Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-07 / 82. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S A G 2000. ÁPRILIS 7., PÉNTEK Törékeny a tojáspiac A Tolna Tojás Kft. Tolna megyébe tervezett megaüzemének megépítése felboríthatja a hazai tojáspiac belső, amúgy is tö­rékeny egyensúlyát. A beruházásnak már a híre is pánikot keltett a hazai termelők körében - jelentette ki lapunknak Szép Imre, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Budapest RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. április 6.) Borsodchem ■10425R ű Fotex 404Ft Matáv 2 300 Ft Ű Mól 5 280 Ft ff OTP 15000 Ft Ú Rába 2 795 Ft ű Richter 17480 Ft ű Zalakerámia 2 900 Ft ű BUX: 9911,83 +3,53% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.12. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 96-97 Gyengülő Tartott FOB francia kikötő Kukorica 98-104 Ingadozó Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.árpa 102-103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötő Szójadara 203 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 426,35 Cseh korona 7,14 Euró 259,10 Német márka 132,48 Osztrák schilling 18,83 Lengyel zloty 64,21 Svájci frank 164,45 Szlovák korona 6,21 USA-dollár 268,89 A szakember elmondta: a nem­zetközi méretekben is nagynak számító telep arra a hazai tojás­termelésre telepedne rá, amely­nek belső egyensúlyát az elmúlt években mind az állam, mind a termelők csak jelentős anyagi ál­dozatok árán tudták fenntartani. A túltermelés okozta piaci zava­rok elhárítására az agrárkor­mányzat költségvetési források­ból tavaly 150 millió forintot köl­tött, amit további százzal toldott meg - saját intervenciós alapjából - a terméktanács. A termelés önkorlátozása miatt jelenleg 500 ezer tyúkférőhely áll kihasználatlanul az étkezési to­jást előállító üzemeknél, és to­vábbi 700 ezer a jércenevelő tele­peken, a' tenyésztojást előállító üzemeknél és keltetőknél. Ösz- szességében véve 1,8 milliárd fo­rint értékű kapacitás áll kihaszná­latlanul, holt tőkeként. Ezek a be­ruházások állami támogatásokkal létesültek, a kamat- és tőketör­lesztés terhei hosszú ideig terhe­lik a vállalkozásokat. Szép Imre szerint a Tolna To­jás Kft. Szedres, Kajdacs és Bikás település külterületén tervezett beruházásának megvalósulása esetén a 7-8 millió tojótyúkot ne­velő megaüzem évente 2-2,2 mil­liárd tojást állítana elő. Felépülé­se munkahelyek megszűnését, több ezer család jövedelmének csökkentését, elvesztését vonná maga után. Ráadásul a jelenlegi kétszáz hazai nagyüzem egyne­gyede kedvezőtlen adottságú tér­ségekben, a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Al­föld északkeleti részén működik, ahol amúgy is igen nagy gondot jelent a munkanélküliség. Mindezeken felül a beruházás környezetvédelmi kihatása - az elhullott állatok megsemmisítése, a tyúktrágya biztonságos elhelye­zése - sem hagyható figyelmen kívül. Összességében véve tehát már a beruházásnak a híre is ká­rokat okozott a termelőknek, hi­szen a bizonytalanság, a szüksé­ges felújítások, beruházások leál­lítására ösztönöz. Miért helytelen a vagyonadó? Az állami bevételek forrásainak bővítése kap­csán időnként felvetődik a vagyonadó gondola­ta. A közelmúltban a Kisgazdapárt parlamenti frakciójának helyettes vezetője javasolta a va- gyonbevallás bevezetését. Ez nyilvánvalóan vala­mely vagyonszaporulati, illetve vagyonadó előké­szítésére szolgálna. A javaslat mögé azonban még saját pártját sem tudta felsorakoztatni. Hasonlóképpen Németországban is megjelent a Szociáldemokrata Párt valamelyik szervezeté­nek vitairatában a vagyonadó javaslata. Hatal­mas tiltakozási hullámot váltott ki a szociál­demokrácián belül is. A szociáldemokrata pénz­ügyminiszter, Hans Eichel állt a tiltakozók élére. A kérdés azonban az, hogy a vagyonadó vajon nem szolgálná-e a terhek egyenletesebb elosztá­sát a társadalomban? Nem a társadalmi igazsá­gosság megnyilvánulása lenne-e egy ilyen adó? Nem hangzana-e a vagyontalanok fülében ked­ves zeneként a „fizessenek a gazdagok!” jelszó? A vagyonadó tulajdonképpen mindenütt, ahol alkalmazták, egy, a társadalom jómódú­nak tartott rétegeire kivetett külön- vagy pótjö- vedelem-adó volt, amit nem a jövedelem, ha­nem a vagyon nagysága alapján vetettek ki. Azt ugyanis, hogy meglevő (s nem pénzbeni) vagyon - cég, háztulajdon stb. - likvidálásából lehessen csak kifizetni, sehol sem kívánta a törvény-hozás, annak azonnal társadalmi veszteséget okozó hatásai miatt. Valójában tehát azokat sújtotta a rendelkezés, akiknek a vagyonuk megfogható formában létezik, ennek következménye pedig a tőke menekülése lett, jövedelemeltitkolást váltott ki, csökkentette a megtakarítási-befektetési hajlamot, növelte a költekezési hajlamot. Az adóforma megkerülésére legkevésbé képes családi vállalkozásoknál a vagyonadó a követke­ző nemzedékre átruházható tőkét csorbítaná. A vagyonadó terve tehát mindenképpen azokat cé­lozta meg, akik a társadalomban eredményesek voltak, akiktől termelés- és kínálatbővítést, mun­kateremtést várnak el. Ha pedig nálunk vannak olyan vagyonok, amelyek bűncselekmény elköve­téséhez kötődnek, akkor a bűncselekmények el­követőit keü fe Ikutatni, s vagyonikig is sújtani, s nem az ártatlanokat zaklatni. _____________________________________________BÁCSKAI TAMÁS A turizmus tartalékai A Széchenyi-terv számít a vendégjárásra Budapest A turizmus a magyar gazda­ság egyik sikerágazata, amely egyúttal jelentős fejlő­dési tartalékokkal is rendel­kezik. Jól mutatja ezt, hogy a turizmusból származó bevé­telek 1989 és 1999 között megháromszorozódtak. Szakértői becslések szerint ma már a bruttó nemzeti ter­mék kilenc százaléka a turiz­musból származik, és az ága­zat közel 300 ezer fő számára nyújt munkát vagy megélhe­tést. A turizmus sikereit még inkább kiemeli az a tény, hogy az ágazatban az elmúlt évtizedben jelentős szerkezeti változások játszódtak le. A külföl­di vendégek száma a rendszerváltást köve­tően drasztikusan visszaesett, olyannyi­ra, hogy még 1999-ben sem érte el az 1989. évi értéket. Másrészt vi­szont a hazánkba érkező vendég­kör alapvetően átalakult. Aránya­it tekintve fokozatosan a tehető­sebb látogatórétegek kerültek előtérbe, aminek következtében az átlagos napi költés jelentősen emelkedett. Magyarán: kevesebb turista érkezik mint korábban, de magasabb költéshányaddal. Ugyancsak a turizmusból szár­mazó bevételek növekedéséhez vezetett az a tény, hogy az utóbbi években az ágazatra jellemző fe­ketegazdaság fokozatosan „ki­szürkült”, azaz egyre nagyobb hányada vált a hivatalos statiszti­ka és az adóbevételek számára is megragadhatóvá. A kedvező tendenciák ellenére azonban a magyar idegenforgal­mat nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő ké­pesség, az infrastrukturális háttér elmaradottsága, a turisztikai vonzerők kihasználatlansága, va­lamint a külföldi turizmus túlsú­lya jellemzi. A Széchenyi-terv szerint a tu­rizmus olyan speciális gazdasági ágazat, amelynek fejlesztése egyszerre több gazdaságstratégi­ai cél elérését is - mindenek előtt a fizetési mérleg javítását, a munkahelyteremtést és a terü­letfejlesztést - elősegíti. E ténye­zők mellett a turizmus fejleszté­sének a közvetlen céljai: a kül­földi turizmus hatékonyságának növelése, a belföldi * turizmus erősítése, valamint a szolgáltatási színvonal javítása. A terv szerint a turizmusfejlesztési program céljainak el­érése érdekében szük­séges a regionális és az országos marketing fejlesztése, a helyi adottságokhoz igazo­dó, valamint a termé­szeti és kulturális örökségre épülő szolgáltatási kí­nálat gyors szélesítése, illetve a regionálisan szerveződő kínálati hálózatok, kapcsolt programok megteremtése. A turisztikai marketingtevékenység fejleszté­se egyaránt kiterjed a külképvi­seletek tevékenységének erősíté­sére, és belföldön a turisztikai információs irodahálózat bővíté­sére, korszerűsítésére is. A bel­földi szállás- és programkínálat, az üdülésicsekk-rendszer széle­sebb körben való elterjesztése előmozdíthatná a belföldi turiz­must. A Széchenyi-terv 2001-2002- re 16 milliárd forintot irányoz elő a program megvaló-sításához. _______________________l»T»l íhteSIX a y!H<rr9'»h * ~ 80R£t)D fQ toäflna :, .,* w. ; / >, \y •; • . '* ’ p fífytiiiitnr'ihj | H Debrecen P\ ^ Kítfwi iuéjj-ijA J**“1 nJÁk . °A atipimttír y n­yhaUmr — HÉV £ S Q öriavifx ,. J'«*--v .V i I . KOM A ROM „ .Fw& ■Cultór »»«'*»<«<'* W$M£ íekesfehfirvar *£? ,T./ *. ** -v S°%{ttmis %íP \ /> ;/,y; v f*í<Wf,ií ÄiT ■ ' A legjobb fedél Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem □ tervező vagyok □ kivitelező vagyok □ tetőfelújítást tervezek □ kapcsolatfelvételt kérek □ Név:.................................... . C ím:. Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. a környéken... ...mert sem a múló, sem a mostoha idő nem árt neki. A Bramac széles szín- és formaválasztéka mellett tetőfelújítási szaktanácsadóival gondoskodik arról, hogy az új vagy felújított tetők generációkon át a legjobbak legyenek a környéken. További információ a Bramac kereskedőknél. BRAMAC Ha már egyszer építkezik... Javuló világgazdasági kilátások Biztató előrejelzések az elkövetkezendő időszakra A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a korábbi előjelzésé­hez képest erősebb lesz idén a gazdaság növekedése a vilá­gon. Az IMF április 12-én nyilvánosságra hozandó, de a Reuters által már most közölt legújabb előrejelzése szerint világviszonylatban a gazdaság 4,2 százalékkal erősödik. Az októberben közzétett leg­utóbbi IMF-becslés még csak 3,5 százalékos GDP-emelkedés- ről szólt. Egy vezető IMF-illeté- kes a múlt héten már 4 százalé­kos erősödéssel számolt. A nemzetközi hitelnyújtó szerve­zet úgy véli, hogy a világ GDP-je 2001-ben 3,9 százalékkal nő. A dokumentum szerint az amerikai gazdaság idén várható­an 4,3 százalékkal erősödik a tavalyi 4,1 százalékos növeke­dést követően, majd 2001-ben a bővülés 3 százalékra mérséklő­dik. Októberi előrejelzésében az IMF úgy vélte, hogy 2000-ben az Egyesült Államok GDP-je 2,6 százalékkal bővül. Az IMF a korábbi becsléséhez képest gyengítette Japán idei év­re várható GDP-növekedését. A jelentés szerint a szigetország hazai összterméke idén 0,9 szá­zalékkal erősödik a korábban jó­solt 1,5 százalék helyett. Jövőre a GDP várhatóan már 1,8 száza­lékkal nő. Az IMF javította az euróövezet országainak idei év­re várható gazdasági növekedé­sét. A bővülés idén és jövőre várhatóan 3,2-3,2 százalék lesz az októberben várt 2,8 százalék helyett. Ázsiával kapcsolatban az IMF úgy véli, hogy a térség GDP-je idén 6,2 százalékkal, jö­vőre 5,9 százalékkal bővül. A Nemzetközi Valutaalap az­zal számol, hogy Oroszország­ban idén a GDP 1,5 százalékkal, jövőre 1,4 százalékkal nő. Ta­valy az orosz hazai össztermék 3,2 százalékkal emelkedett. Az IMF becslése szerint a kőolaj vi­lágpiaci átlagára idén hordón­ként 24,50 dollár lesz. Világranglista: a nagyvállalatok General Motors autógyár immár 12. éve áll megszakítás nél­kül a legnagyobb vállalatok rangsorának élén a Fortune ame­rikai magazin kimutatása szerint. A Fortune nevű elemző cég a bevétel nagysága alapján állítja fel a sorrendet. A General Motors évi 189 milliárd dollárral vezeti a most nyilvánosság­ra hozott idei listát. A tavalyi eredmény kisebb az 1998-asnál, míg a második helyezett Wal-Mart áruházlánc bevétele folyamatosan növek­szik és már évi 166 milliárdnál tart. A harmadik az Exxon­Mobil olajtársaság, amely an­nak köszönheti a bronzérmet, hogy a tavalyi negyedik helye­zett Exxon és a hatodik helye­zett Mobil összeolvadt. A Fortune ötszázas listáján sze­replő vállalatok bevétele össze­sen 10,2 százalékkal növeke­dett tavaly, miután 1998-ban csak 4 százalékos volt a bővü­lés. A profit alakulásában még szembeötlőbb az 1999-es javu­lás az előző, ázsiai válság súj­totta esztendőhöz képest: 28,7 százalékos nyereségnövekedés következett az 1998-as 1,8 szá­zalékra. Érdekes, hogy a legna­gyobb vállalatok nem feltétle­nül a legértékesebbek. A rész­vények tőzsdei árfolyama alap­ján a Cisco Systems számítás- technikai vállalat éri a legtöb­bet: 532,15 milliárd dollár a pia­ci értéke, miközben a bevétel nagysága szerint ez a cég csak a 146-ik. A második legértéke­sebb, 521,47 milliárd dollárral, a General Electric, amely a be­vétel összege szerint az ötödik legnagyobb cég, profitból vi­szont - 10,7 milliárd dollárral - listavezető. Piaci érték szerint az első helyről a harmadik helyre esett vissza a minap - az ellene folyó per és pénzügyi bizalmatlanság miatt - a Microsoft szoftveróri­ás: most 470,46 milliárd dollárt ér. A Microsoft a bevétel nagysá­gának szempontjából a Fortune listáján csupán a 84. helyet fog­lalja el. A számítástechnika, az „új gazdaság” más nagyágyúi sem tudtak eddig főhelyet sze­rezni a Fortune bevételnagyság szerinti listáján: az MCI WorldCom, a világ legnagyobb Internet-forgalom-lebonyolítója a 25. helyet, a Dell, az Egyesült Államok legnagyobb számító­gép-forgalmazója pedig az 56. helyet foglalja el. Az America Online, az egyetlen olyan cég a Fortune-listán, amely színtisz­tán Internet-szolgáltatónak te­kinthető, egyelőre csak a 337. helyet mondhatja magáénak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom