Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

2. OLDAL BALASSAGYARMAT TÉRSÉGE 2000. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK E S Két program egy napon 2000. március 24-én, pénteken 9.30 óráról a Madách Imre Városi Könyvtárban Bobokné dr. Belányi Beáta, az ELTE adjunktusa tart előadást „Hogyan működtessük az emberi kapcsolatokat egy kö­zös, jó cél érdekében?” címmel, főleg könyvtárosoknak. Ugyan­csak a könyvtár rendezi a hely- történeti gyűjteményben dr. Hausel Sándor megyei levéltár- igazgató-helyettes előadását „Vár állott: most kőhalom” címmel a nógrádi vár évszázadairól márci­us 24-én 17 órától. Lengyelhonban az Ipoly-partról Balassagyarmat 1991 óta ápolja az erdélyi Dés városával való ba­rátságot és a bajorországi Hei- mechirch településhez is partner­kapcsolati szerződés köti. A Szlo­vákiában fekvő Bártfa városában is jól ismertek a balassagyarmati­ak, főleg a kultúra képviselői. Ju­hász Péter polgármester március 15-én reggel indult egy küldött^ séggel a lengyelországi Osztro- lenka városába, a hol testvérváro­si szerződést ír alá. Bem József tá­bornok, a 48-as szabadságharc hőse itt született és szülővárosa a magyar forradalom tiszteletére is koszorúz nagy fiára emlékezve a márciusi évfordulókon. Balassa­gyarmatnak ez a kapcsolata a Kül­ügyminisztérium és a lengyel nagykövetség segítségével jött lét­re. A gyarmatiak palóc ételspecia­litásokat visznek és a kortárs helyi művészek képkiállításával ismer- kedtetik meg a lengyel város lakó­it. Juhász Péter polgármester kísé­retében van Csach Gábor, a gazda­sági bizottság elnöke, aki a városi televízió vezetőjeként filmet ké­szít az útról. A gyarmati vállalko­zók képviseletében Kondás Lajos kelt útra. A kapcsolatok szentesí­tésére szánt négy nap végén, március 18-án érkezik haza a ba­lassagyarmati polgármester vezet­te küldöttség. Ipolytáj Területfejlesztési Társulás Lesz pénz a közhasznú foglalkoztatásra és a közmankára A balassagyarmati kistérség településeinek polgármesterei szinte hiánytalanul megjelentek az Ipolytáj Területfejlesztési Társulás Szügyben megtartott közgyűlésén. A társulás elnöki tisztjéről leköszönt Juhász Péter balassagyarmati polgármes­ter helyett megválasztott Balga József, Dejtár polgármestere köszöntötte a megjelenteket. A napirendek előtt Lászlók András, a balassagyarmati rend­őrkapitányság működési terüle­tén tevékenykedő közbiztonsági és bűnmegelőzési bizottság tit­kára mutatta be szervezetét, amelyben kilenc munkacsoport tevékenykedik civilek közremű­ködésével, köztük a „Falvak biz­tonságáért” munkacsoport, Kanyó János őrhalmi polgár- mester vezetésével. Átadta Lász­ló Sándor rendőrkapitány meg­hívását a térség polgármesterei­nek egy közös megbeszélésre, aminek helyszínéül a mohorai polgármester faluját ajánlotta. A március 29-i találkozó a közbiz­tonság megerősödését szolgálja. A balassagyarmati munkaügyi központ vezetője, Faragó Zoltánná szólt a térség 12,6 szá­zalékos munkanélküliségének gondjáról és a 2194 nyilvántar­tott munkanélküli lehetőségei­ről. Képzéssel, tréningekkel se­gítik, hogy a munkanélküliek megfeleljenek a munkáltatók követelményeinek. Kiemelt fi­gyelmet fordítanak a Balassa­gyarmaton felépülő Delphi kompresszorgyárba jelentke­zőkre. Szólt az idén szűkösebb keretű, 44 millió forint felhasz­nálását jelentő közhasznú fog­lalkoztatás lehetőségeiről, amelynek időtartama hat hóna­pig terjedhet. A Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumtól és a te­rületfejlesztési tanácstól erre a célra közel hétmillió forintot vár a balassagyarmati kirendeltség és április 1-jétől elindulhat a 6 hónapos foglalkoztatás. 'Tamás Ildikó a munkaügyi központ megyei igazgatója is részt vesz az önkormányzatokkal való áp­rilis eleji egyeztetésen. Markó Antal szügyi polgár- mester, a gyarmati és rétsági kis­térség regionális képviselője ar­ra figyelmeztetett, hogy a köz­munkapályázatok előkészítése megkezdődött és a keret rendel­kezésre áll. Gajdos Pál patvarci polgármester bejelentette, hogy 20 roma lakost terveznek köz­munkában foglalkoztatni. Nóg­rádi László érsekvadkerti pol­gármester megemlítette, hogy a települések Salgótarjánban már létrehozták a közút és környe­zetvédelmi kht.-t, amelynek dol­ga az eredményes pályázatok el­készítése. Ez a lehetőség nem zárja ki azt, hogy több falu együtt pályázzon. Felmerült az alkalmi munkavállalási könyv kérdése, amelyet a munkaügyi központ biztosít. Mucsina Gyu­la, Terény polgármestere beje­lentette, hogy három település közösen 40-50 fő közmunkába állítására pályázik. Markó Antal beszámolt a te­rületfejlesztési tanács február 26-án megtartott értékelő ülésé­ről. Az elmúlt évben 2 122,9 mil­lió forint állt Nógrádban rendel­kezésre és ebből 880 új munka­hely teremtődött és 193-at sike­rült megtartani. Ez a támogatási lehetőség összesen 2989 főt érintett. A balassagyarmati tér­ség lakosságarányosan részesült a támogatási lehetőségekből, de csak a salgótarjáni térségbe ju­tott több támogatás. A pályáza­toknak sok a szereplője és több helyen ülnek az ügyeken. Az egész rendszeren a végrehajtás­ban érdekeltek érdekében vál­toztatni kell, vélekedett Markó Antal. Szólt a területfejlesztési tanács rendelkezésére álló ez évi lehetőségekről, amelyek ha­sonló nagyságrendet képvisel­nek az előző évihez. Bejelentet­te, hogy a megyében egy-egy kistérség lehet az idén kedvez­ményezett és ezt a szécsényi, vagy a balassagyarmati kapja meg. Tolmácsolta a megyei ön- kormányzat kérését, hogy a CÉDA-alapból adjanak át 20 szá­zalékot a kistérségek a megyei intézmények felújítására. Szántó József cserhátsurányi polgármester úgy vélekedett, hogy meg kell nézni a megye hány intézményt működtet és a településeknek mennyi ilyen gondja van. Herceg Hajnalka ba­lassagyarmati alpolgármester is ezen a véleményen volt és java­solta, hogy nézzenek utána mit akar a megye ebből konkrétan csinálni. Dombai Gábor drégely- palánki polgármester kevesellte az önkormányzatoknak jutó pénzt, pedig azt mindenki érzé­keli, hogy a vállalkozások támo­gatása sokszor kidobott pénzt jelent. A gazdasági szféra pályá­zatai sokszor csak papíron való­sak. .. SZABÓ E. Uborkatermesztéssel számolnak Dejtáron jelentős üzemnek számít az A/F Pinto Konzerv-, Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. amely 20 állandó dolgozó­nak ad munkahelyet, de a szezonban 50 főt is foglalkoztat. Az önkormányzat kasszájába közel 3 millió forint iparűzési adót fizetett az elmúlt évben az osztrák kézbe került cég, amely igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani a község vezetésével.- Az orosz válság nem kímél­te a dejtári konzerv kft.-t sem. Jelentős készlet maradt raktá­ron az orosz piac bizonytalanná válása miatt és a cégvezetés nagy erőfeszítéseket tett a stabi­litás megőrzése érdekében - mondta Gyimesi János ügyveze­tő igazgató. A Pinto eredményes marketingmunkájának eredmé­nyeként növekedtek az uniós országokba való szállítások. A dejtári konzervnek jó piaca lett Franciaországban, de stabil pia­cuk van Ausztráliában és Új- Zélandon is. Az osztrák tulajdo­nos jó szervezőkészségének kö­szönhetően 99 őszén 52 konté­ner konzervet küldhették Moszkvába, amely révén a kész­letek megcsappanhattak és 2000 év elejére teljesen kiürültek a raktárak. Mindezek eredménye­képpen közel félmilliárd forint forgalma volt a dejtári konzerv­üzemnek tavaly. A menedzsment korszerűsí­tette a termékszerkezetet és technikai fejlesztésekbe fogott. Tíz termékre szakosodtak. A sa­vanyú uborka számos készítmé­nye mellett cseresznyepaprika, almapaprika, a piros és zöld pa­radicsom maradt fő profilnak, a többi terméket bérgyártással szerzik be. Az üzemben műkö­dik a minőségbiztosítási rend­szer és az ISO 900-es szabványt kezdik el alkalmazni az közel­gő EU-csatlakozáshoz igazod­va. A Pinto cég fontosnak tartja a megjelenését a különböző vá­sárokon. Legutóbb Moszkvá­ban vettek részt a Prodexpón. Az AMC által szervezett ma­gyarországi vásárokon ebben az évben is kiállítanak, annak ellenére, hogy a termékeik 95 százaléka külföldre megy, a ha­zai piacon is szeretnék növelni részvételüket. Gyimesi János igazgató ka­matoztatni Tudta azt az~ üfaT, amelyet Új-Zélandon és Auszt­ráliában tehetett meg a magyar kereskedelmi küldöttség tagja­ként az elmúlt évben, Göncz Ár­pád és Torgyán József kíséreté­ben. A cég már meglévő új-zé- landi kapcsolatai tovább gazda­godtak, növekedett a dejtári konzervüzem kiszállítása ebbe a távoli országba. A 2000. évben már jelentős késztermék meg­rendeléssel rendelkeznek, amelyhez közel 200 vagon nyers uborkára van szükségük. Az orosz piacon is erősödik a pozíciójuk, ezt jelzik az eddigi tárgyalások. Mindezek a nyers­anyag biztosításának új útjainak keresését is jelentik. A jelzések szerint az idei évben Magyaror­szágon csökken az uborka ve­tésterülete. Ennek ellenére sze­retnék feléleszteni Nógrádban az uborkatermesztés hagyomá­nyait. Az intenzív termesztést tervezik gyakorlattá tenni. Rimócon közel öt év óta ter­melnek a cég számára uborkát síktermesztéssel és 200 mázsás válogatott terméssel számolnak a gazdák. További termelőket, jó termőhelyeket szeretnének ta­lálni. Ha ez sikerül, akkor azo­kon a területeken, ahol van ön­tözővíz, tapasztalat, 3x6 hektá­ros területeken intenzív síkmű­veléssel, fekete fóliás takarással termelnének uborkát. A cég há­rom uborkabetakarító gépet he­lyez ki ezekre a területekre és "Biztosítja a megfelelő fajtájú ve­tőmagot, a vegyszert és a költ­ségeket az első termésből vonja el. Természetesen termékérté­kesítési szerződéseket kötnek, amelyekben a fix árat is garan­tálják. Korlátlan mennyiségben vesznek tehát át uborkát az idén és ez biztos piacot jelent a termelőknek. A dejtári konzerv kft. célja, hogy a dolgozókat a közvetlen térség biztosítsa: Eb­ből a célból a közeljövőben megkeresik a környékbeli ön- kormányzatokat. SZABÓ ENDRE Szezonális a munkanélküliség Cserhátsurányban Az esőzések károkat okoz­nak és megemelték a talajvíz- szintet Cserhátsurányban, ahol az önkormányzat ugyan meg­valósította az ivóvízellátást, de a falu csatornázása még hátra­van. Szántó József cserhát­surányi polgármester a megol­dást a Magyarnándor és térsé­gével közös pályázat megvaló­sulásában látja. Az egyetlen földes út csak a csatornázási munkák után lesz burkolattal ellátva. A faluban nincs iparűzési adó. Igaz egy­előre jelentősebb üzemnek csak a termelőszövetkezet utódjaként működő Cserhát- szóig Mezőgazdasági Szövetke­zet és Nagy Mihály gyógynö­vény kft.-je számít. A munkanélküliség szezoná­lis jellegű. Téli időszakban álta­lában ötvenen részesülnek jöve­delempótló támogatásban és harmincán kapnak egyéb se­gélyt. A jobb idők beköszönték vei bővülő munkaalkalmak csökkentik ezek számát. A falu lakóinak többsége a balassa­gyarmati térség üzemeiben ta­lált munkát. A fiatalok számára van tornaterem, ahol számos sporteseményt meg tudnak ren­dezni és a közeljövőben újra in­dítják az ifjúsági klubot. A Sapard kistérségi pályázat­ban a környező településekkel, Szanda, Terény, Herencsény ön- kormányzataival együtt dolgoz­nak. Fő céljuk a mezőgazdasági foglalkoztatás elősegítése és a könyék turisztikai lehetőségei­nek az idegenforgalomba való bevonása, különös tekintettel a Szanda vár és a közeli Hollókőre vezető Kék Túra útvonal szépsé­ges tájainak kihasználására, amelyben megélhetési lehetősé­geket adhat a lovasturizmus és a falusi vendéglátás. _____szendre M ár képezik a szakgárdát Tesztelik a dolgozókat a Delphi kompresszorgyárban Emlékezetes pillanatok az ünnepélyes kapavágásról rioó tibor archív felvétele A hírek arról szólnak, hogy Balassagyarmaton járt a Delphi kompresszorgyár személyzeti főnöke, akinek feladata a mun­kások felvételének az előkészí­tése. A szakgárda tagjainak elő­őrseként húsz magyar mérnök már Franciaországban tanulmá­nyozza az autókompresszor- gyártás technológiáját. Ha ők hazajönnek kiválogatják a tech­nikusokat, akik szintén a Delphi francia gyárában készül­hetnek a balassagyarmati fel­adatokra. Ezután indul meg a munkaerő kiválasztása, amely­be besegít a munkaügyi köz­pont, amely a regisztrációjában szereplő, alkalmasnak látszókat felvilágosítja milyen követelmé­nyeknek kell megfelelni. Az, eddigi gyakorlat szerint ezer emberből választják ki az első 130 dolgozót egy hatfoko­zatú tesztrendszer alapján. A hirdetésre telefonon lehet majd bejelentkezni, amely során nyil­vántartásba veszik a munkavál­lalót. Ezután kérdőívet töltenek ki, amely már bizonyos váloga­tási lehetőségre ad alkalmat. Majd készségvizsgálat követ­kezik, amely során mechani­kai, számolástechnikai és rajz­olvasási feladatokat kell megol­dani, amelynek vége egy elbe­szélgetés lesz az illető szakte­rület vezetőjének jelenlétében. A jelentkezők eredményeit többnyire számítógéppel érté­kelik és titkosan kezelik. Az új gyár nem akar elcsábítani munkaerőt a környék üzemei­ből és a tervezett bérrendszere sem tér el jelentősen a Magyar- országon elfogadottól. Az üzem beindulásával azonban valószínűleg megindul a mun­kaerő-vándorlás, amely során a képzettebb munkaerő megmé­rettetheti magát. Kövesden nem jellemző az elvándorlás Még sokáig akad majd kő a nógrádkövesdi bányában, amely a kis, 739 lakosú falu fölé magasodva, drótkötélpá­lyáinak lassan mozgó csille­soraival jelzi, hogy nem állt meg itt az élet a privatizáció­val. A francia Colas cég megvette a számos munkahelyet adó kőbá­nyát és annyira eredményesen működteti, hogy a volt Egri Köz­út helyi telepét is megvásárolta mindenestől és Út Rt. néven mű­ködteti. A helyi adóbevétel jelen­tős részét a két üzem adja. Mel­lettük a 600 hektáron gazdálko­dó olasz vállalkozó, Bemandino Puscedu teremt munkaalkalmat, aki megvette a volt állami gazda­sági kastélyt, a volt géptelepet. A MÁV is munkalehetőséget jelent, igaz egyre csökkenő mér­tékben. A második ciklusban szolgáló Gyurek László polgár- mester valaha mezőgazdászként dolgozott.- Nagy fába vágták a fejszé­jüket - mondta, a hét falu ösz- szefogásával, közös pályázattal tervezett csatornaépítéssel. En­nek első ütemében Bercelen é.s Nógrádkövesden építik ki a csa­tornahálózatot. Ez a helyieknek 10 millió forint kiadást jelent, ami portánként 50 ezer forintra rúg. A 250 ingatlanból 207 vál­lalta a csatornázás terheit. - Az, hogy az önkormányzatnak ez mennyibe kerül, majd a végén derül ki - tette hozzá a polgár- mester. Szeretnének faluházat és tornatermet is még ebben a ciklusban. Ezek a tervezett be­ruházások elviszik a pénzt és ez is közrejátszott abban, hogy Nógrádkövesd és a környék öt települése visszamondta a Nógrádmarcalban elkezdett kommunálishulladék-lerakó beruházásában való részvételt. Balassagyarmat város magára vállalta a kieső részt, jelezve, hogy úgy is eljön hamarosan az az idő, mikor a törvény kö­telezővé teszi a kommuná- lisszemét-lerakó használatát. A kövesdiek és a térségük fal­vai arra apellálnak, hogy a kö­zelükben Szarvasgedén, vagy Aszódon korszerű szeméttele­pek fogadják a heti egy kocsira való hulladékot és így olcsóbb az ügy számukra. A településről nem jellemző az elvándorlás. Az óvodába 35 gyerek jár, a körzeti feladatokat ellátó 8 osztályos iskolában szécsénykei és becskei fiatalok is tanulnak. Az idősek számára biztosítják a szociális étkezést és újra indítják a nyugdíjá'sklu- bot. Falunapot még nem tartot­tak ugyan, de a május elsejéket közösen és felváltva ünnepük meg Szécsénykével és még au­gusztus 20-án is tartanak vigas­ságot. A falu búcsúnapjára, a szeptemberi Mihály-napra ter­vezik a millenniumi megemlé­kezést az idén. SZ. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom