Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-15-16 / 89. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M A G A Z I N 2000. ÁPRILIS 15., SZOMBAT Elölről kezdődik a Tocsik-per Miről beszél az írás?j (Folytatás az 1. oldalról)- Az első kört nézve jó esetben két, közepes esetben három évig el­tart, amíg a Legfelsőbb Bíróság újabb Ítéletével megnyugtatóan, jogerősen lezárul.- Hogyan telik majd önnek ez az idő1- Nem jó kifejezés, hogy meg le­het ezt szokni, de ha összeadjuk, már lassan négy éve húzom a háta­mon ezt az ügyet. A tekintetben megváltozott a helyzet, hogy szer­dán olyan ítélet született, amely az általam hangoztatott, három és fél­négy éven át következetesen jelzett álláspontomat igazolja, vagyis azt, hogy nem követtem el semmiféle bűncselekményt, nem tettem azt, amivel megvádoltak. Az első fokú eljárás során talán abban követtem el hibát, hogy azt gondoltam, nem nekem kell bebizonyítanom az ár­tatlanságomat, hanem a vádható­ságnak kell bizonyítania az ellenem felhozott vádakat. Mivel úgy érté­keltem, hogy a nyomozás során ve­lem szemben összeszedett „bizo­nyítékok” egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy ellenem bármilyen kedvezőtlen ítéletet hozzon a bíró­ság, igazából nem is foglalkoztam azzal, mennyire részletes, pontos és precíz a felkészülésünk. Miután az ítélet megszületett, természetesen alapvetően át kellett gondolni, hogy milyen magatartást tanúsítsunk. Teljesen jogos volt a Legfelsőbb Bí­róság tanácsvezető bírójának a kér­dése, hogy miért nem az első fokú tárgyalás során jutott eszembe, hogy nem voltam az inkriminált időpontban Magyarországon. Elég sűrűn utazom külföldre, de a dolog tanulsága, hogy nem csak nekem nem jutott eszembe - a nyomozás során a nyomozóhatóság igen ten­denciózusan kérte, értékelte az ada­tokat, illetve sajnos a vádhatóság és az első fokon eljáró bíró figyelmét is elkerülte, hogy az eset nehezen tör­ténhetett meg úgy, ahogyan az elő lett adva dr. Tocsik Márta vissza­vont vallomásában. Lehet hogy ezért nyilatkozott úgy a Legfelsőbb Bíróság szóvivője az ítélet után, hogy nagyon ritkán fordul elő ítélet hatályon kívül helyezése.- Biztosan megfordult a fejében, hogy nem fogúk hatályon kívül he­lyezni az első fokú ítéletet.- Igen, megfordult. Én bíztam a magyar igazságszolgáltatásban, bár azt is hozzá szeretném tenni, hogy az első fokú bírói ítélet után ez a bi­zodalmám jelentősen csökkent. Igen, átgondoltam, hogy adott eset­ben (abból a szempontból már mindegy, hogy jogosan vagy jogta­lanul) meg kefi kezdenem a börtön- büntetés letöltését, és erre valahol a lelkemben megpróbáltam felké­szülni. Amit nem lehetett, szerin­tem erre az eshetőségre senki nem tudja felkészíteni sem magát sem a családját. Kifejezetten azt nem tu­dom elképzelni - legalábbis nekem nem sikerült - hogy megpróbálja el­fogadtatni egy 10-11 éves gyerek­kel, hogy az ő édesapja, aki külön­ben szent meggyőződése szerint ár­tatlan, börtönbüntetésre ítéltetik. Ezt tényleg nem kívánom senki­nek. És ha lehet ilyet mondani, sze­rencsém volt, mert ilyen erővel el is ítélhettek volna, ha az első fokú íté­let utáni pontos és precíz papír- és adatfeldolgozásban a segítőim nem veszik észre, hogy az inkriminált időpontban Németországban vol­tam, megtalálták a repülőjegyem másolatát is. A dolog azért érdekes, mert az első fokon eljáró bírónő úgy ítélt el, hogy semmilyen közvetlen bizonyíték nem volt velem szem­ben. Ha sarkosan fogalmazok, egy 14 oldalas visszavont vallomás utol­só négy oldala alapján ítélt el, amely egyébként az előző tíz oldallal szö­ges ellentétben álló állításokat tar­talmaz. Mind a vád, mind az ítélet gyakorlatig arról szólt, hogy ez az utolsó négy oldal dr. Tocsik Márta vallomásából az elsőtől az utolsó betűig igaz. Ennek kiindulópontja pedig az volt, hogy én február 2-án az ő előadása szerint 11 óra 4 perc­kor és 11 óra 54 perckor vele telefo­non beszéltem, és ezt meg ezt mondtam neki. A11 óra 54 perces visszahívást ellenőrzésként a Köz­társaság téri Matáv számomra telje­sítette, ahol az ő elmondása szerint a titkárnőm bekapcsolta az irodám­ba. Erre mondom, hogy az a sze­rencsém ebben a szerencsétlen tör­ténetben - mert hiába állítottam, hogy ez nem igaz -, hogy azon a na­pon 20 óra 10 perckor szállt le az a repülőgép Ferihegyen, amely en­gem Németországból az MSZP hi­vatalos küldöttségének tagjaként hazahozott. Mivel a bírói indoklás és a vád szerint is ez volt a kiinduló­pontja és az igazolója annak, hogy Tocsik Márta későbbi, velem szem­ben megtett állításai is igazak, ezzel a terhelő vallomás szavahihetősége kérdőjeleződött meg, a vád kiindu­lópontja dőlt fel. A bírói indoklás szó szerint is arról szólt, hogy ha ez a feltételezés igaz (márpedig ő konkrétan elfogadta), akkor az azt követő feltételezéseket, illetve állítá­sokat sem vonhatja kétségbe a bíró­ság. Azt gondolom, teljesen jogos és logikus az a felvetés, hogy sem­miféle bizonyítékkal nem támaszt­ható alá, hogy a későbbiekben állí­tott tételei megállnak a lábukon.- Óvatosan megfogalmazott új­sághír szerint a bíróság zsarolási elemeket vélt felfedezni- A tárgyaláson jelenlévő újság­írók közül jó néhánynak a saját lel­kiismeretével kell elszámolnia. Az elmúlt három és fél, négy év alatt (kollégáim összeszámolták) közel ezer dkk jelent meg az írott sajtó­ban velem, illetve ezzel az üggyel kapcsolatban, és ezekben a cikkek­ben engem igen tendenciózusan és folyamatosan már el is ítéltek, bű­nösnek mondtak ki. A Legfelsőbb Bíróság ítélete után azt hiszem, van elgondolkodnivalójuk azoknak, akik az elmúlt évek során ezt felvál­lalták, megírták. A bírói indoklás arról szólt, hogy a tényállás mentén Tocsik Márta szavahihetősége alapvetően megdőlt. Az új elvárás­ban szakértőkkel igazoltatni kell, technikailag nem volt-e lehetséges, hogy az én Matáv-számomat átirá­nyították a Köztársaság térről Né­metországba a fnobiltelefonomra, és ha ez technikailag lehetséges, akkor a vádhatóságnak a Matávtól le kell kell kérnie az arra vonatkozó igazolást, hogy ez netán mégis megtörtént volna. Eléggé abszurd a feltételezés, én pontosan tudom, hogy nem így történt. A bíróság ezzel együtt elvi út­mutatásként arra is felhívta az újabb tárgyalás során a bírói tanács figyelmét, hogy az első eset akkor sem minősül bűncselekménynek és befolyással való üzérkedésnek, ha az úgy történt volna meg, ahogy Tocsik Márta előadta. Ez azért ér­dekes, mert engem folytatólagosan elkövetett befolyással való üzérke­désért ítélt el a bírónő, ami kettő al­kalmat jelent. Ha a másik esetben netán megáll a tényállás - amihez az kellene, hogy Tocsik Márta sza­vahihetősége helyreálljon - akkor az első fokú bíróságnak azt kell majd gondosan körbejárnia, hogy a befolyással való üzérkedéssel szemben nem állapítható-e meg a zsarolás.- Milyen reagálásokat kapott szerda óta?- Nagyon sokan felhívtak, töb­ben a városban is megállítottak. Volt aki csak megszorította a keze­met, volt aki gratulált. Negatív jel­zést nem kaptam. Akinek ellenté­tes véleménye van, az általában nem meri szemtől szemben meg­fogalmazni. DUDELLAI ILDIKÓ Egy 33 éves óvónő írása erőről, szilárd akaratról árulkodik. Az ilyen módon író ember részt akar és részt tud venni a közösségi élet­ben, de soha nem válik kihasznál­hatóvá, mások áldozatává, mert bár alkalmazkodó, a kellő figyel­met, törődést is képes kivívni ma­gának. Igyekszik értelmét és érzel­meit egyensúlyban tartva reálisan, objektiven szemlélni a világot. Jó asszociációs képességekkel ren­delkező, gyors észjárású. Gondola­taiban, tetteiben gyakorta a többi­eknél jóval előbbre járó ember. Né­ha kissé türelmetlen. A levél eleganciáról, szépérzék­ről is vall, írója a legnagyobb siet­ségben, hajszoltságban sem hagy­ja figyelmen kívül a formát. Azon­ban pénzének, idejének beosztá­sában megfontoltabbnak, előrelá- tóbbnak kellene lennie. Szenvedé­lyessége, fokozódó lendülete egy idő után olyannyira magával ra­gadja, átfűti, hogy korábbi elhatá­rozásait „elfelejtheti.” Igényli a társaságot, az emberek közelségét, de baráti, ismeretségi körét gondosan válogatja meg. Társához egészen közel érzi ma­gát. Minden bizonnyal szoros a kötelék kettejük között, bár úgy tű­nik, kapcsolatukban a levélíró hölgy él meg nagyobb élménye­ket, örömöket. Egészséges lelkivi­lágé, kellemes megjelenésű egyén sejthető az írás mögött, aki azon­ban gyakorta nem érzi jól magát a bőrében, nincs megelégedve ön­magával. Hangulata, kedélyállapo­ta is hullámzó. Esetenként azon­ban nagyon elesettnek, magányos­nak érzi magát. Ez az „összehúzó­dás” másfajta értelmezésben je­lenthet egy bölcs háttérbe húzó­dást, de ennek fonákja lehet, hogy a határokat nem kellően tisztelő egyének könnyen semmibe vehe­tik, átgázolhatnak rajta. A beveze­tőben említett határozottsága, tar­tása védelmet biztosíthat ez ellen. Ingadozás érzékelhető a mun­kához való hozzáállásában, az ab­ba fektetett erőfeszítések mennyi­ségében. Hol teljes erőbedobással, lelkesen dolgozik, máskor fele annyi ráfordítással sem. Ez első­sorban hangulatának függvénye. Azonban dicséretére legyen mondva, hogy még ez utóbbi hoz­záállás is kivételes teljesítménye­ket szül, jó munkaerőt, ügyes, ta­pasztalt munkatársat takar. Szilárd elvi rendszere, erkölcsi tartása sokak számára példaértékű lehet. Céltudatos, energikus, tettre kész. Szívesen meghallgat és nyújt támaszt embertársainak. * ■ __________________OOPÓ KHSfflNA o kleveles grafológus Ö-T-lJ-'VLAL fc-L C, - G_cÁ-r<_-t-tTVTC^Í | aVCLATVA- exAr­*-L te*—UL- <*-* 4l‘ Ul W. LLt lKlUL f A »’V- Cl­OÁUMkTL-L «Jt­! ^ G.Z a-+-(- f locft cJk- clá x'» OU.Á4CXV tíOCuJu; ílltt Hl tik. Ai.UXAG^.LlLrv'C. A ílnitli irOi.-CL.LÍ'rvk,', i Axl iO. c/fX/V-» Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Majd a számítógép megmondja kikkel csaltál meg. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Majdánné Kovács Katalin Herencsény, Kossuth L. u. 26. sz. Mái rejtvényünk megfejtését április 20-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. r JÁTÉK­PÉNZ ~1 RÉSZEG­GÉ TESZ MŰSOR­SZÓRÁS HEGYRAG, A-SE PÁRJA A MAGYAR ÁBÉCÉ VÉGE PALIN­DROM •FÉRFINÉV KÉSZÜL A VER­SENYRE ROHAMRA BUZDÍTÓ SZÓ ÁRNYÉ­KOLÁS VONAL­KÁZÁSSAL SOK­RÉTŰ, BONYO­LULT u KÉS LÉNYEGE TÜDŐBŐL SZÁRAD- BA ENGED r~ SZIMMET­RIKUS FÉRFINÉV FÜZETBE JEGYEZ­TET H OLASZORSZÁG ÖftÁLIA) RÖVIDÍTÉSE SPORTVERSENYEKEN TÚRA­PARTNER AZ IDŐTŐL FOGVA ET FIZETÉS­BŐL ELVESZ TELI _ SaPaDÉK CL szópó: szó 'TLÓ __ 6 ► KOCKA ALAKÚ CSOKI LÓLÁB VÉGZŐ­DÉSE HÍMIVARÚ (NÖVÉNY) BBCfaKTT OSZKÁR ÓMA PÁRJA LÓBÍZTATÓ ff*. ÁJULÁS SCHÜTZ ... (KEDVELT KOMIKAT r RÉGI IDŐSZAK Cl LÓBE TEOSÉG RÓMAI EGYES BÁTOR­KODIK SZINTÉN NEM TETEJÉRE GRAFIKÁT KÉSZÍT (JÁNOS) AZ AMPER VÉTÓ HUROK ÁTMÉRŐ JELE Templomaink története; Szécsényfelfalu Gótikus falmaradványok Az „Urak erdeje” nevet viselő dombhát alá települt Szécsényfelfalu község: régen csak Felfalunak hívták. Zsák­falu, a közeli Endrefalváról érhető el. A völgybe települt községet a Rabóka-dűlőben eredő, s a Ménes-patakba tor­kolló kis patak választja két részre. Középkori eredetű település, de a birtoklástörténeti adatok hiá­nyosak. Annyit tudunk, hogy a XIV. század elején a Kacsics nem­zetségből származó Szécsényi Ta­más birtoka lett az egész környék: a lublói vámagy élete végére az or­szág egyik leghatalmasabb földes­ura lett, második házassága révén az Anjou-házzal is rokoni kapcso­latba került. Szécsényi László fiú utód nélküli halála után, 1459-ben a Felfalu leányainak tulajdona lett, méghozzá az az idő tájt meglehe­tősen ritka leányági öröklés utján: Országh Jánosáé és Losonczy Albertné ekkor megosztozott a ki­terjedt uradalmakon. (Ä tekinté­lyes család feje Erdélyben 24, Nóg- rádban 26 falu és Szécsény mező­város, Hevesben pedig négy köz­ség és Gyöngyös felének földesura volt.) Közvetlenül a török világ előtt, 1548-ban bizonyos Nyakazó György volt Felfalu birtokosa: az érdekes nevű uraságról sajnos nem tudunk többet. A környéket az Ipoly-völgy várainak eleste után, 1552 nyarán szállták meg a törökök. Felfalu ezután ötven év­re a szécsényi szandzsák része lett. A kincstári adóívek szerint 1562-ben Hasszán Teszvidzs tö­rök tiszt hűbérbirtoka volt. A ti­zenöt éves háború felvidéki sike­reinek idején, 1598-ban Dely László volt a település földesura. Az 1754-55-ös vármegyei nemesi összeírás szerint Garamszeghi Géczy Imre birtokolta. Prónay Mi­hály 1845, Glos Sámuel pedig 1865 táján építtette itteni kúriáját. Mára mindkettőt jelentősen átala­kították. A község Szent János apostol titulusú római katolikus temploma az endrefalvai plébánia filiája. A ma látható épületetl745- ben emelték a régi, középkori is­tenháza részleges átépítésével, il­letve köveinek felhasználásával: a XVIII. század uralkodó ízlésének megfelelően barokk stílusú lett. Néhány falmaradvány azonban megőrizte a régi, gótikus eleme­ket: a karzat alatti ajtó és az ülő­fülke a XV-XVI. század forduló­ján készülhetett. A párkányzatos, háromszintes tornyot csak 1818- ban toldották a szentélyhez. A va­lószínűleg ugyancsak évszázad­okkal korábbi, festett, fakazettás mennyezetet az 1930-as években bontották le. Érdekes építészeti megoldásként az elmúlt évtize­dekben többször is felújított to­rony 1995-ben fából készült zsin­delyfedést kapott. FARAGÓ ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom