Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-10 / 34. szám
2. OLDAL BÁTOWYTERENY E TÉRSÉGE 2000. Február 10., csütörtök E S Program a rendőrök teljesítményének mérésére Bdtonyterenyét már nem emlegetik a bűn városaként Amikor három évvel ezelőtt Juhász István alezredest kinevezték a bátonyterenyei rendőrkapitányság élére, a városban az a szlogen járta: Bátonyterenye, a bűn városa. Azóta jelentős előrelépés történt: a bűncselekmények, azon belül a betöréses lopások száma jelentősen csökkent. Növekedett viszont a felderítési arány: betöréses lopások felderítésében például a bátonyi rendőrök az első helyre kerültek Nógrád megyében. Falvak - hírek Nagybárkány - A lakosok részvételére és javaslataira is számítanak az önkormányzati képviselők és a polgármesteri hivatal tisztségviselői a február 15-én kedden - a polgármesteri hivatalban - 15 órakor kezdődő testületi ülésen, ahol a költség- vetés tervezetét ismertetik, illetve vitatják meg a jelenlévők. Nagykeresztúr - Falugyűlésre várják a helybelieket február 11-én pénteken 17 órára, a klub- helyiségbe. A település polgár- mesterének tájékoztatójában főként a gázberuházás előkészítéséről és költségeiről lesz szó. Mátramindszent Millenniumi rajzpályázatot hirdetett nemrégiben a művelődési központ és az önkormányzat. Részt vehetnek ezen óvodások, általános és középiskolai tanulók egyaránt. A rajzok elkészítésének, benyújtásának határideje február 29, az eredményekről a március 15-i ünnepségen fognak beszámolni.- Hasonló csökkenés figyelhető meg a közterületi bűncselekmények (garázdaság, lopás, rongálás) területén is - mondja Juhász István alezredes. - A testi sértések száma viszont megduplázódott, amelyből a leggyakoribb az otthoni veszekedésből, italozásból ered. Az viszont tény, hogy működési területünk jelenleg a kevésbé fertőzött területekhez tartozik. Növekedett a rendőri állorhány intézkedési aktivitása, az is hozzá tartozik, hogy vannak olyan állampolgárok, akik ezt nem nézik jó szemmel, hiszen növekedett a feljelentések, bírságolások száma.- Mátraverebélyben korábban napirenden voltak a betörések. Mi a helyzet most?- A betöréses lopások száma jelentősen csökkent, amely a riasztórendszerre történő rákötésnek köszönhető: amióta az összes intézmény, sőt nagyon sok magánszemély is kérte a bekötését, betörés szinte elvétve fordul elő. Megnövekedett viszont a leállított gépkocsikból történő lopás, hiába hívjuk fel a figyelmet, még mindig nagyon sokan nyitva hagyják az autót, a hátsó ülésen a értékeiket, amely szinte csábítja a tolvajokat.- Az elmúlt évben történt-e területükön erőszakos bűncselekmény?- Az elmúlt évben öt rablást és négy erőszakos nemi közösülést követtek el, ebből mindet felderítettük. A bűncselekmények között még mindig a vagyon elleni bűncselekmények, a kisebb kárértékű lopások vezetnek, amelyben felderítési arányunk évről évre javuló tendenciát mutat. Ehhez hozzájárult a közbiztonsági szolgálat eredményes tevékenysége is: az egy főre jutó elfogások száma, mint ahogyan az elővezetések száma is, itt a legnagyobb. Talán általános jelenségnek is lehetne nevezni, de sajnos, megháromszorozódott az ittas járművezetők száma. Szondáztatással, fokozott közterületi jelenléttel, hatékonyabb bűnmegelőzési munkával próbáljuk felhívni a figyelmet a veszélyekre, ennek érdekében hoztuk létre a bűn- megelőzési bizottságot is. Voltaképpen mi csak a kezdeményezők szerettünk volna lenni, azt reméltük, hogy az önkormányzatok, a civil szervezetek majd átveszik, de nem így történt: a hatalmas, kezdeti lendület elmúlt, kicsit sarkítva azt is mondhatnám, hogy ismét magunkra maradtunk. Amit viszont nagyon fontosnak tartok, az, hogy a mi területünkön nem volt etnikumi kérdés!- Szinte mindenhol azt halljuk, hogy „létszámstop” van. Önöknél van-e lehetőség létszámfejlesztésre?- Létszámfejlesztés nincs, továbbra is közel hatszáz állampolgár jut egy rendőrre. Ezzel az állománnyal, csökkenő pénzügyi keretek között kell ellátnunk a megnövekedett munkát. Túlórára nincs lehetőség, szabadidőt kap cserébe a rendőr. Csakhogy ezt 30 napon belül kell kiadni, és a felső határ 150 óra, a többit pénzben kellene megváltani. Ezt a kérdést úgy oldottuk meg, hogy szervezetkorszerűsítést hajtottunk végre, növeltük a követelményeket. Ennek viszont az a következménye, hogy Kisterenyén nincs vasúti megbízott, a 11 körzeti megbízotti állásból három betöltetlen. Nem is szívesen vállalják a rendőrök, jelenleg nincs is szakképzett. Az a helyzet ugyanis, hogy az idősebbek elmentek, az újak pedig még tapasztalatlanok, az iskolában frissen végzettek csak járőrnek alkalmasak, erre képezték ki őket. Változtak a hatáskörök is: ami eddig bűnügyi hatáskörbe tartozott, átkerült közbiztonsági hatáskörbe. Két forrónyomos szolgálat van, 1 korlátozott (a közbiztonsági osztály adja) és egy teljes hatáskörű, amelyet a bűnügyisek adnak: ők a kiemelt súlyú bűncselekményeknél járnak el. A bűnügyi szolgálatnál egyébként vezényléses szolgálat van, így akkorra tudjuk behívni őket, amikor általában a legtöbb bejelentés érkezik. Minden kmb- st felszereltünk bűnügyi helyszínelő táskával, szóval, így ki tudjuk váltani a túlórát, és kijövünk a korlátozott kilométerkeretből is. Az eredmény látható: gyorsabban érünk a helyszínre, gyorsabban kezdődhet a forrónyomos üldözés. Ezzel egyébként megteremtettük azt is, hogy egészséges rivalizálás folyik a közbiztonsági és a bűnügyi szolgálat között, mert a legjobbak jutalomban részesülnek a kapitányi jutalomkeretből. A Bátonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány pedig negyedévente jutalmazza a közbiztonság érdekében kiemelkedő munkát végzőket. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy érezze az állomány: figyeljük őket, a jobb munkáért pedig több pénz jár. Egyébként a béremelést is a fenti elvnek megfelelően, differenciáltan hajtottuk végre.- Úgy tudom, a közelmúltban egy országos konferencián vett részt Nyíregyházán.- Valóban, ahol egyebek mellett az is felmerült, hogyan lehetne mérni a kollégák teljesítményét. Jelenleg már fut a „Robotzsaru 2000” program, de ez bűnügyi program. Nálunk tavaly már működött egy pontrendszer a teljesítmények mérésére, most feladatul kaptuk a törökszentmiklósi kapitánysággal, hogy közösen dolgozzuk ki a „Kollégák, Juhász István alezredes ■ hajtsatok” projektet, melynek lényegét nagyon röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy súlyozza az intézkedéseket. Ebben személyre lebontva nyomon követhető, hogy ki és mit csinált a szolgálati idő alatt. Ez egy objektív mérési lehetőség lesz, amely pénzt is takarít meg, hiszen a pluszpontok mellett levonások is lehetnek, ha mondjuk indokolatlanul sok kilométert használ, vagy nem naprakész az ügyirat. A megtakarítást pedig jutalmazásra lehet felhasználni. Mint említettem, nálunk tavaly már jól működött ez a program, de eléggé nehézkes, hiszen mindent papíron kell vezetni. Éppen ezért kell kidolgozni a számítógépes programot, az idén március végéig, amelyet elfogadás esetén még ebben az évben hat kapitányságon be is vezetnek. Annál is inkább, hiszen kézzel fogható az eredmény: nálunk januárban az előző évhez képest négyszeresére nőtt a felderítés. h.e. Műalkotások és hüllők - Balogh Erzsébet képeit sokan nézik meg a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ galériájában, ahol a napokban igen érdekes hüllőkiállítás is megtekinthető___________________________________________________■ Főleg fizikai munkakörre van kereslet Mindent eladtak, ami nélkülözhető Bátonyterenyén, a Tátra úton él egy család: Orsós József és felesége, Ica, három gyermeket nevelnek. Kisebb-nagyobb gondokkal, de csendesen ment egyik nap a másik után, szerencsére a betegségek is elkerülték őket. Egészen tavaly szeptemberig: a középső kisfiún, Józsikán, egy kisebb urológiai műtétet kellett volna végrehajtani. Az orvos elküldte az ilyenkor szokásos labor- és vérvizsgálatra. Amikor megérkezett a vérképlelet, az urológus fejcsóválva másikat kért, mert azt mondta: ez bizony nem jó. Bátonyterenye és környéke a munkanélküliségi ráta vonatkozásában még mindig az „előkelő” harmadik helyet foglalja el: ez a mutató 1999-ben 18,2 százalék volt, amely az előző évhez képest minimális emelkedést mutat. Hosszú évek óta megfigyelhető, hogy ez a mutatószám év elején a legmagasabb, június-júliusban, az idénymunkák kezdetekor a legalacsonyabb. A csekély mértékű emelkedés egyben jelzés is, amelynek oka lehet az, hogy a gazdaságilag aktív népesség csökkent. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Városi Kirendeltségének adatai szerint csökkent az állásajánlatok száma is: ennek a magyarázata az, hogy a közhasznú munkavégzés januárban kezdődött, ezért már decemberben megérkezett a munkaerőigény, illetőleg az, hogy a keresett szakmákat azonnal be tudták tölteni. Az állások zöme textil, fémszerkezet-gyártás, építőipar, kereskedelem területéről érkezett. Munkaerőigény jelentéktelen hányadban érkezett szellemi munkavégzésre, a kereslet főleg fizikai munkavégzésre, ezen belül szak- és betanított munkások felvételére irányult. A szakmákat illetően folyamatos igény mutatkozik lakatos, esztergályos, varrónő, betanított varrónő és minősített hegesztő munkakörökben, szellemi munkakörben szinte folyamatosan van jelen a biztosítási üzletkötő: erre az állásajánlatra azonban nem, vagy csak nagyon ritkán akad vállalkozó. A pályakezdő munkanélküliek állományát december végén túlnyomó többségben középfokú végzettségű fiatalok alkották. Általánosságban megállapítható, hogy fiúk esetében a szakmunkások, lányok esetében az érettségizettek képviselik a nagyobb arányt. _____________ ■- Nem is akartam hinni neki, mi az, hogy nem jó? - meséli Orsósáé. - Aztán itthon megmutattam az eredményt dr. Fekete Judit gyermekorvosnak, és ő rögtön azt mondta, hogy nagy a baj. Beutalt bennünket Budapestre, a Semmelweis egyetem II. számú gyermekklinikájára, ott megvizsgálták Józsikát tetőtől talpig, és megerősítették: a doktornő gyanúja helyes volt, a fiam leukémiás. Azt hittem, rám szakad az ég: nem sokat tudok ugyan erről a betegségről, de azt tudom, mennyire súlyos még ma is. Nem is engedték haza a gyereket, mert akkor már nagyon rossz állapotban volt, egész nap hányt, semmi sem maradt meg benne. Én is maradhattam volna, de aznap haza kellett jönnöm, hiszen itthon is el kellett rendezni a dolgokat. Kisfia szeptember 12-e óta szinte állandóan kórházban van. Harminchárom napig egyáltalán nem engedték haza őket, mert Orsósné, mihelyt elintézte az itthoni dolgokat, máris visszament a kórházba. Infúzió, vér, gyógyszerek. Nem volt elég az alapbetegség, mellette még cukorbeteg is lett. A betegség súlyosságára való tekintettel kemoterápiát kap: minden egyes kezelés után lumbálják. A terápiából mintegy 100 nap még hátravan, ha csak nem jön közbe valamilyen fertőzés. És mintha még nem érte volna elég baj ezt a családot, a férjnek jelenleg nincs munkája. Ez pedig azt is jelenti, hogy ettől a hónaptól nem tudják fizetni a számlákat. Amit lehetett, mindent eladtak, hogy pénzhez jussanak: eltűntek a malacok az ólból, a nappaliba is visszakerült a régi ülőgarnitúra. Ica azon töpreng, hogy talán a mosógépért, a centrifugáért is kaphat valamennyit, sőt a hűtőládát is el lehetne adni, hiszen úgysincs benne semmi.- Maga a kezelés nem kerül semmibe, mint ahogyan nekem sem kell azért fizetni, hogy ott lehessek a gyerekkel - mondja. - De az étrend betartása, az bizony sokba kerül. A kórházi étel nem marad meg benne, szinte azonnal kijön belőle, van úgy, hogy napokig semmit sem eszik. Pedig az nagyon fontos, hogy a. testi állapota ne romoljon. Az itthoniakat a férjemnek kell ellátni: a nagyobb gyerekkel nincs gond, ő már szakközépiskolás, elektroműszerésznek tanul. De a kisebbik még csak 11 éves, ő igényli azt, hogy foglalkozzanak vele. Józsika pedig a kórházban tanul, szerencsére mindig jó tanuló volt. Itthon a Bartókba járt: az igazgatónő megígérte, hogyha hosszabb ideig lesz itthon, kijár majd hozzá a tanár. Volt tanárnője, Bogár Tiborné a mai napig meglátogat bennünket, amiben csak tud, segít. Hálával tartozunk neki, úgy, mint ahogyan a Bartókban dolgozóknak, az odajáró gyerekek szüleinek: decemberben gyűjtést rendeztek nekünk, 30 ezer forintot kaptunk karácsony előtt. Ennek köszönhettük, hogy nálunk is volt ünnep. Hangja elcsuklik, szeméből megindulnak a könnyek, úgyhogy a többit már férje mondja el: azt, hogy a harisnyagyárban dolgozó közvetlen kollégái 6000 forintot, a többiek 9 ezer forintot adtak össze segítségképpen. Elmeséli azt is, hogy írtak egy alapítványnak is, de onnan nem érkezett kedvező válasz. Tavaly az önkormányzattól kaptak 4 ezer forint értékben fát, átmeneti segélyként 5 ezer forintot. Kapják a gyermekvédelmi támogatást, de az idén csak egyszer kaptak 2500 forint rendkívüli segélyt. Van közgyógyellátási igazolványuk, de, amint azt az anyuka elmondja, előfordult már, hogy olyan gyógyszert írtak fel, amely erre nem adható ki. Közben megbarátkozik a kisfiú is.- Szerettem tanulni, sok versenyen is részt vettem már - sorolja. - Pályázaton már voltam első helyezett is, a mesemondó versenyen pedig második lettem. Tetszik tudni, mi szeretnék lenni, ha nagy leszek? Orvos, már óvodáskorom óta. Most meg, ahogy kórházban vagyok, egyre inkább: látom, milyen aranyosan a nővérkék, a doktor bácsik. Ha majd meggyógyulok - mert én tudom, hogy így lesz -, majd elmondhatom a gyerekeknek: én is beteg voltam, és mégis itt vagyok. Édesanyja veszi át a szót újra, amikor arról beszél, milyen sokat köszönhetnek dr. Fekete Juditnak: amikor kórházba került Józsika, nem volt megfelelő vér a kórházban. A doktornő megszervezte a véradást, maga járt elöl a jó példával.- A szomszédoknak is csak hálával tartozunk - hangsúlyozza Ica. - Mindig jó viszonyban voltunk, most is, ahol csak tudnak, segítenek, pénzzel is, meg egyébbel is. Van is a nyakunkban közel húszezres adósság, nem tudom, mikor tudjuk majd megadni. De higygye el, amink csak van, mindent a gyerekre költünk. Csakhogy itt van még a másik két gyerek: sokszor látom a szomorúságot a szemükben, hogy nekik már megint nem jut. Egyelőre elnézőek, de ki tudja, meddig. De az a legfájóbb, amikor látom, hogy a beteg gyerek nem eszik, nem iszik, rengeteget szenved. De hát majd csak vége lesz egyszer... HEGEDŰS ERZSÉBET
