Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-06 / 55. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M O Z A I K 2000. MÁRCIUS 6., HÉTFŐ Farkasházy a szomszédvár főiskoláján tanít- Mikor került bele az újságírói életbe?- Apám 13 éves koromban bevitt a Ludas Matyi szerkesztőségébe. A háború előtt sportújságíróként dolgozott Feleki Lászlóval és Tabi Lászlóval, aztán gyári munkás lett. Mind a hárman sportújságíróként dolgoztak a Nemzeti Sportnál, s apám ezt az ismeretséget használta fel arra, hogy engem 13 évesen a Népsporthoz protekcióval felvetessen. Külső tudósítóként dolgoztam, 15 forintot kaptam egy első osztályú kézilabdameccs, röplabdameccs vagy III. osztályú futballmeccs tudósításáért. Ez nagyon jó pénz volt akkoriban, ezt tetézte a 13 filléres nyugdíjjárulék, ami akkoriban - 13 évesen - nagyon tetszett.- Ilyen fiatalon alkalmazottnak lenni egy napilapnál azért nem lehetett semmi...- Nagyon élveztem, s ez a nyugdíjjárulék... Ezután következtek a középiskolai és egyetemi lapok. Az egyetem után három évig bankban dolgoztam, utána visszamentem a közgazdaság-tudományi egyetem lapjához.- Érdekes, hogy végzettsége az újságíráshoz egyáltalán nem köti, inkább a bankélethez...- Három évig dolgoztam is egy banknál, s a helyemre egy Járói Zsiga nevezetű gyerek jött.- Valahonnan ismerős ez a név.- Nekem már onnantól kezdve ismerős. 1974-ben aztán megnyertem a humorfesztivált, akkor voltam 28 éves.- Utána pedig már felfelé ívelt a karrierje.- Igen, mondhatni így is, hogy azóta profi vagyok. 1974-től dolgozom a rádiónál, igaz '94 -ben kiraktak.- Ez volt a „Csúcs László-sep- rű”. __- Én voltam, akit először kiraktak, utánam még 128-an következtek.- Milyen vök 20 év után otthagyni a rádiót, remete vagy inkább tudta, hogy visszakerül?- Ezzel kapcsolatban akkor is egy vicc járt a fejemben: Megkérdezik Kohn bácsit '89 őszén, hogy nem akar-e belépni az MSZMP-be? Erre azt válaszolja, hogy erre a kis időre? A másik verzió szerint: most, szezon végén?- Most milyen a hangulat a rádióban?- Hasonló, mint akkoriban. Most lehet, hogy egy kicsit hosz- szabb lesz a távollétem.- A kereskedelmi televíziókban nagyrészt fiatal arcokat látunk. Kepes András szerint az ő korosztálya után kimaradt egy nagy korszak, s űr támadt. Ezt az űrt fiatalokkal próbálták küölteni, akik nem képesek a 40-50 éves tapasztat munkatársakat helyettesüeni. Mi a véleménye a fiatalok nyomulásáról?- Az Egyesült Államok mai szimbólumai a médián keresztül a híradók műsorvezetői, akik 40- 50 évesek, de ugyanez a helyzet Nyugat-Európában is. A honi kereskedelmi adók irtózatos hibát követtek el, mert azt gondolták, hogy ezekre a „tévésztárjaikra” nincsen szükség, drágák és nyűgösek. Inkább ők maguk kreáltak „sztárokat”, így gondolták, hogy aki ott ül nap mint nap a tévében, az sztár lesz. Bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. A sztárság nem egy olyan dolog, amit mesterségesen lehet létrehozni. Csak meg kell nézni a Music TV-n szereplő zenekarokat: hiába szednek fel az utcáról állástalan fekete fiatalembereket, ha a nevüket sem tudod megjegyezni. Egy csomó fiatal került be a televíziókhoz, legtöbben csődöt mondtak, ami nekik is nagyon rossz. Stahl luditot és Erős Antóniát leszámítva nem tudok mást megnevezni, aki befutott volna. Ahhoz, hogy valaki súgógépről olvasson fel valamit, vagy sorban álljon a kórházak előtt és sánta gyerekeket mutogasson a műsorban, nem kell tehetség. Ez nem a szakma csúcsa.- S egészében nézve ezeket a kereskedelmi televíziókat és rádiókat, mit tud mondani róluk?- Rendkívül vegyes a véleményem. Azért fontos számomra a közszolgálati rádiókabaré...- Amt az ORTT szinte mindig megfegyelmez...- Ezzel nem kell törődni, nem olyan fontosak ezek a marhásko- dások. Igazából úgy gondolom, hogy a rádiókabarénak a közszolgálatban van a helye, mert ez egy konfliktusos műfaj. A kereskedelmi televíziók és rádiók nem szokták felvállalni a konfliktusokat. Csúnya szóval egy pszeudovüá- got közvetítenek, amit a szappan- operákban látunk, ahogy a vágyak birodalmába (ejti) repítik el a nézőket.- Ezért lehet unióimként emlegetni a Heti Hetest.- Igen, én nagyon büszke vagyok rá, mert ez gyakorlatilag bizonyíték arra, hogy köznapi, aktuális, néha politikainak tűnő...-Decsak néha...- Hmmm... Ezzel a műsorral el lehet érni a Lagzi Lajcsi nézettségi szintjét.- Hogyan jött az ötlet a Heti Hetesre?- A nyugati tulajdonban lévő televíziók mindent megvalósítanak Magyarországon, ami már náluk bevált.- Tehát ez is egy nyugati licenc- műsor?- Igen, nekünk az a dolgunk, hogy ügyesen átalakítsuk saját szánk íze szerint. A német RTL- en is megy ez a műsor, az is láthatja azt, hogy mindenki ordít és a súgógépet olvassa, aki nem tud németül. A közönség a hátuk mögött ül, s úgy röhög mindenen, mint a Friderikusz-showban. Most már a mi Heti Hetesünkben is túl sokat nevetnek és tapsolnak. Az nagyon jó dolog, hogy a közönség mondja ki helyettünk tapssal és nevetéssel az ítéletet, de most már túlontúl nagy a sikerünk.- A nagy siker is baj?- Igen, mert a néző otthon ül, s nem érti, hogy ezek mitől olyan boldogok.- Akkor mi lehet az az optimális, ami elfogadható?- Nekem nem a népszerűséggel van a bajom. Én szeretem, ha egy műsor népszerű. Csak ezt a sikert nem kell hazudni, nem kell úgy csinálni, mintha Isten lennék a stúdióban, ahol úgy néznek rám, mint a megváltóra. A néző meg ül otthon, s azt kérdezi magában: „mi bajuk van ezeknek?” A kereskedelmi televíziók ezt a sikerorientációt így próbálják megvalósítani, hogy a stúdióból szinte árasztják magukból a boldogságot.- Hogyan is indut a Heti Hetes? Úgy hallottuk, hogy Belgiumból megérkezett az RTL egyik fő-fő guruja a műsor felvételére, s a meghívott közönséget azonnal hazaküldte.- Igen, megérkezett, s kijelentette, hogy nincs szükség közönségre. Erre a rendezőnk azt felelte neki, hogy teljesen igaza van, de ha már itt van a publikum, akkor legalább a szünetig maradjanak. Mi, szereplők hozzásegítettük a döntéshez, hiszen a szünetig remek volt a műsor. A szünet után, mivel a nézők távoztak, semmi sem jutott eszünkbe. A nézőkre tehát szükségünk volt a felvételeken, mert csak akkor jöttek a poénok, ha nevettek. Győztünk.- Miért pont azok az emberek szerepelnek a műsorban, akikkel szinte minden héten találkozunk?- Volt néhány ember, aki csődöt mondott és vannak olyanok, akik doppingolják a másikat, hiszen ez egy összjáték.-Azaz elv, a műsor kezdeteinél is ét, hogy lesznek olyanok, akik' mindig szerepelnek, s lesznek, akik rotációs elven váltják egymást?- Az az elképzelésünk volt, hogy legyenek, akik mindig szerepelnek, s legyenek, akik csak hébe-hóba, de hogy kik lesznek ezek és kik azok, arról fogalmunk sem volt. A kiválasztódás lényegében egyfajta versenyben dőlt el.- Nemcsak elismerő szavakkal illetik a Heti Hetest, hanem éles kritikákkal is. Itt van például az Élet és Irodalom kritikája. Ebben az az érdekes, hogy a magát liberálisnak nevező hetilap fogalmazta meg leg- negativabb bírálatát a műsorral kapcsolatban, amely szerint a szereplőknek mindenről csak a szex jut az eszükbe. Más asszodációkm nem képesek a magukat művetnek képzelő „hetek", összefoglalóan ezt állítja a kritikus.- Én ismerem ezeket a kritikusokat, mert felléptem velük a Beszélő hétvégéjén, s nem arattak valami nagy sikert.- A kritikákat ezek szerint ott két kezelni, ahol valójában a kritikusok áünak?- Utálom az Élet és Irodalom nagyképű és fennhéjázó kritikusait, azt mondom rájuk, amit Fábry Sándor az ORTT-re: nagyon nagy hibát kell elkövetnem, ha ezeknek akarok tetszeni. Nekem is nagyon nagyot kellene hibáznom, ha a Mancsnak, vagy az ÉS-nek, vagy akár a Demokratának akarnék tetszeni, jó kritikát olvasni magamról. Ebben az esetben meg kellene vizsgálnom, hogy valamit elrontottam. Ezeknek a kritikusoknak halvány gőzük sincsen arról, hogy hogyan kell szórakoztatni. Az egyik újság az említettek közül politikailag nem áll közel hozzám, ezért gyaláz állandóan, a másik kettő pedig nem érti meg, hogy a Heti Hetes egy szórakoztató műsor, amelyet két, két és fél millió ember néz hetente, akiknek az igényeit ki kell elégíteni. Ugyanezekben a lapokban húzzák le a Koltay és a Kém filmjeit is.- Mennyit lát szombatonként a TV-néző, mennyi a vágás a műsorban?- Mindenhol vágnak... Azért nem is szeretek vendégeket hívni a műsorba, nehogy csalódásként éljék át a felvételt. Olyan ez, mintha valakit filmforgatásra hívnál. Én két werkfilmet is csináltam a Koltay rendezte Sose halunk meg és Szamba című filmekről, s nem tudtam, hogy miről szólnak a filmek, pedig egy hónapig ott éltem közöttük.- Olyan ez, mint a zenészek munkája a stúdióban, kívülről nagyon unalmas, de a végeredmény az teljesen más.- Igen, ez bizonyos értelemben munka, van néhány melléklövés, de tartsuk meg azt az illúziót, hogy mi mindig jókat mondunk.- Az illúzió mindenesetre megmarad. Azonban nemcsak az újságok, hanem a hatalom részéről is fogalmazódott meg kritika a Heti Hetessel kapcsolatban.- Nem tudom... A középszerűség fogalmaz kritikusan. Egyes beosztottak úgy gondolják, hogy a főnök nevében megsértődnek.- Tud-e arról, hogy a „főnök", Orbán Viktor nézi-e a Heti Hetest?- Nekem van egy olyan információm, hogy nézi, s nincsen vele semmi baja.- Egyik napilapban azt olvastam, hogy az egyik Heti Hetesszereplő parolázott a miniszterelnökkel a Centrál-kávéház megnyitóján. Ön volt az?- Igen, én voltam. Kicsit zavarának éreztem magam, hiszen régen tegeződtünk Viktorral. Most úgy tudom, hogy Viktor előtt a kormányüléseken fel kell állniuk a minisztereknek. Legutóbb, amikor beszéltünk, kerülte a tegeződést és a magázó- dást is, köztes nyelven beszélt. Úgy gondoltam, hogy mások előtt csípőből nem tegezem le, de magázni sem akartam, lehet egy kicsit nyögdécseltem. Végül azt mondtam zavaromban, hogy „Viktor kezd te a tegezést, vagy a magázást!” A miniszterelnök úr erre azt mondta: „Miért, mi régen nem tegeződtünk?” Ott állt mellettem a feleségem, s nem tudtam, hogy bemutassam-e neki, bár már találkoztak egyszer- kétszer. Ezt a pillanatnyi zavart az okozta, hogyha valaki találkozik egy híres emberrel az sokkal jobban megjegyzi a találkozást, mint a híresség. Orbán Viktor híresebb, mint a feleségem, ezért nem tudtam mit csináljak. A zavaromat ez okozta, nem pedig az, hogy államtitkár szeretnék lenni a Miniszterelnöki Hivatalban. Még '94 után is nagyon jó kapcsolatban voltunk, például fociztunk is együtt...- Ön szerint megváltozott Orbán Viktor?- Ez az amit nem tudtam, volt bennem egy bizonyos kíváncsiság. Mit kellett volna mondanom, talán azt, hogy „Szevasz, Viki”?!- Az olvasóközönségük előtt ön sztár.- Igen, de ez egy hamis és álságos dolog. Sztár az, aki nemcsak a hülyeségéről, a válásáról híres, hanem egyéniség. Az én szememben az a sztá, aki megajándékoz váamilyen színes, érdekes dologgal, színesebbé teszi az életem. Nem azzá válik vala- ki sztárá, hogy heroint rejteget a fia, pedofil hajlamai vannak, vagy nem fizet rendesen adót, avagy időnként elgázol valakit. Ezek nem sztárok. Nekem Jancsó Miklós és Darvas Iván sztár, ők tudomásul veszik a médiát. Jancsó például bámikor készséggel nyilatkozik, nem bújik el és meg lehet találni. Ez hozzátartozik a sztársághoz. A sztár léte nem egyenlő az árucikk létével... A sztásághoz sokat kell szenvedni, lehet, hogy nem jön össze minden, de az még mindig több, mint a semmi. A szerencsére nagyon nagy szükség van, úgy, mint a lóversenyen, de a szerencse csak arra mosolyog, aki felkészül rá. A sikert úgy kell fogadnom, hogy tudom, mit csinálok és bizony akarni kell. Tabi László, régi újságíró-kollégám kérdezte egy- szer tőlem, hogy miért nem írok az újságokba. A válaszom az volt, hogy nem kémek tőlem cikkeket... A New York kávéházban ültünk, s ő végiglapozta az újságokat, s erre azt mondta, amit soha nem felejtek el: „Miért kémének, hiszen tele van?!” PINDROCH TAMÁS A Zagyvapálfalváért Baráti Kör március 6-án 16 órakor nyitja meg Zagyvapálfalva új közösségi helyiségét, a Z-PONT klubot (volt síküveggyári klub). A megnyitó után, 18 órakor kezdődik a Közéleti beszél(get)ő esték első rendezvénye, amelynek vendége Farkasházy Tivadar, a Rádiókabaré és a Hócipő főszerkesztője lesz. „Sorozatos” álmodozásaink kora Hazaérek. Egy eléggé fárasztó nap után végre elnyújtózhatom a fotelben. Előveszek egy könyvet. Ponyva. Unalmas, leteszem. Bekapcsolom a tévét, hátha adnak valami normális műsort. Végignézem az összes adót, sehol semmi. Várjunk csak! Az egyik kereskedelmi adón éppen most kezdődik egy brazil sorozat. Azt hallottam, nagyon jó sztori, tele izgalmakkal. Hát, ha már más nincs, megnézem. Most éppen arról van szó, hogy a bájos, jó alakú, okos, intelligens, érzéki szájú főhősnő (nevezzük Petronellának) szerelmes a jóképű, izmos, gazdag, helyes (némi olaszos beütéssel) főhősbe (őt nevezzük Erhardnak, tekintve, hogy ez a név se nem olasz, se nem brazil). A gond ott kezdődik, hogy Petronella (Istenem, de gyönyörű, egzotikus név!) férjnél van. Erhardnak és Petronellának van ugyan közös gyerekük, mert már voltak házasok, de azokat Petronella férjének a keresztanyja neveli, mivel egyik szülő sem vállalta a gyereket. Erhard is szerelmes (újra) volt feleségébe, ezért elhatározza, hogy elmegy jelenlegi asszonyához a munkahelyére és kitálal. így is lesz. Az asz- szony meglepődve fogadja ideges férjét, s mikor megtudja, miről is van szó, rögtön ordítani kezd. Egyre hangosabban veszekednek, indulatok tajté- koznak a filmben, verekednek, Erhard lelöki felesége iratait, leesik a családi fénykép (na, ennek a házasságnak már lőttek), eltörik a pohár, ami természetesen megvágja Erhard kezét, és a fő bűn: elszakad Danielle Steel könyve, a Ke- resztutak. (Hogy az is milyen szép romantikus regény!) Érre az asszony előránt egy kést, le akarja szúrni Erhardot, de a férfi kicsavarja a kezéből és megöli saját asszonyát. Hú, egészen kimelegedtem. Igaza volt ismerősömnek. Ez igen! Ez a sorozat a kisember napi gondjait és álmodozásait mondja el, azon kívül oly nagy mértékben terjeszti a kultúrát, hogy javasolni fogom, hogy Shakespeare helyett a színházakban inkább ezt adják. Operát fognak írni belőle, mindenhol csak ez a nagyszerű leszú- rási jelenet lesz látható, mely jobb, mint a Bánk bánban. Ezentúl mindig nézni fogom. Nézzék Önök is!! Csinos s csintalan! Őrület! A szemem és a szívem majd’ kiugrott a helyéről, amikor megláttam! Mindene megvan ami csak kell, a mozgása lendületes, a stílusa lenyűgöző... Opel Corsa Champion. Magasabb felszereltség - átlag 40°/o megtakarítással! (szervokormány, vezetőoldali légzsák, rádiós magnó, színezett tükrök és lökhárítók, hátsó spoiler a 3 ajtós kivitelhez, állítható magasságú vezető ülés, 6 küllős dísztárcsa* stb.) *Az újfajta dísztárcsa még nem látható a képen. OPEL« OPEL KENDERES!, SALGÓTARJÁN • OPEL GYARMAT, BALASSAGYARMAT OLÁH ZSOLT
