Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

2000. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK __________JL M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Ünnepi munkamenet a megyei közgyűlésben „Legyen béke, szabadság, egyetértés!” Főhajtás megyeszerte a forradalom és szabadságharc emléke előtt Pásztón Katona Tamás tartotta az ünnepi megemlékezést. Mellette Sisák Imre, a város polgármestere___________fotó: rigó ( Folytatás az 1. oldalról) Becsó Zsolt elöljáróban az el­múlt közgyűlés óta végzett mun­káról, az ott született határozatok végrehajtásáról adott tájékozta­tást. Módosította a testület a széc- sényi székhelyű Agro-Help Mező- gazdasági Oktató, Termelő és Ér­tékesítő Kht. alapító okiratát és jó­váhagyta működési rendjét. Ered­ményesnek minősítve a Szent Lázár Nógrád Megyei Kórház re­konstrukciója keretében megvaló­suló épületfelügyeleti rendszer megépítésére kürt nyflt közbe­szerzési eljárást, a megyei köz­gyűlés a budapesti Genex Plus Vállalkozási és Kereskedelmi Rt. mintegy 170 millió forintos ajánla­tát hirdette ki nyertesnek. Döntés született arról, hogy április elejéig a céggel a közgyűlés elnöke meg­köti a vállalkozói szerződést. Ugyancsak tegnap elfogadták az 1997. január 1-jén alakult megyei kórházi egyeztető tanács meg­szüntetésére vonatkozó javasla­tot. A Nógrád megyében élő ci­gányság helyzetének javítását és társadalmi beilleszkedését szolgá­ló konzultációs tanácsot hoznak létre. Az erről szóló határozati ja­vaslat hangsúlyozza: fontos len­ne, hogy a cigány kisebbség kü­lönböző érdekképviseleti szerve­zetei és az önkormányza-tok, így a megyei önkormányzat között is valóságos kapcsolat alakuljon ki. Az április 30-ig életre hívandó konzultációs tanács elnöke a köz­gyűlés kisebbségi ügyekkel foglal­kozó alelnöke, helyettese a köz­gyűlés kisebbségi tanácsnoka lesz. Tagjait - hat főt - a megye vá­rosaiban működő cigány kisebb­ségi önkormányzatok delegálják. A grémiumot műiden, a cigány­ságot érintő döntés előkészítésé­ben véleményezési éS'javaslattéte- li jog illeti meg. Jelentés hangzott el a hulladék­ártalmatlanító berendezés műkö­désének tapasztalatait vizsgáló kórházi bizottság megállapításai­ról. Ezt zárt ülésen tárgyalta meg a közgyűlés, ugyancsak a nyilvá­nosság kizárásával döntöttek a Salgó Hotel sorsáról. A munka­ülést követően mindkét témáról Becsó Zsolttól kértünk rövid tájé­koztatást. A közgyűlés elnöke el­mondta: a megyei kórház hulla­dékártalmatlanító berendezésé­nek működéséről immár harma­dik jelentés készült el. Kellő in­formációk birtokában vagyunk ahhoz, hogy a legközelebbi köz­gyűlésre a vizsgálatot lezáró do­kumentum megszülessék - jelen­tette ki az elnök. Becsó Zsolttól megtudtuk, a Salgó Hotel haszno­sításával kapcsolatban két vételi és egy bérleti szerződésre érke­zett konkrét ajánlat. A közgyűlés tagjai - elsősorban annak remé­nyében, hogy a szálloda és kör­nyéke, földrajzi adottságai alapján jobb pozíciót is betölthet még az idegenforgalmi piacon - a bérleti szerződés megkötése mellett sza­vaztak. Az új bérlő Kovács Zsolt vállalkozó, a salgótarjáni Na-Túra Idegenforgalmi Szervezőiroda tu­lajdonosa, akivel már a jövő héten szerződést kötnek a szálloda üze­meltetésére. A délelőtti tanácskozást köve­tően, délben került sor a közgyű­lés ünnepi ülésére. Becsó Zsolt az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc évfordulóját köszöntő be­szédében a nemzeti önazonosság legfőbb tényezőjének, történel­münk sorsfordítójának nevezte e nagy ünnepet. Máig ható értékek sorát teremtette, adta számunkra nemzeti szabadságharcunk, esé­lyt adva boldogulásunkhoz. Az el­múlt 10 év történéseire utalva a szónok felvetette: kérdés, hogyan élünk, tudjuk kihasználni ezt az esélyt, becsben tartva, jól sáfár­kodva évszázados értékeinkkel. Beszéde után a balassagyarma­ti Varietas művészeti együttes a '48-as forradalmat, szellemiségét megidéző, színvonalas műsorá­nak tapsolhatott a megyegyűlés. Ezt követően a megyei közgyű­lés elnöke, Becsó Zsolt kitünteté­seket adott át az 1. oldalon felso­roltaknak. Az ünnepi közgyűlés a Szózat hangjaival ért véget, majd fogadás következett a díjazottak tiszteletére. _________ ■ ( Folytatás az 1. oldalról) A helyi legenda szerint a diósjenői honvédek Damja­nich veres sapkás századában harcoltak vitézül, s erre emlé­kezve kaptak egykoron a falu leventéi is kivételes kitüntetés­ként engedélyt a veres sapka használatára. Mikor Kossuthot az emigrációban élve is meg akarták fosztani magyar állam- polgárságától, az ország sok települése fogadta tiszteletbeli polgárává, Diósjenő pedig raj­tuk is túltéve tiszteletbeli bírá- jává. Azt, hogy a forradalom emléke ma is megdobogtatja a diósjenői szíveket, igazolja a megemlékezés több száz ko- kárdás résztvevője. Az ünnepség díszvendége és ünnepi szónoka dr. Illés Zol­tán országgyűlési képviselő, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke volt. Kö­szöntőjében hangsúlyozta, hogy „A magyar nemzet polgá­rai büszkén nézhetnek a múlt tükrébe és abból emberi tartás­sal erőt meríthetnek a jövő ki­hívásaihoz. Mint ahogy a re­formkor végének szellemi-er­kölcsi forradalma a társadalmi igazság jogi feltételeit terem­tette meg, ugyanúgy az elmúlt évtizedben a polgári szabad­ság és egyenjogúság megvaló­sítását célozták meg az e hazá­ban élő polgárok.” Az utóbbi években az is ha­gyománnyá vált a nyugat-nóg­rádi településen, hogy az álta­lános iskolások és az egyhá­zak fiataljainak ünnepköszön­tő műsora mellett, a progra­mot színesítendő fellép az im­már diósjenőivé vált színmű­vész, Oszter Sándor is, akinek szónoklata nyomán ismét átél­hettük a forradalmi idők han­gulatát.- Végre meg kellene már ta­nulnunk 1848 üzenetét és azt keresni, ami összefog, ami ösz- szetart bennünket, egymás ke­zét fogva, tekintetét keresve, mert úgy tudunk csak haladni előre - mondta Katona Tamás tegnap Pásztón a '48-as emlék­parkban rendezett ünnepség szónokaként, hiányolva azt a nemzeti egységet, amely nélkü­lözhetetlen az ország és polgá­rainak boldogulásához. A kivá­ló történész a forradalom kitö­résének nagyszerű napjairól, a márciusi ifjakról, a hús-vér em­berekről beszélt, akiknek szel­lemisége nem, vagy alig külön­bözött mai utódaiktól. A mai fi­atalokra is az vár, mint forradal­mi elődeikre: megteremteni a korszerűt, az európait, megte­remteni a polgári Magyarorszá­got. De végezzük el a nemes, küzdelmes munkát végleg! Ne kelljen a következő nemzedék­nek is újra kezdeni a 12 pont­ban egykor lefektetettek megva­lósítását - mondta az ünnepi szónok. Az ünnepi beszéd után a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola irodalmi színpadának mű­sora következett, majd a város­ban működő pártok és szerve­zetek, intézmények képviselői elhelyezték koszorúikat, virá­gaikat a forradalom és szabad­ságharc emlékhelyén. * * * Szécsényben az ünnep elő­estéjén a művelődési ház nagy­termében rendezték meg a vá­rosi ünnepélyt. Máté Csaba pol­gármester ünnepi köszöntőjé­ben méltatta az 1848/49-es for­radalom és szabadságharc tör­ténelmi jelentőségét. A helyi eseményekről szólva kiemelte, Szécsényben a liberális eszmé­kért főleg a nemesség, az iparo­sok és az értelmiségiek lelke­sedtek. Ők voltak azok, akik magukévá tették a polgári hala­dás eszméit, radikális változá­sokra törekedtek. A 177 nem­zetőrből 40 a nemesi, 82 a ipa­ros réteghez tartozott. Pulszky Ferenc, aki lelkes híve volt a re­formgondolatoknak az első fe­lelős magyar minisztérium pénzügyi majd külügyi állam­titkára lett. Szontagh Pált a külügyminisztérium fogalma­zójának nevezték ki. A szabad­ságharc idején 1849 januárjá­ban a császári csapatok bevo­nultak Szécsénybe. A szabad­ságharc leverése után Pulszky Ferenc birtokát elkobozták. Ezt követően Máté Csaba arról szólt, hogy mit üzen a ma em­berének a forradalom és a sza­badságharc. Az ünnepélyen bejelentet­ték, hogy a „Szécsényért” ki­tüntetést, amit évente olyan személyeknek adományoz az önkormányzat, akik jelentősen hozzájárultak a város szellemi gazdasági fellendüléséhez, az idén Lipthay Antal kapja. A ki­tüntetett közvetlenül és köz­vetve elősegítette a város fejlő­dését. Többek között az ipari terület részére földet adomá­nyozott. Az ünnepi műsort a művé­szeti iskola színjátéktagozatá­nak növendékei adták. * * * Balassagyarmaton, a megye második legnagyobb települé­sén tegnap estébe hajlóan kez­dődött a városi ünnepség „1848, Te csillag!” című műsor­ral. A Palóc ligetbe tartó gyer- tyás felvonulás lapzártakor még tartott. Ünnepi beszédet Tőzsér Zsolt, a megyei közgyűlés alel­nöke mondott. SZ. GY. S. - V. J. - SZ. F. HÍREK Salgótarján SAJTÓBESZÉLGETÉS. Az MSZP megyei és városi vezetői március 15-e alkalmából vendégül látták a megyei média képviselőit a párt Kossuth utcai irodájában. PETŐFHÍAPOK. Kalendáriumi délutánnal a József Attila Művelő­dési Központban fejeződött be március 14-én a Petőfi Sándor Álta­lános Iskola és Gimnázium három­napos programsorozatának nyitó napja. Március 16-án, csütörtökön 11 órakor avatják fel az intézmény gimnáziumi épületében (Acélgyári u. 56.) a névadó szobrát, Bobály Attila szobrászművész alkotását. Avatóbeszédet mond: Puszta Béla polgármester. Március 17-én, pén­teken diáknap lesz. HOBBIBÖRZE. A Magyar Érem­gyűjtők Nógrád Megyei Szerveze­te március 19-én, vasárnap 9-től 12 óráig börzét rendez a József Attila Művelődési Központban. Fém- és papírpénzek, érmék, pla­kettek, kitüntetések, jelvények, részvények, képeslapok, telefon- kártyák stb. vétele és cseréje zaj­lik. A bemutatott numizmatikai anyagot kérésre díjmentesen be­azonosítják, felértékelik. HITELFELVÉTELI KÉPESSÉG. Március 14-i, keddi számunk 3. oldalán, a „Tényekkel a Fidesz milliárdjának nyomában” című cikk 3. hasábjának 9. és 10. sorá­ban írott 95-höz képest meg­négyszereződött a hitelállomá­nyunk” helyett „megnégyszere­ződött a hitelfelvételi képessé­günk” értendő. Balassagyarmat IRODALMI KÁVÉHÁZ. A Job bágy Károly Alapítvány 2000. március 21-én, kedden 17.30 órá­tól rendezi meg a Madách Imre Városi Könyvtár kupolatermében az alapítvány által 1999-ben támo­gatott szerzők - Andor Csaba (Bu­dapest), Boér Jenő (Kolozsvár), dr. Csáky Károly (Ipolyság) és Marschalkó Zsolt (Salgótarján) estjét. A beszélgetést vezeti: Csikász István, dr. Kapros Márta és Kovalcsik András. A Varietas Színpad előadásában válogatás hangzik el a megjelent művekből és Jobbágy Károly verseiből. Köz­reműködik: Csábi András, Kemer Edit és Tibay András. Veszprém EMLÉKKIÁLLÍTÁS. A Művésze­tek Háza a Várgalériában rendezte meg a Nógrád megyei származá­sú, mátraverebélyi születésű, ta­valy 66 éves korában elhunyt Bojtor (Sztrapecz) Károly emlék- kiállítását. A művész húsz évig dolgozott veszprémi műtermé­ben. A március 14-én megnyílt tárlaton dr. Bereczky Loránd mű­vészettörténész, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgatója mondott beszédet. A kiállítás március 31-ig tekinthető meg. MMHMMMMMMMMMMMMHMHI MM— Főügyészi beszámoló: Nógrád a legkevésbé bűnöző megye (Folytatás az 1. oldalról) A sikkasztásos és a rablásos bűncselekmények kevés híján megduplázódtak, a szervezet­ten elkövetett bűnözés meghá­romszorozódott, amely első­sorban a szintén a már említett embercsempészéssel hozható összefüggésbe. A bűnelköve­tőkről elmondható, hogy kö­rük 2,6%-kal bővült és a 100 ezer lakosra vetített viszony­szám alapján Nógrád megye az országos ranglista 8. helyére „kapaszkodott föl” - a korábbi 13. hellyel szemben - amely fi­gyelmeztető jelként is értel­mezhető. Különösen szomorú és el­gondolkodtató adat, Nógrád megye valós helyzetét, körül­ményeit illetően, hogy a gyer­mekkorú elkövetők 34%-kal, a női bűnelkövetők száma pedig csaknem 30%-kal nőtt. A bűn­elkövetők felderítésének haté­konyságát illetően Nógrád a 2. helyet foglalja el a megyék rangsorában, messze fölülmúl­va az országos átlagot és a nyo­mozáseredményességi mutatók terén megyénk bűnüldöző szervei az előkelő 4. helyen ta­lálhatóak. Az ügyészség büntetőjogi te­vékenysége, illetve az elkövetői kör adatainak ismertetése után Tolvay Örs Csaba, kitért az egyes ügyészi szakterületetek munkájára, helyzetére is. Ezek elemzésénél említést érdemel, hogy mintegy 12%-kal keve­sebb pótnyomozást rendeltek el, ezzel egy időben azonban nőtt a kisebb horderejű nyomozáskiegészítések elvé­geztetése. Igen nagy feladatot jelentett a nyomozó hatóságok tevékenysége ellen bejelentett panaszok intézése, amelynek a korábbiaknál nagyobb mérték­ben adtak helyet az ügyészsé­gek. 1999-ben mind több esetet vontak fokozott ügyészi fel­ügyelet alá, amely során az ügyész kezdettől fogva megkü­lönböztetett figyelemmel kísér­te végig a nyomozás folyama­tát. Egyre többet éltek a gyorsí­tott eljárás lehetőségével is. Az ügyészségi nyomozó hivatal 37%-kal több ügyben járt el az előző évihez képest. Ezek többségét az igazságszolgálta­tás elleni, illetve a hivatali bűn- cselekmények tették ki. To­vábbra is előfordultak rendőrök által, illetve rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmények. A rendőrök ellen tett feljelentések zöme hivatali bűncselekmény miatt történt. Az ezek nyomán folyamatba tett nyomozások 7 esetben eredményezték a vád­emelést lehetővé tevő bizonyí­tékok beszerzését. Egyébiránt - 1999-ben, a me­gyében összesen - vádemelés­re 2419 személlyel szemben ke­rült sor, ami 3,3%-os növeke­dést jelentett. A vádemelések megalapozottságát tükröző 97,5%-os váderedményességi mutatójával Nógrád megye 2. helyezett az országban. A megyei főügyész részle­tes tájékoztatójából megtudha­tó volt az is, hogy a fiatalkorú bűnözők száma növekedett. Nagy számban követtek el erő­szakos jellegű cselekményeket - rablás, kifosztás, zsarolás stb. - többnyire idős, egyedül élő, vagy más módon kiszol­gáltatott személyek sérelmére. Ugyanakkor egyértelműen ér­zékelhető a megyében a meg­élhetési bűnözés folyamatos jelenléte is. A közlekedés területén mind szélesebb körben terjedt az ag­resszivitás, amely a növekvő al­koholos befolyásoltsággal pár­huzamosan gyakorta vált bal­esetek okozójává. A magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi te­vékenység körében továbbra is a törvényességi vizsgálatok do­mináltak. Az előző évivel azo­nos számban nyújtottak be az ügyészséghez törvényességi kérelmet az állampolgárok,, amelyek többnyire szabálysér­tési ügyekben hozott határoza­tokat kifogásolta. Ugyancsak viszonylag sok magánjogi tárgyú kérelem érke­zett a Nógrád Megyei Fő­ügyészséghez, amelyek egy ré­sze a nem létező úgynevezett „fantomcégek” ellen irányult, de jelentős számban kezdemé­nyeztek ügyészi perindítást is társadalmi szervezetek és ala­pítványok megszüntetése érde­kében. Tolvay Örs Csaba beszámolt az 1999. évben folytatott - a közvélemény által élénk figye­lemmel kísért - legjelentősebb bűnesetek állásáról is. Azon vé­leményének adott hangot, hogy az elkövetkező időben a bünte­tések kiszabásának szigorodása várható. Végezetül a megyei főügyész - a felsorolt, sokoldalú tények alapján - úgy ítélte meg, hogy a Nógrád megyei ügyészi szervek 1999. év folyamán jó tárgyi fel­tételek közepette, eredménye­sen, és sokrétűen látták el meg­növekedett feladataikat. MAJDAN BÉLA Becsó Zsolt (balról) átadja a Szondklíjat dr. Havasi Zoltánnak ______fotói moótmob

Next

/
Oldalképek
Tartalom