Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-07 / 82. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. ÁPRILIS 7., PÉNTEK Nem mondtak le a határnyitásról éve lelkipásztora a község római katolikus híveinek.- Remekül érzem magam, sok segítséget kapok az egyház­tanácstól, a hívektől, az önkor­mányzattól. így volt az előző ciklusban is. A falu szimbólu­mának, a haranglábnak és kör­nyékének rendbetételét kíván­juk vonzóbbá tenni. Ennek cél­jából a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz pályázatot nyújtunk be. A szomszédos szlovákiai Tajtiban folyó temp­lomépítést a ceredi hívek anya­gilag is támogatták. Az ide szük­séges harangot is itt öntötték. Ami pedig a mi templomunkat illeti, a plébániát kívülről rendbe tettük, folynak a belső állagmeg­óvási felújítások. A plébánián a gázfűtés bevezetésére a hívők már 100 ezer forintot összead­tak, a kivitelező 250-300 ezer fo­rintot kért. A gyermekek többsé­ge a tanmenetbe beépített óra­számban hittanra jár. Ceredről szólni a vadásztársa­ság bemutatása nélkül vétkes könnyelműség lenne, mert úgy hozzátartozik a község életé­hez, mint...- A Nagykő Tarna-völgye Va­dásztársaság tagjai régiek és- A külföldiek közül kit tart igazi vadásznak?- A németeket. A vaddisznó, a szarvastehén halálát vadász­kürttel szépen elfújták. A társaság önfenntartó, évi bevétele 10 millió forint tagdíj­ból, húsból és bérvadászatból. Azok a külföldiek, akik vala­milyen ok miatt pillanatnyilag elpártoltak tőlünk, rájönnek, itt jobban megkapják amit akar­nak, a Négy Tó panzió szolgálta­tásai pedig továbbra is garanciát jelentenek. Előbb-utóbb meg kell építeni egy vadászházat. Szolgáltatásaink bővítése révén foglalkozunk nosztalgiavadá­szattal a lóról és a hintóról való vadászat bevezetésével. Szennyvízhálózat A zárszó Czene Árpád polgár- mesteré.- A legfontosabbal kezdem, ami egyúttal a legnagyobb fel­adatot jelenti. A körjegyzőség­hez tartozó három település ön- kormányzata beadta a szenny­vízhálózat és tisztítómű építésé­hez szükséges céltámogatási pá­lyázatát. A beruházás kivitelezé­se 1 milliárd 150 millióba került. Szilaspogonyban az egyutcás te­lepülésen 100-120 szilvafacse­mete kerül kijelölt helyére. Cereden őshonos cserjék, dísz­fák, cseresznyefák gazdagítják majd a faluház, az iskola kör­nyékét, a főteret. Az akcióra áp­rilis 9-én kerül sor. Zabaron szil­vafákkal, cserjékkel lesz gazda­gabb a település. Mindenütt a gondozási kötelezettség az ille­tékesekre hárul.- A Phare pályázati pénzből készül három nyelven (magyar, német, angol) az információs tér­képünk. Kistérsé­gi kiadványunk pedig szeptem­ber végére készül el, mely tájékoz­tatja az ide láto­gatót, beleértve a külföldit is a táj szépségéről, ter­mészeti különle­gességeiről, kul­túrájáról, a jelleg­zetes palóc éte­lekről és a szol­gáltatásokról. Ez is mutatja, hogy nem várják a sült galambot hanem saját gyer­mekeik, unokáik jövőjéért sokat tesznek. Vonat­kozik ez az óvo­dára is. A Medvesaljai csodás vi­lág címmel önálló, sajátos helyi nevelési programot alakítottak ki Tajti Lászlóné óvodavezető irányításával munkatársai. A 39 beírt apróságba plántálják a mű­vészetekhez való érzelmi kötő­dést, a néphagyomány őrzését, a palóc népmesék, népi játékok megismertetését. Budapesten a gyermekművészeti fesztiválon bemutatták a fassangolót, Szol­nokon, a művészeti konferenci­án pedig a fonójátékot.- Érzelmi nevelésünk közép­pontja a gyermek iránti szere­tet, a családias légkor megte­remtése az óvodában, a szülők iránti tisztelet. A művészeti ne­velés fontos eleme az ovigalé­ria. Megnyitásakor Czene gál István helyi festőművész olaj- festményeit mutatták be. Az őszi tárlaton Farkas Lajosné művész-tanár akvarelljei és pasztelljei adták vissza Cered és környéke tájainak szépségét, varázsát. A téli kiállításon Báli Jánosáé óvónő kézműves ko­sárfonó munkáit láthatták. A soron következő negyedik kiál­lításon Somoskői Rita fazekas­mester alkotásaiban gyönyör­ködhetnek az ide látogatók. Az ovigalériában jelenleg március 15-e alkalmából az óvónők, gyermekek, szülők által gyűj­tött helyi néphagyományt őrző térítők és használati tárgyakból rendezett kiállítás látható. Az óvoda dolgozói részt vesznek az EU által szervezett népi kis­mesterségek távoktatásban és. óvodai szakmai tanfolyam­okon. Egyházi pályázat Orbán Mihály plébános bu­dapesti, kizárólag fiúkból álló népes pedagóguscsaládból szár­mazik. Felszentelése után Szécsényben kezdett, majd Rimócon és Nagylócon töltött kilencévi szolgálat után hetedik Pillanatkép az iskolából: fazekas diakok foglalkozása Cered a szlovák határ mellett, a Medves lábánál, a Tarna-patak forrásánál fekvő 1323 lakosú település. Környéken lévő erdők, gazdag növény- és állatvilága, tiszta vizű forrásai, többhek­táros vadvirágos rétjei kedvelt kirándulóhelyek. A vadászok terítékén vaddisznó, őz, szarvas, róka is szerepel a környék erdeiből. A községtől két kilométerre halban gazdag négy tóból ál­ló horgászvíz festői környezetben várja az idelátogató pihenni vágyót. A település minden év­ben nemzetközi és hazai művésztelepnek ad otthont. A határátkelőhely tervezett megnyitásával az Alacsony-Tát- ra is elérhető távolságba kerül. A szilváskői kivilágított két- felvonós sípálya mindössze 8 ki­lométerre található, sportolási lehetőséget biztosítva a téli idő­szakban. A falu központjában található a XVIII. században épült fazsindelyes harangláb, mely a népi építőművészet re­mekei közé tartozik. Világhálón Cered, Zabar és Szilaspogony községek együtt 1999-ben kör­jegyzőséget hoztak létre az eb­ből adódó előnyök megszerzé­sére. Egyébként mindhárom te­lepülés önhibáján kívüli hátrá­nyos helyzetű önkormányzatok közé tartozik. A jegyző asszony másfél napot Zabarban, illetve Szilaspogonyban tölt, intézi az állampolgárok ügyeit. Két napig Cereden fogadja a hozzá forduló állampolgárokat, a hatáskörébe utalt feladatok ellátása mellett. Munkanélküli-segélyben 50-60 fő részesül, a regisztrált munkanélküliek száma ennél több. A település egyéni vállal­kozói közül öt fő működteti a mezőgazdasági szövetkezet kü­lönböző ágazatait. Kívánságuk, hogy csak annyi kedvezményt Galériát alakítottak ki a községi óvodában luját szerető, jó értelemben vett lokálpatriótái vannak, akik té­nyekkel bizonyítják, hogy Cered nem csak a fejlődés sodrásában van, hanem tovább gyorsulhat a sajátosságok, a hagyományok messzemenő tisztelete, ápolása, továbbfejlesztése jegyében.- Ezt bizonyítja a Medvesaljai Kistérségért Egyesület, mely 1998-ban jelezte, hogy erőteljes részt kér a község fejlődésének elősegítése, meggyorsítása céljá­ból. Tagjai magánszemélyek és a három önkormányzat. Első lé­pésként az egyesület létrehozta a teleházat információs köz­Pincék a harangtorony alatt kapjanak, amennyit az ide tele­pülő külföldi cégek. A legtöbb embert, több mint 60 főt az ön- kormányzat foglalkoztat az irá­nyítása alá tartozó intézmé­nyekben. A település életének alakulásában meghatározó sze­repet vállalt és tölt be és képvi­selő-testület a polgármesterrel az élen. Az alpolgármester Kis- Simon Győző, a jegyzői teendő­ket Szurok Sándomé látja el. A képviselő-testület tagjai: Bucsok Lajos, Czene Endre, Csörge Jó­zsef, Dániel Győző, Dániel Lász­ló, Kis-Simon Győző, Kovács Bé­la, Lőcsei Sándor, Utasi Pálné. Szerkesztőségünk a képviselő- testülettel együtt tisztelettel kö­szönti a község legidősebb höl­gyét, a 94 éves Kovács Józsefnét, a 89 éves férfiát, Mag Bálintot és legifjabb állampolgárát Simon Anna Karolinát. A képviselő-testületnek óriá­si nyeresége, hogy sok olyan fa­ponttal - kezdi egyesületi tevé­kenységének bemutatását Tajti László általános iskolai tanár, az egyesület elnökségének tagja, vérbeli lokálpatrióta. - Felismer­tük, hogy erre nagy szükség van. Mint civil szervezetnek, olyan lehetőségei vannak, amit bűn lenne nem kihasználni. A teleház sikere után 1999-ben a három község idegenforgalmá­nak fejlesztésére Phare-pályáza- ton 3 millió 260 ezer forintot nyertünk.- Mire költötték?- Összeállítottunk egy általá­nos információs tájékoztatót a térségről, amit Internetre tet­tünk. Címünk: www.is.hu.tele- cered . Ezt követte a fazekasmű­hely kialakítása. A gépek, beren­dezések megvannak, egyelőre az iskolában működik, május­ban áttelepítjük a faluházba. Je­lenleg tanfolyam formájában fo­lyik a képzés a felnőtteknek, melynek során tizennégy peda­gógus ismerkedik a mesterség alapjaival, Somoskői Rita faze­kas irányításával. Kezdetben he­tenként egy délután, jelenleg he­tenként 2-3 alkalommal adja át tudását. A gyorsítás célja, hogy mielőbb önállóan tudjunk dol­gozni. Az általános iskolában a technikaórák keretében 190 gye­rek ismerkedik a fazekasság alapjaival. Ők nagyon szeretik csinálni, a felnőttek közül is egyre nagyobb az érdeklődés. Az idegenforgalmi szezonra már nyitva lesz a műhely. Az ide látogatók az érdekességre kíván­csiak, kérésre nem csak megtekinthetik, hanem gyakorolhat­ják a fazekasságot, egyszerre tíz-tizen- öten. A Fess Ruha­gyár tizenhat kötényt adott ingyen, amiért ez úton köszönetét mondok. Tervünk­ben szerepel egyhe­tes fazekastáborok szervezése is. Orszá­gos megismertetése folyamatban van, el­sősorban az iskolá­kat, idegenforgalmi cégeket keressük fel, s közöljük, mit nyúj­tunk nekik. Ez lesz az első nyár, mely- ,nek során széleskö- ------------! rűen ismertté kívá­nunk válni.­'Lesz elég szálláshely?- A Négy Tó panziót is bele­számítva Cereden 40-50 magán- szálláshely van. Szövőműhely, galéria Régi hagyománya van az ér­tékmegőrzést és hagyomány- ápolást szolgáló szövőműhely­nek is. Tizenöt kicsi és nagy gyerekeknek és felnőtteknek szükséges szövőállvány már megvan. A helyiek közül azok vállalják a betanítást, akik an­nak idején, de más feltételek kö­zött már csinálták. Az önkor­mányzat adja a helyiséget, vál­lalta a fenntartási költségeket. A három község önkormányzata fantáziát lát a műhelyben. Ezzel nem zárult le az egye­sület tevékenysége. Áprilisban társadalmi munkában a lakos­ság segítségével elvégzik a köz­területek parkosítását, fásítását. újak, helybeliek és az ország kü­lönböző területeiről valók. Nyolcezer hektár erdőterületet bérelnek a tulajdonosoktól - kezdi a tájékoztatást Koren Csa­ba hivatásos vadász. - Télen a vadak etetése, nyáron a beren­dezések karbantartása, a véde­lem a feladatom.- Mire és mikor lehet vadászni?- Szalonkára április 10-ig, má­jus 1-jével pedig vaddisznóra és őzbakra.- A hazaiak mellett a külföldi­ek közül kik a visszatérők?- Általában három csapat jön egy idényben. Németek, ola­szok, osztrákok. Az őzbakoknál csak 35-40 dekagrammos agan­csokat, a vaddisznóknál pedig 16 centiméter alatti agyarakat vi­hetnek ki külön vámfizetés nél­kül. A lőtt vad húsa itt marad. Minden vadásztársasági tag A lakossági hozzájárulás a kép­viselő-testület szándéka szerint ingatlanonként (ezerről van szó) 60 ezer forint. Megépítése segít az idegenforgalom bővíté­sében, munkahelyeket teremt, javítja a község lakóinak életkö­rülményeit, fokozza a lakások komfortfokozatát. Folyamatban van a Mikszáth út építésének befejezése, mely 6-7 lakást érint. Ugyanitt 5-6 800-1000 négyzetméternyi telek vár vevő­re. A SOP 97 Phare-program ke­retében rajtunk kívül még Ka­zár, Mátraszele és Vizslás 45 millió forintot kaptunk faluszé­pítésre, szabadidőpark létesíté­sére, vízelvezetés céljára.- Meddig jutottak a határ megnyitásában?- Továbbra sem mondunk le róla, ugyanis Cered és a szom­szédos szlovákiai Tajti község két szélső háza között 600 méter van. Tajtival és a körülötte lévő ki­lenc községgel közös szlovákiai pályázat eredményeként a Phare Credo keretében a túlsó oldalon a magyar határ­tól Sátoroson át Vecseklőig, a Medvesen keresztül több kilomé­ternyi kerékpárút épül. Az egymásra utalt­ság, az együttgondolko­dás jegyében működtet­jük az intézményeket, a ____■ gyermekvédelmi szol­gálatot. A műszaki ügy­intézést is saját társulásban vé­gezzük. Nem csak a körjegyző­ség területén, hanem Mátraszele- és Bárna községekben is. B árkivel találkoztunk a falu megtekintése során, mindannyi­an közvetlenül, mondhatni bará- tian beszéltek a polgármesterrel. Czene Árpád polgármester évenként 50 kiló vadhúsra jogo­sult.- Mennyi volt a múlt évi kilö­vés?- Kettőszázötven disznó, het­ven szarvas, melyből tizenöt bi­ka, hatvan őz, tizenöt őzbak.- Milyen az utánpótlás?- Amilyen a természetes sza­porulat.- Mennyi volt az elmúlt évben a vadkár?- Kétmillió felett. Egy falu, egy nap, egy lap - Cered A község a XV. században már jelentékeny tele­pülés volt, -első temploma a XIII. században épült. Első írásos említése 1427-ből származik: akkoriban Szécsényi László birtoka volt. 1461-ig a falu Gömör vármegyéhez tartozott. 1533-ban Szapolyai János a falut Wer­bőczy Istvánnak adományozta. A római katolikus templom . ,. , ,, 1731-ben épült, a közelében álló, zsindelytetős MUltiaeZO fa harangláb a XVIII. század második feléből származik. 1903-ban tűzvész pusztította eT a helységet. A vízben szegény térség értéke a mesterséges víztá­rozók rendszere, amelyek népszerű horgászvizek is. FZ. írta: Venesz Károly Fotó: Rigó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom