Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-02 / 52. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁ N ÉS TÉRSÉG E 2000. Március 2., csütörtök Cered ELKEL A KÖZMUNKA. Márciu- sig négy közmunkás számára biz­tosít munkát az önkormányzat. Már pályázik az újabb ciklusra, s remélik, hogy áprilistól további öt főt foglalkoztathatnának. Karancskeszi KÖSZÖNET. A napközi ottho­nos óvoda ezúton mond köszöne­tét Gáspár Győzőnek, aki az Éhe­ző Gyermekekért Alapítvány ne­vében játékokat ajándékozott az intézménynek. Szülői kívánság volt: szülőhelyükön tanuljanak! Megtartó erőt jelent, nem vágynak máshová... Tóth László tősgyökeres mátraszeiei lakos. Tizen­négy és fél évig tanított Bárnában, az általános isko­lában mint magyar népmű­velő szakos tanár. A képvi­selő-testület tavaly, decem­ber 1-jével kinevezte, meg­bízta a mátraszeiei általá­nos iskola vezetésével. An­nak ellenére, hogy Bár­nában tanított, része volt ab­ban, hogy a szülők döntő többségének rendszerváltás előtti kívánsága - a felső ta­gozatos gyerekek helyben, szülőhelyükön tanuljanak - megvalósuljon. A visszatérési folyamat 1993-ban kezdődött. A rend­szerváltást követő önállóvá vá­lás egyik fontos momentuma­ként lett valósággá. Az önkor­mányzat és a képviselő-testület nagy lendülettel tett eleget a szülők ez irányú kívánságá­nak, beleértve Tóth Lászlót is.- Nem mindenki jött vissza és azonnal, most is vannak el­járók. Jelen pillanatban het- venhárom gyerek tanul az isko­lánkban, ebből 37 felsős. Ösz- szevont osztályok fogadják magukba az 1-3., a 2-4., az 5-6. osztályos tanulókat. A tör­vény szerint a 7-8. osztályba járókkal külön kell foglalkozni. Egyébként az idén 14 nyolcadi­kos hagyja el iskolánkat, he­lyükbe 10 elsős lép majd szep­tember elsejével.- Milyen előnyt jelent a felső tagozat visszakerülése a szü­lőknek?- Nem kell a gyerekeknek buszozni, biztonságosabb a helyben tanulás, rendszeresen találkoznak a gyerekek tanára­ikkal, folyamatosan ismerik azok minden oldalú fejlődését, mindennapos tevékenységét. A tanárok bármilyen apró válto­zást észrevesznek a gyereke­ken. Nekem például 5-6 isko­lás szülő szomszédom van, akikkel napi kapcsolatba va­gyok. A korábbi összevont is­kolarendszerből adódó lemara­dást máról hónapra nem lehet eltüntetni, de egy percig sem feledjük, hogy a lehetőségeket saját javunkra ki kell használ­ni. Pályázati pénzből 7 új mo­dern számítógéppel egy külön osztályt hoztunk létre. Emel­lett hetenként kétszer egy órá­ban szakköri foglalkozást tar­tunk.- Miben foglalható össze a község számára adódó előny?- Megtartó erőt jelent, nem válik alvó községgé a település. A gyerekek nem vágynak más­hová, illetve ha el is kerülnek, visszavágynak. Kezd kialakulni az a jó falusi szellem, ami ko­rábban elveszett, erősödik az egészséges lokálpatriotizmus. A fiatalok befogadóképessége meglehetősen jó, rendkívül nyi­tottak. Örömmel és őszintén je­lenthetem ki, hogy folyamato­san nő a felsőfokú intézmé­nyekben továbbtanulók száma. Jelenleg csaknem tízen vannak. Büszkék vagyunk, arra, hogy egyre több diplomás kerül ki ebből a faluból, jogos ez az ér­zés még akkor is, ha objektív okok miatt sajnos sokan nem maradnak helyben. Szívükben megőrzik szülőfalujuk szerete- tét. Az előbbiek hellyel-közzel, jó értelemben minősítik a tan­testület felkészültségét is. Tóth László a helyi önkor­mányzat képviselő-testület­ének tagja. Tanári diplomája mellé Egerben á tánc- és drá­mapedagógiai szakot végzi, ami nem kötelező számára. Az itt tanultakat bizonyára jól hasznosítja majd a művelődési ház vezetői beosztásában is, ahol az oktatás és művelődés talál egymásra, alkot természe­tes egységet. A művelődési házban már működik a színját­szó-, a kézművesszakkör. A ta­valy őszi természettudományi előadásokon kizárólag diákok vettek részt. Ebben az évben jubilál a zeneiskola Huszonöt évvel ezelőtt alapították Karancskesziben a zeneis­kolát, a salgótarjáni intézmény kihelyezett tagozataként. Ma már száznegyven növendékük van a Dobrodavölgyi települé­sekből. Idei nagy álmuk egy hangversenyterem kialakítása másik bázisukon, a karancslapujtői művelődési házban. Karancskeszi kulturális életének meghatározója a zeneiskola- Zeneiskolánk 1991-ben vált önállóvá - meséli Fodor Sándor igazgató. - Eleinte alig valami­vel több mint 30 növendékünk volt, ma ennek majd' az ötszö­röse. Jelenleg tizenegy pedagó­gus képzi a Dobroda-völgy hét településéről bejárókat, tíz klasszikus hangszeren, továbbá népzene és néptánc szakokon. A hagyományőrzés és a mi sze­repünk jól kiegészül: a népdal­körök és a hagyományok révén a népzenének és a néptáncnak is van itt létjogosultsága. Jelen­leg két helyszínén folyik okta­tás, Kesziben is és Lapujtőn is a művelődési házban. Karancslapujtőn épp' a jubile­um kapcsán szeretnének fel­szentelni egy hangversenyter­met.- Az már csak legmerészebb álmaimban jön elő, hogy eset­leg a szponzorok révén egy zongora is a hangversenyte­rembe kerülne - mosolyog a hegedűtanár-igazgató. - Hang­szerekkel fel vagyunk szerelve, öt pianínónk van, s mellette más klasszikus hangszerek, de a növendékek nagy részének saját zeneszerszáma van. Hogy mennyire van létjogo­sultsága ennek a tevékenység­nek egy községben, arra jó pél­da a 25 éves múlt, s hogy ma már két olyan tanár is foglalko­zik tanítványaival, akik valaha növendékként kezdték ott. Jö­vőre újabb két felvételizőjük lesz - árulja el Fodor Sándor.- Karácsonykor a gyermeke­ink egy gyönyörű koncertet ad­tak - emlékszik egy megható történetre. - Két koreai kislány is fellépett, akik a zene nyelvén tökéletesen megértették egy­mást. Iskolánkból számtalan tehetség tűnt fel, bár világhí­rességek nem lettek belőlük. De nem biztos, hogy ez a célja a mi munkánknak. A zeneszerszám kiválasztá­sa sok esetben a divat függvé­nye. Ma egyre többen szeretné­nek megtanulni szintetizátoron játszani. A lényeg, hogy a ze­nész komoly alapot sajátítson el, azon túl már gyakorlatilag mindegy, milyen eszközzel ké­pes kifejezni magát.- Ez az év egyébként duplán jubileum, hiszen a millennium éve is - mondja végezetül Fo­dor Sándor. -'Tervezünk temp­lomi zenekari hangversenyt, szabadtéri hangversenyt Karancskesziben, amelyeken tanáraink is részt vesznek. Nagy örömünk lenne, ha fel­avathatnánk az új lapujtői hangversenytermet is. Ha ezt a sorozatot lehet fokozni, a „csúcsrendezvényünk” kará­csony előttre esne, amikor is az alapítás negyedszázados jubi­leumára emlékeznénk, növen­dékeink produkcióival. Azt hi­szem, ez szép záróaktusa lesz az esztendőnek.-T. H. Ica néni, a hagyományőrzés „ékszerdoboza” Vidámsága átsegítette a gondokon A sóshartyáni ionost Petrusz Istvánné indította el a községben a siker útján. Egy évvel ezelőtt farsangkor úgy volt, hogy a fo­nóbeli játéknak csak az idősek lesznek a részesei, később az egész falut bevonták, a kicsiktől a 70 éves nagymamáig. Az előadásra kerülő szöveget Petruszné állította össze, aki meg­határozó szerepet vállalt a 14-16 tagú fonó hagyományőrző csoportban. Hagyományos népviseletben elevenítették fel, mutatták be énekszóval, szöveggel a régi hagyományos fonás­sal járó műsort.- Nagy nehezen tudtuk ösz- szeszedni az eredeti ruhákat. A régi pávakörösök közül voltak, akik kölcsön adták, a fiatal me­nyecskétől - mivel a család el­halt - pedig megvettük. Három hónap alatt 11-szer léptek fel. A szövegszerkesztést és a kivitelezést Mesterné Molnáry Mária, a helyi idősek klubja vezetője vállalta. Nem­csak ő segített, hanem Nagy Istvánné pedagógus, Kuzselka Ferencné, az iskola igazgatója. Szerepeltek is. A fonóról-video­felvétel is készült, amit az érdek­lődőknek szívesen bemutatnak. A hagyományőrzés újabb ál­lomását a tollfosztás bemutatása jelenti, melyre március 5-én dél­után kerül sor a kultúrházban.- Bemutatjuk, hogy miként történt akkor a tollfosztás. A li­bákat lekopasztottuk, a na­gyobb tollakat megfosztottuk. A tollat a párnába, a pelyhet pedig a dunyhába raktuk - mondja Ica néni, aki a hagyományőrző mű­sor forgatókönyvének szövegét Marikával, a klub vezetőjével ál­lította össze.- Addig nem aludtam el este, amíg eszembe nem jutott, mit kéne még a szövegbe belevenni, mi az amiről elfeledkeztem - ál­lítja Petruszné. A tollfosztó hagyományos be­mutatójának szereplői: Petrusz Istvánné, Marika a klubvezető, Szabó Mihály, Kuzselka Mária, Nagy Istvánné, Habony Béláné, Kakuk Jánosné, Sirkó Judit, Markó Katalin, Tóth Norbertné, Szabó Violetta. Saját versével lép a pódiumra Raffai Józsefné.- Horoszkópom szerint min­dig vannak ötleteim, amit na­gyobb részben eddig még sike­rült megvalósítani - állítja Ica néni.- Négyéves koromban csak nekem fújt a rezesbanda, én pe­dig csípőre tett kézzel táncol­tam. 8 éves koromban beszök­tem a Lebújóba (helybeli kultúr- ház), ahol mindig meghallgat­tam az énekeket, azóta is mind megvan az eszembe.- Kérjük, további repertoárjá­ból áruljon el legalább egyet?- Foglalkozom az aratóün­nepséggel. Papi birtokon rész­arató, marokszedő, kévekötő, a cséplőgép mellett petrencehor- dó voltam. Mindenem megvan, ami ehhez kell, minden ezzel kapcsolatos nótát ismerek. Egyébként 600 nótánál tartok. Kisvártatva hozzáfűzi: a sóshartyáni lakodalmas is szóba került, sajnos ehhez nincs elég férfi. Ica néniből - annak ellenére, hogy édesapja korán elhalt, édesanyja öt árva gyereket ne­velt fel - a vidámság soha sem hal ki. Ahogy mondja, átsegítet­te a gondokon. A községben joggal nevezhet­nék a hagyományőrzés élő ék­szerdobozának. V.K. Sóshartyánban a fiatalok __ ■ Leg közelebb vasárnap délután láthatnak fonót Újra megnyílt az etesi könyvtár Irodát, kocsit kapnak Nyitás előtti érdeklődők az etesi könyvtárban A 80 milliós költségve­tés legnagyobb hányadát az iskola fenntartása emészti fel - mondta el la­punknak Lénárt Dezső polgármester. Keresik a megoldást az olcsóbb mű­ködtetésre, s ennek szelle­mében történt meg az in­tézmény átvilágítása. Első körben másfél millióval csökkent a hiány. Tetemes fűtési költséget takaríthatnak meg az ener­giaracionalizálási pályáza­ton elnyert 4,2 millió fo­rinttal, amelyet korszerű­sítésre fordítanak. A ked­vezményes hitel törlesztő részleteit bőven fedezi a megtakarítás - állítják. To­vább folytatódik a Karancsberénnyel együtt indított szennyvízberuhá­zás. Júliusig elkészül az egyes ütem, de már folyamatban van a közbeszerzési eljárás a II. ütem­re is. Etes gőzerővel pályázik, s en­nek eredményeképpen ötven gyermek nyári üdülése válik le­hetségessé valamely meleg vi­zes strandon, illetve 300 ezer fo­rint elnyerésével lehetővé válik a munkanélküliek elhelyezke­dését segítendő tréning beindí­tása. További hat pályázat még elbírálás alatt áll. Etes a különböző fejlesztési programjait a körülményekhez igazítva a többi Karancs-völgyi településsel együtt dolgozza ki. Az együttműködés egyik fontos állomása volt a Karancs-völgy Kht. létrehozása, szociális föld­programok indítása, vagy köz­munkapályázatok közös kidol­gOZáSa. ___________________________NÉMETH I rodát és gépkocsit biztosít a polgárőrök munkájához Ka- rancsalja önkormányzata. A támogatást Lantos Sándor polgármester a napokban megtartott munkaértekezle­ten jelentette be. A tavaly november negyedi­kén megalakult Karancsalja Polgárőr Egyesület első mun­kaértekezletén Horváth And­rás, a szervezet községi veze­tője értékelte működésük ta­pasztalatait, majd meghatá­rozták az első fél év főbb fel­adatait is. A csoport együttmű­ködési megállapodást kötött a határőrség területi (ipoly- tarnóci) kirendeltségével. A dokumentumot Kiss Zoltán határőr őrnagy és Horváth András látta el kézjegyével. Megállapodtak a szervezet lét­számának bővítéséről és az új tagok felvételi rendjéről. A munkaértekezleten részt vett Lantos Sándor polgármester, aki bejelentette, hogy az ön- kormányzat komoly anyagi és erkölcsi támogatást biztosít a polgárőrök számára. Ennek komolyságát jelzi, hogy a cso­port számára egy irodát és egy gépkocsit biztosítottak. A tagság egyhangú kérésére úgy döntöttek, hogy havonta egy alkalommal a számukra biztosított helyiségben értéke­lik a munkát, egyébként pedig klubszerűén használják, aho­vá a község minden lakosát, de főleg a fiatalokat szívesen várják. A polgárőrök ugyanis azt tartják, hogy munkájuk alapelve a nyitottság, hiszen a község lakóinak biztonságáért dolgozni csak a lakossággal együtt lehet. T.N.L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom