Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Február 7., hétfő UH! Ügydömping a cégbíróságokon Már csak négy hónap maradt a tőkeemelés végrehajtására Májusban óriási tumultus várható a cégbíróságokon. A feltőké­sítésre kötelezett mintegy 92 ezer gazdasági társaság várhatóan az utolsó pillanatban jegyezteti majd be az előírt tőkeemelést. Szabad energiakereskedelem Csökkenő búzaárak Budapest A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten a ko­rábbi időszakhoz képest csök­kent a forgalom. A határidős pénzpiacon 5,3 milliárd értékű külföldi fi­zetőeszköz cserélt tu­lajdonost. A határ­idős gabo­napiacon a búzalejára­tok többsé­ge 100-620 forinttal csökkent, kivétel ez alól a májusi termin ára, amely emelkedett. Ebből a termékből 415 kontraktussal kereskedtek, 249 kontraktus a márciusi lejáratra cserélt gaz­dát. A takarmánykukorica lejá­ratainak ára - a november, a december és a jövő év március kivételével - 100-190 forintot drágult. A takarmányárpa árfolyamai közül a szeptemberi 100 forintot erősödött, a takarmánybúza árai a távolabbi lejáratok esetében zártak magasabban. A repce szeptemberi és októberi jegyzé­se 400 forinttal drágult, a TAX két jegyzése változatlan maradt. A napraforgó márciusi és októ­beri árfolyamai egyaránt 100 fo­rintot emelkedett. A szójaárak változatlanok maradtak a hét tőzsdenapjain. A pénzpiacon továbbra is az euró a legkeresettebb. Az ameri­kai dollár árfolyama három ha­táridő alacsonyabban, négy ma­gasabban fejezte be a heti keres­kedést. A februári termin 259 fo­rinton zárt. Az euró egy lejáratra olcsóbb lett, kettőre viszont drá­gult. Az angol font márciusi és júniusi jegyzése hét, illetve nyolc forintot gyengült és 415, il­letve 421 forinton búcsúzott pénteken. _______________-uo­Bu dapest A kft.-knek és az rt.-knek már csak négy hónapjuk maradt arra, hogy bejegyeztessék a törvény­ben előírt tőkeemelést. A korlá­tolt felelősségű társaságok 3 mil­lió forintra, a részvénytársaságok 20 millió forintra kell hogy emel­jék törzstőkéjüket. A gazdasági társaságok készpénz helyett rész­ben apportot is bevihetnek a vál­lalkozásba. A számlán elhelye­zett pénz ugyanakkor nem zárolt összeg, bármikor leemelhető. A 92 ezer érintett cég közül az 1997-ben hozott jogszabály óta ­amely ez év június 16-áig adott haladékot - mindössze kétezer jegyeztette be a változást, így a cégbíróságoknak a fennmaradó négy hónapban kell feldolgozni­uk a havi átlagos ügyforgalom többszörösét. A tumultuózus je­lenetek elkerülése érdekében mindenki számára az jelenthetne megoldást, ha nem májusban, netán júniusban kapnának észbe az érintettek. A regisztrálandó gazdasági társaságok száma ugyanis magas, többszörösen meghaladja az egyhavi ügyérke­zést valamennyi cégbíróságon. A legnagyobb roham a fővárosban várható, ahol az érintett cégek fe­lét tartják nyilván, de sok gazda­sági társaságot jegyeznek Bara­nyában, Békésben, Csongrád- ban, Szabolcsban, valamint Pest, illetve Komárom-Esztergom me­gyében is. A jelentős munkamennyiség feldolgozása érdekében az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) több tízmillió forintot juttat a megyei bíróságok elnökeinek, akik ebből a pénzből fizethetik ki a többletmunkát végző cégbíró­kat. A hivatalok ígéretet kaptak számítástechnikai hátterük meg­erősítésére is. Az illetékesek szük­ség szerint intézkednek majd az este 8 óráig meghosszabbított, va­lamint a hétvégi ügyfélfogadásról. HORVÁTH MAGDOLNA A napokban lezajlott a villa- mosenergia-törvény módosí­tásának utolsó tárcaegyezte­tése, és végső fázisba érkez­tek a tárgyalások a függet­len rendszerirányítóról is. Budapest - GM Folyik az energiatarifák kidolgozá­sával kapcsolatos bizottsági mun­ka, és készül a villamosenergia- és a gázpiac új modellje is. A végső cél, hogy Magyarország az EU energiapiacának részévé váljon. Azon országokban, ahol libe­ralizálták az energiapiacot a vál­tozások csökkentették az ener­giaárakat, a hatékonyság pedig javult - fejtette ki lapunknak Vinkovics András a Gazdasági Minisztérium (GM) főosztályve­zetője. A skandináv országokban például a villamos energia ára szoros összefüggésben alakul az energiahordozók árával, ám megfigyelhető, hogy a termelő és szolgáltató cégek árrései folya­matosan csökkennek. A magyar kormány által tavaly jóváhagyott energiapolitikai irányelvek sze­rint hazánkban is vállalkozói ala­pon működik majd az energia­piac, amely így integráns része lehet az egységes európai ener­giakereskedelemnek . Az átállás előkészítését az Energetikai Piacnyitási Program nevű tömörülés végzi, amely ma­gába foglalja a témában illetékes államigazgatási szervek képvise­lőit is. A liberalizáció következté­ben a kelet-európai országokban - ahol olcsó az energia - drágul­ni, míg az' uniós országokban csökkenni fognak az árak. Csatlakozásunknak azonban elengedhetetlen feltétele piacunk megnyitása. Ennek érdekében a szociális konfliktusokat is vállal­ja a kormány - tette hozzá a mi­nisztérium képviselője. Ám az alacsony életszínvonalú fogyasz­tók esetében a többletterheket tá­mogatásokkal kívánják majd kompenzálni. iw) Ismét a földtörvényről Budapest Radikálisan változtatni kell azon a helyzeten, hogy Magyarorszá­gon a termőföld 70 százaléka nem a földet művelők tulajdoná­ban van - tartalmazza a Szabad Demokraták Szövetségének va­sárnap kiadott közleménye. A tájékoztatás szerint Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke a kor­mánypártok és az MSZP frakció- vezetőihez írott levelében kétol­dalú tárgyalásokat kezdeménye­zett a pártok agrárszakértői kö­zött a szabaddemokraták által benyújtott, „A termőföld tulaj­donának és használatának egyes kérdéseiről” szóló tör­vényjavaslatról. Az SZDSZ szerint törvényter­vezetük elfogadása elengedhe­tetlen feltétele az agrárválság megoldásának. A párt előterjesz­tésének célja előmozdítani a ver­senyképes mezőgazdasági ter­meléshez szükséges birtokkon­centrációt oly módon, hogy a helyben élő, főhivatásszerűen a mezőgazdasággal foglalkozók, valamint a belföldi gazdasági társaságok földvásárlását segítse elő. Úgy vélik, javaslatuk megfe­lel az uniós jogharmonizációs követelményeknek, és lehetővé teszi, hogy a csatlakozáskor ne kelljen Magyarországnak külön­leges bánásmódot, úgynevezett derogációt kérnie. Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Aki keres, az az enyhe napokon már talál magának munkát a kertben. Ha a fagyos talaj kiengedett, hozzá kell látni a szőlőtőkék harmatgyökerezéséhez. A szőlőtőkék közvetlenül a talaj felszí­ne alatt is képeznek gyökereket, mint­hogy ezek még a nyári harmat csekély vizét is képesek hasznosítani, joggal nevezték el ők harmatgyöke­reknek. Ha megerősödnek, akkor el- satnyulhatnak a talaj mélyebb rétegeiből a víz­ben oldott tápanyagot felvevő és szállító gyö­kerek. Ennek az lehet a következménye, hogy - tartós szárazság esetén - a harmatgyökerek nem tudják ellátni a tőke föld feletti részeit tápanyagokkal, így a fürtök nem fejlődnek ki, a bogyók nem érnek be. Ezért a harmatgyöke­reket a tél végén, vagy kora tavasszal tőből le kell metszeni. Arra azonban ügyelni kell, hogy a túlságosan megerősödött, vastag harmatgyö­kereket ne egyszerre távolítsuk el, mert akkor az elsatnyult felszívó gyökerek sem lesznek képesek a tőkét elegendő tápanyaggal ellátni. El lehet kezdeni a kert nagytakarí­tását is. A téli hónapokban sok ide­gen anyag juthatott a kertbe, ezeket szedjük most össze és semmisítsük meg. Ilyenkor a gyep is nagyon érzé­keny arra, hogy elegendő napfény ér­je és az esetleges lombtakaró alatt a fűcsomók kipállanak, elpusztulnak. Ezért fontos feladat az, hogy a pázsit­ról a leveleket legereblyézzük. Most a legalkalmasabb az idő a gyep foga­solására. Ehhez nagyon alkalmas eszköz kap­ható a szakboltokban, egy nyeles, két keré­ken gördülő szerszám, amelynek a vízszintes tengelyére, egymással párhuzamos, éles ké­seket illesztettek. Ezek meghasogatják a ta­lajt, elősegítik a gyökerek levegőhöz jutását, kitépik a gyomokat és a mohát, ezenkívül a talajba keverik a kiszórt komposztot és a mű­trágyát is. A fogasolás hatására a pázsit meg­újul, megszépül és még az öreg gyep is meg­fiatalodik. EU-konform libatenyésztés Somogyi-módszert ajánl az amerikai újság A The Washington Postban portré jelent meg Bogenfurst Ferencről, a Pannon Mezőgazdasági Egyetem professzoráról, aki a libatenyésztés hatéko­nyabb és „emberségesebb” lehetőségeinek kutatója. Washington „Attól, hogy nem viselsz bundát és fókabőrből készített moka­szint, még belegondol­hatnál a libák rövid és brutális életébe” - adja meg az alaphangot az amerikai lap. Magyaror­szág az Európai Unió kapujába jutott ugyan, ám az EU előírásait tel­jesítendő sok még a ten­nivaló, különösen ami a környezetvédelmet, illetve ami az „állattartásban hagyományo­san megnyilvánuló közömbössé­get” illeti. A tét nem csekély: Ma­gyarország, amely a világon a legtöbb libamájat állítja elő, évente 1250 tonnát exportál pél­dául csak Franciaországba. A The Washington Post szerint egyébként a Made in France cím­kével ellátott libamáj-készítmé­nyek jó része is Magyarországról származik, ahol - a tollüzletet is beleszámítva - mintegy 20 ezer ember él meg a libákból, évente 80 millió dolláros exportbevételt előteremtve. Csakhogy az EU-csatlakozás küszöbén az egész iparág bi­zonytalan helyzetbe került, mert „Magyarországnak bizonyítania kell az EU-bürokraták előtt, hogy környezet- és állatbarát módsze­reket alkalmaz”. A legnagyobb kihívás Magyarország előtt most az, hogy az unió komolyan mér­legeli a libatömés, az erőltetett etetés teljes tilalmát. Márpedig a szép kövér libamájhoz eddig csak a liba emésztőrendszerének túlterhelésével, erőltetett etetésé­vel lehetett eljutni. Bogenfurst Ferenc és munka­társai azokat a módszereket ke­resték, amelyek megfelelnének az EU szigorúságának, és a liba­májtermelésben is hatékonyak. Próbálkozásaikat jó ideig kudarc kísérte. Hiába próbálták a libák agyának azt a részét ingerelni, amely az éhségérzetet befolyá­solja, így remélve, hogy az álla­tok saját jószántukból, erőltetés, tömés nélkül is többet fognak hab­zsolni. Kísérleteztek speciális libaétrenddel, ám bizonyos ásványi anyagok és vitaminok alkalmazása sem fejtett ki májnövelő hatást a li­bák étvágyára. Végül Bogenfurst professzor­nak és munkatársainak egy kísér­leti farmon sikerült megvalósíta­niuk az EU-konform libatenyész­tést, egyszersmind libamájterme­lést: az állatokat négyes-ötös cso­portokban, jól átszeílőztetett he­lyeken nevelik, ezáltal a tojáster­melés is harmadával növekedik. A libák életük első 12 hetében a szokásosnál kevesebb ennivalót kapnak, ezáltal kitágul nyelőcsö­vük és gyomruk mérete. Ez után viszont már csak 14 napig és csak naponta kétszer kell tömni az ál­latokat, ellentétben a korábbi 22 napig tartó, napi hatszori tömés­sel. Bogenfurst kísérleti farmján jó eredményekkel kecsegtet az új módszer, az eredmény jobb mi­nőségű libamáj és kevesebb élő­munka-ráfordítás. Ez utóbbi nem kevésbé lényeges, mert Kína az utóbbi időben nagymennyiségű európai tenyészlibát vásárolt, és veszélybe kerülhet Magyaror­szág egyeduralkodó szerepe a li­bamájpiacon. Kevés jut agrártámogatásra Az érdekképviselet a demonstráció lehetőségét sem zárja ki A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint az idén agrártá­mogatásra szánt összeg nem elegendő a me­zőgazdaságban kialakult rendkívül súlyos helyzet kezelésére. A szervezet pénteki el­nökségi ülésén részt vevők egy esetleges ag­rárdemonstráció lehetőségét sem zárták ki. Budapest Nagy Tamás, a MOSZ elnöke elmondta: a 2000. évi agrártámogatásokra szánt összeg messze elmarad a tervezett inflációtól, a tavalyinál pedig mindössze 3,5 százalékkal magasabb. A valóságban azonban ennél is kevesebb pénz jut támogatásra, mivel a földművelésügyi tárca az idei szűkös támogatási keretből a múlt évben már 43 milliárdot elköltött. Az idei agrárbüdzsében feltüntetett egy olyan - az 1999. évi intervenciós gabonafelvásárlás idei érté­kesítésétől remélt - tízmilliárdos bevételt is, ami várhatóan a tárca véleménye szerint sem folyik be kasszájába. így az agrártámogatásokra szánt összeg reálértéken számolva 5 százalékos csökke­nést mutat. Az FVM agrártámogatási rendelettervezetéből a többi között kiderül, hogy a szaktárca máris tízmil- liárd forint átcsoportosítást tervez, mégpedig a me­zőgazdaság jövője szempontjából meghatározó fej­lesztési keret rovására. Ez a megyei termelői érdek- képviseletek elnökségi tagjai szerint csökkenti a modernizáció amúgy is szerény esélyeit. Elfogad­hatatlannak tartották a többi között azt is, hogy a tervezet éppen az agrárium talpra állása szempont­jából meghatározó támogatásokat korlátozza, illet­ve szünteti meg. Példaként említették a melioráció, az öntözés, a szövetkezetalakítási támogatásokat. A jelenlegi koncepciót diszkriminatívnak tartották, mert sem a kis-, sem a nagyvállalkozóknak nem jó. Sürgették a reorganizációra szánt pénzek felhasz­nálására vonatkozó rendelet mielőbbi megalkotá­sát, illetve nyilvánosságra hozatalát. Felvetődött az agrárdemonstráció lehetősége is. A MOSZ képvise­lője szerint mindenekelőtt a gazdálkodók finanszí­rozási lehetőségein kell javítani. Az antiinflációs paktumról Hírmagyarázónk írja Matolcsy György gazdasági miniszter program­jának fontos eleme a stabilitási paktum. Ennek az a lényege, hogy a mindenkori kormány, a munkaadók és a munkavállalók hosszú távú, 5-7 évre szóló szerződésben rögzítik a bérek ala­kulását a termelékenység növekedésének függ­vényében. A gazdasági miniszter által a minap javasolt paktumban a termelékenység növeke­dése révén elért vállalati eredménytöbbletből fele-fele arányban részesednének a munkaválla­lók és a munkaadók, vagyis - elvileg - nőhetne a fogyasztás és a beruházásokra szánt összeg. S ez utóbbi miatt - ugyancsak elvileg - új munka­helyek létesülhetnének. Az antiinflációs, vagy egyszerűbben stabilizá­ciós megállapodás támogatásra érdemes javas­lat. Fontos eleme, hogy nem általában a nemzet- gazdaságban elért többleteredményen, hanem a vállalati szférában ténylegesen elért hatéko­nyabb munka eredményén osztoznak a szociális partnerek. Azért is jelentős az ilyen paktum, mert az inf­láció bizonyos tényezői - mint a jegybanki pénz- mennyiség, a kereskedelmi banki számlapénz­teremtés, vagy a költségvetési deficit - a kor­mányzat által meghatározható, illetve erőtelje­sen befolyásolható, amivel szintén hatást lehet gyakorolni a megtakarítások alakulására és megoszlására a különböző befektetési formák között. A bérek alakulása azonban elsősorban munkaadókon és munkavállalókon múlik. Az viszont, hogy milyen arányban fordítják többletjövedelmüket megtakarításra és milyen arányban fogyasztásra a munkavállalók, illetve saját üzemük bővítésére, készletnövelésre, vagy pénzügyi befektetésre a munkáltatók, számos egyéb tényezőtől, sok más között a konjunktúra alakulásától, a munkanélküliség mértékétől is függ. Az pedig, hogy a beruházások munka­helyteremtő vagy éppenséggel munkamegtakarí­tó jellegűek lesznek-e, a bérköltségek és a meg­felelő munkaerő-kínálat függvénye. Minden bi­zonytalanság ellenére azonban az antiinflációs paktum - mint intézmény - fontos eleme lehet a stabilitáson nyugvó, versenyképességet fenntar­tó gazdasági növekedésnek. BÉSZVÉITÁBFOLTAMW (2000. február 4.) Borsodchem 10695 R Fotex 169 Ft Ű Matáv 2 022 Ft Ű ff Mól 5 200 Ft ö OTP 16 050 Ft Rába 2 360 Ft ö Richter 18 300 Ft ű n Zalakerámia 2 230 Ft ö BUXi 9609,95-0,05% eltérés az előző záró­értékhez képest SZERZŐDÉS. A kedvezmé­nyes lakáshitelek március köze­pétől a Hungária Biztosító fiók­jaiban is igényelhetők. A szer­ződést pénteken írta alá a bizto­sítótársaság és a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB). Az első tapasztalatok szerint az érdek­lődőknek mintegy fele esélyes jövedelmi helyzete alapján a hi­telre - mondta Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója. _______■ A Z MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 408,45 Cseh korona 7,13 Euró 255,51 Német márka 130,64 Osztrák schilling 18,57 Lengyel zloty 61,84 Sváici frank 158,85 Szlovák korona 6,04 USA-dollár 257,73

Next

/
Oldalképek
Tartalom