Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04-05 / 54. szám

2000. Március 4., szombat HAZAI Nógrád Megyei hírlap - 7. oldal KORKÉP KITÜNTETETT IFJÚ MŰVÉSZEK. Tizenhárom magyar gyermek rajzát állították ki Finnországban a gyermekek számára létesített múzeumban. Az ifjúsági és sportminiszter pénteken fogadta a kis művésze­ket, akiknek érmeket és okleveleket adott át, majd közösen sétát tettek a parlamentben. Képünkön: Deutsch Tamás és az alkotók. fotó: feb/diósi imre Polgármesteri fizetések Egyetértés az összeférhetetlenség ügyében Budapest - Országház Két olyan törvényjavaslat­nak az általános vitája foly­tatódott, illetve zárult le teg­nap az Országgyűlésben, amelyet a kormány előzetes hatpárti megbeszélés után nyújtott be. így a vita során ezúttal több volt az egyetér­tés, mint az éles szemben­állás. Az egyik javaslat az önkormány­zati képviselők összeférhetetlen­ségi szabályairól, a másik a pol­gármesteri poszt megbecsültsé­gének növeléséről, elsősorban a javadalmazásról szól. A helyi önkormányzati képvi­selőkről szóló jogszabály senkit nem fosztana meg attól a jogától, hogy önkormányzati képviselő legyen vagy azzá választhassák, csak felsorolja azokat a tisztsége­ket, amelyeket egyidejűleg nem tölthet be. A két legfontosabb: nem le­hetnek helyben képviselők az önkormányzat által alapított, illetve tulajdoni részesedésével működő vállalat, gazdasági tár­saság vezetői, vezető testületé­nek tagjai. Nem lehet képvise­lő az sem, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testü­lettől kapja. A cél az, hogy a képviselők érdekeltségei átlát­hatók legyenek és a törvény biztosítsa befolyásmentes mű­ködésüket. A képviselők további hatpárti megbeszéléseket fognak folytatni arról, hogy mikor lépjen hatályba a törvény, illetve a kistelepülése­ket lehetne-e mentesíteni a hatálya alól. Magyarországon a polgár- mesterek átlagfizetése éppen a hetedrésze a felsőfokú végzett­ségű banki tisztségviselők jöve­delmének. Egységesen úgy gon­dolták a képviselők, hogy a tisz­tességes munkát a közszférában tisztességesen meg kell fizetni. Senkinek sem jó, ha például a polgármesterek megbecsültsége csökken és anyagi okokból nem a legjobb képességű, legráter­mettebb emberek indulnak harcba e tisztségért. Ezért általá­nos támogatást kapott a kor­mánynak az a terve, amely a polgármesterek bérét a minden­kori köztisztviselői alapillet­mény (jelenleg 28150 Ft) és egy meghatározott szorzószám szor­zataként állapítaná meg. A szor­zószám főfoglalkozású polgár- mester esetén 3-13 között, társa­dalmi megbízatás esetén 1-4 kö­zött alakulna a település lélek- számától függően. Búcsú a szocpoltól? Módosulhat a lakásépítés támogatása Budapest A február 1-jével hatályba lépett lakásépítési támoga­tási rendszer módosítását javasolják a keddi kormány­ülésen úgy, hogy a kedvez­mények az 1999. január 1- jétől kiadott építési engedé­lyek esetében is érvényesek legyenek - ismertette teg­nap Stumpf István, a Mi­niszterelnöki Hivatalt veze­tő miniszter a gazdasági ka­binet pénteki döntését. A kabinet ülését követően Matolcsy György gazdasági mi­niszter kifejtette: a szociálpoliti­kai támogatási rendszer idén nem változik meg, ám a követke­ző években változtatni kívánnak a jelenlegi gyakorlaton. Az e cél­ra fordítható pénzösszegek azon­ban nem csökkennek - szögezte le a gazdasági miniszter. Stumpf István mindehhez hozzátette: ha az önkormányza­tok készek lesznek az új rend­szer befogadására, akkor a szo­ciálpolitikai támogatásra fordít­ható pénzt az önkormányzatok­hoz csoportosítják. Megszigorít­ják azonban a vissza nem fize­tendő támogatások nyilvántartá­sát, mert a jelzések szerint az ej­múlt években sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel. A gazdasági kabinet által tett javaslat nem növeli a költségvetés terheit, csupán az előirányzott 115 milliárd forintos támogatás sokrétűbb felhasználását jelenti. Matolcsy György rámutatott: 1999-ben a költségvetés 65 milli­árd forintot szánt a lakásépítések támogatására, ám ebből 19 milli­árd forintot fel sem használtak. A gazdasági miniszter hangsúlyoz­ta, a lakásépítési támogatásról szóló rendelet további módosítá­sai is csak akkor kerülhetnek szó­ba, ha azok nem terhelik külön kiadással a költségvetést, ám az előirányzat nagyobb mértékű fel- használását eredményezik. A miniszter szerint a kedvez­ményes lakáshitelek megjelené­sének is köszönhetően idén vár­hatóan 25 ezer új lakást adnak majd át, szemben a tavalyi 19 ezerrel, és az előrejelzések sze­rint a kiadott építési engedélyek száma is meghaladja a tavalyi 30 ezret. Minden 5 ezer lakás meg­építése 0,4 százalékkal járul hoz­zá a GDP növekedéséhez, 25 ezer új munkahelyet teremt, és 75 milliárd forinttal növeli a költség- vetés bevételeit - foglalta össze a gazdasági miniszter. Új-régi kérdés: ki a magyar? Tabajdi szerint finanszírozhatatlan a státustörvény Bűn az abortusz Az, aki abortuszt kér, vagy ab­ban bármilyen módon közre­működik, beleértve az egészség- ügyi alkalmazottakat is, súlyos bűnt követ el - tartalmazza a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia nyilatkozata, amit Veres András püspök, püspökkari tit­kár ismertetett pénteken. A tes­tület annak kapcsán fogalmazta meg állásfoglalását, hogy az Or­szággyűlés ismét tárgyalni fog az abortuszról. A püspöki kon­ferencia leszögezi, hogy az em­beri élet ajándék, amely a kez­detétől a végéig szent. „A XX. század leggyalázatosabb botrá­nya az, hogy egyes társadalmak­ban a védtelen emberi életet az állam által intézményesített for­mában pusztítják” - áll a közle­ményben. * MSZP-NYILATKOZAT. A szó cialisták a jövőben kizárólag a közérdek szolgálatával össze­függő kérdésekben hajlandóak együttműködni a kormánypár­tokkal a parlamentben. így pél­dául nem járulnak hozzá olyan házszabálytól való eltéréshez, amely a kormány kényelmét szolgálja - jelentette be a párt el­nökségének ülését követően Ko­vács László elnök. Nem delegál­nak képviselőket a médiakura­tóriumok ellenőrző testületéibe sem. Az elnökség felkéri a szoci­alista képviselőcsoportot, hogy kezdeményezze parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a sajtószabadság magyarországi érvényesülésének áttekintésére. KÜLFÖLDI HITELEK. Nem szükséges közbeszerzési pályá­zatot kiírni a gyorsforgalmi út­hálózat fejlesztésére, mivel a költségek túlnyomó hányadát nem állami pénzből, hanem kül­földi bankok által nyújtandó hi­telekből finanszírozzák - jelen­tette ki Katona Kálmán közleke- dési miniszter pénteken. ■ PÉNZESŐ. Fejlesztési tervei megvalósításához összesen 29 milliárd forint értékű támogatást kap öt felsőoktatási intézmény annak a megállapodásnak az ér­telmében, amelyet az érintett egyetemek, főiskolák vezetőivel Béres István kormánybiztos pénteken írt alá Budapesten. ■ MARAD A TILALOM. Sem a hal fogási, sem a haltelepítési tilalom nem oldható fel a Tiszán, sőt a hullámtéri holtágakban meg kell kezdeni az élővilág revitalizá- cióját hátráltató amur és busa szelektív lehalászását - közölte Gönczy János tiszai kormánybiz­tos pénteken. Hozzászólásában Pintér Károlynak, a földművelési tárca osztályvezetőjének azon felvetésére reagált, miszerint a horgászati tilalom egyéves fenn­tartása a Tiszán mintegy 4 milli­árd forintnyi veszteséget okoz. Ahhoz, hogy a határon túl élő több millió magyar jövő januártól gyakorolhassa az anyaország polgárainak is járó jogok nagy részét, június végén a T. Ház elé kellene, hogy kerüljön az úgynevezett státustörvény tervezetének. Budapest A különleges jogosítványok köre a vízummen­tességtől kezdve a szabad munkavállaláson és ingyenes egészségügyi ellátáson át az oktatási és kulturális kedvezményekig terjedne, azon­ban jelenleg még senki sem tudja, mi válik va­lóra a miniszterelnök Kanadában tett ígéreté­ből. A múlt év vége felé megrendezett Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén minden eddiginél erőteljesebben me­rült fel a kormányfő korábban Kana­dában tett ígéretének „aprópénzre vál­tása”. A határon túl élő magyaroknak adandó különleges kedvezményekkel elvileg mind a kormánypártok, mind az ellenzék egyetért, ám a MÁÉRT szakbizottságaiban sehogy sem halad a munka. Tabajdi Csaba (MSZP), az integrációs bizott­ság tagja szerint azért, mert túl sok a tisztázat­lan kérdés, normaszöveg pedig egyáltalán nem létezik. Állítólag még a két legérintettebb szerv, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Külügyminisztérium sem tud megegyezni az olyan fontos alapkérdésekben, hogy például ki számítson a jogosítványok odaítélése szem­pontjából magyarnak, vagy hogy csak a Kár­pát-medencében élő 3-3,5 millió emberre, ne­tán a távolabb letelepedett további 1,5 millió magyarra is vonatkozzanak-e a különleges sza­bályok. Az sem dőlt még el, hogy mekkora le­gyen a különleges jogosítványok köre. Tabajdi úgy véli, hogy amíg például a vízummentesség bevezetése nem okozna különösebb gondot, addig mondjuk a hazai orvosi ellátás ilyen mértékű kiterjesztése az egészségügy össze­omlásához vezetne. Az érintettek nehezen tud­nának két ország egészségbiztosítójának is já­rulékot fizetni, az „ingyen” adott ellátást pedig a magyar költségvetés nem bírná el. A képvise­lő szerint a hazai munkaerőpiac számára is megoldhatatlan feladat lenne a hirtelen jelent­kező néhány százezer ember felszippantása, ráadásul azt sem tudni, kik, s mennyi idő alatt bírálnák el a töménytelen munkavállalási ké­relmet. Egyesek a határon túli magyar szervezetekre bíznák a munkát, mint ahogy annak eldöntését is, hogy kik élvezhetnék a státustörvény adta előnyöket - vagyis, hogy ki számítson magyar­nak. Mások azonban óvatosak. Érvként a szét­húzást, valamint azt a tényt említik, hogy e szervezetek nem fogják át az egész magyarsá­got. A honatya a státustörvény egyik legérzéke­nyebb pontjának tartja a „ki a magyar?"-kérdés megválaszolását. Érdekes probléma például, hogy kiterjedjen-e a különleges státus a ma­gyar nyelvet már nem beszélő, második, har­madik generációra is, netán szűkítsék a kört. Számolni kell az érdekből magát ma­gyarnak vallók jelentkezésével. Egy­előre arra sincs válasz, hogy milyen módon bizonyítják majd az érintettek magyarságukat, hiszen a háborúk so­rán számos család iratai megsemmi­sültek. Mint megtudtuk, az alanyi jogon járó kettős állampolgárság, illetve a szavazati jog kérdését levették napi­rendről, ám a fennmaradó esetleges előnyök megadása - amelyek között állítólag a gyed is szerepel - túl sokba kerülne. Információink szerint felmerült, hogy a költségvetés fél száza­léka fordítódjon erre a célra, de azt is megfon­tolás tárgyává tették, hogy a kiadásokat a hatá­ron túl működő alapítványok összevonásával születő Magyarságért Alapítvány fedezze a kasszájába induláskor betett 20 milliárd forint­ból. Tabajdi Csaba szerint egy igazán átfogó, sok mindenre kiterjedő státustörvény megvalósítá­sa ennél is többe kerülne, már-már megfizethe­tetlen lenne. Viszont, ha alig adunk valamit, ajckor a világban szétszórt magyarság csalódni fog, a kanadai Orbán-beszéd óta tartó felfoko­zott várakozás hiábavalónak bizonyul. Ahhoz, hogy január 1-jén be lehessen vezet­ni az új törvényt, a T. Háznak legkésőbb júni­usban el kellene kezdenie a tervezet tárgyalá­sát. Kérdés: megszületik-e addigra a több mi­nisztérium egyetértését is magában foglaló egyezség? TAKÁCS MARIANN Valósítsa meg álmait! ■Of I, Személyi kölcsön Az ABN AMRO Személyi kölcsön segítségével - mintha varázscemzával rajzolna - egy szempillantás alatt meg­valósulhatnak vágyai! Igényelje most a tetszőleges célra felhasználható Személyi kölcsönt, és 200 ezertől 1,5 millió forintig terjedően bármekkora összeghez hozzájuthat. Ön is szeretne egy ilyen varázsceruzát? Akkor látogasson el bankfiókunkba, vagy hívja azABNAMRO Bankvonalat a 06 40 444-444-es telefonszámon! ABNAMRO Bank A Bank a kölcsönt a hitelbírálat feltételei alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a Bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A teljes hiteldíjmutatóról és a kezelési költségről Bankvonalunk munkatársainál érdeklődhet. További információkat a Szerződési Feltételek tartalmaznak. Fiókjaink: 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. 8:00-19:00 Tel.: 32/520-400 • 3060 Pásztó. Kölcsey F. u. 4. 8:00-16:00 Tel.: 32/560-020

Next

/
Oldalképek
Tartalom