Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-10 / 59. szám

Egy falu, egy nap - Szarvasgede A község lakóinak életében, elsősorban mezőgazdasági arculatá­ban új színt és termelési kultúrát jelent a gyógynövénytermesz­tés, amelynek kezdeményezője Nagy Gábor. (2. oldal) Szívügye a múlt kutatása Lendvai Ferenc, a jobbágyi általános iskola nyugalmazott bioló­gia-földrajz szakos tanára egyik alkotója a község történetét be­mutató könyvnek. (5. oldal) Korábban kezdődik a tavasz Bár a megyei első osztályú labdarúgó-bajnokság csak március 15- én kezdődik, van négy olyan csapat, amelyik már e hét végén, szombaton pályára lép... (7. oldal) BALASSAGYARMAT, BATONYTERENYE, PÁSZTÓ, RETSAG, SALGÓTARJÁN, SZECSENY VAROSOK ES TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. MÁRCIUS 10., PÉNTEK XI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT Ön jól jár, ha előfizet! Megtakarít és még nyerhet is! Becsó kezében a nyerő 21-es Nógrád megye - mint fokozot­tan felzárkóztatandó régiórész - négy másik megyével együtt idén is többlettámogatásban részesül az államtól. Még idén megkezdődik a 21. számú fő közlekedési útvonal gyorsító­sávos koncepciójának kivitele- zése. A két jó hírt Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke je­lentette be tegnapi sajtótájé­koztatóján. Az ország idei költségvetés­ében szerepel, hogy az öt leg­inkább rászoruló megye (Bé­kés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, So­mogy és Nógrád) többlettámo­gatásban részesül. A Gazdasági Minisztériumban tegnap aláírt keretszerződés Nógrádnak 244,4 millió forintot juttat a gazdaságfejlesztési célelői­rányzatból. Az aktív foglalkoz­tatási célok célelőirányzatból megyénk 87,6 millióval, a tu­risztikai célelőirányzatból 45 millióval, a kis- és középvállal­kozói célelőirányzatból pedig 58,5 millióval részesül.- Az eredeti tárgyalási pozí­ciókhoz képest jelentős előre­lépést sikerült elérnünk, amit a keretszerződés is tartalmaz - fogalmazott az elnök. - A tu­risztikai célelőirányzat eseté­ben sikerült oldani azt a kötött­séget, hogy csak információs rendszer fejlesztésére lehessen felhasználni, a szerződésben már csak mint prioritás jelent­kezik ez a kitétel. Mindemellett Nógrád két regionális idegen­forgalmi bizottságban is érde­kelt, s mindkettő kereteiből ré­szesülhetünk. Összességében azt várom, hogy a tárcákkal kö­tendő szerződések révén - a többletforrással együtt - kb. 2,2 milliárd forint felett rendel­kezik a területfejlesztési ta­nács. Igazi áttörést hozott a 21-es fő közlekedési út fejlesztéséről folytatott egyeztetés, hiszen - mint azt Becsó Zsolt bejelentet­te - Katona Kálmán, a KHVM vezetője aláírta a hét gyorsító- sávot tartalmazó koncepció el­ső szakaszának a megvalósítá­sát célzó dokumentumot. A kb. egymilliárd forintba kerülő be­ruházás még idén megkezdőd­het, két körforgalmi csomó­pont kivitelezésével, illetve - várhatóan jövő évi befejezéssel - a szécsényi úti elágazótól az ipari parkig terjedő 2,6 kilomé­teres szakasz 2x2 sávra bővíté­sével. A 21-es út fejlesztése Salgó­tarjántól Hatvan irányába tör­ténik, hét szakaszra bontva. A teljes beruházás vélhetően meghaladja az 5 milliárd forin­tot, napi árfolyamon számítva. Becsó Zsolt lapunknak el­mondta, hogy az ügy előre- mozdításában fontos szerepet játszott Salgótarján közgyűlése gazdasági bizottságának veze­tője, Langár Tamás. Az útfej­lesztés lebonyolítását a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. kapta feladatul. (Folytatás a 3. oldalon) A bányászoknak állítanak emléket Szent Borbála-ábrázolásokból nyílt kiállítás Salgótarjánban Szent Borbála-ábrázolásokból nyílt kiállítás tegnap Salgótarjánban, a Nógrádi Tör­téneti Múzeumban, amelynek különös jelentőséget ad, hogy a gyűjtemény gazdája, a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, most bemutatásra kerülő darabjaival a hazai bányászoknak (is) emléket állít. A nógrádiaknak mindenképp, hiszen ná­lunk voltaképp már csak múltjukban élnek bányászaink ezrei. A Szent Borbála-ábrázolások mintegy nyolcvan darabját bemutató alkotások ugyanis a bányászkodással összefüggésben kerültek a zalai múzeum gyűjteményébe. Bányászkörökben jól tudják, a most bemu­tatásra kerülő alkotásokon a bányászok, kohászok és a tü­zérek védőszentjét örökítet­ték meg az alkotók, illetve a szerzők, hiszen a tárlókban megszemlélhetők a védő­szentről szóló dokumentu­mok is. A különféle korokból származó írásos anyagokra is jellemző, akárcsak a képző- művészeti alkotásokra, hogy a legkorábbiak majdnem egyidősek a Borbála-kultusz európai elterjedésével, amely holland és délszláv közvetí­téssel terjedt. A német nyelven publikált koraiak mellett ott vannak a legutolsó munkák, amelyek miniatűr változatukkal hívják fel a magukra a figyelmet. Nem így az 1675-ben bronzba öntött Sancta Barbara feliratú s a vele egykorú, szlovák terü­letről származó Ste Barbe fel­irattal ellátott dombormű, amelyek „vaskos- sága” vélhetően a bányászmunka nehézsé­gére is utalók. S talán nem véletlenül került melléjük a nagyméretű bányászlobogó, a mezejébe hímzett Jó szerencsét! felirattal, alatta pedig a védőszent egész alakos ábrájá­val. A kiállítás anyagai közül azonban mégis a „három grácia” a legszembeötlőbb, s nem csak a méreteik okán. A tüzér Borbála , a zsolnai majolikákra oly jellemző színárnya­latokban pompázó, a rudabányai Szent Bor­bála méteresnél magasabbra tornyosuló alakja a famegmunkálás remeke, s akkor még ott a legmodernebb, a fa hátterű gipsz­ből öntött Borbála. Ez stílusára nézvést le­hetne gótikusnak mondható, ha nem tud­nánk, hogy alkotója, Vörös János Borbála gó­tikára jellemző, nyúlánk, fehér alakjával, amely még vékonyabbnak tűnik a háttérül szolgáló, gótikus ablakokat idéző, sötétbar­nára pácolt fára helyezve, igazából nem a gótikának, hanem az olajfúrótornyoknak is emléket állított Borbála ilyetén megformálá­sával. A zalaegerszegi múzeum egyébként a sal­gótarjánit követően az or­szág más helységeiben is bemutatja a tárlat anya­gát - ahogyan ezt Tóth Já­nos múzeumigazgató megnyitójában is el­mondta -, mégpedig a je­lesebb bányászmúlttal rendelkező helyeken. Amint azt mondta, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ráirányítsák a fi­gyelmet múzeumuk e tárgykörű tevékenységé­re is. A bányászokra való méltó emlékezésen túl azzal a céllal is, hogy a Szent Borbála-gvűjtemé- nyüket teljesebbé tehes­sék. A múzeum gyűjte­ményének jelentős része ugyanis a néhai és mai bányászok adakozásai­nak, felajánlásainak kö­szönhető, akik egy életen át megőrizték a relikviákat, ám hogy a bányászkodás mára elhalóban, magángyűj­teményüket közkinccsé téve is adóznak a múltnak. Több kérdésben halaszthatatlan a párbeszéd Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke Salgótarjánban belpolitika nyugtalanító jelenségeiről szólt. Kiemelte: nem megrettenni kell a szélsőjobb- oldaltól, hanem megszüntetni annak a szoci­ális demagógiának alapjait, amelyre politiká­jukat építik. Thürmer szerint ezért két dolgot kell tenni: egyik, hogy a szociális problémák megoldásával mindenkinek legyen jobb éle­te, s ne csak egy szűk réteg gazdagodjon, a másik feladat, egyezzen meg a hatalom és a nép néhány alapvető kérdésben. Például in­gyenes oktatás, egészségügyi ellátás, szociá­lis minimum legyen mindenki számára. Egy­előre azonban nincs szó erről, hiányzik a megegyezésre törekvés, s ez nagy baj - mondta Thürmer Gyula. Tegnapi programja során elsőként Becsó Zsolttal, a megyei közgyűlés el­nökével találkozott a Munkáspárt el­nöke. Thürmer a látogatásról szólva el­mondta: mivel pártjának képviselői eredményesen tevékenykednek a köz­gyűlésben, érhető a látogatás célja, a megye hosszú távú érdekében a továb­bi együttműködési készség hangsúlyo­zása. Amiben viszont nem értettünk egyet, az a nógrádgárdonyi tüdőgyógy­intézet szűrőbuszainak leállítása - je­lentette ki Thürmer Gyula. Hangsú­lyozta: pártja azok további működteté­se mellett száll síkra. A megyei rendőr­főkapitányságon dr. Havasi Zoltán ez­redes a megye közbiztonságáról tájé­koztatta a Munkáspárt elnökét. A Szent Lázár Kórházban az intézmény­rekonstrukciót tekintette meg, majd a __■ lakossági fórum előtt a Nógrád Megyei H írlaphoz látogatott, ahol dr. Csongrády Béla felelős szerkesztő mutatta be a szerkesztőség munkáját. ________________________________! L egfontosabb kérdésekben elkerülhetetlen és halaszthatatlan lenne a párbeszéd a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai között, ezt diktálja az ország érdeke. Erről Thürmer Gyula beszélt tegnap délután Salgótarjánban egy lakossági fórumon. A nap folyamán a Munkáspárt elnökét a megyei közgyűlés hivatalában fogadta Becsó Zsolt elnök, majd találkozott a megyei rendőrfőkapitánnyal, ellátogatott a Szent Lázár Kórházba, s végül vendége volt a Nógrád Megyei Hírlap Szerkesztőségének is. Elkísérték őt Urbán Sándor, a párt megyei elnöke és Tőzsér Tibor, a megyei közgyű­lés munkáspárti frakciójának vezetője. Ötvenmilliós osztalék Közgyűlés a KRF Rt.-nél Rendes éves közgyűlésen érté­kelték tegnap a salgótarjáni székhelyű Közép-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Rt. (KRF) elmúlt évi munkáját. A mérlegből az is kitűnt, hogy a társaság ötvenmilliós ered­ménnyel zárta 1999-et. A társaság 1999-ben az alapí­tása óta eltelt időszak minden te­kintetben legsikeresebb üzleti évét zárta - értékelte a felügyelő­bizottság a KRF tavalyi tevékeny­ségét. Az eredményesség meg­mutatkozik a megközelítőleg öt­venmilliós nyereségben is - mondta el érdeklődésünkre Mihályné Balázs Melinda, a tár­saság vezérigazgatója.- Jó hír a tulajdonosoknak, hogy az említett összeg teljes egészében kifizetésre kerül, osz­talékként - jelentette be. - A feb minősítésében az a mondatrész, hogy „minden tekintetben” azt is tükrözi, hogy nemcsak a szám­szerű eredmények jók, hanem a tulajdonosok igen elégedettek a társaság által felvállalt üzleti vál­tással is, vagyis, hogy jelentős arányeltolódás történt a pénz­ügyi tevékenység és az üzleti ta­nácsadás között, az utóbbi növe­lésével. Mindemellett a legfőbb tulajdonos, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) képviselője is nagy­ra értékelte a csapat munkáját, s a kilenc regionális fejlesztési tár­saság közül az egyik legeredmé­nyesebbnek ítélte. A Heves és Nógrád megyében működő KRF nagy részt vállalt a területfejlesztési munkákban, számos sikeres projektet dolgoz­tak ki a vállalkozások, s kisebb részben az önkormányzatok számára. A 2000-re szóló elkép­zelésekben az önkormányzatok számára végzendő feladatok erő­södnek, projektkidolgozásban és -finanszírozásban egyaránt, amihez forrásszervezés is társul. A konkrét elképzeléseket azon­ban egy későbbi közgyűlés hiva­tott elfogadni, miután a KRF - s a többi fejlesztési társaság - kike­rül az MFB égisze alól, s hama­rosan az ÁPV Rt. által alapítandó holdinghoz kerül.__________m Barlangkutató-tábor Március 10-étől ötnapos országos barlangkutató-tábort szervezett Ágasvár-Vándorréten a salgótarjá­ni Sziklaorom Hegymászó és Bar­langász Klub, Buda László veze­tésével. Céljuk, hogy a Magyar Földtani Társaság által 1896-ban indított expedíció kutatási ered­ményeit megerősítsék, illetve új részeket fedezzenek fel a Csörgő- lyuk-barlangban. Érdeklődök a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum kiállításán Thürmer Gyula (jobbról az első) a megyei rendór-tókapitányság vezetőivel is találkozott iráni, állítsuk meg a szélsőjobboldal további előretörését - hangoztatta a lakossági fóru­mon a Munkáspárt elnöke, amikor a hazai adódnak olyan problémák, melyek megoldá­sában a pártoknak együtt kellene munkál­kodni, közösen keresni a legjobb megoldást, Az oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, honvédelem területén, hazánk EU-csat- lakozási előkészületei során, s később is enyhíteni például az egyre fokozódó, Thürmer szerint milliókat sújtó társadalmi igazságtalanságot. Állítsuk meg Csurka 1st-

Next

/
Oldalképek
Tartalom