tennünk. A területfejlesztési tanácsban úgy ítéltük meg: amellett, hogy elmozdultunk az 1994-es holtpontról, a hozzánk hasonlóan hátrányos helyzetű térségekhez képest Nógrádban lassabb ütemű az előrelépés. Ennek két oka van. Egyrészt Szabolcs és Borsod nem vesztegette el az 1990-94 közötti éveket. Annyival tartanak előbbre, amennyivel előbb indultak, és amennyivel több forrást tudtak megszerezni az azt követő években is. Meg kell nézni azt, mit jelent az elmozdulásunk a saját erőből fejlődni képes megyékhez viszonyítva, hiszen a felzárkózásunk ott kezdődik, ha mi gyorsabb ütemben fejlődünk. Itt azt lehetett elmondani '99-ben, hogy a felzárkózásban nem tudtunk lényegesen előrelépni, de csökkenteni tudtuk lemaradásunk ütemét. Tehát nem nőtt olyan mértékben a különbség, mint az azt megelőző időszakban. Összességében, a három év alatt megteremtődtek a feltételek a nagyobb előrelépéshez. Eljuttattuk már a kormányzathoz a következő hároméves kormányprogrammal kapcsolatos elképzelésünket, amely trendszerű változást kíván elérni, alapvető változást eredményezve a lényeges mutatókban. Ez az egy főre jutó GDP tekintetében a magyarországi megyék átlagos szintjére való felzárkózást jelentené, illetve a 10 százalék közelébe szeretnénk csökkenteni a munkanélküliséget.- Most úgy tűnik, hogy nincs sok esélyünk egy újabb hároméves kormányprogramra.- Jó érzéssel fogalmazható meg, hogy folytatódtak a folyamatok, nem tört meg a lendület a két ciklus között. Emellett vannak azonban bizonytalanságok is, amelyeket nem elhamarkodottan, és a tények birtokában teszünk szóvá. így csakugyan teljesen bizonytalan (egyes vélemények szerint kilátástalan), hogy számolhatunk-e a következő kormányprogrammal, de bizonytalanok az éves különtámogatások is, hiszen '99-ben és 2000-ben a kormány ellenében, módosító javaslatra fogadta ezt el a parlament. így nem is lehet csodálkozni azon, hogy egyre kisebb eredményességgel tudunk pénzt szerezni. 1997-ben a törvény alapján 1,4 milliárd forint járt Nógrád megyének, ebből 85,7 milliót nem tudunk megszerezni. 1998-ban 2,5 mil- liárdból 815 milliót nem tudtunk igénybe venni, 1999-ben 4,7 milliárdból 2,1 milliárdot szereztünk meg, 2,6 milliárdot nem tudtunk realizálni. Évről évre rosszabb tárgyalási pozícióba kerültünk. A riasztó az, hogy 2000-ben el fogunk maradni az 1999-es nagyságrendtől, jó, ha 2,1 milliárd forint közelébe kerülünk. Ráadásul a minisztériumok többségével még nincs érvényes megállapodásunk, ami mulasztásos törvénysértést jelent, és azt, hogy később írjuk majd ki a pályázatokat. Nem teszi könnyebbé a helyzetet az sem, hogy ettől az évtől nincs lehetőség a munkaügyi központnál munkahelyteremtő vagy -megtartó támogatások pályázati úton való megítélésére, vagyis kiesik egy láncszem, amely pótlólagos támogatást tudott biztosítani.- A minisztériumokon múlik, hogy a gazdasági tárcát kivéve nincs még megállapodás?- A kormányzati „nem” a minisztériumok számára szinte felhívást jelent arra, hogy kibúvókat keressenek, a lehető legkisebb forrásokat engedjék át. Bizonytalannak tartom azt is, hogy miben gondolkodik a kormányzat a hátrányos térségek felzárkóztatását illetően. Balsai István, a parlament területfejlesztési bizottságának elnöke minden fórumot megragad arra, hogy kijelentse: az eddigi gyakorlatot be kell fejezni, a saját erőből fejlődni tudó térségeket kell még inkább támogatni. Majd ők fogják valamikor, valahogyan segíteni a többieket.- Az eddigi többletpénz arra sem volt elég, hogy elérjük egy közepesen fejlett magyarországi megye szintjét. Egyre erősebbek viszont azok a vélemények, hogy „a keleti megyék tőlünk veszik el a pénzt".- Nagyon szem előtt kell tartanunk az említett források hatékony felhasználását, nem szabad aíapot adnunk arra, hogy megkérdőjelezzék azt. Úgy gondolom, veszélyes és káros szembeállítani az önerőből fejlődő és a hátrányos helyzetű térségeket, mert nem arról van szó, hogy olyan forráselvonás történt volna az utóbbi tíz évben, amely fejlődésükben gátolná és korlátozná az önerőből fejlődni képes térségeket. Ha megnézzük, milyen fejlesztési nagyságrenddel lehetett számolni ebben az időszakban, akkor kiderül, hogy például Győr-Sopron megyében 100 ezer forint fölött van az egy főre jutó támogatás, Borsodban 90, Nógrádban 70 ezer forint fölött. Salgótarján abban a helyzetben van, hogy nekünk mindig ki kellett választanunk azt a két-három fejlesztést, amelyhez saját erőt tudunk biztosítani, és szerzett forrásokon keresztül megvalósíthatjuk. Hogyan versenyezhetünk olyan várossal, amelyiknek 3-6 milliárdos szabad portfóliója van, tehát a fejlesztések szélesebb körében gondolkodhat és ugyanúgy megkapja a támogatásokat, mint mi? Sajnos a bizonytalansági tényezők mellett visszalépés történt Nógrád megye közútfejlesztésekből való részesedésében. Három nagyobb programról van szó: a balassagyarmati elkerülő, a salgótarjáni tehermentesítő útról, és a Hatvan-Salgótarján közötti 21-es út korszerűsítéséről. 1998 végén '99 elején 5 milliárdos támogatásról volt szó a salgótarjáni úthoz, amely mára a megvalósítási fázisból visszakerült a tervezési-egyeztetési fázisba, a balassagyarmati út a tervezési szakaszban maradt. A legutóbbi időben történt elmozdulás a 21-es út korszerűsítésével kapcsolatban. Határozottan ki kell jelenteni, önmagában ez nem elfogadható, hiszen nincs másról szó, mint a következő két évben egymilliárd forintos fejlesztésről. Á 21-es út korszerűsítését és a salgótarjáni tehermentesítő utat együtt kell kezelni. A fejlesztések forrása két különböző alap, vagyis nem ütik egymást. Másrészt a 21-es korszerűsítése következtében még nagyobb lenne a már ma is elviselhetetlen mértékű tranzitforgalom, tovább nehezítve a salgótarjáni közlekedést. A fenti tények alapján egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy csökkent a megye akarat- és érdekérvényesítő képessége, sőt egyes esetekben a helyi politikusok éppen a kormány akaratának próbálnak itt érvényt szerezni. Szeretnénk együttműködni abban, hogy a ciklus végén, a négy év egészére ez ne legyen igaz. Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a megye számára a lehető legtöbb figyelmet és forrást szerezzük meg. DUDELLAI ILDIKÓ
