Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

2. OLDAL BALASSAGYARMAT T É R S ÉGÉ 2000. ÁRILIS 27., CSÜTÖRTÖK E S Irodalombarátoknak Pénteken délután 6 órakor tartja soros találkozóját a városi könyvtárban a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság. Az új művek bemutatásán, kiér­tékelésén kívül a napirendek kö­zött szerepel a következő Új Röpke ívek anyagának megbe­szélése, a szokásos szalonnás, hagymás, puha kenyeres, boros kvaterkázás mellett. Kilencveneseknek Ma, csütörtökön délután öt órakor tartja a Kiss Balassa Étte­remben szokásos találkozóját a kilencvenesek klubja. Balassa­gyarmat közmegbecsülésnek ör­vendő idős polgárai ezen a talál­kozón köszöntik a korelnök Specziár Sándort 92. születés­napján. A hölgytagokkal is kibő­vülő társaság szép és bensősé­ges találkozóját a városi televí­zió is megörökíti. Gyarapodhat az „igásló-lélekszám” Kisebb gazdaságban még mindig jól hasznosíthatók a négylábúak taiban is nélkülözhetetlenek, hi­szen egy nagy munkagép akár le is fordulhat a meredélyről - amint arra már többször is volt példa. Előbbieknek köszönhetően a tenyésztési kedv élénkült vala­melyest, bár Nógrádban évek óta körülbelül azonos a hátas- és az igáslovak száma. A megyé­ben a tenyésztés központja ma Nógrádgárdony. A csendes falurészbe nemrég új lakó költözött, a Toponár 1. nevű állami fedezőmén. A Szita Gabriella istállójában otthonra, azaz inkább boxra találó csődör nagy termetű, hidegvérű ló, a közismert muraközi fajtából. A jó vérvonalú igásállatra ugyanis pillanatnyilag lényegesen na­gyobb a kereslet, mint a meleg­vérű fedezőménekre: utóbbiak­ból telített a „lópiac”. A kívülálló azt gondolja, hogy a nagy testű állatok te­nyésztésében ma már egyed­uralkodó a mesterséges megter­mékenyítés. Lovak esetében nem így van azonban: az eljárás drága, a munkát elvégző szak­emberek - legalábbis Nógrádba - messziről érkeznek, ami to­vább növeli a költségeket. így aztán marad a hagyományos, de évezredek alatt jól bevált mód­szer...- A tavaszi időszak a legal­kalmasabb a fedeztetésre - mondja Szita Gabriella. - A ló vemhességi ideje 11 hónap, így a most vemhesült kancák jövő Az istálló ajtajában, Szita Gabriellával év tavaszán ellenek. Azért szere­tik a lótartó gazdák a márciustól májusig tartó időszakot, mert a téli csikó általában nem a leg­jobb. Olyankor csak szárazta­karmány van, tavasztól azon­ban, amikor már legeltetni is le­het, sokkal jobban fejlődnek a fiatal állatok... Toponár, vagy ahogyan becézzük, Topi 17 éves. Nem öreg, inkább közép­korúnak számít a lovak között. Néhány homályos utalás a középkori oklevelekben a Zagyva­völgyében legeltetett ménesekre, tekintélyes „lólélekszámot” feltüntető adatok a későbbi adó- és statisztikai összeírásokban, valamint a Ménes- és a Nyerges-patak neve. Jóformán ennyi maradt Nógrád megye valaha jelentős lótenyésztéséből az 1990-es évek elejére. Ekkor azonban a termőföldek kárpótlási árverései és a szövetkezeti részaránytulajdon kiadása miatt gyarapodott valamelyest a négylábúak száma. Ez a szerény növekedés azután pár év alatt megállt, - bár észrevehető csökkenés sem volt mostanában. Mik az okok? A kisebb ma­gángazdaságokban az igásló még mindig jól hasznosítható: egy közepes traktor fenntartása csak akkor gazdaságos, ha leg­alább 50 hektárnyi szántóterüle­tet művel vele a tulajdonosa. Ennyi földje azonban csak a gazdálkodók töredékének van. Egy igásló viszont - bár nem ol­csó, ára sok százezer forint is le­het - mégsem igényel több tíz­milliós befektetést, pár holdon egész évre megtermelhető az „üzemanyaga”, vonóereje ele­gendő a kisebb termés elszállítá­sához, a keskeny parcellák mű­veléséhez, sok esetben kisebb fuvar vállalható vele, az erdésze­tekben is jól jön néha egy-egy fogat. A meredek nógrádi domb­oldalak gyepfelújítási munkála­Topi termetes, muraközi fajta ló A SZERZŐ FELVÉTELE Panasz nem lehet rá: tavaly pél­dául 27 fedeztetésből 28 csikója született, tehát ikrek is voltak közöttük. Az eddigi tapasztala­tok alapján formáit jól örökíti, türelmes, gyermekszerető állat. Mint igásló, nagyon jól húz és könnyen tanul. Bizonyára utóbbi tulajdonsá­ga a legnagyobb előny a traktor­ral szemben... FARAGÓ ZOLTÁN Újra nyit a betyárcsárda Zöldül a nógrádkövesdi határ Voltak szebb napjai is az ipolyszögi Sisa Pista Betyárcsárdá­nak, amelyet pár éve a tulajdonos Együd Géza álmodott és va­lósított meg. A vendéglátás szép idői ezen a tájon is szinte fele­désbe mentek és az ipolyszögi csárda is Hamupipőke álmát aludta már egy ideje. Most felújítási munkálatokat láthat az erre járó, amelyet az új bérlő, Molnár Péter végez, hogy a tervei szerint május elsejére újra vendégeket fogadhasson a fogadó. A harmincöt éves budapesti fiatal ember már ismerősként dolgozik Nógrádban. Honton a Panziót ve­zette és sok helyen zenészként szerepelt. Színes vendéglátási programokat szeretne megvalósí­tani, sörfesztivált, hétvégi mulato­zásokat tervez az élő zenekar és az olcsó konyha mellé. Két szaká­csot már szerződtetett, de még pincérre szüksége van. Az átalakí­tások közül már csak a kinti fedett mulatozó nádazása és az udvar rendezése van hátra. Az Ipolyszögön átmenő reggeli for­galmat szeretné megfogni, regge­liztetést is biztosítva és az idegen- forgalmat bonyolító buszok utasai számára is szeretné vonzóvá tenni a megújult Sisa Pista Betyárcsár­dát. A híres környékbeli betyár emlékei láthatók lesznek az erre járók számára és Együd Géza cim­balmát is lesz aki a mulatozáso­kon megszólaltatja. B Kistérségi fejlesztés Az Ipoly-táj Területfej­lesztési Társulás a napok­ban tartotta összevont ta­nácskozását. Az újonnan megvá­lasztott elnök Balga József, dejtári polgármester által levezetett ta­nácskozáson fölszólítottak min­den települést, hogy május 3-ig adja le fejlesztési elképzeléseit. Fölhívták a figyelmet azonban ar­ra is, hogy a stratégiai tervek ösz- szeállításakor mindenkinek a rea­litás talaján kell maradnia: a meg­valósításhoz az önkormányzatok­nak 25, a vállalkozásoknak 50 százalékos önerővel kell majd rendelkezniük. A civil szerveze­tek tervei akár 100 százalékos Eu­rópai Uniós támogatásban is ré­szesülhetnek. Azok az elképzelé­sek, amelyek május 3-ig nem fo­galmazódnak meg és nem kerülnek megfelelő formá­ban leadásra a szakbizott­ságok elnökeinek, nem kerülhet­nek be az Ipoly-táj Területfejlesz­tési Társulás SHAPARD program­jába. így az érintettek 2006-ig semmiféle uniós támogatásban nem részesülnek! (Az informáci­ók szerint az év végén megnyíl­nak a brüsszeli pénzforrások.) M. B. A nógrádkövesdi dombok között átutazó keveset lát a hajlatok rejtekébe futó szántóföldek zöldjéből, amelyeken jórészt a helyi mezőgazdasági szövetkezet gazdálkodik. Simon László elnök jó közepesnek ítéli meg a határt, amely számára ked­vezett a tél, mert a gabonák nem fagytak ki. A tavaszi munkákat is időben el tudták kezdeni. Száz hektár tavaszi búzát és ugyanennyi sörárpát vetettek és a 130 hektár kuko­ricájuk is a kelést várja. Túl vannak a műtrágyázáson és jelenleg a gabona gyomirtása folyik. Tavaly még 800 hektár szántón gazdálkodtak, ami erre az évre 670 hektárra zsugoro­dott, mert folyik a föld kivásárlá­sa idegenek által. Az mondja a termetes, bajszos, pirospozsgás mezőgazdász, hogy a 13 000 Aranykoronából, mintegy 4000- et megvásároltak, de a föld ne­vesítése még nem fejeződött be, így nem tudják, hogy mennyi szántó és erdő került idegen tu­lajdonba és haszonbérleti szer­ződés alapján mennyi marad a szövetkezetnek. Mert csak a ne­vesítés után köthetnek haszon- bérleti szerződést. Eddig a ko­rábbi szerződések éltek, de az idén újakat kell kötni a föld tu­lajdonosokkal. Van olyan földvásárló, aki­nek 120 hektárja parlagon áll, nem adta ki bérbe sem. A nógrádkövesdi szövetkezet veszteségesen zárta a tavalyi évet, de a hiteleit át tudta üte­mezni. A termeltetőkkel kötött szerződések előfinanszírozást is jelentettek. Ebből élünk, a hite­leket pedig toljuk magunk előtt, hogy meddig bírjuk nem tudjuk legyint keserűen a szövetkezet elnöke. Szerencsére a 110 tehén tejéből befolyt pénzek fedezik a havi'munkabért, a közterhet és a folyó kiadásokat és a Naszálytej rendesen fizet. A szö­vetkezet az üzletrész mintegy harminc százalékát fölvásárolta, de a többit nem adják a jogosul­tak. A vagyonkivitel megengedé­se bizonytalanná teszi a szövet­kezet jövőjét. Az agrártámogatá­si lehetőségekkel csak részben élhettek. Például a földalapú tá­mogatást nem vehették igénybe, mert 19 Aranykorona átlagú föl­deken gazdálkodnak és fémzá­rolt vetőmagra nem volt pén­zük. Egyedül a tejtámogatással élhetnek és most terveznek új fejőházat építeni, amelynek a technológiájára várhatóan har­minc százalék támogatást re­mélhetnek pályázatukkal. Több lábon igyekeznek állni, mert nem akarják kitenni a szövetke­zetét annak, hogy csak növény- termesztés legyen és az állatte­nyésztésben a minőségi tej ter­melésben látnak jövőt, mert a munkaerő egyre kevesebb. SZABÓ ENDRE Kamerák (is) vigyázzanak a közbiztonságra!- Felháborító, hogy a gyarmati főutcán, a lakásom alatt, a Határ presszó szomszédságában kira­boljanak egy boltot, hát mikor épí­tik ki már azt a térfigyelő rend­szert, amiről beszélnek - háborog Puzsár János nyugalmazott kato­natiszt. A sajtóban és a városi televízi­óban is beharangozott videó ka­merás figyelő rendszer dolgában a legutóbbi testületi ülésen úgy dön­töttek a városatyák, hogy egymü- lió forintra mérsékelik az erre szánt kettőmillió forintos támoga­tást. Ez új helyzet elé állította a vá­rosi rendőrkapitányságot, amely fő szorgalmazója az országban is ritkaság számbamenő biztonsági berendezésnek. László Sándor rendőrkapitányt láthatóan váratla­nul érte a testület visszakozása, amit a város anyagi helyzetét te­kintve ugyan megért, de a közbiz­tonság érdekét figyelembe véve mégis megvalósításra javasol. Az ügyben kérte, hogy a nyilvános­sághoz fordulhasson a Hírlap se­gítségével is. Erről szól a vele ké­szült beszélgetés.- A kevesebb támogatás ellené­re is megvalósul a térfigyelő rend­szer a gyarmati főutcán ?- Úgy tűnik, hogy valamiért a támogatottság csökkent a testület részéről. Bár meg kell, hogy mondjam, hogy a testületi ülésért a térfigyelő rendszerrel, annak megvalósításával kapcsolatban el­lenvéleményt, aggályt egyetlen tag sem fejezett ki. Arról szól a törté­net: a várható, mintegy hatmillió forintos beruházási költségből biz­tosnak az az egymillió forint lát­szik, ami a testületé. Tehát felérté­kelődik a társadalmi összefogás je­lentősége. Egyébként pozitív a fo­gadtatás a pénzintézetek, intéz­mények, a kereskedelmi egysé­gek, a jogi és magánszemélyek ré­széről. Kezemben van a budapesti VIII. kerületi rendőrkapitány egyik cikke, amelyben azt írja: az ottani térfigyelő rendszer 200 egymillió forintos beruházását az önkor­mányzat hitelből fedezte és az idén a Józsefváros költségvetésé­ből további 100 millió forintot ad­tak hozzá. Én természetesen nem kívánok párhuzamot vonni Jó­zsefváros és Balassagyarmat kö­zött, sem a lehetőségek, sem a bű­nözés terjedelme tekintetében, csak jelzésként mondom, hogy ott ilyen a támogatottsága ezen ügy­nek. Tény, hogy ott egyharmadá- val csökkent a bűncselekmények száma...- Balassagyarmat határváros...- Az átmenő, az utazó bűnö­zés térhódítása figyelhető meg városunk területén is. A határon túlról és az ország más részeiből is érkeznek bűnelkövetők Balas­sagyarmatra. Ezt bizonyítják a felderített bűnügyek, a központi helyen lévő üzletekben elköve­tett lopások. A legutóbbi főutcai betörést a térfigyelő rendszer megakadályozhatta volna, vagy tettenértük volna az elkövetőket. Akiket megkerestünk a videoka­merás rendszer kiépítése ügyé­ben, egy kivételével mindenki tá­mogatásáról biztosította a rend­őrkapitányságot.- Ezekből niikor lesz pénz és megvalósulás?- A rendszer kiépítését az év végéig szeretnénk megvalósítani. Nem kis munka ennek az előké­szítése. A kivitelezés lesz már az egyszerűbb dolog. Egy sor pályá­zat az év közepe táján már elbírá­lásra kerül és akkor látni fogjuk a lehetőségeinket. Az 5,4 milliós induló ára növekszik a rendszer­nek.-Akadnak, akik azt mondják, hogy nem nagy területet fog be?- A kamerás rendszert a Megyei Bíróság és annak mintegy száz­méteres környezetében és a Mű­velődési Központ és annak száz­méteres környezetében tervezzük kiépíteni, a becsatlakozó utcák százméteres mélységét is érintve. Tehát nemcsak kifejezetten a főut­cát, hanem a becsatlakozó utcákat is védi a körbe forgó, önvédő ka­merarendszerrel. A balassagyar­mati kivitelező, a Három Testőr Bt. vállalta, hogy a megvalósítás mint­egy egymillió forintos költségét in­gyen, referenciaként teszi hozzá a maga részéről.- Ha az önkormányzat nem vállalta, ki működteti a térfigyelő rendszert?- A működtető az 1992-ben lét­rehozott Balassagyarmat Közbiz­tonságáért Alapítvány lesz, ame­lyet szeretnénk kiemelten köz­hasznúvá változtatni, hogy a tá­mogatók adó könnyítéseket élvez­hessenek. Annak ellenére, hogy Balassagyarmat közbiztonságá­nak helyzete nem indokolja ezt a pluszbiztonságot javító lépést, én mégis úgy gondolom, hogy a köz- biztonság romlását könnyebb és olcsóbb megakadályozni, mint a megromlott közbiztonságot hely­reállítani. A város polgárait káro­sítja a közterületi rongálás és a leg­utóbbi éjszakai betörés is bizo­nyítja, hogy komoly gondot jelent a város főutcáján lévő kereskedel­mi egységek sérelmére elkövetett nagy értékű betöréses lopások száma. Hiszen most is közel 3,5 millió forint értékű lopást követtek el a főutcán. Nem akarom azt mondani, ha a térfigyelő rendszer már üzemelne, akkor ha ezt a be­törést - ha nem is lehetett volna megelőzni - tettenémi és egyértel­műen dokumentálni lehetett vol­na, az biztos! SZABÓ ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom