Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-25 / 96. szám

2000. ÁPRILIS 25., KEDD M EGYE I KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Mának is üzen a palóc építőművészet „... aki fényben milliók felett van, legyen dicsőbb erényben, hatalomban, Isten segíts!” Vörösmarty Mihály „Himnusz” cí­mű versével kezdődött nagyszombaton egy műemléki épület felavatási és felszentelési ünnepsége. A vers a hollókői mil­lenniumi ünnepségsorozat és a húsvéti fesztivál nyitánya­ként hangzott el, annak a háznak a hosszú tornácán, amely­nek falai ezentúl Kelemen Ferenc helyi fafaragó állandó kiál­lításának adnak otthont. szobává minősül át, amelyet rit­kán használtak. A lakóépület persze annak a te­vékenységnek egy része, amelyet az adott gazdálkodási forma életre hívott. A pince érdekes módon nem volt általánosan elterjedt, leg­inkább ez is a nyugati divat és praktikum beszűrődésének ered­- Hollókő, ez a csodálatos falu, a magyarországi vüágörökségi hely­színek egyike, egy kincs, méltó volt, és méltó lesz arra, hogy világörök- ségi helyszín maradjon, s ezért mindannyiunknak - különösen azoknak, akik itt élnek - meg kell tennünk mindent. Ami most törté­nik, annak a bizonysága, hogy ez a cselekvés és ez az akarat folyamato­san megvan, és immár egy újabb épület helyreállítással ez a helyszín még méltóbb arra a nemes feladat­ra, célra, amely előtte áll - kezdte műemlék avató beszédét dr. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes állam­titkára, a Világörökség Nemzeti Bi­zottságának ügyvezető elnöke. A házak, a falak mind a magyar múlt emlékei - mondotta a szó­nok. Méltóképpen reprezentálja e dombok, hegyek mögé bújt kis község a magyar nép alkotó ked­vét, tehetségét, s azt a hagyo­mányt, amellyel a paraszti életfor­ma évszázadok alatt kialakult. Hi­szen az egyszerű embernek a háza volt a mindene. Évszázadokon át ívelően olyan építészeti stílusok és formák ala­kultak ki Európában, Magyaror­szágon, s a tájegységeken belül is elkülöníthető módon, amelyek az adott helyen leginkább megfelel­tek a gazdálkodási rendnek. A lete­lepedés idején téli és nyári szállás­helyen éltek őseink, a XIII.-XIV; század tájékán azonban - nyüván nyugat-európai mintákon alapuló - háztípusokat vettek át. Ezek több osztású, épített házak voltak, az esetek nagy részében sárból, illet­ve fából épültek meg, fedésükre leginkább nádat alkalmaztak. Szeder Fábián, a XIX. századvé­gén megjelent írásában is olvasha­tó a palóc lakásbelső, amelynek el­maradhatatlan része a kemence köré épült konyha, a nappali élet legfontosabb helyszíne, mellette a kamra, illetve a hálószoba. A most felújított épület is ezt a tagozódást viseli. A kemencét mindig úgy épí­tették, hogy egyúttal a szomszédos szoba falát is átfűtse. Később a kamra is szobává alakul, az erede­ti szoba ezzel szemben ún. tiszta ménye. A palóc házak jellegzetes szerkezete és’ díszítése különösen emeli értéküket.- Ha mi most a nemzeti kulturá­lis örökségről gondolkozunk, és a világörökségről beszélünk, akkor ne csak a fát, ne csak az agyagot, a sarat, a követ vegyük észre, azt kell észrevennünk, ami az emberhez kapcsolódik, az emberi tevékeny­ségre utal - hangoztatta az előadó. - Nem a falakat, nem a köveket akar­juk megőrizni általában, hanem azt a miliőt, azt a tevékenységet, amely ehhez kapcsolódik. Akik ezer kilo­métereket utaznak, hogy Hollókőt lássák, azoknak a látható világon kívül azt is magukkal kell vinniük, ami az itt élők gazdag népművé­szetét, népszokását, gazdálkodási szerkezetét, életformáját jelenti, amit az ófalu szépen megjelenít. Szó sincs arról - tette hozzá dr. Visy Zsolt -, hogy arra sarkallnának bárkit, hogy költözzön be a múze­umba, s maga is valamiféle múzeu­mi tárggyá változzon. Minden kor megköveteli a maga modern tevé­kenységét, nem megyünk visszafe­lé. De a kulturális örökség azt jelen­ti, hogy annak az alapos ismerete és alkalmazása gazdagít bennünket. S ezt a gazdagságot szeretnénk meg­mutatni mindenkinek. E tevékeny­séghez járult hozzá idén 20 millió forinttal a szaktárca. A Kossuth út 81. szám alatti fel­újított palóc házat Finta Lajos plé­bános úr szentelte fel, majd Szabó Csaba, Hollókő polgármestere mél­tatta a ház létrejöttének jelentősé­gét. Mint mondta, a helyén évekig (csaknem húsz évig) csak egy rom árválkodott. Fontosnak nevezte, hogy a millenniumi ünnepségsoro­zat kezdetére a műemléki ház fel­újításán túl sikerült áldozni a falu talán legjellegzetesebb épületére, a fatornyú templomra is.- Az épület rekonstrukcióján túl az is szándékunk volt, hogy méltó bemutatóhelyet biztosítsunk közsé­günk fafaragójának, Kelemen Ferenc helyi alkotóművész munkásságá­nak - mondta a polgármester. - Feri bácsi igen sokat tett azért, hogy Hol­lókőt megismerje a világ, hiszen al­kotásai számos országba eljutottak. Szabó Csaba végezetül jó egész­séget kívánt a korát meghazudtoló népművésznek, a helyi gyermekek pedig virággal kedveskedtek ez al­kalomból. A házavató ünnepség hagyományőrző műsorral ért véget, s egyúttal jelentette a hollókői hús­vét kezdetét. Kelemen Ferenc, az örök vidám fafaragó Hetvenhárom évesen is életvi­dám, tele van alkotó kedvvel. Munkásságát ismeri a fél világ, s most, hogy állandó kiállítása nyílt Hollókőn, talán a helyiek is nagyobb becsben tartják „eleven népművészetüket”. Feri bácsival az ünnepség előtt beszélgettünk. Mint mondta, az „átkosban” kinn volt a kertkapun egy táblács­ka, amely azt adta tudtul a többnyi­re turista érdeklődőknek, hogy ne sajnáljanak egy alkotótól 50, vagy 100 forintot, hisz' ő maga sem saj­nálja a fáradtságot a környezetétől. Jöttek is a németek, svédek, hollan­dok, franciák, s nem ötven forintot adtak, de öt márkákkal rakták teli valamelyik üres edénykéjét. Most fordult a világ, nincs tábla, nem járja - mondják neki -, s elma­radnak az adományok is. Azért örül az öreg fafaragó, hiszen kinek adatik meg a művészvilágban, hogy még életében múzeumban rendezgetik hagyatékát. E múzeum bár a Kossuth út 81. szám alatt talál­ható, Feri bácsi meg a Petőfi út 2. szám alatt lakott, s lakik, a két hely­színt azonban csak egy keskeny udvar választja el, verébnek sem kell hozzá ötnél több ugrás... A kiállítóhely bejáratánál olvas­ható Kelemen Ferenc önéletrajza. Ebből idézünk:- FloUókőn születtem, 1927. ápri­lis 2-án, a Petőfi út 2. szám alatt, ahol jelenleg is lakom. Apám bá­nyász volt, 35-40 kibméterre is el­járt dolgozni. Igen sokszor kétheti élelemmel a hátán gyalog tette meg ezt az utat. Mindent elkövetett, hogy a családnak ne kelljen nélkü­löznie. Én, mint sok falusi gyermek, állandóan a természet szép virágos kertjében játszadoztam és így belém oltódott a természet nyújtotta szelíd­ség és szépség, mely a munkáim­ban fellelhető. Itt végeztem el az elemi iskolát. 1961 -ben a Kandó Kálmán Gépipari Technikum első osztályát végeztem el Mindig készítettem valamit, leg­többször sárból, amit odahaza szá- rítgattam az ágy alatt: bvakal, em­bereket és kübnféle áüatfigurákat formáltam. Nem volt bhetőségem tovább tanulásra, így a faluban ma­radtam és ez lehetőséget adott arra, hogy a néprajzi gyűjtéseim során megismerkedhessek számos népha­gyománnyal, népszokással. Minde­nek ebtt a famunkákat szerettem: díszkendőtartókat, virágcseréptar- tókat, s egyéb használati tárgyakat készítettem. 1961-ben írtam egy pályamun­kát „A kender termesztése és feldol­gozása FloUókőn” címmel. 1962- ben az országos néprajzi pályáza­ton a munkám 2. díjat nyert. Ekkor készítettem a kenderfeldolgozó esz­közök makettjeit is. 1962-től az ad­dig bennem raktározódó ötletek ke­zem nyomán formát öntenek. Re­mélem, nemcsak magam, mások gyönyörűségére is. Eddig 4600 darab munkám ké­szült el, melynek csak egy töredéke látható Hollókőn. A többi magán­emberek tubjdonában van, de van­nak olyan alkotások, amelyektől nem vátok meg. Túl a hetvenedik éven még mindig fülemben cseng dédapám intelme: soha ne bgyen nagyobb terved, mint a tehetséged. Úgy érzem, sikerült ezt a figyelmez­tetést megértenem, s így élhettem szabadon és boldog emberként, hi­szen mindig azt tehettem, amit tud­tam és akartam. m Sámándob, malomkalács és kacsacomb, tulipános, rocskás locsolkodás Húsvétvasárnap és -hétfőn legalább 6 ezren látogattak el Hollókőre, hogy ha csak pár órára is, de találkozzanak a palóc hagyománnyal, a népi ipar­művészet remekeivel, s az ünnep okán a tojásfestés megannyi módszeré­vel. A lányok, asszonyok meg talán el is várták, hogy a helybéliek rocská- ikból rájuk is loccsintsanak egy kis életvizet. Mindkét napon szabadtéri szentmisé­vel kezdődött a program. A fatornyú római katolikus templomot ezúttal is számos nemzet turistái állták körül. Volt itt svéd, német, olasz, holland, sőt, litván turista, s ellátogatott a községbe a nigériai nagykö­vet és kísérete is. Nagy sikert arattak a hol­lókői asszonykórus tagjai, s persze a pajta­árok színpadán fellépett hagyományőrző csoportok, Salgótarjánból, Szécsényből, Rimócról, Pásztóról, Túráról. Hollókő idén nem volt bazári kavalkád helyszíne, annál több kézműves által készí­tett portékát vehetett szemügyre a látogató. Volt itt sámándob és vízfurulya, agyag­edény és karikás ostor s aki megéhezett, an­nak sem kellett a hozotthoz nyúlnia, hisz1 sült a malomkalács, a kacsacomb, a lángos folyamatosan. Szabó Csaba polgármester az idei holló­kői húsvét jellegzetességeiről beszélt: - Az idei ünnep azért is eltér a szokásostól, hi­szen a millenniumi sorozat kezdete, más­részt, két műemlék épületet is sikerült idő­ben felújítanunk - mondotta. - Az egyik Kelemen Ferenc fafaragó kiállításának ad helyet, a másik a templom. A jó idő, a ké­sei húsvét is megadta az ünnep alaphang­ját, ritka nálunk a tulipános locsolkodás.- Úgy tűnik, ehűntek a bóvli árusok az utcákról, kertekből. Ez tudatos volt?- Mindenképpen, hiszen másfél éve megkezdtük a tájidegen portékák felszá­molását. Minden esetben megvizsgáljuk, ki, mivel szeretne standot állítani. De őket is csak korlátozott számban tudjuk fogad­ni.- Igen sok prospektussal, képestoppal is találkozhat az ember...- Másfél éve új arculatot teremtettünk Hollókőnek, amelynek első számú hordo­zói a kiadványok. Természetesen a marke­Vonzó hagyományok. Az idén is sokan látogatlak a hollókőt húsvél rendezvényeire _______________ . WrtillT. t ing munka nem ért véget, nincs meg még minden olyan kiadvány, amely szükséges lenne. Örömmel mondhatom, hogy már vannak idegen nyelvet beszélő munkatár­saink. Színvonalas fogadóhelyekre lesz szük­ségünk. Szeretnénk, ha a hozzánk érke­zők a jelenleginél több időt töltetnének fa­lunkban. Eit. programok­kal lehet elérni.- Milyen programok várhatók a millenniumi sorozatban?- Pünkösdkor vesszük át a millenniumi emlék­zászlót, s ez alkalomból a várban először nyílik kiállítás, bemutatva Ár­pád-házi királyainkat. Azt követően megújítjuk a várnapokat, s további műemléki házak re­konstrukciója fejeződik be. Először lesz málna- szüreti fesztivál Hollókő­ben, bár nem folklór jel­leggel. Lesz viszont pa­lóc folklórfesztivál, s szüreti mulatság, no­vemberben megrendezzük a „mézes na­pok” gasztronómiai jellegű programot. Emellett koncertekre, kiállításokra is sor kerül.- Minden húsvétkor népviseletet Ölt a polgármester úr?- Gyerekkorom óta népitáncolok, nem idegen tőlem ez a viselet. Az én ruhámat édesanyám készítette, bár sok ügyes kezű asszony díszítette. Nálunk egyféle ünnepi öltözet volt divatban, lévén, hogy szegény emberek lakták e vidéket. A nagy része anyáról leányra, apáról fiúra száll: a lajbi, a csizma, a szakácska.- Mivel telt az ideje nagy része?- Besegítettem a szervezőknek, ritkán diplomatákkal találkoztam, de a két na­pom zömében protokoll mentesen zajlott.-Idénnmkeiettfizetmapaikolókért... Ez is a változás része, már csak belé­pőket szedünk, de ezek révén öt múzeum­ba ingyenes a belépés. A jegy egyben tom­bola is volt. Számításaink szerint a bevétel nagyjából fedezte a kiadásokat. A hömpölygő tömegben időnként igen nagy riadalmat okozott néhány szép szál legény, akik kezükben rocskával rótták az utcákat. Egyikük, Czímer Tamás már évek óta részt vesz a húsvéti locsolkodásban. - Az a tapasztalatom, hogy sokan azért jön­nek Hollókőbe, hogy meglocsoljuk őket vízzel. Néha van egy kis mű riadalom, így válik hitelessé a dolog. _________._______________T. NÉMETH LÁSZLÓ K eresett a szezonmunkás A munkanélküliség márciusi alakulása Nógrádban (Folytatás az 1. oldalról) A tartósan munkanélkülinek számító, folyamatosan egy év­nél régebben regisztrált munka- nélküliek létszáma 2000. márci­us végén 3706 fő volt, létszámuk 20 fővel csökkent. A férfi-női arány 48,6 - 51,4 százalék volt. A megye hat kirendeltségén márciusban 2466 álláshelyet tud­tak felajánlani az álláskeresők­nek. Az előző hónaphoz képest ismét mérséklődött a munkaerő­kereslet, de az egy évvel korábbi szinttől is nagy mértékben elma­radt. A hónap folyamán rendelke­zésre álló álláshelyek között 29 százalékot tett ki az új bejelenté­sek aránya, miközben 28 százalé­kuk megszűnt a hónap során, így március végén 1784 betöltésre vá­ró munkahely maradt. A munkáltatók 717 főre vo­natkozó igényüket jelezték a ki- rendeltségeknek, s ez csak 62 százaléka volt az egy hónappal korábbinak. A visszaesés mögött elsősor­ban a közhasznú foglalkoztatás­hoz kapcsolódó igények csökke­nése húzódik meg. Az új állás­helyek többsége most is támo­gatáshoz kapcsolódott, kedve­zőtlen azonban hogy e bejelen­tések között csökkent a nem tá­mogatott bejelentések száma. A kiemelt gazdasági ágak kö­zül mindenhol csökkenés mu­tatkozott a munkaerő-kereslet­ben. A belépő munkanélküliek részére áprilisban sem érkezett megfelelő mennyiségű állás- ajánlat. A FÖLD NAPJA IPOLYTARNÓCON. Szombaton ideális időben sokan látogatták meg a nevezetes ősleletegyüttest. Ráadá­sul a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága ingyenes túraprogramokat szervezett,____________________ fotó: r. t. HÍREK PÁSZTÓ NÉPRAJZI FOTÓTÁRLAT. A Teleki László Városi Könyvtár­ban április 27-én, csütörtökön 17 órakor nyílik Sztanek Ede nép­rajzi fotókiállítása, amelyet Gaál István filmrendező nyit meg. _______Salgótarján_______ „ FALUFÓRUM” SOMOSKÖBEN. Kiss Sándor somoskői lakos nem fogadta el azt a választ, amelyet panaszára a vízművektől kapott és saját kezdeményezésre április 25-én, kedden 17 órai kezdettel falufórumot hívott össze. Bükkszék JÓ HÍR A NÓGRÁDIAKNAK IS. A Heves és Nógrád megye hatá­rán fekvő település meleg vizr fürdője április 29-én, szömb. ton 8 órától megnyitja kapuit. « Újabb látványosság Hollókőben. A Kossuth u. 81. sz. alatt húsz éven át egy rom árválkodott ________________________________________________________FOTÓ. RIGÓ TIBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom