Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01-02 / 77. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M 0 Z A I K 2000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Április elsejei kenguruszennyező Kovács János? Először az egyik ausztrál ide­genforgalmi szakember figyelt fel arra, hogy az utóbbi egy-két hétben ellustultak a White River (Fehér folyó). környékén élő kenguruk. Az egzotikus állatok­nak eszük ágában sincs a tőlük megszokott módon óriásiakat ugorva tovahaladni - inkább fel­kapaszkodnak a turistabuszok sárhányójára, vagy éppen helyet szorítanak maguknak a nyitott terepjárón érkező turisták kö­zött. A mozgásszegény viselke­dés okát kutató ausztrál állat­pszichológusok ugyanakkor olyan depressziós jeleket fedez­tek fel az erszényeseken, ame­lyek mindmáig ismeretlenek vol­tak a tudósok előtt. Jól jelzi az állatok letargiáját, hogy némán tűrik, amint a turisták a hambur­geres staneszliket, sőt, még a rá­gógumijukat is a kenguruk er­szényében helyezik el. Kormányzati utasításra széles körű vizsgálat kezdődött a jel­zett folyónál, melynek eredmé­nyeként bizonyos John Kovácsot okolnak a furcsa jelenség előidé­zéséért. Az országrész legna­gyobb lapjának, az Ausi Journal­nak a riportja szerint John Ko­vács azzal a Kovács János ha­lásszal azonos, aki a magyaror­szági Tisza folyón bekövetkezett tömeges halpusztulás egyik kár­vallottjaként a távoli földrészen próbált szerencsét. Kovács János (vagy ahogy csak szülőfalujában, Tisza- ürgésen nevezik: Harcsás Jani) a ciánszennyezést követően gon­dolt egy nagyot, kiváltotta az ideiglenes munkavállalói enge­délyt, valamint átutaltatta mun­kanélküli-segélyét a tiszaürgési munkaügyi központtal Ausztrá­liába, majd útra kelt a távoli kon­tinensre. Az Ausi Journal oknyomozó riportjából.azt is megtudhatjuk, hogy a leleményes magyar cse­kély egy hónap alatt hozta létre paprikafarmját. Az „Ürgési ausztrál ürgéknek” elnevezésű csípős fajta iránti kereslet már- már a Coca-Cola sikertörténetét vetítette előre, míg a környék kenguruit el nem öntötte a már ismertetett neurotikus hullám. De mi is történt valójában? A helyszínre kiszállt legkiválóbb környezetvédők megállapítot­ták, hogy John Kovács (alias Harcsás Jani) a paprikaőrlés nagyüzemi módszerét választva az úgynevezett salakanyagot a közeli White Riverbe vezette. A környezetvédők ezt a technoló­giai szabálytalanságot hozták összefüggésbe a folyó vizével szomjukat oltó kenguruk későb­bi fura viselkedésével. Ami pedig külön érdekes: a folyó halállománya nem sínylet­te meg a paprikás beavatkozást, sőt, egy-két fajtának a „csonto­zata” kimondottan megerősö­dött a halbiológusok szerint. Tréfás kedvű ausztrálok az eset óta Red Rivernek (Vörös fo­lyó) nevezik a paprikás folyót, de nincs mindenki ilyen jó ked­vében arrafelé. Ezt támasztja alá az a magyar kormánynak be­nyújtott kereset, amely tízmillió dollár kártérítést, továbbá a ma­gyar állatkertek kenguruállomá­nyának azonnali, feltétel nélküli átengedését követeli Ausztrália számára. Kovács János is megszólal a ri­portban, aki nevetségesnek tartja a vádakat, különösen azokat, amelyek bosszúállást feltételez­nek az ausztrál Esmeralda cég ti­szai ciánszennyezése miatt. Ko­vács véleménye szerint az erszé­nyes állatok egyszerűen túl ma­gas életszínvonalon élnek, elké- nyelmesedtek, épp ezért nem akarnak a turisták kedvében járni. A távolba szakadt magyar munkanélkülit egyébként már amerikai filmcézárok is ostro­molják, szeretnék megfilmesíte­ni a magyar magányos „halász­cowboy” történetét. Mértékadó egyesült államokbeli színész­ügynökök már azt is tudni vélik, hogy Bruce Willis játssza majd | John Kovács szerepét. Ezt erősí­ti meg a Nógrád Megyei Hírlap azon friss információja is, mi­szerint Willist az Ipoly ludány- halászi szakaszán látták - igaz, egyelőre csak horgászni. A furcsa eset felpaprikázta a magyar politikai élet ismert sze­mélyiségeit is. Elsőként a kiseb­bik kormánypárt reagált az ausztrálok keresetére, kijelent­ve, hogy „kengurut vissza nem adunk!”. Ezt az álláspontot lát­szik erősíteni a „kormánybarát ellenzék” is, mégis homályos összefüggéseket emleget né­hány ausztrál város és a trianoni békeszerződés között. A vezető kormánypárt szerint Kovács Já­nos a legnagyobb ellenzéki párt tagja, s mindenért ők a felelősek, amire (meglepő módon) egy másik ellenzéki párt reagált az­zal, hogy a „papagájnak semmi sem drága”. Hogy aztán a legújabb, Auszt­ráliában robbant környezetvé- { delmi bomba valójában kinek I lesz drága, arra csak a következő hetekben kaphatunk egyértelmű választ. _________ MIKE C oncerto cseles tálra és sütőshangszerekre Egy focista, mint egyetemi tantárgy Kirobbanó sikere van a dél-ko­reai konyhamjuzikelnek, olyany- nyira, hogy immár a New York-i Broadway is megnyílni látszik a társulat előtt. A 80 perces műnek elsősorban nem a dallamvilága, hanem a ritmikája figyelemre mél­tó, továbbá az illata - a sütés-főzés tömény ételszaga - és a hangszer­parkja. Fakanalak, lábasok, vájlin- gok, palacsintasütők, kések, bár- dok, üstök, habverők, tepsik az ütős és sütős szekció. A további főszerepekben káposztákat, hagy­mákat és más zöldségeket hallha­tunk és láthatunk, amint vérpezs­dítő ritmusban szecskává aprítva röpködnek a színpadon. _______■ A Staffordshire Egyetem médiatanszékénél sorok kí­gyóznak, a diákok már most biztosítani akarják helyüket a szeptembertől induló új kur­zusra, amelynek a címe: David Beckham. A tanszék- vezető nem csak az előadások látogatottságának emelését akarja elérni a labdarúgással, és nem „gólanalízissel” telik majd az idő. Ellis Cahmore professzor az úgynevezett Beckham-jelenséget, a futbal­lista gyorsan ívelő karrierjét, a sztár szerepét és helyét a mé­diában, tömegbefolyását akar­ja tudományosan és apróléko­san elemezni tanítványaival. Az egyetemisták 12 héten át fognak Beckhamet hallgatni. Miről beszél az írás? ** Mai lapszámunkban egy ti­zenkilenc éves diáklány levelét elemezzük. írása alapján önálló, függet­lenségre törekvő egyénnek tű­nik. Reális gondolkodás, pontos­ság, precízség, nagyfokú önkont­kontroll alatt tartott. Nem keres vezetői feladatokat, de ha a szükség úgy hozza kisebb veze­tői feladat ellátására képes. Betűiből hiányzik a lendület, az eredetiség. Fegyelmezettsé­get, belső tartást tiUuüznek a so­K<?á’öcs KriólrJinoL. / /%ty>d!sJauts ofoa&éja. vo-rfrfof. fourUodnaíij mcté é-rvtrJtt-JyxrJL a- Sk&tnamra-. „ ftjtg r*oi?al vJ£tee/-e fia. er> ircrsom a/o-f/ekn Aí %'ikj TtJ y eJ/Q• tJo-qycn d/t?c~ roll jellemzi. Feladatait mindvé­gig nagy gondossággal, odafigye­léssel végzi. Koncentrált, kitartó, jól tűri a monotóniát. Fejlett ana­litikai képességgel, a részletek­hez való vonzódással, ötletgaz­dagsággal rendelkezik. Jó formaérzékkel bír, a tradí­ciókat tiszteli, konzervatív élet­szemléletű fiatal, aki azonban kissé merev, rugalmatlan. Társa­dalmi kapcsolataiban sokat ad a formára, külsőségekre, akár a tartalom rovására is. Lelkivilágát elzárja, többnyire tartózkodó, nehezen közelíthető meg. Hajlamos az óvatosságra, halogatásra. Társas kapcsolatait illetően a tágabb értelemben vett környezetében élő emberek zö­mét többre értékeli önmagánál. Vezetői és vezetettségi igénye rok. A határozottság, szilárdság fontosabb, mint az ösztön vagy az érzés. Nagyfokú az „én” meg­felelni akarása. Döntéseinél, cse­lekedeteinél megfontolt, elsősor­ban múltbeli tapasztalatokra tá­maszkodik. Kicsit sértődékeny személy, azt is magára veszi, amit nem kellene. A túlzottan tudatos, kontrol­lált életvezetése, fegyelmezettsé­ge mögött talán megbújik valami magyarázat. Mindenesetre érde­mesebb lenne egy kicsit köze­lebb engedni magához ember­társait, akikkel egy oldottabb, la­zább légkörben, őszintébb, nyi­tottabb kapcsolatokat alakíthat­na ki. _________________________GODÓ KRISZTINA okleveles grafológus Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Na, ezt neve­zem én szigorított büntetésnek. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Sinkó Viktória Nógrádkövesd, Ma­i 1 KELET 1 OLASZ HÁRMAS MÉTA TOZÁS ~1 VÍZFOLYÁS---­TÉVÉS SZEMÉ­LYISÉG ? 1 Mm. SZÁMÁRA j KÍVÜL SZORUL CSEL­SZÖVÉS. ÁRMÁNY »► t t t t ŰTÖGET á.f:.­TALAJ­MŰVELŐ ESZKÖZ­fii JHP i r BENEDEK MESÉLŐV PORMAI PC NAGYON RÉGI TARTO­ZÁSA VAN SZÁJAT KINYITÓ FÉLSZ ! »*­ELŐTAG; KEVÉS í ____________■!............ ........’........J S ZÉC­HÁRPA t MATEMA­TIKA, R. t RONTÓ. VÉTŐ INDONÉZ SZIGET TANÍTÁS r* i• . í OKKAL érezzük TOROK SZÉLEI t FEHÉR­NEMŰ KI L ’ MADÁRRA!, TAJSZO t ♦ FEGYYBR­HORDOZÓ SZOMJAS és FÁRAÓT f • AFRIKAI NÉP ► FELVIDÍT MENNYEI HOSSZAN GYAKOROL ► f SZÍNÉSZ­NŐ. ÉVA TENGER­ESTEN L TROMBJEA­HANG ►f OZOR, BECÉZVE ► ÁLLÓVÍZ ► VÉBKMM ROSSZ. TOJÁS POCAK KÉRDŐ­SZÓ BARANYAI KÖZSÉG ’ TÖI.TBLÉK­SZÓ RÁADÁS RÉSZE ! LATYAK OÓUÁT LEGYŐ­ZŐJE ► f JUTTAT. NÉP ÉNEKESNŐ. SYLVIA ► t SZfÁBaMÓ­DOSÍEÁS LÁTSZIK RAJTA t__ ELVETNI­VALÓ BETEG ELLÁTÁSA ►Y f PÉLSZ ! ► IDEGEN CSILLAG VARRÓ­ESZKÖZ NORVÉG ZENEKAR AZ IMÉNT f GERMANY. RÖVIDEN MAGAD ►Y SS HAJ SEBAJ .... MESE­ALAK AMPER LÉNÁRD. BECÉZVE r t * TOLERÁL TOLNAI KÖZSÉG ftRKTLEN, GYEREKES IfÉ OLASZ ÍRÓ VOLT ► ’ EX JELE ► MUNKA EGYSÉGE LÓ JELZŐJE TAS TÁRSA MtrrÁiM KEZD ! ARAB ÁLLAM ZSÁK­MÁNYOL ► Y FK1 öl.Pl. OKLEVJft- LES, RŐV. VÜK APJA L SIMA FELÜLETŰ !► 1 AZ UDVARON­DOBOZ FALAIt RITKA FÉRFINÉV ** ____L f RÉSZESÜL ÉVITÁRSA í ► MÉTER h Nl-#► : f VALAMINT ► t h ? Templomaink története: Debercsény Alapfalak a Pusztatemplom-dűlőben A község első írásos említése 1335-ből szár­mazik, „Deberchen” alakban. Akkoriban a Pusztatemplom-dűlő- nek nevezett részen állt a falu. (Itt találták meg 1999-ben az egy­kori, Árpád-kori teipp- lom alapfalait is.) Egy oklevél 1358- ban említette először a birtokos Debercsényi Péter nevét. A török hódoltság idején, Szanda várának elfog­lalása után Debercsény már a tö­röknek adózott. Meg­említették a falu nevét az 1562-63. évi adó­lajstromban is: az idő tájt Rusztem budai ba­sa solymászainak ve­zetője, bizonyos Hamid volt a falu hűbérura. A tizenöt éves há­ború idején, 1598-ban Bornem­issza György birtoka volt a köz­ség. Debercsény később telje­sen elnéptelenedett. Temploma 1663-ban vált a lángok martalé­kává, amikor a török hadak erre vonultak Szandáról Drégelypalánkra. A helyi legenda azt tartja, hogy a török által felégetett debercsényi istenháza nagyha­rangja minden hetedik eszten­dőben feljön a föld felszínére, s kondit is néhányat. A régi, ro­mán stílusú templom, amint azt Majcher Tamás régész ásatása kiderítette, téglalap alaprajzú, félköríves szentéllyel záródó, viszonylag kicsiny épület volt. Mivel a földet felette hosszú éveken keresztül felszántották, csak az alapfalak alsó része ma­radt fenn. Az előkerült vakolat- törmelék-leletek alapján kide­rült, hogy a régi templom belső fa­lait freskók díszí­tették. A tervek szerint - amint ar­ra Tolmács község középkori templo­ma, valamint a pásztói cisztercita kolostor esetében már van példa - fagyalsövényt te­lepítenek az egy­kori falak mellé, írás még lakatlannak találta; csak az 1770-es úrbéri rendezés alkalmából készített nyilvántar­tás említette lakott községként. A XVIII. században fa ha­ranglábat állítottak itt, ami 1983- ban a szentendrei skanzenbe került, s azóta is a szabadtéri múzeumfalu egyik látványossá­ga. Az új római katolikus temp­lomot és haranglábat 1983-ban emelték, s Szent Erzsébet oltal­mába ajánlották. A kistelepülés egyébként a szomszédos szentéi CrW A Az új római katolikus templom és harangláb 1983-ban készült hogy így jelöljék a megszentelt helyet. A falu a hódoltság után újra­települt, bár az 1715-ös össze­lelkészség filiája, de a paphiány miatt mindkettőt a magyarnán- dori plébánia látja el. FARAGÓ ZOLTÁN dách u. 24. sz. Mai rejtvényünk megfejtését áp- rilis 6-ig lehet beküldeni lapunk címére. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom