Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-08 / 57. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZ A I K 2000. MÁRCIUS 8., SZERDA „Kelendő árucikk” a „Csiíz”ből - Mai vendégünk: Magyar Attila A MŰVÉSZ IS EMBER Művészek. Egy más világ. Nehéz fazonok? Nem feltétlenül. Idegenek? Dehogy! Itt élnek a mindennapjainkban, meghatározzák kultúránkat, szórakozásunkat, így véletlenül sem lehetnek azok. Közelebb vannak hozzánk, mint bárki mások, csak MÁSKÉPP. Nézzük őket a tv-ben, halljuk őket a rádióban, látjuk őket az újságban, fellépéseken, néha az utcán, de közelebbit nem tudunk róluk. Hogyan élnek, milyenek a hétköznapjaik? Gyűlölnek, ölelnek, szeretnek? Mindent, amit mi civil emberek csinálunk, csak ők máshogyan. Egy - valamivel - zártabb világban. Ebbe a világba enged bepillantást rovatunk. Magyar Attila neve, arca, munkája elsősorban az RTL Klub „Csiíz” című műsorából lehet ismert, holott évtizedes színészi múlt áll mögötte. Szerepelt a TV2-n sugárzott „Hét mesterlövész” című produkcióban is, színházi munkáinak se szeri, se száma. Kollégái egymás közt csak „Fater”-ként szólítják.- Mennyi szokott lenni a telefonszámlád? Amióta bejöttél a terembe, le nem esik a füledről a mobilod!- Olyan 25 és 30 ezer között...- Sűrűn beszélsz?- Ők is sűrűn beszélnek, akik velem beszélnek! Van úgy, hogy unalmamban is felhívok embereket.- Gyakran unatkozol? Dehogy! Csak- , ha van egy üres fél órám, akkor az az első, hogy a telefonhoz nyúlok...- Mióta vagy „Fater"?- Ez a katonaság alatt történt. Tudod, ott mindenki „apukám”, meg „faterkám” és úgy rajtam maradt.- Milyen lelki indíttatással kezdtél neki a pályának?- Háát, erre nincs is igazán válasz, mert a kérdés eleve olyan... Lelki indíttatás? A fene tudja... 13 éves koromban volt, hogy elmentem egy amatőr színjátszó csoportba, mert járták az országot, utaztak mindenfelé, s én is nagyon szerettem volna utazni.- Nem mondod komolyan, hogy csak az utazás miatt vágtál bele!- De! A színészet nem érdekelt! Országon belül jöttek-men- tek (néha volt Szlovákia is), s jelentkeztem, hogy én is velük akarok tartani. Mondták, ha elmondok egy verset: vagy felvesznek, vagy nem. Elmondtam, sikerült... Csináltunk mindenféle darabokat - Tom Sawyer, Pál utcai fiúk, Lázár Ervm-mesék - s azokkal valóban jártuk az országot.-Még akkor-a játék nevében - sem szerelmesedtél bele a színjátszásba?- Nem! De jó volt, mert semmi nem esett nehezemre. Csináltuk ezt, csináltuk azt, a lényeg úgyis az volt, hogy együtt vagyunk. Ez tartott 20 éves koromig, aztán jelentkeztem a főiskolára, s fel is vettek.- Főiskola után egyből kaptál munkát?- Igen, úgy hiszem a szerencsésebbek közé tartozom. A Vígszínház szerződtetett, de Kaposváron is kaptam lehetőséget, amit egy év múlva használtam ki. Aztán szabadúszó lettem egy évig, de akkor is volt munkám Pesten, a Játékszínben. Megalakult az Új Színház, oda is hívtak, pontosabban én jelentkeztem, hogy ha van valami, akkor itt vagyok... Annak is vége lett, s most újra szabadúszóként létezem, de úgy érzem, hogy kelendő árucikk lehetek. Vagy vagyok...- Állandóan változtatsz, jössz- mész a színházak között. Kényszer?- Helyzethez van kötve. Mindig az éíet hozta, hogy döntsék, vagy éppen magam éreztem, hogy menni kell, mert vagy vegetálok ott helyben, vagy már végeztem, s megyek tovább.- Mindenesetre tény, hogy országosan ismert a „Csiíz”-ből lettél.- Sajnos. Illetve nem sajnos, csak előtte is dolgozik az ember, szóval rengeteg színdarab, meg minden...- De vállalod?!- Abszolút! Rendben van a dolog.- Nem félsz a skatulyától?- Nem nevezném skatulyának. Azt látják hogy jókedvű emberek szórakoznak a képernyőn.- Hogy kerültél oda?- Magam sem tudom... Sokszor volt válogatás még az elején, amikor változott a „Csiíz”, s mindig ott voltam. A végén már nem is jártam el, aztán úgy alakult, hogy ismertem a rendezőt, aki jelen pillanatban rendezi a műsort, az ő javaslatára kerültem be egy kis szöveget mondani. Aztán jött egy másik kis szöveg, s most már a jelenetekben is benne vagyok.-És a dolog financiális része?- Financiálisán egy üyen tv mindig sokkal jobb, mint a színház.- Melyikből élsz igazán?- Mind a kettőből. Mivel szabadúszó vagyok, ezért minden előadásért, meg próbáért is kapok pénzt.- Mennyire érzed biztosnak a helyed?- Semmi nem biztos! Bármikor megszűnhet a műsor, hiába jó a nézettsége. Én úgy vagyok vele, ha megszűnik, majd lesz más!- 35 éves vagy. 10 év szakmai gyakorlat után azt mondod, hogy megérte annak idején a színjátszó körbe elmenni?- Most már nem is arról van szó, hogy megérte, vagy nem érte, hanem ehhez értek. Már nem tehetem meg, hogy elmegyek valami másnak, ráadásul nem is mennék, mert most aránylag jól megy a dolog. A megéri vagy sem kérdése fel sem merül! De ha visszamennénk az időben, nem biztos, hogy ezt választanám! SÁNDOR ANDRÁS kai olcsóbban! Hívja a 1741-es díjmentes számot! Állítsa fei saját Pannon T0P3 listáját! Miért jo ez Önnek? Mert így mostantól 25%-kai oicsóbbar azokkal, akik igazan számítanak Önnek. Csak válassza ki annak a 3 embernek a telefonszámát, akik hív Pannon GSM telefonjáról! Majd hívja hálózatunkon belül díjmentesen a 1741-es számot, és a Pannon T0P3 szolgáltatást! Mitől egyedülálló a Pannon T0P3 szolgáltatás? Attól, hogy akár t hívószámot is választhat 2 Pannon GSM telefonszám mellé*. De megadhat 3 Pannon GSM teleit A szolgáltatás havi díja: bruttó 550 Ft. Részletek az üzletekben. Az árak az áfát tartalmazzak, nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu szelgethet i legtöbbet delje meg vezetékes :ámot is.** inon GSM ívószámcka PANNON GSM lelhetnek az Ön előfizetésével azi Gondűző akvareUek a gyarmati szerb templomban A balassagyarmati szerb templomban már jó tíz esztendeje képzőművészeti kiállítások színhelyéül szolgál, amelyek Csemniczky Zoltán avatott rendezésében vonzzák a közönséget. A kiállításmegnyitókat itt is és a város más galériájában is valóságos szertartásként tartják meg, rendszerint zenei előadók közreműködésével, számos érdeklődő jelenlétében. A szerb templom új hivatással tölti be építtetőinek eredeti elképzelését, azzal, hogy a valaha rangos helyi szerb közösség kihalásával most a kultúrát szolgálja. Szerepeltek itt alkotók határon innen és túlról, de a helyi képző- művészeti élet reprezentánsai is bemutatkozási lehetőséget kapnak az ódon falak között. Jelenleg ár. Márton Bábot ak- varelljei vonzzák a közönséget, amely a kiállítás megtekintése után nem átall elismerő bejegyzéseket is tenni a vendégkönyvbe.- Hangulatosak a képek, érződik belőlük, hogy örömmel alkotta őket - szól az egyik beírás. Czibulya Zsuzsa és kedvese azt írta, hogy különösen a tájképek és a csendéletek fogták meg képzeletünket. Sok látogató véleményét sommázza a következő bejegyzés:- Az utcáról bejövő ember elfelejti gondjait a csodálatos színek láttán. A gondosan válogatott, szépen rendezett kiállítás nagy örömet szerzett, többszöri látogatás után is! Márton Bálint a Békés megyei Gyomán született 1934-ben. Hódmezővásárhelyen érettségizett. A szegedi orvostudományi egyetem gyógyszerész-tudományi szakán végzett 1959-ben. Egyetemi évei alatt az ország legjobb atlétái között tartották számon és tagja volt az egyetemi tánccsoportnak. Első munkahelyére, Balassagyarmatra pályázott 1960-tól, jelenleg is a dr. Kenessey Albert Kórház főgyógyszerésze. A képzőművészettel, Farkas András képzőművészeti szakkörében ismerkedett meg 1961-ben. Dolgozott még ezen kívül az Iványi Ödön festőművész és Csemniczky Zoltán szobrászművész által vezetett stúdiókban is. Számos képzőművészeti alkotótábor résztvevője volt. Most a „Rajzstúdió 2000” tagja, melyet Bacsúr Sándor művész-tanár vezet. Rendszeresen kiállít, mint gyógyszerész képzőművészt szakmájában is nyilvántartják. Legutóbb a Horváth Endre Galéria nyári tárlatán szerepelt számos hivatásos és amatőr művész között. A jelenlegi kiállítása második önálló bemutatkozása. A szerb templomban kiállított akvarelljei csodálatos színekkel mutatják magukat. A portrék biztos kézzel megfogottak, karakteresek. A virágcsendéletek színesek, kedves derűt árasztanak. Tájképem megjelenik a város, a színek sokaságát rejtő Ipoly vadregényes világa. Festőjük életéről így vall: - Életemnek két meghatározó eleme van, a természet iránti csodálat és a sport szeretete. Számomra mindkettő az önkifejezés egy lehetséges formája. Valahol egy kép megfestése is erről szól. Márton Bálint képeinek kiállítását március 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők a szerb templomban. SZABÓ ENDRE 125 éve született Maurice Ravel 1875. március 7-én, Ciboure- ban (Pireneusok) született Maurice Ravel, a francia muzsika egyik legkiválóbb mestere. Debussy követőjeként lépett az európai zenei élet porondjára. Ravel a párizsi konzervatóriumban Fauré tanítványa volt. 1901-ben második helyen végzett a Római-díjért versengők között „Myrrha” című kantátájával. Azóta a zenének és a zeneszerzésnek élt. Külföldön is hangversenyezett, Budapesten 1932-ben filmharmóniai szerzői est keretében dirigálta egyik zongoraversenyét. A második „impresszionista” nemzedék, amelyhez Ravel is tartozott, 1900 táján jelent meg az európai zenei életben. Ravel első kamarazene-kompozícióiban (F-dúr vonósnégyes, Trió, zongoradarabok) kifejezetten Debussy tanítványának mutatkozott, s élete végéig alapjában véve hű maradt ehhez az irányzathoz. Debussy útját folytatta a régi francia zenei hagyomány felé fordulásával is. Hajlamos volt idegen stílusok felidézésére és újraalkotására - így kapott keze alatt jellegzetes, raveli formát a bécsi keringő és a spanyol tánc (La valse, Bolero). Egyébként is döntő befolyással volt művészetére a spanyol ko- lorit, a spanyol népzene. Ravel zenéje érzéki varázsa mellett mindig figyelmesen formált, elegáns, biztosítva ezzel a művészi színvonalat és kompozícióinak népszerűségét.
