Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-03 / 53. szám

2000. MÁRCIUS 3., PÉNTEK K Ö RKÉ P fmwví SZECSENY M EGYE I Salgótarjánnak is kellene egy multi! Elmozdult a holtpontról a nóg­rádi megyeszékhely gazdasága, bár még kevés kézzelfogható tény bizonyítja mindezt. A to­vábbi erőgyűjtés szempontjából előnyösen alakul a megyei jogú város és a megyei önkormány­zat kapcsolata - állapította meg Becsó Zsolt, Nógrád megye köz­gyűlésének elnöke, a Salgótarjá­ni Polgári Kör szerdai rendezvé­nyén. A politikus vállalta, hogy a kör tagjai által megfogalmazott kér­déscsomag alapján részt vesz egy háttérbeszélgetésen. Elsőként a megyébe érkező állami pénzekről szólt. Mint mondta, tételes elszá­molás csak a ciklus végén készül, de a megye gazdaságának fejlesz­tésére, munkahelyteremtésre, az önhibáján kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok megsegítésére, valamint kisebb- nagyobb célokra mintegy tízmilli- árd forint érkezett Nógrádba. Idén legalább ennyi várható, de a brüsszeli források körének bővü­lésével ennél is több. A legtöbb állami pénzalap fe­lett idén is a területfejlesztési ta­nács diszponál. Az eddigi tárcakö­zi egyeztetések alapján a 2000. évi keret sem lesz kevesebb kétmilli­árd forintnál. Vannak természete­sen olyan projektek is, amelyekről már korábban döntöttek, de a hozzájuk társítható pénz csak eb­ben az évben jelenik majd meg. A megyébe érkező források ugrásszerű emelkedése természe­tesen összefüggésben van a há­rom városi kórház összesen mint­egy tízmilliárdos beruházásával, de ettől eltekintve évente mintegy 1500-2000 munkahely teremtésé­re, megőrzésére van mód. A sta­tisztika máris kedvező elmozdu­lást mutat Nógrád esetében, de az igazi áttörés csak a következő évektől várható - hangoztatta. A 21-es út fejlesztésének szük­ségességét nem vitatta, de ő első pillanattól kezdve a Salgótarján és Hatvan közötti gyorsítósávok (Kisterenyétől négy sáv) kialakítá­sát sürgette, s csak ezt követően kerülhet sor a Salgótarjánt teher­mentesítő, egyébként szintén szükséges útszakasz befejezésé­re. A tervek már elkészültek, az első két körforgalmi csomópont építése kormányzati támogatás esetén Zagyvapálfalva határában jövőre elkezdődhet. A megye és a megyeszékhely között évekkel ezelőtt elromlott kapcsolatot a mostani ciklusban sikerült javítani, sokkal több ügy­ben van együttgondolkodás, mint korábban - állította. A megye kompromisszumkész volt bizo­nyos intézményi feladatok átvál­lalásakor, ezért is sikerült Salgó­tarjánnak a körülményekhez ké­pest kedvező költségvetést elfo­gadnia. A párbeszéd igénye mind­két fél részéről felmerült, bár két­ségtelen, hogy az ideológiai szem­ben állás nehezíti a közeledést.- Abban tudok segíteni Salgó­tarjánnak, vagy Bátonyterenyének, amiben kérik a közreműködésemet, ám ha nincs ilyen kérés, nincs is mit szá­mon kérni a munkámban - fogal­mazott, a vállalkozási övezet és ipari park, illetve zóna jövőjét fir­tató kérdés kapcsán. - Szerintem Salgótarjánnak feltétlenül szüksé­ge van egy „multira”, amely a köz­vetlen munkahelyek mellett be­szállítói kapacitást is biztosítana. Egyébként érthetetlennek tartom, hogy annak idején nem vonták be a különleges övezetbe az alig tíz kilométerre lévő Szécsényt, vagy Pásztót. Becsó Zsolt igen fontosnak tar­taná, hogy a Karancs-Medves ki­terjesztett térségében megindul­jon az idegenforgalmi célú turisz­tikai fejlesztés. Ennek érdekében egy átfogó, megaprojekt megvaló­sítását tartja célravezetőnek. Mint elmondta, történnek próbálkozá­sok a Dornyay turistaház vissza­szerzésére, illetve a Hotel Salgó hasznosítására. A fejlesztésben viszont valamennyi, a térségben érdekelt jogi személynek célszerű közreműködni. Az idegenforgal­mat nem lehet kipipálni a dixie- fesztivállal, az ugrógálával, meg a tavaszi tárlattal - hangsúlyozta - mikor még megfelelő minőségű szálláshelyek sem állnak rendel­kezésre. A megyei kórház szakmai leér­tékelődésére figyelmeztető kér­désre elmondta: a gazdasági talpra állítás és fejlesztés időszakában előfordulhat, hogy néhány szak­ember elbizonytalanodik, de a kö­vetkező évek orvosmegtartó poli­tikája ezt szeretné ellensúlyozni. Salgótarján és Balassagyarmat kö­zött nincs konfliktus, legkevésbé rivalizálás - mondotta. A státusvi­ta lezárult, most már az a cél, hogy a megye mindkét meghatá­rozó centruma látványos fejlődési pályára álljon. Nem érzékeli, hogy a salgótar­jáni Fidesz-szervezet „nem tudná érdemben megjeleníteni magát”, ő, mint a megyei választmány el­nöke arra kérte a most felállt csi­kócsapatot, hogy nyitott politizá­lást folytassanak, de értelemsze­rűen nincs még akkora rutinjuk, mint például a szocialista politi­kusoknak. A két oldal kapcsolatá­ban nem lehet megkerülni Boldvai László ügyét - fogalma­zott, amelynek kimenetelétől nagymértékben függ a város távo­labbi jövője. A mintegy kétórás háttérbe­szélgetést dr. Horváth István kör­elnök, és a jelenlévők is szokat­lanul őszintének, tanulságosnak ítélték. A Salgótarjáni Polgári Kör következő ülésén a Salgótar­jáni Lapok idei első számának kiadásáról is szó lesz. németh Elfogadták Balassagyarmat költségvetését Hét település visszalépett - Többletterhet is átvállal a város Huszonhárom település közül heten - Becske, Cserháthaláp, Debercsény, Galgaguta, Magyarnándor, Nógrádkövesd és Szécsénke - az utolsó pillanatban visszaléptek, nem írták alá a regionális hulladéklerakó létesítésére vonatkozó társberuházói szerződést - jelentette be, fele­lőtlennek minősítve az említett önkormányzatok lépését Juhász Péter polgármester Balassa­gyarmat önkormányzatának tegnapi ülésén. Döntés született arról, hogy a város vállalja az en­nek következtében felmerülő 16 milliós többletterhet és 67 millió forintos önrész helyett 83 mil­lió forinttal támogatja az igen fontos, Nógrádmarcalban megvalósuló beruházást. Az ülésen má­sodik tárgyalási fordulóban megvitatták és elfogadták a város ez évre szóló költségvetését. Együtt a balassagyarmati képviselő-testület tagjai az ülésen Bejelentését a polgármester a költségvetés tárgyalása előtt tet­te, szemmel láthatóan az még a átdolgozását, módosítását, az megtárgyalható, fő számai nem változnak. Eszerint Balassagyar­mat a 2000. évben összesen 6,1 milliárd forinttal gazdálkodhat. A város ez évi várható kiadása 6,7 milliárd forint körül alakul, ebből működésre 3,9 milliárd, fejlesztési költségekre 2,8 milliárd forintot kalkulál a vezetés. A deficit valamivel több lesz mint félmüliárd forint. A testület döntött ar­ról, hogy a működési hiány - 336 millió - csökkentése érdekében pályázatot nyújt be az önhiki, önhibáján kí­vül hátrányos helyzetű ön- kormányzatok kiegészítő támogatásának elnyerésére, míg a fejlesztési hiányt - 233 millió forint - hitelek felvételével próbálja meg pótolni. Ezek a város költ­ségvetésének fő irányszá­mai, amelyet az önkor­mányzat végül tegnap elfo­gadott. Továbbiakban javas­lat hangzott el foglalkozta­tási kht. alapítására, társbe­ruházói megállapodást egé­szítettek ki szennyvíztisztí­tó hálózat és telep bővítésé­re vonatkozóan, s előter­jesztés hangzott el a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tisztelet­díjának, illetményének megálla­pítására. A részletekre későbbi lapszámunkban visszatérünk, m Tovább virágzik a mozgalom Kiállítás nyűt egy nemes kapcsolat emlékképeiből Lapunkban már több alkalommal is hírt adtunk az úgynevezett Virág-mozgalomról, amelynek Izrael a szülőhazája és a lényege abban rejlik, hogy a már felnőttkorba lépett fiatalok - javarészt főiskolások, egyetemis­ták - erkölcsi, s olykor anyagi támogatásban is részesítik a sok szempontból arra rászo­ruló, főként általános iskolás korú gyerme­keket. Magyarországon a salgótarjáni számviteli főiskola a Virág-mozgalom fellegvára. A főis­kolások immár több éve foglalkoznak hátrá­nyos helyzetben lévő gyermekekkel, erkölcsi és szellemi táplálékkal szolgálnak számukra. Ebbe épp úgy beleértendő a közös tanulás, mint a csoportos kirándulások, múzeumláto­gatások, a sportolás, netán a mozizás. Van tehát múltja ennek a nemes kapcsolat­nak, s ezt bizonyítandó, tegnap délután kiál­lítás nyílt a tarjáni Virág-mozgalom emlékké­peiből a számviteli főiskola 2-es épületében (az MSZMP volt pártiskolájának helyén). A kapcsolatot megelevenítő fotókból, raj­zokból, és fogalmazásokból álló kiállítást megnyitó Rozgonyi József, a főiskola igazga­tója, meleg szavakkal köszöntötte a hallga­tóságot, a tulajdonképpeni érintetteket, a se­gítőket és a segítetteket. A „Közös élménye­ink” feliratot viselő több méter hosszú tablót teljes egészében beborították a gyerekek há­lás sorai, és a főiskolásokkal eltöltött tartal­mas órákat visszatükröző fotók. A tablón ugyan már nem nagyon volt hely, de hát a megnyitó hangulatából is kide­rült, hogy a szívekben annál több... Tíz évre ingyenes „várhasználat” a lovagrendnek Végre tartalmat kap a tarjáni volt Salgó étterem konyhai része is Salgótarján közgyűlése 1998. júniusi ülésén foglalkozott a Szent Lázár Lovagrend salgótar­jáni szervezetének és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat salgó­tarjáni csoportjának elhelyezé­sével. A közgyűlés akkori hatá­rozatával a Meredek út 25. szám alatti 98 négyzetméter alapterü­letű ingatlant 2 évre a Szent Láz­ár Lovagrend ingyenes haszná­latába adta. Ugyanezen az ülé­sen viszont a közgyűlés levette napirendjéről a Máltai Szeretet­szolgálat elhelyezésére vonatko­zó javaslatot, mert további egyeztetéseket látott indokolt­nak. Jelenleg a „máltaiak” két he­lyen működnek: az Alagút út 10. szám alatt, illetve a Salgó Va­gyon Kft. telephelyén, ahol 200 négyzetméteres raktárterületet használnak ingyenesen. Az Alagút úti használattal össze­függő költségeket az egészség- ügyi és szociális központ fizeti. Jó hír, hogy a szervezet elhe­lyezésére most egy hosszú távra szóló lehetőség nyílik a Tanács út 2/A számú épületben, ponto­sabban a volt Salgó étterem konyhai részében, 375 négyzet- méteren. A leromlott állapotú épületrész rendbe tétele a Salgó Vagyon Kft.-re vár. A közgyűlés, különös tekin­tettel a két szervezet humanitá­rius tevékenységére, a jelzett in­gatlanok ingyenes használatát biztosítja számukra 10 éves idő­tartamra. Az ingyenes használatba adás ellenében a karitatív szer-, vezetek vállalják a karbantartás­sal, állagmegóvással és műkö­déssel járó költségeket. Veszélyben forognak a jogosítványok Ismeretfelújító előadást kínál a rendőrség (Folytatás az 1. oldalról) A száz fölötti sebességkorlá­tozást pedig egyharmadával. Az autópályán, ha valaki 160-al re- peszt, az már jelentős túllépést valósít meg. Ez nem azt jelenti, hogy csak ezeket fogjuk szank­cionálni, hiszen ami alatta van az is túllépés. A bírságok összege igencsak megemelkedett. Például a se­bességkorlátozás jelentős túllé­pése esetében ez 60 ezer forint. Elsőbbség és előzés szabályai­nak megsértése már 100 ezer fo­rint, mert nagy veszélyhelyzetet teremt vele a polgár. Ami még gyakori szabálysértés, a közúti közlekedés rendjének megzava­rása. Ebbe a kategóriába kerül­nek elbírálásra az anyagi káros és könnyű sérüléssel járó köz­úti közlekedési balesetek is. Gyakori szankció lesz itt is a jár­művezetéstől eltiltás. Aki már okozott ilyen eseményt, az már teremtett olyan veszélyhelyze­tet, hogy ezt a szankciót megér­demli. Engedély nélküli vezetés 100 ezer forinttal büntethető. Itt ar­ról az engedély nélküli vezetés­ről van szó, mikor az illető sem­milyen vezetői engedéllyel nem rendelkezik, nem is yolt neki. A felelősségbiztosítás nélkül köz­lekedő járműveket, meg az ittas vezetőket hívjuk mi az úton közlekedő időzített bombának. A jogalkotó a felelősségbiztosí­tás nélküli jármű vezetőjét is 100 ezer forint pénzbírsággal sújthatóvá teszi. Ugyanilyen szankcióval sújtható az úthasz­nálati díj meg nem fizetése, a fi­zetős autópályákon. A közúti közlekedés igazgatá­si szabályainak megsértése álta­lában az átírási kötelezettség el­mulasztásában, környezetvédek mi igazolólap hiányában, ér-1' vénytelenségében, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásában nyilvánul meg. Ez helyszínbírsággal is sújtható, de ugyanúgy közlekedésigazga­tási intézkedésekkel is fel tu­dunk ellene lépni, például a jár­mű forgalomból való kitiltásá­val. A nem megfelelő műszaki állapot is kizáró tényező. A közlekedésügyi szabálysér­tések közül gyakori a gépjármű­közlekedéssel összefüggő okmá­nyokkal elkövetett szabálysértés. Ha valaki nem szabályszerű me­netokmányokkal, üzemeltető nyilatkozattal közlekedik, akkor az egyrészt szabálysértési pénz­bírsággal, illetve helyszínbírság­gal is sújtható. Vagy az érvényte­len hatósági engedéllyel való közlekedés. Lejárt a jármű mű­szaki vizsgája, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható és ez nem intézhető el helyszínbír­sággal. Ugyanígy büntethető a műszaki vizsga elmulasztása. Ez esetben arról a műszaki vizsgáról van szó, amikor valakit soron kí­vül rendelnek be műszaki vizs­gára, vagy saját maga kéri, mert átalakította a járművet és újra forgalomba akarja helyezni. Ez is szabálysértési pénzbírsággal, 20 ezer forinttal sújtható. A helyszínbírságok adminiszt­rációja és helyszíni dokumentá­lásának mennyisége megnövek­szik, ami azt is jelenti, hogy kö­vethető, biztonságosan visszake­reshetőek és ellenőrizhetőek le­gyenek ezek az intézkedések. A szabálysértési hatóság ügyforgal­mának nagy részét - mondhat­nánk, hogy a döntő részét - a közlekedési szabálysértések elbí­rálása teszi ki. Mivel megnőtt az állam büntetőigénye, mint jogal­kalmazók, ezt érvényesíteni fog­juk és a rendőri intézkedések is ehhez igazodnak. Viszont szeret­nénk a polgárokat segíteni ab­ban, hogy aki szabálykövetően akar közlekedni, azok megismer­hetik az aktuális szabályváltozá­sokat. A megyei baleset- megelőzési bizottság kezdemé­nyezésével a megyében elindítot­tunk egy programot Ismeri-e ön a KRESZ-t? címmel. Az érdeklődők számára azokról a lényeges köz­lekedési szabályváltozásokról adunk tájékoztatást, amelyek az utóbbi években bekövetkeztek. Van olyan negyedszázada levizs­gázott autós polgár, aki a hét kar­dinális szabálymódosítás közül csak azt jegyezte meg, hogy mi­ként nem használhatja a rádióte­lefonját, vagy esetleg a vasúti át­járó megközelítését. A baleset­megelőzési bizottság a települési polgármesterek támogatásával tart előadást az igény szerint, tesztlapos felmérést, s még jutal­mat is adnak a legjobbaknak. Azt szeretnék, ha egyetlen gépkocsit vezető állampolgár se követne el közlekedési szabálysértést, s nem válna áldozatává mások hi­bájának ■ városatyákat is meglepte. Hama­rosan kiderült, hogy a 16 millió forintot jelentő többletönrész felvállalása, bár váratlan terhe­ket jelent, nem teszi szükséges­sé a költségvetés tervezetének

Next

/
Oldalképek
Tartalom