Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-19 / 92. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI M E GYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. ÁPRILIS 19., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Mátranovák Középkori eredetű falu; 1548-ban, a török idők kezdete előtt Maróthy András volt a földesura. 1633-ban a váci nahije, azaz a korabeli török közigazgatás szerinti járás falvai között említették a kincstári adóívek, mindössze két adóköteles háztartással. A község egyhajós, barokk római katolikus temploma 1800-ban épült. A falu közigazgatási területén négy természetvédelmi terület van. Megóvásra érdemesnek találták a Kaszinóparkot a bányatelepi idős fasorokkal együtt, a Cserkészkút nevű forrást és környékét, a Hegyeskei Borókás Legelőt és oltalom alatt áll az a 818 hektáros erdős dombvidék is, ami a közepén található Nyírmedi tóról kapta nevét, s Nógrád legnagyobb helyi jelentőségű védett területe. F. Z. Múltidéző Szennyvízhálózat létesítésére pályáznak A környező önkormányzatokhoz képest jobb anyagi helyzetben vannak Csikó István Bélát már a harmadik ciklusban választotta meg a falu népe az önkormányzat élére. Az eredmények igazolták a bizalmat, hiszen tavaly is eredményes esztendőt zártak. Ez persze nem azt jelenti, hogy itt nem voltak gondok: amint azt a polgármester elmondta, az állami normatíva nettó összege nem fedezte az önkormányzat dolgozóinak bérét. Ha a saját bevételek nem realizálódnak, pénzügyi gondok adódnak, azaz hitelt kell felvenni a település működtetéséhez.- Ez az átmeneti állapot szeptember 15-ig tart, ugyanis ez a határideje az iparűzési adó befizetésének - magyarázza Csikó István Béla. - Ez a határidő ráadásul tavaly december 27-ig tolódott ki, úgyhogy volt egy pár álmatlan éjszakám, mi is legyen. Szerencsére különösebb zökkenő nélkül tudtuk folytatni a megkezdett munkálatokat: befejeződött az óvodai konyha átalakítása, amely az egyik legjelentősebb beruházásunk volt. A településen ugyanis nagy problémát jelentett a szociális étkezés biztosítása. Pályázati úton nyertünk 4,4 millió forintot egy 600 adagos konyha kialakítására. Ez nem csak a településen tudja biztosítani az étkeztetést, hanem el tudná látni homok- terenyei iskola napközijét, óvodáját is. Jelenleg folyamatban vannak a tárgyalások, úgy tűnik, hogy sikerrel zárunk: ebben az esetben egy kis bevételhez is jutnánk. Felújítottuk a ravatalozót is, kiépítettünk egy esőbeállót, már csak a vizesblokk kialakítása és a festési munkálatok vannak hátra. Terveink szerint mintegy két hónap szükséges még a befejezéshez. Az intézményeknél folyamatosan végezzük a felújításokat, az idén az óvoda fűtéskorszerűsítése, elektromos hálózatának a felújítása van még hátra. Ezeket a munkákat szinte csak saját erőből végezzük: pályázunk ugyan rendszeresen, de csak az anyagi lehetőségek függvényében tudják támogatni. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a környező önkormányzatokhoz képest jobb anyagi helyzetben vagyunk. Önkormányzatunk azon kevesek közé tartozik, ahol hiány nélkül fogadták el az idei költségvetést: jónak mondható ugyan, de Csikó István Béla polgármester ■ azért mégis félő, hogy ugyanaz a helyzet áll elő, mint tavaly.- Nagy gond a Nyírmedi tó sorsa: a felújítási tervet megcsináltattuk, de a vízügyi hatóságoknál sehol sincs bejegyezve a tó, pedig az már évtizedek óta ott van. Most van folyamatban a vízjogi létesítési engedély megszerzése, addig semmit sem tudunk elkezdeni, amíg meg nem kaptuk. Legalább ekkora gondot okozott az időjárás: a településnek olyan a fekvése, hogy minden csepp leesett víz a „falu alá” folyik, a mentést pedig csak az önkormányzattól várják a lakosok. Jelenleg 57 közhasznú munkás dolgozik, de nem győzik az árkok, a patak medrének tisztítását: sok olyan hely van, ahová a gépek nem tudnak bemenni. Az eső pedig rengeteg hordalékot behozott, amit valakinek ki kell takarítani. A polgármester örömmel újságolta azt is, hogy a településen megállt a munkanélküliség növekedése. Mint mondta, már csak az „első generációs” munkanélküliek elhelyezkedésére nincs lehetőség: azokat az embereket kell ezalatt érteni, akik a kilencvenes évek elején veszítették el állásukat. Őket közhasznú munkásként foglalkoztatja az önkormányzat. Nagy eredménynek nevezte, hogy a 2183 fős településen 500 munkahely van több idetelepült cég jóvoltából. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy lassan, nagyon lassan változik az emberek gondolkodásmódja: ahhoz, hogy a helybeli munkahely kínálta lehetőségeket kihasználják, változtatni kell a gondolkodásmódon, a hozzáálláson, azaz be kell állni a sorba.- Ismételten beadtuk a szennyvízhálózat létesítésére a pályázatot, Mátraterenyével együtt valósítanánk meg, Mátranovák gesztorságával - folytatja Csikó István Béla. - Ez 1,6 milliárd forintos beruházás lenne: ha sikerül, akkor jövőre hozzá is kezdhetnénk. Az idén felújítjuk az úthálózat egy részét: ez voltaképpen még a gázberuházás utáni munkákat pótolja. 25 millió forintunk van rá, ami azt jelenti, hogy a mintegy 25 kilométernyi belső úthálózatból 6-8 kilométert tudunk rendbe tenni. Azt még azért hozzátenném, hogy közel 50 kilométernyi vízelvezető árok is van a faluban, amelynek karbantartása szintén jelentős terhet ró az önkormányzatra. Az oldalt írta: Hegedűs Erzsébet Fotók: _______Rigó Tibor______ F élig termelő cég, félig oktatási bázis Lécz József szakoktató (jobbról) magyarázza a CNC megmunkáló központ működését Deák Márló és Szanlszló István tanulóknak ■ Szakképzési céllal hozta létre 1991 májusában a Mátra Szakoktatás Kft.-t a helyi önkormányzat, a Ganz Acélszerkezeti Rt., a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a TIT és Králik János. Az alapító tagok közül azóta már néhá- nyan kiváltak, de Králik János még ma is az oktatóbázis ügyvezetője. Elsősorban a vonzáskörzetből fogadják a leendő szakmunkásokat, de vannak tanulóik Pétervásáráról is. Az Országos Képzési Jegyzék a korábbi évekhez képest megváltoztatta a képzési rendszert, a követelményeket.- Jelenleg nyolc szakmát oktatunk itt - mondja Králik János. - Asztalos, kőműves, festő, szerkezetlakatos, hegesztő, esztergályos, autószerelő és háztartási gép szerelő szakmára képezzük a fiatalokat, bár ez utóbbi két szakma megszűnő félben van. Jelenleg 74 szakmunkástanulónk van, két műszakban, tíz oktatóval dolgozunk. Úgyis mondhatjuk, hogy félig termelő cég, félig oktatási bázis vagyunk, éves szintén 60 miihó forintos árbevétellel. Leginkább a hegesztő, esztergályos, lakatos szakmák iránt van érdeklődés, és legnagyobb örömünkre a gyerekek nagy része el is tud helyezkedni. Ha valakinek mégsem sikerül, akkor abban tudunk segíteni, hogy pályakezdő munkanélküliként foglalkozatjuk őket. Szerencsére nincs olyan tanulónk, akivel kirívó gond lenne, általában igyek- vőek, tényleg meg akarják tanulni a szakmát. Azért azt is el kell mondani, hogy az iskolák jelzései alapján évről évre csökken a színvonal, általában azok a gyerekek jönnek, akik nem akarnak tovább tanulni. Az oktatóbázis területén magasodik egy új épület is, ahol majd az új képzés, a CNC gépkezelő kap helyet. Hogy indul-e szeptembertől, vagy csak a következő tanévben, azt most még nem látják tisztán: amint azt az ügyvezető elmondta, sok függ a pályázatoktól. Maga az épület mintegy 15 millió forintba került, amelyet teljes egészében a gyakorlatukat töltő gyerekek csináltak. A gépek körülbelül 30 millió forintba kerülnek, amelyekből a CNC megmunkáló központ már itt van.- Igaz, hogy a végzősök lassan elmennek, de itt maradnak az elsősök, jönnek hamarosan nyári gyakorlatra is a gyerekek, így folyamatosan tudunk dolgozni. Gólyapár a híradóoszlopon Az önkormányzat telephelyén felállított községi hangoshíradó oszlopán már a hatvanas évek óta terebélyesedik a gólyafészek. Hosszú évekig csak egy magányos gólya érkezett évről évre, mostanra viszont újra ketten vannak. A település lakói féltve őrzik őket, ezt pedig a gólyák is tudják: megszokták az ember közelségét, így aztán akkor sem rebbentek fel, amikor lencsevégre kaptuk őket. Hiány a jó szakmunkás Céljuk, hogy mintagyárat hozzanak létre A településen 1995 májusában kezdte meg működését a Sinus-Ker Ipari és Kereskedelmi Kft. Az üzemben akkor mindössze húsz ember dolgozott, jelenleg 92 embernek biztosítják a megélhetést. A cég fűtéstechnikai elemeket, a környezetvédelemhez tartozó hulladékpréseket gyárt.- A jelenlegi létszámban a helybeliek aránya csak 30 százalék - mondja Kadlicsek Ferenc ügyvezető. - Bármennyire hihetetlennek tűnik, az a véleményem, hogy Nógrád megyében nincs munkanélküliség, mert mi nem találunk embert.- Nem lehet, hogy túlzott elvárásaik vannak, illetve kevésnek találják a munkavállalók a felkínált bért1- Nem hinném, hogy túlzott elvárásaink lennének: szorgalmat, folyamatos, jó teljesítményt várunk dolgozóinktól, nem tűrjük a lazaságot, illetve a gyakori, indokolatlan hiányzásokat. Sok céggel ellentétben nálunk nincs felvételi „korhatár”: az ötvenéveseket, ha dolgozni akarnak, és jó szakemberek, ugyanolyan szívesen várjuk, mint a fiatalokat. Nekünk nem a kor, hanem a teljesítmény, a hozzáértés és a hozzáállás a fontos. Úgy vélem, tisztességes bért is kínálunk cserébe: jelenleg az átlagórabér 360 forint. A legalacsonyabb órabér 230 forint (segédmunkás munkakörben), a szakmunkások órabére 300 forintnál kezdődik, a kiemelkedő lakatos szakmunkások akár az 500 forintos órabért is elérhetik. Annak a dolgozónak, aki egész hónapban dolgozik, 4 ezer forint jelenléti pénzt fizetünk, van étkezési hozzájárulás és utazási költségtérítés, 30 százalékos délutános pótlék. Árbevételünk az utóbbi három évben 50-60 százalékos növekedést ért el, ennek köszönhetően 13. havi bért is fizettünk dolgozóinknak. A létszámunk most nagyjából elegendő, de lakatos-hegesztő szakmunkásokat bármikor tudunk alkalmazni. A jó szakembereket mindig várjuk, igyekszünk megtartani is őket, de sajnos, azt kell mondanom: jó szakmunkásokból hiány van.- Hogyan állnak megrendelésekkel?- Szerencsére bőven akad munkánk, oly' annyira, hogy szívesen vennénk bedolgozók jelentkezését is, természetesen csak olyanokét, akik minőségi munkát végeznek. A meglévő profilt szeretnénk bővíteni is, éppen ezért tervezzük egy 6300 négyzetméteres, új csarnok építését, amelynek kivitelezésére most várjuk az ajánlatokat. Ez a beruházás mintegy 250 millió forintot igényel, amelyhez állami támogatást nem kívánunk igénybe venni. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy a kapott ösz- szeggel nem állnak arányban a feltételek, csak a bürokrácia növekszik. Hasonló megfontolásból nem vettünk fel egyetlen dolgozó után sem támogatást, mert azt tapasztaltuk: akiket kiközvetítenek, tízből jó, ha kettő beválik. Folyamatosan fejlesztjük a már meglévő gépparkot is, az idén vásárolunk egy hegesztőrobotot, amely közel negyven millió forintba kerül.- Megmondom őszintén, egy mintagyárat szeretnénk létrehozni, de ehhez elsősorban a fejekben kell rendet csinálni. Csak úgy fog sikerülni, ha az emberek maguk is felismerik: a munkahely nem arra való, hogy valahogyan eltöltsük az időt, hanem arra, hogy igényesen, jól dolgozzanak. Mi pedig cserébe munkahelyet, biztos megélhetést tudunk felajánlani. Répás Zoltán, Veres Károly és Kovács Dénes a Bárna-patak medrét tisztítja Folyik a hulladékprések összeszerelése
