Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-13 / 87. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2000. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. április 12.) Borsodchem 10450Ft U Fotex 370Ft ü Matáv 2 209 Ft ű Mól 5 300 Ft ü OTP 14 640 Ft ű Rába 2 800 Ft Ű Richter 17 365 Ft ű Zalakerámia 2 900 Ft . ú BUX: 9786,06 +0,25% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ES PIACI ARAK 2000.14. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 97-98 Tartott Tartott FOB francia klkötű Kukorica 95-101 Mérséklődő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 200 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 427.53 7,09 258,18 132,01 18,76 65,83 163,94 6,22 269.53 Túl nagy a csinnadratta? Szakértők politikai programnak tartják a Széchenyi-tervet A legtöbb kutató, illetve szakmai szervezet, szövetség megítélése szerint a Széchenyi- terv programnak ugyan jó, de tervnek nem nevezhető. A szakértők konkrétumokat hiányolnak a Gazdasági Minisztérium anyagából, mint mondják: csak úgy lehet jó gazdasági programot alkotni, ha az „elveket azok öltöztetik fel konkrét intézkedési tervekkel, akik a ruhát hordják”. A Széchenyi-terv - Nemzeti Fejlesztési Terv - egyelőre nem végleges; a szaktárca várja a különböző észrevételeket, javaslatokat, s úgy tetszik, ezzel többen is élni fognak. Budapest A kormányprogramban lefektetett társadalmi célok megvalósítása érdekében az államnak szerepet kell vállalnia a gazdaságpolitika alakításában is. Ennek a jegyében született a Széchenyi- terv; amely magában foglalja a célkitűzéseket, meghatározza a gazdasági élet súlypontját, a fejlesztés elsődleges területeit, olyan területeket, amelyek ösztönzése láncreakciót indít meg a gazdaságban; maguk után húzzák a hozzájuk kapcsolódó ágazatokat, így sokszorozzák meg a befektetések hasznát. A programsorozat azonban nyilvánvalóan csakis akkor lehet sikeres, ha közös cselekvési keretté válik, vagyis ha a magyar társadalom, a hazai üzleti szektor és a globális szereplők meghatározó csoportja, valamint a régiók közösen alakítják ki és együttesen valósítják meg. A terv a Gazdasági Minisztérium szándéka szerint a magyar gazdaság európai felzárkózási stratégiájának programja is, ezáltal elősegíti az uniós integrációra való felkészülést. Bár a szaktárca többször is hangsúlyozta, hogy a Széchenyi-terv egyelőre nem végleges, mégis sok - legtöbbször azonban építő jellegű - kritika éri. A gazdasági kutatásokkal, előrejelzésekkel foglalkozó Kopint Datorg Részvénytársaság igazgatója, Oblath Gábor szerint a terv sokkal inkább politikai színezetű, mintsem gazdasági. A kutató úgy véli, üdvözlendő célokat határoz meg a Széchenyi-terv, de nem mond semmi újat; csupán az jelent minőségi változást, hogy a különböző programokat egy tervezetbe fűzte a Gazdasági Minisztérium. Oblath szerint a terv nem tartalmaz konkrétumokat, ez pedig nélkülözhetetlen lenne akkor, ha az Európai Unió számára is készülő Nemzed Fejlesztési Tervről beszélünk. A különböző programok már eddig is szerepeltek a kormány rövid vagy hosszú távú gazdasági stratégiájában, javarészük - másként megfogalmazva - szerepel a költségvetési törvényben. A Kopint Datorg vezetője szerint meg kellett volna jelölni, hogy az egyes fejezetekre milyen forrás áll rendelkezésre, helyi, központi vagy esetleg uniós pénzre lehet-e számítani. Oblath lapunknak elmondta azt is, hogy a Széchenyi-terv programjaira szánt 434 milliárd forint túlságosan kis összeg. Különösképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági tárca ezt a pénzt két évre, 2001-re és 2002-re irányozta elő, és jelentéktelen a GDP tükrében is, amely idén a várakozások szerint 13 ezer milliárd forint körül alakul, de mindenképpen több lesz 10 ezer milli- árdnál. Palócz Éva, a Magyar Kereskedelmi Kamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetének igazgatója szerint a Széchenyi-terv ugyan megvalósítható, de inkább nevezhető PR-fogásnak, mint nemzeti fejlesztési tervnek. Véleménye szerint a terv a Gazdasági Minisztérium alá tartozó témák gyűjteménye. Az igazgatónő hiányolja belőle az agráriummal, a környezetvédelemmel foglalkozó részeket, és mint lapunknak mondta, így nem is lehetne Nemzeti Fejlesztési Tervnek nevezni. Az elkészült dokumentum jelzésnek jó lehet - mondta -, de meg kellett volna jelölni benne a prioritásokat, hozzá kellene rendelni az eszközöket, a forrásokat és a finanszírozásra vonatkozó fejezeteket. Palócz szerint a minisztérium hiába vár javaslatokat, mert amíg nem ismert, hogy mennyi pénz, milyen eszközök, milyen intézményrendszer áll a terv mögött, addig nem lehet igazi javaslatokat kidolgozni. A szakértő tehát nem érti, miért övezi „túl nagy csinnadratta” a Széchenyi-tervet. ________________________________________(STS) P ROGRAM 2001-2002 (MRD FT) Autópálya-fejlesztési Innovációs 120 45 Lakás 200 Turizmusfejlesztési 16 Beszállítói 18 Kis- és középvállalkozásfejlesztési 25 Regionális gazdaságépítési 10 Összesen 434 Változott a törvény BUDAPEST Az Országgyűlés - a szőlő- és bortermelők aggodalmaira reagálva - módosította a jövedéki adóról szóló törvény néhány, a borra vonatkozó pasz- szusát. Augusztusban lépnek hatályba a bor jövedéki termékké történt nyilvánításából eredő szabályok. A jövedéki termékek körébe tartozik majd a bor is, mint ahogyan például az ásványolaj vagy a dohányáru. Magát a törvényt már elfogadták, így azoknak a gazdáknak, akik leg- dább 500 négyzetméteres termőterülettel rendelkeznek és borkészítéssel foglalkoznak, vagy évente 1000 liter bort állítanak elő, július 1- jéig be kell jelentkezniük az illetékes vámhatóságnál. A idevonatkozó törvényt azonban szigorú rendelkezései miatt sokan bírálták. A gazdák szőlőterületek kivágásával fenyegetőztek, ami a termőterület 25-30 százalékát érintette volna. A hegyközségek a termelők növekvő adminisztrációs terhei miatt emeltek kifogást. Az 500-1500 hektáron gazdálkodó szőlősgazdák körében is az adminisztrációs terhek növekedése váltott ki elégedetlenséget. Sokan például máig sem tudják, milyen a pincekönyv, amely a borkészítés egyes munkafázisait hivatott dokumentálni, és az sem dőlt még el, milyen zárjegy kerül a palackokra. Az Országgyűlés a napokban módosította a jövedéki adóról szóló jogszabály egyes kifogásolt részeit. A módosítás eredményeként az adómentes határ háztartásonként évente 1000 liter borra emelkedett. A jogalkotók 500-ról 1500 négyzetméterre emelték a jövedéki szabályozás alá eső térmőterület nagyságát, tehát csak az 1500 négyzetméternél nagyobb területen gazdálkodók számítanak termelőnek. Az ennél kisebb területen gazdálkodóknak akkor sem kell adóraktári engedély, ha az adómentes mennyiségnél több bort termel a tulajdonos. Azok a termelők, akiknek egyszerűsített adóraktári engedélyük van, a pincében is kimérhetik borukat, illetve kétliteres palackban vagy 25 literes kannában értékesíthetik. Húsmarhaprogram Budapest A magyarországi húsmarha- tenyésztés fellendítésére készített javaslatot a Pannónia Egyetemi Kutatási Koordinációs Központ Kht. - közölte tegnap Papócsi László, a kht. igazgatója egy szakmai tanácskozáson. A társaság által készített programról az igazgató kifejtette: a koncepció a jelenleg mintegy 19 ezres húsmarhaállomány bővítését célozza. A jelentős hagyományokkal bíró ágazat fejlesztése nemzetgazdasági és szociálpolitikai szempontból is fontos, hiszen Távközlési és informatikai fórum Felhasználók, szolgáltatók és gyártók részvételével harmadik ízben rendezik meg a távközlési és informatikai projekt menedzsment fórumot április 13-án Budapesten a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében - hangzott el a rendezvény hétfői beharangozó sajtótájékoztatóján Budapesten. Prórny Gábor, a fórum szervezőbizottságának elnöke elmondta: a 30 előadáson elméleti módszereket, a gyakorlati tapasztalat eredményeit és konkrét esettanulmányokat mutatnak be az előadók. A felszólalók között lesznek nagy világcégek képviselői, nagy magyar távközlési és informatikai vállalat szakemberei és kisebb hazai és nemzetközi cégek munkatársai is. „A komplex és gyorsan fejlődő távközlési és informatikai szolgáltatások bevezetéséhez elengedhetetlen a megfelelő projekt menedzsment alkalmazása” - mutatott rá Prónay Gábor. Elmondta, hogy ez a szakterület speciális tudást követel meg a szakemberektől, akiknek elsősorban műszaki, pénzügyi és jogi területen kell jártasnak lenniük. A fórum fő célja, hogy a piac szereplői megosszák egymással tapasztalataikat, új szakmai kapcsolatok szülessenek, illetve a már meglévők erősödjenek. A kultúra pénze, a pénz kultúrája A kultúra pénze, a pénz kultúrája címmel kétnapos konferencia kezdődött hétfőn kulturális szakértők és közgazdászok részvételével Budapesten, a Közép-európai Egyetemen. Hidy Péter, a kultúraközvetítők társaságának elnöke megnyitójában arról beszélt, hogy az immár hetedik alkalommal összehívott rendezvény középpontjában a térségi gondolkodás áll. - Magyarországon ma az állam a GDP-hez és a költségvetéshez viszonyítva sokat költ a kultúrára - jelentette ki Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) közigazgatási államtitkára a kultúrafinanszírozás elveiről tartott előadásában. Hangsúlyozta: Magyarországon nem volt még példa arra, hogy a kultúra állami támogatását olyan mértékben emeljék, mint az elmúlt két évben. Az NKÖM költségvetése az 1998- as évről 1999-re több mint 70 százalékkal növekedett - derült ki a közigazgatási államtitkár szavaiból. Hozzátette: többek között ez is szemlélteti a kultúra iránti egyértelmű kormányzati felelősséget. Baán László ismertetése szerint a tárca ez évi költségvetése mintegy 70 milliárd forint, ebből 20 milliárd az egyházi ügyekre fordítható keret.- Hozzávetőleg kilencmilli- árd forint jut a kulturális kormányzat által fenntartott harminc nagy intézmény működtetésére, a nagyberuházásokra, jelentős programok és projektek támogatására pedig 15 milliárd forintot fordít az idén a minisztérium - mutatott rá. Baán László hozzáfűzte: a nagyberuházások jelentős része a műemlékvédelmet érinti, mert a korábbi maradványelvű kultúrafinanszírozást leginkább az épített örökség védelme sínylette meg. A kultusztárca közigazgatási államtitkára előadásában utalt arra, hogy a minisztérium úgynevezett kulturális normatíva formájában idén 14,5 milliárd forintot juttat az önkormányzatoknak. Az állam mintegy 5,6 milliárd forintot ad az önkormányzati fenntartású színházak támogatására, mindemellett további 2 milliárd forinthoz juthatnak a teátrumok az úgynevezett érdekeltségi rendszer révén.- Az önkormányzati zenekaroknak 350 millió forintos támogatást nyújt a kormányzat ebben az évben - tette hozzá. A közigazgatási államtitkár előadásában kitért a nemzeti kulturális alapprogramra is, amelynek - mint mondta - az idei tervezett bevétele 4,5 milliárd forint, de a járulékbefizetési rendszert meg kell vizsgálni, mert az nem elég hatásos. Baán László a gazdasági szféra mecénási tevékenységének mértékét még elenyészőnek tartja az állami szerepvállalás mellett a kultúra támogatásában.- Az európai uniós csatlakozás előkészítésekor előtérbe kell helyezni a regionalizmus elvét, a határokon is átívelő regionális szemléletet - fogalmazott Baán László. Fotex: internetes kereskedés A Fotex csoport egy-másfél hónapon belül megkezdi az internetes értékesítést, szeptemberre felépíti portálját - közölte Várszegi Gábor, a Fotex igazgatóságának elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.- Összesen 380-400 millió forintot költenek a projekt megvalósítására. A társaság az első két évben veszteséget tervez az új üzletágon - mondta Várszegi Gábor. Az internetes elárusítóhelyet 14 ezer címmel nyitják meg és már a kezdeti időszakban kínálnak fotó-, film- és műszaki árukat, a későbbiekben pedig a Fotex-cso- port teljes termékskálája megvásárolható lesz. Az Interneten keresztül mintegy 200 ezer cikk értékesítését tervezik, 20-25 szolgáltatással együtt. A Fotex az elektronikus kereskedelmet a közép-kelet-európai régióra, Ukrajnára, Romániára, Csehországra, Szlovákiára, esetleg Horvátországra és Jugoszláviára is ki akarja terjeszteni.- Ennek megfelelően az illető országok nyelvén is elérhető lesz a Fotex portálja. Bizonyos fejlődési szint elérése után az internetes üzletágat esetleg önálló társaságba visszük ki - mondta Várszegi Gábor. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: változatlanul alulértékeltnek tartja a Fotexet a részvénypiacon, papírjaik árfolyama szerinte 50 százaléka a valós értéknek. Hozzáfűzte, hogy a társaságcsoport átlagos nettó forgóeszköz-állománya mintegy 8 milliárd forint, ami bőven elegendő lett volna a múlt évben a Fotex összes részvényének tőzsdei felvásárlására. kedvezően hat a vidék népesség- megtartó képességére és a falusi turizmus fellendülésére is. Az állatállomány-bővítést az Európai Unióban előtérbe kerülő ágazati szerkezetváltás, valamint a marhahús világkereskedelmének növekedése is indokolja. Sándor István, az FVM főosztályvezetője elmondta, hogy idén az FVM a húshasznú szarvasmarha-tenyésztés támogatására 1,4 milliárd forintot fordít. A program beindításához a főosztályvezető szerint 3 milliárd forint szükséges. Munkanélküliből segédgátőr A folyók menti településekről ezer munkanélküli közerőként való igénybe vételére számítanak a Körös-közben; az érintettek segédőrként vesznek részt a rendkívüli ár- vízvédelemben. A veszélyeztetett gátakon járőröző segédőrök nagyon fontos szolgálatot teljesítenek, mert ők tartják folyamatosan szemmel a védtöltéseket. Időben jelzik, ha a gátat veszélyeztető jelenséget észlelnek, s így megakadályozzák az esetleges gátcsúszást - mondta el újságíróknak Jenei Imre, a Békés megyei katasztrófalehárítási parancsnokság igazgatóhelyettese. A Körösök vidékén arra számítanak, hogy az árvíz levonulása hosszú folyamat lesz, további erősítésre, újabb közerő igénybevételére is szükség lehet. Kerámiaedények vizsgálata Magas a mázból kioldható ólom értéke A kerámiaedények laboratóriumi vizsgálata során háromféle terméknél mutatták ki, hogy a mázból kioldható ólom értéke magasabb, mint amit a Magyar élelmiszerkönyv előír - tájékoztatta a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség (fvf) több megyére és a fővárosra kiterjedő legutóbbi vizsgálatának összefoglaló jelentéséről a sajtót. Az országos vizsgálat során 197 boltban 2094 kerámiaedényt ellenőriztek a fogyasztóvédők. Az üzletek 72 százalékánál találtak hiányosságot a kerámiaedények forgalmazásánál. A laboratóriumi vizsgálat során kiderült, hogy a Kínából származó „porcelán rizstálka kanállal” termék, a Spanyolországból behozott majolika sütőtál, valamint a Medve László által gyártott majolikabögre mérgező fémtartalma a maximálisan megengedettnél magasabb, a vásárlók egészségét veszélyezteti, ezért a termékek további országos forgalmazását a fogyasztóvédők megtiltják. A jelentés szerint előfordult az is, hogy az előzetes minőségvizsgálatról szóló szakvélemény bizonyíthatóan nem a forgalmazott edényre vonatkozott. Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogy a hazai gyártású márkás porcelánedényeken a szabványnak megfelelően feltüntetik a gyártó és a minőségi osztály jelét, ugyanakkor az importtermékeken a gyártó és minőségi osztály jele csak elvétve szerepel. Az ellenőrzéseken a hatóság 6 esetben tiltotta meg az étkezési kerámiaedény forgalmazását, 103 esetben feltételhez kötötte az értékesítést. Határozattal 51 esetben szabtak ki pénzbírságot mintegy 1,1 millió forint összegben. A helyszínen 18 esetben bírságoltak megközelítően 142 ezer forint összegben. Halmozott szabálytalanság miatt 23 esetben szabtak ki fogyasztóvédelmi bírságot, amelynek értéke 3 millió 590 ezer forint volt.
