Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-22-23-24 / 95. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O 2 A I K 2000. ÁPRILIS 22., SZOMBAT O Miről beszél az írás?:. £ Az érettségi előtt álló 18 éves gimnazista lány soraiból az alábbiak olvashatók ki. Lendülettel élettel teli szavai szinte lüktetnek. Nagy tettvágy mozog benne, de ezzel együtt előrelátó, jó alkalmazkodó kész­séggel bíró ember. Elsősorban életkorából, je­lenlegi élethelyzetéből fakadó­an lázas, nyugtalan, önkeresés jellemzi. Nagy ellentmondásról is vall az íráskép. Embertársai­val való kapcsolatában, cseleke­deteiben a kezdeti önfegyelmet, tartózkodást fokozott bizalom, közvetlenség váltja fel, majd egy idő után ismét a megfontoltabb magatartást választja, visszahú­zódik. Szélsőséges kedélyválto­zások, értelem- és érzeleminga­dozás, szeszélyesség jellemzi, s ebből adódóan gyakran bizony­talanságérzet, határozatlanság lesz úrrá rajta. Az önmaga felet­ti kontroll forrása is változó: hol egyéni, hol közösségi eredetű. Energiáival való gazdálkodása szintén szélsőséges: a belső készletek kihasználatlansága és a teljes kimerültség között csa- pong. A lazítások, lustálkodá­sok később sokszoros erőfeszí­téseket követelnek. Gondolat­menete, megnyüatkozása, egész életvitele sebes, olykor mások számára nehezen követhető. E mögött valami nyugtalan haj- szoltság, a cél mielőbbi elérésé­nek igénye húzódik meg. Jó lo­gikával, átfogó, szintetikus gon­dolkodással, fejlett vitakészség­gel bír. A cselekvés kezdetén megáll egy pillanatra, koncent­rál, s csak utána kezd tennivaló­ihoz. Igen jó kommunikációs készségekkel rendelkezik, több­nyire derűs, optimista, de sem­miképp nem kiegyensúlyozott személyiség. Viselkedésével, él- celődő természetével könnyen megbánthat másokat. Betűi szeretet, szerelem utá­ni vágyát is elárulják. Korát meghaladó intelligenci­ával, világlátással bíró, de még kiforratlan egyén. A jövőben az önmagának diktált sebes élettempó maradhat, de meg kell találnia minden helyzetben azt a belső nyugvópontot, ahová bármikor visszahúzódhat. És az érettségi? Azt gondolom, szelle­mi kapacitásával, adottságaival nincs gond, csak élnie kell ve­lük. Amivel baj lehet, az a nem kellő hozzáállás, a szorgalom és kitartás hiánya. _____________________ GODÓ KRISZTINA o kleveles grafológus WWdj-o— UaJí-o^. íft>T_oou.___ V TUZSI »sí . í-^ r,, o,. ■ i JUjqqex’-­j .i. i /1 «ín Ja i . . » .. J t « I _ 4 > 1 . fj> . Loaj-—aoJL. ßA, Äy ' ApUí«. "JX. * * a VtívAűW poULadU _Lí___III._a__ . 1 p okon a csigák és kagylók héjtö­redékei mellett olykor korall váz­maradványokat, mikroszkóp se­gítségével szivacstűket, tengeri sünök tüskéit és apró halfogakat is felismerhetünk. A természetvédelmi terület második rétegsora cápafogakat rejt magában. A tetemeket egy­kor az itt tapasztalható tengeri hullámzás halmozta fel. Az idő­ben fiatalabb kavicsos tanösvé- nyi szakasz egy 20 millió éves fa mára már megkövesedett törzsét tárja elénk. A kemény anyagú homokkő páratlan értéket őriz: Az egykori itató-gázlóhelyeken előforduló állatok lábnyomai még ma is szemrevételezhetők. arangolások Vlógrád megyében Ipolytamóc: a világ egyik leggazdagabb őslábnyomos lelőhelye A 20 millió éves fa megkövesedett törzse A Salgótarjántól 20 km-re fek­vő Ipolytamóc település igazi lát­ványossága a tőle délkeletre fel­lelhető Csapás-völgy, ahol a felső miocén kori lerakódásban szen­zációs tudományos értékű nö­vény- és állatnyomokat találtak. Az 1944-ben védetté nyilvánított és az azóta több szakaszban bő­vített 512 hektárnyi dombvidék­kel kapcsolatos természetvédel­mi törekvések 1986-ban egy geo­lógiai tanösvény megnyitásában öltöttek testet. A világviszonylat­ban is páratlan leletek sorsa 1995-ben ismét kedvező fordula­tot vett: Az Európa Tanács Diplo­mával tüntette ki, így tehát a le­tűnt élet nyomait reprezentáló ipolytamóci érdekességet hivata­losan is az összeurópai termé­szeti örökség részeként tartják számon. A160 ha-os terület ma a Bükki Nemzeti Park gondozásá­ban áll. Az itt látottak szárnyakat ad­nak a képzeletnek, hiszen meg­elevenedik előttünk a földtörté­neti múlt. A fogadóépülettől elin­dulva a kialakított kőzetpark se­gítségével minden lépésünk 15 ezer évvel visz közelebb a tanös­vény bejáratánál látható 24 mil­lió évvel ezelőtt lerakódott se­kélytengeri iszapüledékhez. Ezek kőzetté válva homokkő és agyagpala rétegekben tárulnak fel utunk elején. Az alsó kőzetla­1998-ig 11 állatfaj több mint há­romezer lábnyomát sikerült azo­nosítani, az ősorrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók, mada­rak mellett egyéb nyomfosszílíák is az iszapba kövültek. Az ipoly- tarnóci előfordulás a világ egyik leggazdagabb lábnyomos lelőhe­lye. Ezek konzerválásában a csa­padékos és a száraz időszakok váltakozásán túl az eróziót meg­akadályozó vulkáni réteg adhat magyarázatot. Az egyik legnevezetesebb le­let a több millió éves ősfenyő, melynek magassága 56 m, átmé­rője 120 cm volt. Mára már csak három töredéke maradt meg ere­deti helyzetében. Néhány na­gyobb mintadarabot a Magyar Állami Földtani Intézetben, a Magyar Nemzeti Múzeumban és Szécsényben, a fát 1836-ban fel­fedező Kubinyi Ferenc nevét vi­selő múzeumban helyezték el. Az állat- és a növényvilágnak akkoriban a trópusi-szubtrópusi esőerdő klímája biztosította az életteret. A tájat pálmák, babé­rok, magnóliák, platánfélék és óriási fenyők uralták. Az idillikus állapotnak egy 20 millió évvel ez­előtt bekövetkező vulkáni ka­tasztrófa vetett véget, ami egy­ben kötőanyagot is biztosított a lábnyomoknak és növénylenyo­matoknak. TÖZSÉR ANETT Az egykori itató-gázlóhelyeken előforduló állatok lábnyomai Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Csak nem felejtettél itthon valamit drágám? Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert Gál Fruzsina, Bátonyterenye, Jedlik Ányos u. 13, 8/44. Mai rejt­vényünk megfejtését április 27-éig lehet bekülde- ni szerkesztőségünk címére. __________________■ _ ________Templomaink története; Tereske Nógrád egyetlen altemploma Lakott hely lehetett már a honfoglalás előtt, legalábbis erre utal a község ószláv eredetű neve is. (A trska nádat jelentett.) A falu a későbbiekben valószínűleg Szent István adományaként került az esztergomi érsekség birtokába. Már a tatárjárás előtt itt állt a Boldogasszonynak szentelt Be- nedek-rendi apátság, amit a felté­telezések szerint még a XII. szá­zadban alapítottak. A klastrom­ról a Váradi Regestrum, - amit 1219. és 1239 között vezettek, - is megemlékezett egy per kap­csán. A korabeli iratokban fenn­maradt, hogy 1219-ben a tereskei apát egy kölcsön miatt pert indí­tott a poroszlói monostor és an­nak kegyura ellen. A kolostor még a XV. század­ban is lakott volt, bár időközben leégett. Az 1460-as években Bajoni István váci kanonok, Má­tyás király egyik vezető diploma­tája irányította az újjáépítését. Halála után azonban romlásnak indult az épület állapota. II. Ulászló 1493-ban a bencés apá­cáknak adta, akiknek Tereske mellett egy Apácafalva nevű falu­juk is volt. Közvetlenül a török idők előtt a Tereskét az esztergomi érsek­ség birtokolta. A XVI. század kö­zepétől a hódoltsághoz tartozott. A török kincstári feljegyzések megőrizték a tulajdonosok ne­vét: 1562-ben Hasszán bég, Rusz- tem budai basa helytartója, 1583-ban Musztafa bin Abdullah esztergomi lovas vitéz, 1584-ben Mohamed Juszuf, a nógrádi tüzé­rek parancsnoka, 1592-ben pedig Behren bin Abdullah tüzér altiszt hűbérbirtoka volt. A tizenötéves háború alatt, 1593-ban a falu egy időre felsza­badult a hódoltság alól. 1715- ben 14 magyar és hét szlovák háztartást írtak itt össze. A Frideczki-kúria a XVIII. század­ban épült, a Huszár-kastély pe­dig 1848-ban. A falu temetője természetvédelmi terület; az itt álló, igen szép idős fák alá ösz- szegyűjtötték a megye temetői­ből származó, régi, gondozat­lan sírköveket. A falu híres, nemcsak Nóg- rádban, hanem országosan is ritka műemléke a XIII. századi alapokon álló román stílusú templom, amelynek egykorú Szent Lászlót ábrázoló freskói viszonylag épen maradtak fenn. Á templom pasztofóriu- ma, szentségtartófülkéje rene­szánsz eredetű, homokkőből készült munka. A XV. század­ban gótikus stílusban átalakí­tott, síkmennyezetes templom alatt igazi különlegesség, Ár­pád-kori altemplom is találha­tó. Az alacsony, dongaboltoza­tos helyiségben oltárt is állítot­tak. FARAGÓ ZOLTÁN Templombelső. A kép bal oldalán az Árpád-kori freskók _____________________■ A tereskei altemplom __________________fotóig rigó tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom