Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-23 / 69. szám

2000. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 4 Mi BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógráp Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Beszéd helyett tett M érgelődnek a Somoskőújfalui Bocskai utca lakói. A víz mi­att. Amiatt, hogy az éltető tiszta víz helyett zavaros, gyanús színű folyadék jut a főzőfazekakba, a mosógépbe, a fürdőkádba. Az érintett családok egy ideig csak morogtak, majd növekvő türel­metlenségükben mind többször emlegették a szolgáltató vízmü­vet. Végül egyik utcabeli megun­va az áldatlan állapotot, telefo­non is kereste az illetékest. A vízmű egyik felelős vezetője közödé a felháborodott fogyasztó­val, hogy nem tudnak mit tenni. Ennek pedig technikai oka van. Az átlagostól sokkal nagyobb téli csapadék zavarossá tette annak a kútnak a tartalmát, amelyből vizet tudnak nyerni a szóban for­gó utca lakói számára. Azt is hozzáfűzte magyarázatul, hogy már foglalkoznak ennek a gond­nak a megoldásával, ami némi fejlesztést igényel. Több millió fo­rint szükséges, de rövidesen be­következik a kedvező változás. A telefonáló panaszost - aki foglalkozásából eredően maga is ügyfelekkel bánik, hiszen belő­lük él - mindez nem elégíthette ki, mivel a hozzánk fordult. Sze­rinte a telefonbeszélgetés nem volt szívélyes, és eléggé informa­tív. A vízművek illetékese ugyan­is azzal kezdte, hogy a panaszos szociálisan rossz helyen lakik. Ez ugye több mindent jelenthet, benne azt is, hogy minden csa­padékhullás után zavaros az ivó­víz. A zavarossága mellett eseten­ként rozsdás is. Mindez a fo­gyasztók számára nemcsak gusz­tustalan, hanem kedvezőtlen ha­tást gyakorolhat mindazokra a berendezésekre, amelyekkel érintkezik. A panaszos polgár és a szol­gáltató telefonbeszélgetése tartal­mazott még más kitételeket is. A felháborodott Somoskőújfalui la­kos szerint a vízmű nem a szer­ződés szerinti módon szolgáltat­ja a vizet - mondta, s állítja, hogy ezt a választ kapta: nem kell a cégtől venni a vizet. Nem tudom, így történt-e, mert a víz­mű műszaki vezetője cáfolja en­nek az elhangzását. N os, ettől függetlenül ez is lehet egy víznyerési mód, de nem hiszem, hogy ez a megoldás. Per­sze senki se várja azt, hogy most ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére tudok műszaki receptet kínálni. Nem is szüksé­ges, hiszen valószínű, hogy meg­van ez, amint a szolgáltató cég szakembere a megoldást elősegítő fejlesztést említette is. Azon talán j érdemes lenne gondolkodni, hogy miként lehetne a fogyasztó­polgárok panaszaira, kérdéseire indulattalan, kielégítő választ adni. Még akkor is, ha a sokadik kérdésre, sokadszor szükséges fe­lelni. Persze az még célravezetőbb a társadalmi béke szempontjá­ból, ha a panaszokat sikerül mie­lőbb orvosolni. Minőség az oktatásban Az idei évben első rendezvényét tartja a Magyar Pedagógiai Tár­saság Nógrád megyei tagozata március 23-án a Dornyay általános is­kolában. A 14 órakor kezdődő előadást Bratinkáné Magyar Éva és Somogyiné Quallich Lenke tartja, témakör a minőségfejlesztés, mi- nőségbiztosítás, _______________________________________■ E tesi aggodalmak a Teleházért Két tábor is aggódik Etesen a Teleházért. A napokban megjelent Karitász-hírlevélben Varga Péter plébános fejti ki állásfoglalásá­ban, hogy nem ért egyet azzal az önkormányzati döntéssel, amelyben - úgymond - felmondtak a Teleháznak. Szabóné dr. Gál Zsuzsanna, a település jegyzője cáfolta, hogy bezárnák az intéz­ményt, de a működését más alapokra szeretnék helyezni, hogy a tetemes rezsit saját bevétellel kompenzálják. A helyi plébános szenvedé­lyes soraiban arra figyelmeztet, hogy a Teleház hasznos időtöl­téssel kötötte le az ifjúság sza­bad idejét, s amennyiben bezár­ják, félő, hogy ismét a kocsma- lépcsőre kénytelenek költözni, írása szerint három szomszéd­falu polgármestere is szívesen venné át e feladatkört. „Mindezeket figyelembe vé­ve, akármilyen megokolásból is akarják ezt megszüntetni, a Tisztelt Testület súlyos emberi hibájának és a falu elleni bűné­nek tartom” - olvasható a Karitász hírlevélben. Majd Var­ga Péter hozzáteszi: „Ugyanak­kor elismerésemet szeretném kifejezni az Önkormányzat felé, hogy most a jubileumi (szent) évben sok hasznos tervük van: kultúrház működtetése, emlék­park, családok közötti többfor­dulós vetélkedő, pszichológiai tanácsadás...” A hírlevélre nem sokat késett a polgármesteri válasz, ugyan­csak szórólap formájában. Eb­ben Lénárt Dezső a következő­ket írta: „Mielőtt bárki felhábo­rodna, sietek leszögezni, hogy sem most, sem pedig a jövőben nem kívánjuk azt megszüntetni, nem is tehetnénk, hiszen intéz­ményt az szüntethet meg, aki létrehozta. A hírből mindössze annyi igaz, hogy a képviselő-tes­tület februári ülésén a Karancs- környék Szociális Alapítvány (mint a Teleház üzemeltetője - A szerk.) bérleti szerződését 2000. augusztus 20. napjára fel­mondta.” A részletekről immár Szabóné dr. Gál Zsuzsannával, a település jegyzőjével beszél­gettünk. Az infrastrukturális beruházások miatt évek óta fe­szített etesi költségvetés kész­tette arra az önkormányzat ve­zetését, hogy a Teleház mű­ködtetését meghatározó, s az alapítvánnyal közösen elfoga­dott bérleti szerződésben az is szerepeljen, hogy a rezsikölt­ségek felét a működtető Karancs-környék Szociális Alapítvány előteremti. Ebből tavaly semmi nem lett, bevé­telt hozó tevékenységet nem tudtak megszervezni.- Hivatalunk a jövőben is fon­tosnak tartja a Teleház működ­tetését, de más alapokon - mondja a jegyző asszony. - Egy sikeres pályázat segítségével már a napokban be tudtuk indí­tani a munka-tanácsadói prog­ramot, amely a társközségek munkanélkülijeinek, pályakez­dőinek, az elhelyezkedni nem, vagy nehezen tudóknak kínál többnapos tréninget. Az első időszakban 50-60 főre számí­tunk. A problémát a minden­napokban nagyon leegyszerű­sítjük. Pedig egy utcára került, vagy az iskoláját épp' most be­fejező ember számára rendkívül nagy tehertétel, hogy a munka­erőpiacon - úgymond - eladja, menedzselje magát. Mi ebben szeretnénk segíteni, ráadásul Salgótarjánon kívül egyedül Etes kapott lehetőséget arra Nógrád megyében, hogy szociá­lis térképet csináljon, ami egye­dülálló. Célja, hogy azokat a családokat, amelyek nehéz helyzetben élnek, de semmiféle nyilvántartásban nem szerepel­nek, felmérjük, s így számukra a támasz lehetőségét biztosít­juk. A Teleház persze más tevé­kenységeknek is otthont ad au­gusztus 21-től. A nyertes pályá­zat révén szeretnének az intéz­ményben egy mikrotérségi köz­pontot kialakítani, különböző, ma már elengedhetetlen szol­gáltatások, pályaorientációs tan­folyamok biztosításával. Ennek a szemléletnek az egyik meg­nyilvánulása a közelmúltban megnyitott könyvtár is.- Kevés település dicseked­het azzal - mondja Szabóné dr. Gál Zsuzsa - hogy állandó pszi­chológiai, munkatanácsadó és pályaorientációs szaktanács- adást biztosít, családtervezési szakembert foglalkoztat, de hogy más területről is hozzak példát, megnyit egy galériát, könyvtárat. Sok más, nagysza­bású tervünk van, amelyek az itt élők életminőségét hivatot­tak számottevően emelni. Azt azonban meddő dolognak tar­tom, hogy három-négy fiatal já­tékhóbortjának kielégítésére egy komoly rezsivel működő házat tartsunk nyitva. Az is fontos, hogy az ifjúság ne a kocsmában keresse a boldogu­lást, de legalább ilyen fontos, hogy megfogjuk a kezét, ha nem talál munkát, s különböző tanfolyamokkal segítsük felké­szültségét, ezzel megadjuk szá­mára az elhelyezkedés esélyét. A Teleháznak erről is szólnia kell, ezért döntöttünk úgy, hogy a törvényben meghatáro­zott módon, a féléves felmon­dási határidőt figyelembe véve hozzuk meg határozatunkat. T. N. L. 0% KAMAT RÉSZLETEZZÜK? Március 1 7-től kamatmentes részletre* is vásárolhat CITROEN JUMPER-t, JUMPY-t, BERLINGO-t vagy Cl 5-öt. Bármelyiket is választja, egy megbízható, takarékos, erős, praktikus és ké­nyelmes haszongépjárműhöz jut, amely kamatos­tul behozza (kamatmentes) árát. ‘kezdőrészlettől és futamidőtől függően Az Ön Citroen márkakereskedője: Citroen Hajas - 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 73. Tel.: (32) 422-929 CITROEN Fórum és nyitott kapuk a világnapon (Folytatás az 1. oldalról) erőfeszítésekről, a '75-ben el­készült tanulmánytervről, az árvízvédelmi töltések fontos­ságáról. Tájékoztatásában ki­tért arra is, hogy a szlovákok a nyolcvanas években kezdték meg a duzzasztóművek létesí­tését a határfolyón, a tervezett tizennégyből hét készült el, öt a közös érdekeltségű szaka­szokon épült meg. „Bős-Nagy­maros” után a szlovák és a ma­gyar fél kapcsolata jónak mondható, s ezen a téren je­lentős előrelépésnek számít a felek külön-külön elkészített ökológiai tanulmánytervének egységesítése, az ebben való együttműködés. * * * Az ÉRV Rt. a világnapon megnyitva a mihálygergei víz­művek „kapuját”, lehetőséget teremtett arra, hogy diákok lá­togassanak el a bázisra. A sal­gótarjáni Arany János, a Besz­terce-lakótelepi, a II. Rákóczi Ferenc általános iskolák és a Madách gimnázium egy-egy csoportja élt ezzel. A tanulókat Kissné Pápista Éva, a mihá­lygergei vízmű biológusa és Vargáné Szeberényi Nóra, az ÉRV technológusa kalauzolta, segítségükkel ismerkedhettek a víztisztítás folyamatával. A nyílt nap programjának része volt a komra-völgyi tározó megtekintése is. _________________________________________(M.J.) Mérce a politikai hovatartozás Az önkormányzatok és a hatalom viszonya A kormány számára nincs más mérce, csak a politikai hova­tartozás, iíyen szempont alapján a baloldali vezetésű önkor­mányzatokat „mostohagyerekként” kezeli - mondta Dóra Ot­tó tegnap Salgótarjánban, az MSZP városi irodáján megtar­tott sajtótájékoztatón. A megyei közgyűlés MSZP-frakciójá- nak vezetője szerint ez az alapállás rányomja bélyegét a me­gyei jogú város helyzetére is, boldogulásának esélyeire. Sar­ló Béla alpolgármester a Baloldali Ónkormányzatok Közös­ségének (BÖK) legutóbbi értekezletén megfogalmazott, ezzel kapcsolatos visszásságokról beszélt. A kormánynak az az állítása, miszerint az önkormányzatokat fokozatosan kívánja jobb hely­zetbe hozni, egyszerűen nem igaz - jelentette ki Dóra Ottó frak­cióvezető, hozzátéve: ezt még a kormánypárti többségű önkor­mányzatok is megsínylik. Nóg­rád megyében is hasonló a hely­zet: a megyei közgyűlés vezetése ahelyett, hogy hatékonyan pró­bálná képviselni a válsághelyzet­ben levő megye érdekeit, ugyan­csak a hatalom fedezet nélküli érveit hangoztatja. Tény, hogy idén több támogatásra számíthat a megyei közgyűlés, ugyanakkor ehhez többletfeladatokat is kap­csolnak. Konkrét példaként-emlí­tette Dóra Ottó a megyei gyer­mekvédelmet, lerobbant intéz­ményrendszerének több mint 300 millió forintra lenne szüksé­ge ahhoz, hogy működési enge­délyhez jussanak. Legnagyobb gondként a Nógrád megyei köz­gyűlést és a városok önkormány­zatait is érintő - még az MSZP-SZDSZ-vezetés alatt in­dult - felzárkóztatást szolgáló kormányprogram folytatásának bizonytalanságáról beszélt. Kije­lentette: egy dolog, hogy a tör­vény előírja a többlettámogatást, de annak mértéke az önkor­mányzatok és a szakminisztériu­mok közötti hosszú tárgyaláso­kon, egyeztetéseken múlik. Je­lenleg úgy néz ki, hogy 2 milliár­dos többlettámogatást kap a me­gye, a megígért 4,8 milliárd he­lyett. A hiányzó pénz sok száz új munkahelyet, infrastruktúrafej­lesztést, félbehagyott beruházás befejezését jelenthetné. Sarló Bé­la, Salgótarján megyei jogú város alpolgármestere arról beszélt, hogy alaposan húzódik a külön­böző EU-programokra benyújt­ható pályázatok kiírása, ez a kés­lekedés több, idén tervezett be­ruházás elindítását is veszélyez­tetheti. A baloldali önkormány­zati közösség aggódik, hogy az önkormányzatokat megillető gázműrészesedés felosztásáról a kormány időhúzó politikája mi­att az első fél évben nem születik döntés - mondta Sarló Béla. Az önkormányzati okmányirodák­ról a BÖK-nek az a véleménye, hogy azok hasznosak, ugyanak­kor működésük feltételeit nem készítették elő, a szükséges lét­szám nem áll rendelkezésre, bé­rezésük forrását az állam eddig nem biztosította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom