Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-29-30–05-01 / 100. szám

2000. Április 29., szombat KAP TAR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Április 30: a méhek, életűik megédesllőinek lapja Magyarország méhészeti nagyhatalom! A hazai 13-14 ezer tonnás évi méztermelésből 10-11 ezer tonnát az Európai Unió piacaira exportálunk. A hazai mézfogyasztás részben az itthoni piac szegénysége, részben a helytelen táplálkozási szokásaink következtében csak mintegy 4 ezer tonna, azaz 0,4 kg/fő - szemben a fejlett (de fogalmazhatnánk úgy, hogy az egészségesebb) EU-val, ahol az átlag 1,5 kg/fő. Április 30 a méhek napja. Az apró kis csodatévők „tiszte­letére” és mindannyiunk okulására közöljük ezt az oldal­összeállítást, melynek elkészítésében a következő szakem­berek voltak segítségünkre: Bárdos Lászlóné, Buchinger György, Fekete József, Ferenc Róbert, dr. Imre Sándor, Juhász Sándor, Mikuska Tibor, Urbán Imre, Várszegi József. A kaptárban van a csoda Várszegi József, kishartyáni méhész gondolatai Méheink, amennyiben őket gondosan, szakértelemmel és ál­dozatvállalással kezeljük - ter­mészetesen az időjárás kedvező­sége mellett - hálátlanok soha nem maradnak. Az egyre bővülő kaptártípusok közül én a Hunort választottam, de nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy nem a kaptár típusában, hanem a kap­tárban van a csoda, ez pedig nem más, mint a méhek szerve­zett, különleges társadalma. Több szempontot figyelembe véve családommal úgy döntöt­tünk, hogy mi az állóméhészetet választjuk - bár rengeteg élmény kötődik a korábbi évek vándor- méhészkedéséhez is. Többször „vándoroltattuk” méheinket, de egészségügyi, domborzati és egyéb szempontokat mérlegelve nem mozgatjuk a kaptárakat, helyben próbáljuk optimálisan kihasználni a méhek szorgalmá­ban lévő adottságokat. Csodálatos világ a méhek éle­te. Legyünk büszkék méheink- re. Védjük, gondozzuk őket be­csületesen. Ok is a természet ré­sze. 45 éves méhészkedésemet összegezve sok érdekességet ta­pasztaltam. Egy méhész soha ne elégedjen meg tudásával. Hasonlítanunk kell méheink- re. Méheink - ha,már készletük telített is - addig keresgélnek ha­tótávolságukon belül, míg méze­lő vagy virágportól duzzadó nö­vényt nem találnak, s ha ezt meglelték, értesítik egymást sa­ját kommunikációs rendszerü­kön belül, hogy mások is eljut­hassanak oda. Támogatás méhészeknek Jó hír a megye közel 800 mé­hésze számára, hogy az 1999-ben életbe lépett és közmegelégedést kiváltott támogatásokat ebben az évben is igénybe vehetik. Megmaradt a méhcsaládon­ként! 1000 forint vissza nem térí­tendő állami támogatás az állator­vosok 1999. június 1. és szeptem­ber 30-a közötti felmérésben sze­replő és általuk igazoltak után. Ezen a címen mintegy 32 mil­lió forinthoz juthatnának a megye méhészei. Sajnos a múlt évben alig több mint negyedük élt ezzel a lehetőséggel. Akik viszont éltek vele, azok jól jártak, mert a me­gye számára biztosított többlettá­mogatási keretből családonként további 500 forintot kaptak. Az igénylés módja egyszerű. A Mé­hészeti Terméktanács által kikül­dött kérőlapot kell csak kitölteni és az állatorvosi igazolást besze­rezni. A nyomtatványok a falu­gazdászoktól is beszerezhetők. A kitöltött kérőlapokat legkésőbb 2000. szeptember 30-ig kell be­nyújtani a Méhészeti Termékta­nácshoz, amely azokat igazolásá­val ellátva hivatalunkhoz továb­bítja. A támogatás az általunk ki­adott igazolások alapján az APEH-től igényelhető. Ugyancsak megmaradt a mi­nősített törzscsaládból vásárolt méhanyák utáni 850 forint támo­gatás. A kérelmeket 2000. október 31-ig lehet a Magyar Méhtenyész­tők Országos Egyesülete részére eljuttatni. A továbbiakban a méh­családok támogatásához hasonló­an kell intézni a kérelmet. Szintén megmaradt a méhcsa­ládok állat-egészségügyi kezelé­sének támogatása, melynek mér­téke a kezelési és gyógyszerkölt­ségek áfa nélküli értéke lehet, de nem lehet több méhcsaládonként 500 forintnál. Ez a támogatás a szükséges állatorvosi és termék- tanácsi igazolások, valamint a számlák birtokában szintén az APEH-től igényelhető. Itt két fon­tos dologra kell figyelni: Ez a támogatás bármelyik ne­gyedévet követő hónap 20-ig (de legkésőbb 2000. december 20-ig) igényelhető, de méhcsaládonként csak egy alkalommal. Az igazoláshoz felhasznált számlákat a hatósági állatorvos­sal láttamoztatni kell. A számlá­kon gyógykezelésen és gyógysze­ren kívül más számlaérték nem szerepelhet. Táplálék és gyógyszer egyidejűleg Méhmúlt, tudnivalók a mézről Hazánkban a méhészkedéssel már a legré­gibb okleveleink is foglalkoznak. Adomány­levelek, népességi összeírások kilencedről, ti­zedről rendelkeznek a méhészet hasznában. Egyik legrégibb okiratunk, a tihanyi apátság alapító levele fontos adatokat tartalmaz a mé­hészettel kapcsolatban. Ismerték a méhész­kedést honfoglaló eleink is. (Maga a méh szó is finnugor eredetű.) A méh lakása a kaptár. Nógrádban a méz a múlt század végéig, a répacukorgyártás beindulásáig, a paraszti la­kosság egyetlen édesítőszere volt. Alig van kisgazda, akinél ne találnának méhet egy-két köpűvel, különösen ha házasulandó fia vagy eladó lánya van, mert a lakodalomból a „jö­vendő élet édes boldogságát” szimbolizáló méznek nem volt szabad hiányoznia. A méz táplálék és egyidejűleg gyógyszer is! Fő értékét képezik a szénhidrátok, a nitro­génvegyületek, savak, aromaanyagok, szín­anyagok, ásványi só. 18-21 százalék vizet tar­talmazhatnak. A méz szárazanyagának 85-95 százalékát teszik ki az egyszerű cukrok közé tartozó szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscu­kor (fruktóz). E két cukor aránya szabja meg a méz kristályosodási hajlamát. Gyorsan kris­tályosodó a repce, a mustár, a napraforgó, a hárs, lassan kristályosodó az akác, a lícium, a bükköny, a somkóró és a selyemkóró méze. Tudnunk kell, hogy a kristályosodáskor a méz víztartalma nem változik, 40 Celsius-fo- kig történő melegítéskor a méz folyékonysága rohamosan nő, 14 Celsius-fokon a leggyor­sabb a kristályosodása, 26-29 Celsius-fokon a legjobb a tárolása. A lépes méz a mézfogyasztás legtermésze­tesebb formája. 1 g méz 3 lépsejtben fér el. 1 kg méz gyűj­téséhez 50-100 ezer kirepülésre van szüksége a méhnek. A világ számos országában a koz­metikaipar, az üdítő gyártásánál, illetve az alacsonyabb alkoholtartalmú borok, sörök gyártásánál is felhasználják a mézet. 1987-ben, általános és belgyógyász orvo­sokkal készített közvélemény-kutatás szerint, a kenyér ízesíté­sére alkalmas hétféle termék közül egészségügyi szempontból a mézet tették az első helyre, második lett a sajt, harmadik a gyümölcsíz. 1 kg méz egyen­értékű 50 db tojással, 25 db közepes banán­nal, 40 db naranccsal vagy 1,6 kg marhahús­sal. Ma „az új évezred küszöbén” a nógrádi méhészek méztermelésének mintegy fele akácméz. Világhírű az itt termelt akácméz, azáltal, hogy akácerdeinkben nem folyik vegyszeres növényvédelem, bioterméknek te­kinthető. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Nógrád Megyei Szervezete célul tűzte ki, hogy „nógrádi palóc akácméz” meg­nevezéssel tájjellegű minősítést kapjon. Nektárt adó erdeink és virágzó növényeink védelme és új telepítése - ezáltal „édes ara­nyunk”, a méz minőségének a védelme - a la­kossági fogyasztás növelése, mindannyiunk érdeke. Szelídebbek mint hinnénk Méhegészségügyi helyzet Nógrád megyében A laikusok körében ha a méhek kerülnek szóba, a téma azonnal a méhszúrástól való félelem. A mi méhünk a Magyarországon ősho­nos krajnai méh a világ egyik leg­szelídebb méhe. Ekkora méhsűrű- ség mellett, amilyen itt a Kárpát­medencében van, szinte évekig nem is hallunk róla. Ki gondolná, hogy például Salgótarjánban, a megyeszékhelyen több ezer méh­család él békésen az emberek köz­vetlen szomszédságában. így is van ez rendjén. Az ember gondos­kodása nélkül a méhek ma már el­pusztulnának, de a méhek segítsé­ge nélkül jóval kevesebb gyü­mölcs, napraforgó, repce stb. te­remne az országban. Mindketten (méh és ember) részesei vagyunk a „nagy egésznek”. A másik ilyen gyakori téma a méz cukrosodása, ikrasodása. A tudatlan fogyasztó mézhamisításra gyanakszik, holott a kristályosodá­si folyamat a méz természetes tu­lajdonsága. Minden méz hosz- szabb-rövidebb idő alatt (főleg ala­csony hőmérsékleten) megkristá­A méh teljes átalakulással fej­lődik: pete, lárva, báb és kifejlett rovar. Az anya 20, munkásméh 15, herék 22 milliméter körüli hosszúak. A munkásméh átlagsúlya 0,1 gramm az anya és here több mint kétszer akkora. A méh teste 3 fő részből áll: fej, tor, potroh. A méh­nek nincs belső váza, de kívülről kitinpáncél védi. A fejen 3 egyszerű pontszem és 2 összetett szem van. A csápo­kon sok az érzékszerv. A szájszer­lyosodik. Ez semmit nem von le beltartalmi értékéből. Nyugaton, ahol a mézfogyasztásnak hagyo­mányai vannak, kifejezetten ked­velik a kásás, úgynevezett krém­mézet. A magyarországi mézfogyasztás növelésére, a mézzel és a méhekkel kapcsolatos hiedelmek eloszlatásá­ra „találta ki” hat évvel ezelőtt az Országos Magyar Méhészeti Egye­sület (akkor még Magyar Méhé­szek Egyesülete), hogy április 30-át a „Méhek napjainak nyilvánítja. Azóta minden évben egyre több helyen, egyre nagyobb érdeklődés mellett kerül megrendezésre. Leg­nagyobb sikere a mézkóstoló mel­lett az üvegkaptárban lévő méhek- nek van, de nagyon sokan itt látnak először virágport, propoliszt vagy méhviaszt. Megismerhetik az ér­deklődők a méhészt, aki szeretettel és fáradságos munkával gondozza méheit és megismerhetik a méhe- ket, aki megporozza növényeinket, begyűjti a nektárt. Köszöntsük hát ezen a napon, de becsüljük meg egész éven át a méhet! _________■ v e a fej alsó részén található, a szi- pókát az álkapcsok és az alsó aj­kak alkotják. A toron helyezkedik el a két szárnypár és három lábpár. A számycsapások száma repülés közben 190-210 között mozog. Átlagban 1 kilométert 3 perc alatt tesz meg, közben 2 mil­ligramm mézet fogyasztva. A potroh hosszúkás kúp alakú testrész, különböző nyílásokkal. A fullánk a munkásméh támadó és védekezési fegyvere. Az utóbbi évekre visszatekintve a megyebeli helyzet az ún. bejelen­tési kötelezettség alá tartozó (nagy gazdasági kihatással járó és így a közérdeket nagyban érintő) méh- betegségek vonatkozásában az esetszámok alapján ítélve kiegyen­súlyozott. Az említett betegségek közül a nyúlós költésrothadás az, amely évenként elenyésző szám­ban (5-7 község, 6-11 udvar) kerül megállapításra. A betegség állam- igazgatási eljárást von maga után, mely a fertőzött (beteg) családok (állomány) felszámolását, jelenti. Mivel jelentős köz- és gazdasági ér­dekkel bír a betegségtől való men­tesség, és a tulajdonos szempontjá­ból nincs kizáró ok, az eljárás álla­mi kártalanítással történik. A kár valójában azonban nem határozható meg a leölt családok ér­tékében, hiszen a betegség fellépte zárlati intézkedéseket követel meg az adott közigazgatási terület min­den méhészetére nézve. így köny- nyen belátható, hogy egy aktív mé­hészeti periódus (p.: akácvirágzás) idején életbe lépő községi zárlat (forgalmi korlátozás - vándorlási ti­lalom) közvetett anyagi kára rend­kívül jelentős. Mindannyiunk érde­ke ennek megelőzése, a jogszabály­ban előírt kötelezettségek (a jó gaz­da gondossága elvének) teljesítése: a családok kéthetenkénti átvizsgálá­sa, a vándorlás szabályainak meg­tartása, a bejelentkezések megtétele (az állatmozgatás potenciálisan a legjelentősebb fertőzést terjesztő té­nyező), minden méhészkedéssel kapcsolatos tevékenység (méh, méz, viasz adásvétel stb.) megbíz­ható kontroll melletti végzése. Az „önkontroll”-on és a jogköve­tő magatartáson túlmenően, a me­gyei állat-egészségügyi és élelmi­szer-ellenőrző állomás által szerve­zetten a mintegy 70 fős méhegész­ségügyi felelősi hálózat végzi a be­tegségmegelőző, -felderítő munkát. Eredményes tevékenységüket bizo­nyítja, hogy a költésrothadásos ese­tek alacsony száma, a második akácra történő vándorlás jelentős megterhelő hatása ellenére, évek óta alacsony szinten van. Nem tartozik a bejelentési beteg­ségek sorába az ázsiai nagy méhat- ka okozta parazitózis, pedig az álta­la okozott veszteség állományi szin­ten gyakran elérheti a 100 százalé­kot is. A jelenség több okra vezethe­tő vissza, mint például az atka ellen­álló képessége (rezisztenciája) az alkalmazott gyógyszer hatóanyagá­val szemben, rosszul megválasztott gyógykezelési gyakorlat stb. A para­zita ellen számos engedéllyel ren­delkező készítmény van forgalom­ban. Az egyes készítményeket és módszereket, felváltva célszerű al­kalmazni. Az előttünk álló néhány hét a mé­hészkedés szempontjából rendkívül jelentős. Az évnek ebben az idősza­kában kerül sor az akácra történő vándorlásra. Ez a körülmény szak­mailag korrekt magatartást kíván minden méhésztől. Ezzel összefüg­gésben közöljük a megyében áthú­zódó zárlat miatt korlátozás alá eső települések neveit: Bér, Egyházas- dengelegj Herencsény, Magyar- nándor, Osagárd, Tolmács. Állomá­nyának mozgatását mindenki ennek figyelembevételével végezze. A szorgosok „anatómiája” A fájó emlékek is megédesülnek Az alábbiakban Bárdos Lászlóné méhész mesél a méhekkel való foglalkozásról, ezzel kapcsolatos élményeiről 10 éve kezdtünk méhészkedni fér­jemmel, vagyis inkább barátkoztunk ennek a gondolatával. Öt kaptárban 10 , család méhet vásároltunk és a bátyám ' segítségével, aki méhész volt, elkezd­tünk tanulni, ismerkedni a méhek éle­tével. Sosem felejtem el, mikor az első méh megszúrt borzalmasan fájt és úgy gondoltam, ez az amit biztosan nem akarok csinálni. Férjem pedig annyira bedagadt, hogy orvoshoz kellett men­nie. Az első „traumán” átesve a méhe- ket újra és újra kezelnikellett, mi bátor­talanul, félve, de csináltuk, hisz1 nem akartuk, hogy befektetett kis pénzünk semmivé váljon. Folyamatosan szaporí­tottuk családjaink számát, kb. 30 csalá­dunk volt, mikor a férjem külföldre ment dolgozni 3 évre, én pedig itt ma­radtam a méheinkkel. A bátyámnak ak­kor már nagy állománya volt, tehát nem tudott nekem se­gíteni. Elméleti taná­csokkal látott el, ne­kem pedig a kaptár mögé kellett állnom. A tanulás kemény 3 éve következett, kudarcok­kal és sikerekkel telve. Volt olyan év, amikor az alacsony mézárak miatt a méhészkedés befejezésén gondol­kodtunk. De ez még­sem történt meg, sőt ma már 130 családdal termelünk mézet. Idő­közben a férjemmel együtt szakmunkás- vizsgát tettünk... Az évek során rájöt­tünk, hogy a méhek Bárdos Lászlóné fiasításos láppel a kezében „hazája” nem északon van, hanem Közép- és Dél-Ma- gyarországon. Itt ugyanis a meleg miatt nagyobb ütem­ben fejlődik a család. A virág­por nélkülözhetetlen, ezzel táplálják a fiasítást a munkás- méhek. A korai virágpor pe­dig ott adott. A szaktudással sokat segíthetünk, de az északi méhész nagy hátrány­ban van a délivel szemben. Fölismerve ezt a tényt, ma már mi is délen várjuk a fejlő­dést. Az 5-6 kereten kitelelt családnak 2 hónap alatt meg kell tölteni a kaptárt, hogy mézet tudjunk termeltetni velük. Ez nagy odafigyelést igényel, de örülünk amikor látjuk a fejlődést. A méhész legkedvesebb növénye az akác, mivel erről igen finom és értékes nektárt hordanak a méhek. Délről észak felé haladva kb. 3 időpontban vi­rágzik az akác, ezt a méhész vándorlás­sal próbálja kihasználni. Ez igen em­bert próbáló munka, hiszen nagy fizi­kai erőfeszítést jelent az éjszakai szállí­tás és az időpont eltalálása. A legna­gyobb öröm, ha pergetéskor sok hordó telik meg a folyékony arannyal. Az akác után a méhek vándorolnak még selyemfűre, napraforgóra, és ha van méz újra pergetünk. Lehet, hogy a külső szemlélő úgy lát­ja, a méhész 5 hónap alatt keresi meg éves jövedelmét, de a kulisszák mögött sok idegeskedés, természettől való füg­gés, erdőben való alvás, őrzés, rengeteg méhszúrás, szállítás, permetezéstől va­ló rettegés és sok, folyamatosan emel­kedő költség van. Mindezek ellenére megszerettük a méheket, méhészke­dést, s a családok létszámát is növelni szeretnénk, hogy meg tudjunk élni a velük való foglalkozásból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom