Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-23 / 69. szám
Pályázat ifjú toliforgatóknak Diáklapok, diákújságírók figyelmébe! A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium pályázatot hirdet az év nógrádi diáklapja és az év diákújságírója címre 2000- ben. A pályázat célja: a tehetséges diákújságírók szakmai fejlődésének segítése, az iskolai nyilvánosság fejlesztése. A pályázat témái:- az iskola világa- az iskola és kapcsolatai- a diákélet sajátos eseményei, konfliktusai, különleges eseményei. Ezen belül a pályázó maga választja a konkrét témát. A pályázat kategóriái: I. A diákújságírók versenye II. Az iskolai újságok vetélkedése. A diákújságíróknak a következő műfajokban lehet pályázni:- riport- interjú- publicisztika Egy diák egy műfajban egy munkát adhat be, de mindhárom műfajban készíthet pályamunkát. Kollektív pályamunka is készíthető, de díjazás esetén nem többszöröződik a díj értéke. Egy írás nem lehet 4 gépelt oldalnál nagyobb terjedelmű. Az iskolai diáklapok pályázata: Az értékeléskor a tartalmi munka minősége (és a formái kivitel) az elsődleges. Minden pályázó iskola a diákújság legalább két (maximum 4) számával pályázhat. Legyen közöttük a legfrissebb szám és a régebbi kiadások közül is legalább egy. A pályázat díjai:- Mindhárom egyéni kategóriában: 5000 forint értékű díj- A legjobb újság jutalma: 15 ezer forint értékű díj- A legjobb írások megjelennek a Nógrád Megyei Hírlapban. A pályázat feltételei:- A pályázat az egyéni kategóriákban jeligés.- A jeligét fel kell tüntetni az írásműveken és egy külön (lezárt) borítékon, amiben szerepelni kell a pályázó nevének, lakáscímének, életkorának, s hogy hányadik osztályba jár, milyen speciális képzésben vesz részt.- Fel kell tüntetni az iskolájának a nevét, címét, telefonszámát,- Milyen szakkörben, vagy más foglalkozási képzési formában szerzett-e újságírói ismereteket. Beküldési határidő: 2000. április 30. Eredményhirdetés: 2000. május 22. A pályamunkákat a Madách Imre Gimnáziumba Herczegné Kaszás Judit, vagy Pauman Mária nevére a következő címre kell küldeni: 3100 Salgótarján, Arany János út 12. „Gyöngy a csillag” VII. országos versmondó-taiálkozó A Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány immár hetedszer rendezi meg április 28-29-én a hazai és határainkon túli általános iskolai tanulók számára a „Gyöngy a csillag” elnevezésű országos versmondó-találkozót. A megyei fordulóból a következő diákok jutottak a pásztói rendezvényre: I. helyezett: Herczeg Viktória 8. oszt. Pásztó, Dózsa György Általános Iskola. Tóth Árpád: A holdkóros apród története. Felkészítő tanára: Kálvin Andorné. II. helyezett: Márton Krisztina 7. oszt. Balassagyarmat, Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium. Kányádi Sándor: Fától fáig. Felkészítő tanára: Rozmán Vilmosné. III. helyezett: Balázs Klaudia 6. oszt. Szécsény, Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola. Petőfi Sándor: A felhők. Felkészítő tanár: Gyarmatiné Herczeg Zsuzsanna. JÁTÉK! JÁTÉK1 JÁTÉK! Szerencsére a hazai zenei piac bővelkedik kiadványokban. Senkinek nem könnyű kiigazodni az újabbnál újabb ígéretes előadók és slágergyanús dalokat tartalmazó CD-k között. Azért előfordulnak olyan zenekarok, amelyek igencsak kirínak az egyformaságból egyéniségükkel, tehetségükkel, különleges zenei látásmódjukkal. Ezek közé tartozik az EMI hanglemezkiadó 2000. évi felfedezettje, az Eleven Hold. Ágnes. Nemsokára 22 éves. Más. Érdekes. Vagy inkább szokatlan? Kiben lakozik annyi erő, hogy napjainkban az örök optimizmusról énekeljen nekünk a rádió csatornáin? Örök. Kifogyhatatlan. Nyár. Ragyogás. Ágnes Vanilla a magyar köny- nyűzenei paletta legújabb szólóelőadója. A zeneiskolai évek után a Message zenekar frontembereként mutatkozott be néhány éve. A zenekar dalait nemcsak itthon, Ausztriában és Németországban is játszották. Népszerűségüket mutatja, hogy a „Message Stay With Me” dalával egyetlen magyar zenekarként felkerült a '98-as Top Hits válogatásalbumra, amelyen kizárólag világsztárok szerepeltek. Ágnes '98 óta pályáját szó-Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Illés-együttes. Műsoros hangkazettát vehet át szerkesztőségünkben: Lovászi Andrea Balassagyarmat, Pf. 29. Rákóczi u. Négyfordulós játékunk utolsó részéhez érkeztünk. Segítségként közöljük az előző három megfejtést (LGT, Omega, Illés) a kérdés természetesen nem más, minthogy mi a közös a négy együttesben. Könnyítendő a feladatot, „mankóként” öt(!) lehetséges megoldást adunk, melyek közül választhatnak. A helyesen válaszolók között most a kazetta mellé egy fantasztikus popzenei falinaptárt is kisorsolunk. ezt a fülbemászó, de mégsem tucat, mondanivalóval bíró zenét. Egyre több klubba, fesztiválra kaptak meghívást, rajongótáboruk természetszerűleg nőtt. Zenei barangolásaik során egyre jobban kezdték érezni egy hegedűszó hiányát, így került az együttesbe Zsófi. Az 1999-es esztendő abszolút a munka éve volt a csapat számára, hiszen első, 2000 februárjában megjelent lemezükön dolgoztak. Az EMI hazai repertoárja eddig nem büszkélkedhetett „Irish pop-grunge” zenét játszó zenekarral. Áz Eleven Hold ezt az irányzatot képviseli, azonban az érzelemgazdag, helyenként filozófiai mélységekbe merülő dalok nem csupán az underground kedvelőinek szerezhetnek kellemes perceket, hiszen az albumot gazdagon díszítik folk- és ethnoelemek is. Tagok: Nap (ének, gitár), Ifj. Bodó Gyula (gitár), Balassa Béla (basszus), Pábli Róbert (dobok) és Joós Zsófia (hegedű). A Republic együttes idén három lemezei is jelentkezik. Jubiláló - körcsarnoki - bulijuk tiszteletére válogatásalbummal Az utolsó kitalálandó együttes tagjai: Sztevanovity Zorán Sztevanovity Dusán - Schöck Ottó - Frenreisz Károly - Brunner Győző. Mi a közös bennük? a) Mindegyik szerepelt az Ezek a fiatalok c. mozifilmben b) Mindegyik beatzenét játszik c) Mindegyik régen felbomlott már d) Mindegyik - kivétel nélkül - tartott nosztalgia-, vagy búcsúkoncertet Beküldési határidő: 2000. március 28. Címünk: Nógrád Megyei Hírlap, „Pop plusz rock”, 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz. Válogatásalbummal jelentkezik a Republic dolgatva dalaikat. A zeneszerző, szövegíró Napot ez persze csak inspirálta újabb és újabb dalok megírására. Ez a két hét bebizonyította, van értelme annak, amit csinálnak, hiszen a közönség szinte issza magába lepik meg rajongóikat, amelyen helyet kap az összes eddigi hitdaluk. Cseh Tamással közösen is készítettek egy anyagot, év vége felé pedig vadonatúj stúdiókoronggal örvendeztetik meg a nagyérdeműt. ______s a P op plusz rock ' Örök optimizmus... lág jellemzi, fülbemászó akusztikus popköntösben, mely minden kétséget kizárólag egyedülálló és rendkívül intuitív. Ennek hitelességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Ágnes Vanilla maga írja dalait, szövegeit, s ez a 90-es évek zenei életében felettébb ritka. A kiadó mindenesetre már tudja. A többi a vásárlókon múlik. Az album már piacon. Hegedűk és gitárok játéka. Egy érzéki hang. Ágnes Vanilla. Hozzánk szól. Megérint. Mindenkit. Téged is. ■k * * Nap, Gyula, Béla és Róbert évek óta ismerték egymást, majd egyre gyakrabban jöttek össze egy kis közös zenélésre. Nap ontotta magából a jobbnál jobb dalokat, de egyelőre csak a maguk örömére zenéltek, mígnem egyik nyáron egyszer csak arra döbbentek rá, hogy már két hete csak köröznek a Balaton körül és egész nap csak zenélnek, zenélnek, miközben egyre több ember gyűlik köréjük dúÁgnes Vanilla nemcsak jól énekel, jól is néz ki ______ ■ l óénekesként folytatja. Első dalát, az „Örök nyár” címűt a kiadó kérése ellenére a Rádió 1 és a Roxy Rádió is műsorára tűzte jóval a single megjelenése előtt, nem tudván ellenállni a „kísértésnek”. Nemrégiben elkészült az énekesnő új videoklipje a „Most jó” című dalból. Misztikus, egyéni képi világa garantálja sikerét. Ágnes dinamikus dalait gazdag szöveg- és sajátos dallamviMég egyszer a Bon Bonról Avagy egy rendhagyó élménybeszámoló Sokat gondolkodtam azon, hogy írjak-e, de nem hagyott nyugodni egy élmény. Jobb lett volna gondolataimat papírra vetni a hatás pillanatában, de ott a helyszínen egyszerűen lehetetlen. Legalábbis én nem vagyok rá képes. Nem fizikailag, lelkileg. Koncerten voltam. írhatnék megszokott tudósítást, de az ott látottak nem adhatók vissza egyszerű szavakkal, ahhoz, hogy valaki hitelesebb képet kapjon, ott kellett lennie. Sokat gondolkodtam, mert a Bon Bon már annyit szerepelt lapunk hasábjain különböző formákban, hogy egy újabb írás már negatív irányba is elsülhet, ráadásul a múlt héten szintén erről az oldalról mosolyogtak az olvasókra. A tagokkal személy szerint - de főleg Szolnoki Péterrel - olyan a kapcsolatom, ami már-már nevezhető barátinak, az elfogultság így evidens. A sablonokkal teli tudósításokat utálom, fogalmazványomban pedig részletesen kitérek minden fontos momentumra. Elsődleges célom, hogy az összes felületes zenerajongó ismerje fel, lássa meg azt a rengeteg munkát, hatalmas akaraterőt, kitartást, ami ezt a két embert jellemzi: a semmiből a csúcsra tipikus - és ez esetben szó szoros - esetét. Viszont senki nem szereti, ha tanítgat- ják! Kit érdekel egyáltalán egy élménybeszámoló ?... Sokat gondolkodtam. Járt az agyam. Trolin, metrón, villamoson, mindegy hol voltam, nem hagyott nyugodni a dolog: észrevételeimet meg kell osztanom mindenkivel, mert a történet abszolút példaértékű. Önmarcangolá- som aztán véget ért, s a buli másnapján nekiláttam az írásnak. 2000. március 17-ét már legalább két hónappal korábban hirdették a plakátok: Bon Bon-koncert a Petőfi Csarnokban, 19 órától. Bevallom férfiasán: múlt hét pénteken határtalan izgalommal tartottam a PeCsa felé, hét óra előtt tíz perccel. Iszonyatosan izgultam, féltem, hogy nem lesznek emberek annak ellenére, hogy a James Bond-os lemez már arany, s hihetetlenül megy előre a duó, de hát láttunk már megdöbbentő dolgokat Magyarországon, én spéciéi már semmin nem lepődöm meg. Tehát féltem. Mindaddig, míg be nem fordultam az épület sarkán, s meg nem láttam a tömeget a bejáratnál. Merthogy tömeg volt! Micsoda megkönnyebbülés, ezt megúsztuk... Izgultam értük. A kezdetek óta megkülönböztetett figyelemmel kísérem pályájukat, tudom, mennyit „szenvedtek” azért, hogy idáigjussanak, szép lenne, ha pont a mérföldkőnél nem lennék velük! Jó negyed óráig tartott, míg sorra kerültem, s bejutottam. Az ajtóban zenészek: Vámos Zsolti, Sipos Peti, Erdélyi Laci. A csarnokban egyből ismerősökbe botiok: a Szolnoki család egyenesen Salgótarjánból. Minden egyes bulin ott vannak, ahol fiuk szerepel, legyen az Bon Bon, vagy „csak” vokálmeló (Omega, Demjén stb.). A testvér, Bori 9 hónapos kislányát hagyta otthon a bemutató kedvéért. Péter felesége is megérkezik nagy hassal, az ifjabb Szolnoki Pétiké bármelyik pillanatban megszülethet! Az lenne csak a „Világszám”! Az első csemete, Bogi is ott a kezében, ma nem kellett korán lefeküdnie. 19.20-kor kígyóinak a fények, a kivetítőn a legutolsó album borítóján látható fotó jelenik meg, majd gyerekkori képek váltják egymást, igazi J. Bond-os zenével fűszerezve. Peti Bon és Tomi Bon bevetésre készen... Az intro után szabályszerűen lehull a függöny, majd a zenekar belecsap (na nem a lecsóba), hanem a „Függöny fel!” kezdő taktusaiba. Pontosan heten vannak a színpadon (csakúgy, mint a gonoszok). Elöl Szolnoki, tőle jobbra Tóth Edina (vokál), balra az örök társ, Török Tamás (bass, vokál), háta mögött Szentmihályi „Michel” Gábor (dob), Giret Gábor (gitár), Tulkán Péter (fúvósok) és Gyenes Béla (szaxofon). Mikor vége a dalnak, elkezdődik a „bon- bonhátveni”, az extra kívánságműsor. Miközben a színpad elsötétül, a két vásznon már látni a Jáksó László műsorvezetői közreműködésével készült filmet, amelyben közismert emberek kérik kedvenc Bon Bon-dalukat, amit a zenekar természetesen el is játszik. Kér Bochkor, Boros, Bárdos, Charlie, Geszler, Kamarás, Kása L., Szigeti, Stohl és a többiek. Sláger sláger hátán. (A „Válassz engem” nálam azóta live változatban jön be...) A dalok közben megelevenednek a képernyőn klip formájában (már amihez készült), amúgy pedig látni az egész színpadi történést. Igazi profizmus! Az énekes többször átöltözik, látni, hogy extázisbán van, frankón feloldódott. Jönnek a vendégek, három külön blokkban, két- két számmal. Auth Csilla nyitja a sort (naná, hogy elhangzik a „Féltelek” duettje is!), a United folytatja, majd az Irigy Hónaljmirigy zárja. A hangulat óriási! „Gengszterdal”, „Pia-olimpia”, „Hétvégi királylány”, „Érezd magad jól” stb. Tánc, taps, ováció! Szolnoki egyszerre fuvolázik és énekel. Gyönyör a lelkemnek, együtt érzek mindenkivel: szereplőkkel és a közönséggel. A egyik dal végén aztán a frontember egyszer csak megköszöni a figyelmet, az „égből ezernyi léggömb száll alá” benne meglepetéscukorkával, majd véget nem érő taps veszi kezdetét. Ráadás. Vagy ötször. Na erre effektive már nem emlékszem, hogy pontosan hányszor jöttek vissza, de sokszor. Ami emlékezetes: a „finálé”. A csaknem kétórás buli alatt először játszanak az első lemezről. Na mit gondolnak, mit? Úgy van, a „Petróleumlám- pá”-t. A vendégek ismét pódiumon - már amelyik ki mert újra jönni - közösen nyomják a klasszikus Omega-dalt. Üvölt mindenki! S a legutolsó kijövetelnél van az a nóta, mellyel másodjára - de már nyomatékosan - robbantak be a köztudatba, a „Szabad a gazdag”... A bulinak vége, a tömeg elindul a ruhatár felé. Boldog vagyok. Siker. Innentől kezdve határ a csillagos ég Bon Bonék számára. Kitartás, céltudatosság tekintetében tőlük kell példát venni. Gondolom, sokan nem értik miről beszélek, mert vannak, akik csak a szépet látják, az utolsó három lemezt, meg a slágereket. Na de volt ott egy első is, amitől nem fogadta őket egyből kegyeibe sem a közönség, sem a média, minden apró elismerésért keményen meg kellett dolgozniuk! Most pedig itt volt ez a mai este, ami - remélhetőleg - mindenkit kárpótolt mindenért. Kár, hogy már a koncert közben nem láttam Péter szüleit, ellestem volna a tekintetüket. Vajon mit érezhették aznap este? Szerintem olyat, amire általában azt szokták mondani: ezekért a pillanatokért érdemes élni... _______________________________________SÁNDOR ANDRÁS
